Cikkajánló

A Bel- és Igazságügyi Tanács múlt heti ülésén többségi szavazással döntve hivatalos felhatalmazást adott a svéd elnökség számára, hogy támogassa a kötelező bevándorlási kvóták bevezetését az Európai Unióban. A kötelező elosztási rendszer mellett az is a megállapodás részét képezi, hogy minden elutasított bevándorló után 20 ezer euró összeg megfizetésére kötelesek a tagállamok. Borsos fejkvótát számol fel tehát Brüsszel azért, hogy a tagállamok nemzeti szuverenitásukat gyakorolva visszautasíthassák a migránsok befogadását, pedig az külön ellentételezés nélkül is a jogukban áll. (tovább…)

A 21. század első negyede kellő bizonyítékát fogja szolgáltatja annak, hogy az államszervezési alapelvek és a társadalomszerveződési formák, nem is beszélve a gazdaságirányítás mikéntjéről és a politikai képviselet módjáról, egytől egyig gyökeres megújulásért kiáltanak. Nem lehetséges azonban a visszatérés a 20. század valamely gondolkodásához, különösen nem mindenestül elavult gyakorlatához, hiszen „a 21. század nem a 20. század folytatása” (Schmidt Mária). Új korszellemre van szükség, és minden attól terhes, hogy az a Régi Rend lidércnyomása lesz-e, afféle zombiideológiákkal és a hanyatló egypólusú világrend mögött álló haldokló eszmerendszer feltámasztásával, vagy pedig a készülődő Új Erők rátalálnak arra a Zeitgeistre, amely szintézist teremt. Az eljövendő korszak szellemének nevét és politikai rendjét keressük tehát. (tovább…)

A Szabad Demokraták Szövetségének megalakulása a „demokratikus ellenzék” és lapja, a Beszélő párttá szerveződését jelentette, amelyre vezetői a „szürkeállomány pártjaként” hivatkoztak, pártprogramjának pedig egyszerűen A rendszerváltás programja címet adták. 1990-ben az SZDSZ még a szavazatok több mint ötödét kapta, 1998-tól azonban tartósan tíz százalék alatt maradt a támogatottsága, 2010-ben pedig kiesett a parlamentből. Három ciklusban vitte a kisebbik koalíciós partner szerepét, de fő erőssége a kulturális hatalom volt. Az SZDSZ történetéről szólt a Mozgásban, amelynek vendégei ezúttal Fodor Gábor, az SZDSZ 2008–2009 közötti elnöke, valamint Horn Gábor, az SZDSZ 2002–2009 közötti kampányfőnöke voltak. (tovább…)

Négy egyedülálló kötettel jelentkezik az idei Ünnepi Könyvhéten a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány.  Ajánlott könyveink válaszokat adnak az egyes hazai, globális politikai és társadalomtudományi kérdésekre, illetve segítségükkel  az amerikai külpolitika és a magyar irodalomtörténet egy-egy különös időszakába is betekintést nyerhetnek az olvasók. (tovább…)

A jobboldal sorrendben negyedik, kétharmados felhatalmazást eredményező választási győzelme után, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének tizenharmadik évében, politikai értelemben egészen biztosan Orbán-korszakról kell beszélnünk. Ez pártpolitikai értelemben két dolgot jelent. A nemzeti-konzervatív tábor számára, amelyet a Fidesz–KDNP-pártszövetség képvisel, kétségtelenül azt, hogy adott a kulturális korszakformálás történelmi lehetősége és felelőssége, hogy minél többeket vonjon be a nemzeti konszenzusba. A baloldal számára pedig az az egyetlen esély, ha feladja a „sima” kormányellenzékiség kedvéért a zsákutcába került rendszerellenzékiséget, amely hosszú évek óta bizonyítja, hogy politikai és szellemi értelemben egyaránt terméketlen. A legutóbbi választás alkalmával ugyanis egyértelművé vált, hogy a magyar társadalom végleg elfogadta a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, mint a mögöttünk hagyott és az előttünk álló évtized társadalmi-politikai keretét.  (tovább…)

A félmilliós Karaganda Kazahsztán ötödik legnagyobb városa, és egy Magyarországnál kétszer nagyobb területű megye központja. A XXI. Század Intézetet is kötelékében tudó Közép-és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, valamint a Karagandai Buketov Állami Egyetem együttműködésének köszönhetően intézetünk vezető kutatója, Kosztur András közel egy hónapot tölt – a XX. Század Intézet kutatójával, Dudás Bertalannal együtt – a szinte Kazahsztán közepén elhelyezkedő városban, és hétről-hétre jelentkező beszámolóival próbálja közelebb hozni e (nem is olyan) távoli országot. (tovább…)

Az elmúlt napokban volt olyan baloldali megmozdulás, amelyen csupán 30-40 ember vett részt annak ellenére, hogy a balliberális politikusok heteken át hirdetik ezeket az eseményeket a közösségi oldalaikon és a sajtóban. Mindez azt jelzi, hogy teljesen kifulladtak a destabilizációs próbálkozások, a külföldről finanszírozott politikai csoportok a szintén külföldről elsajátított forgatókönyveikkel kudarcot vallottak – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a napokban elkezdődött a nyári szezon, ami szintén rontja az esélyét a sikeres tüntetésszervezésnek. (tovább…)

Május közepén hazánkban járt az Európai Parlament Költségvetés Ellenőrző Bizottságának küldöttsége, alig egy héttel később pedig vizsgálódásaik egyes megállapításaira a Magyarországról szóló 2023. évi európai szemeszter országjelentés már tényként hivatkozik. A jelenség több szempontból is számos kérdést vet fel: Milyen felhatalmazás alapján utazik hazánkba egy európai parlamenti küldöttség, hogy olyan kérdéseket vizsgáljon, amelyekre az Európai Parlamentnek nincs hatásköre és miként alakult át a gazdasági kormányzás egyik puha eszköze politikai zsarolásra is alkalmazható kötelező jogállamisági verdiktté? Sőt felvetődik a kérdés, hogy hová tart az unió, amikor saját tagállamai és polgárai ellen cselekszik? (tovább…)

A Török Köztársaság megalakulásának százéves évfordulóján tartottak az elmúlt hónapban választásokat az országban, aminek szimbolikus és gyakorlati jelentősége egyaránt van. A vasárnapi köztársasági elnökválasztás eredményének következtében Recep Tayyip Erdoğan újabb öt évig vezetheti Törökországot, miután 52–48 arányban győzelmet aratott ellenzéki kihívója, Kemal Kılıçdaroğlu felett. Az már az elnökválasztás első fordulójában világossá, hogy a hatpárti ellenzéki szivárványkoalíció az „Erdoğan-korszak lebontásának” ígéretén túl nem tud alternatívát nyújtani a török népnek, ami a parlamenti választás során is megmutatkozott: a regnáló elnök által vezetett választási szövetség 322 székkel többséget szerzett a 600 fős parlamentben. Mindez egyben nem csak azt jelenti, hogy stabil kormány alakul Törökországban, hanem azt is, hogy a köztársaság történetének lassan egynegyede Erdoğan regnálásával kapcsolódik össze, ami mögött hatalmas politikai teljesítmény áll. Ennek következménye, hogy az Erdoğan-korszak jelentősége egyre inkább árnyékot vet Mustafa Kemal Atatürk, a „törökök atyjának” kultuszára is. (tovább…)

A félmilliós Karaganda Kazahsztán ötödik legnagyobb városa, és egy Magyarországnál kétszer nagyobb területű megye központja. A XXI. Század Intézetet is kötelékében tudó Közép-és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, valamint a Karagandai Buketov Állami Egyetem együttműködésének köszönhetően intézetünk vezető kutatója, Kosztur András közel egy hónapot tölt – a XX. Század Intézet kutatójával, Dudás Bertalannal együtt – a szinte Kazahsztán közepén elhelyezkedő városban, és hétről-hétre jelentkező beszámolóival próbálja közelebb hozni e (nem is olyan) távoli országot. (tovább…)

Az Európai Parlament részéről nyíltan kimondták, hogy a bevándorlás, a genderkérdés és a háború kapcsán kifejtett békepárti magyar álláspont mellett azért ítélik el ismét Magyarországot és tartják vissza az uniós forrásokat, mert a stratégiai nemzetgazdasági ágazatokban növelni szeretné a magyar tulajdon arányát a kormány, ezzel nyíltan a nyugati multicégek érdekeit képviselik – fogalmazott Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a mostani brüsszeli támadások fő alakjától, Daniel Freund zöldpárti EP-képviselőtől nem áll messze ez a típusú érdekképviseleti munka, hiszen korábban éveken át a Transparency International brüsszeli irodájában tevékenykedett, az EU érdekképviselet nagyköveteként. Az elemző hozzátette: már 2010 óta a magyar kormány eltökélt célja a nemzetgazdasági szempontból fontos ágazatokban a magyar tulajdon arányának növelése, a mostani brüsszeli nyomásgyakorlás vélhetően nem tántorítja el ettől a szándékától. (tovább…)

Egy évvel a tavalyi parlamenti választások után és egy évvel a jövőre esedékes önkormányzati és európai parlamenti választások előtt a baloldal összességében rosszabb állapotban van, amit a közvélemény-kutatások is alátámasztanak. Külön nehézséget jelent, hogy nőtt az egyébként is nagyfokú fragmentáltság, illetve tovább mélyült az ellenzék személyi, szervezeti és szellemi válsága. A pártok releváns politikai célok és társadalmi támogatottság híján képtelenek kormányzóképes politikai tényezővé válni, így megpróbálnak egyes társadalmi csoportok elégedetlenkedési megmozdulásaira rátelepedni. A megújulást nehezíti, hogy a kívülről irányított NGO-k és a külföldről finanszírozott kormányellenes médiumok részben átvették a pártok szerepét. A baloldal mintegy másfél évtizedes lemaradásba került közösség- és szervezetépítésben, illetve a politikai tudás megszerzésében a 2002 óta szervesen és következetesen építkező jobboldallal szemben. (tovább…)

A félmilliós Karaganda Kazahsztán ötödik legnagyobb városa, és egy Magyarországnál kétszer nagyobb területű megye központja. A XXI. Század Intézetet is kötelékében tudó Közép-és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, valamint a Karagandai Buketov Állami Egyetem együttműködésének köszönhetően intézetünk vezető kutatója, Kosztur András közel egy hónapot tölt – a XX. Század Intézet kutatójával, Dudás Bertalannal együtt – a szinte Kazahsztán közepén elhelyezkedő városban, és hétről-hétre jelentkező beszámolóival próbálja közelebb hozni e (nem is olyan) távoli országot. (tovább…)

Míg korábban titkolták, ma már egyre nyíltabban beszélnek arról a baloldali politikusok, hogy azért dolgoznak Brüsszelben, hogy Magyarország ne kapja meg a neki járó uniós forrásokat. Emellett már azt is nyíltan kimondják, hogy valójában nem jogi, hanem politikai okok miatt tartják vissza ezeket a pénzeket – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője ezzel kapcsolatban kiemelte: a balliberális politikusok ettől azt remélik, hogy elmélyül a gazdasági válság Magyarországon és gyengül a kormány támogatottsága, míg ők erősödnek. Az elemző szerint ugyanakkor a helyzet éppen az ellenkezője: Magyarország finanszírozása továbbra is megoldott, a Fidesz támogatottsága stabil, a hazája érdekei ellen dolgozó baloldal népszerűsége pedig tovább csökkent az elmúlt időszakban. (tovább…)

Amikor tíz évvel ezelőtt, 2012 decemberében az Európai Unió elnyerte a Nobel-békedíjat, Európa akkori vezetői úgy nyilatkoztak, hogy az EU „a történelem legnagyobb béketeremtője”, sőt „a béke és szabadság egyedülálló projektje”, amely „képes volt békét teremteni a népek között, felépítve a demokrácia, szabadság és megegyezés értékein alapuló közösséget”. Ezek a kijelentések, még ha nem is álltak teljes összhangban az uniós intézmények gyakorlatával már akkortájt sem, elvi szinten azért megállták a helyüket. Ma azonban Európai Unió vezetőitől származó háborúpárti kijelentések és a külügyekben való egyhangú döntéshozatal felszámolására irányuló erőszakos törekvések mind az elvek, mind a gyakorlat szintjén messze eltávolodtak az unió valódi esszenciájától, ami a békére és az európai egységre való törekvést jelenti. (tovább…)

A rendszerváltoztatás fontos pillanata volt, amikor az állampárt utolsó kongresszusán megalakult a Magyar Szocialista Párt, melynek tagja, Szűrös Mátyás házelnök, két héttel később kihirdette a harmadik magyar köztársaság megalakulását. A szocialisták húsz év alatt négy miniszterelnököt adtak; 1994 és ’98, valamint 2002 és 2008 között együtt kormányoztak a liberálisokkal. A Horn-koalíció társadalmi háttere és a baloldali reformizmus szellemi ereje azonban időközben megfogyatkozott. Az MSZP három és fél évtizedes útjáról szólt a Mozgásban, amelynek vendégei ezúttal Lendvai Ildikó, az MSZP volt frakcióvezetője, 2009–2010 közötti elnöke, valamint Szekeres Imre, az MSZP-alapítója, az MSZP 2004–2010 közötti elnökhelyettese voltak. (tovább…)

A félmilliós Karaganda Kazahsztán ötödik legnagyobb városa, és egy Magyarországnál kétszer nagyobb területű megye központja. A XXI. Század Intézetet is kötelékében tudó Közép-és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, valamint a Karagandai Buketov Állami Egyetem együttműködésének köszönhetően intézetünk vezető kutatója, Kosztur András közel egy hónapot tölt – a XX. Század Intézet kutatójával, Dudás Bertalannal együtt – a szinte Kazahsztán közepén elhelyezkedő városban, és hétről-hétre jelentkező beszámolóival próbálja közelebb hozni e (nem is olyan) távoli országot. (tovább…)

A külföldi finanszírozók nemcsak a balliberális pártok teljesítményével, de az ugyancsak külföldről finanszírozott sajtótermékek által felmutatott eredményekkel is elégedetlenek, emiatt az elmúlt időszakban látványos strukturális átalakításba kezdtek – hívta fel a figyelmet a legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője emlékeztetett: a cseh Lidové noviny című lap a napokban beszámolt róla, hogy Soros György növelni szeretné a befolyását a médiában. Ennek egyik jele a magyarországi strukturális médiaátalakítás: a 444.hu nevű internetes portál teret vesztett a balliberális oldalon, sorozatos felmondásoktól és belső botránytól hangos, míg az új reménység a VálaszOnline.hu nevű áljobboldali internetes portál, amellyel a jobboldali Fidesz szavazótáborát kívánják megbontani. (tovább…)

Recep Tayyip Erdoğan, az Igazság és Fejlődés Párt (Adalet ve Kalkınma Partisi, röviden AKP) elnöke 2003 óta vezeti Törökországot különböző tisztségeken keresztül, 2003–2014 között miniszterelnökként, 2014 óta pedig köztársasági elnökként. A 2017-es alkotmánymódosítási referendum pedig demokratikus módon ruházta fel az elnököt arra, hogy a két titulust – és az azokkal járó hatalmat – összevonja, és saját a kezében összpontosítsa. A vasárnapi választáson azonban hosszú idő után komoly kihívója akad a regnáló elnöknek Kemal Kılıçdaroğlu személyében, aki mögött egy hatpárti ellenzéki szivárványkoalíció – Nemzeti Szövetség néven – sorakozott fel, ezáltal pedig a május 14-ei köztársasági elnöki- és parlamenti választás lényegében az Erdoğan-korszak jövőjéről is dönt. (tovább…)

Megjelent a XXI. Század Intézet Új Idők című sorozatának legújabb kötete, Lánczi András Széchenyi-díjas filozófus Politikai megváltás – Lehetséges-e racionális politika című műve. Van-e veszélyesebb az identitását vesztett, de Isten szerepére ácsingózó embernél? Lehetséges-e racionális politika, és ha igen, sikere megválthatja-e a 21. század modern emberét? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a kötet, amelyet a Terror Háza Múzeumban mutattak be a minap. (tovább…)

Gyenge olvasottság, mélyülő belső botrányok és folyamatos felmondások – ez jellemzi a Soros-hálózat egykori koronaékszerét, a 444.hu nevű internetes portált – fogalmazott legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a kiszivárgó információk szerint a woke ideológia lelkes híveinek számító új kollegák szembe kerültek a már korábban is a lapnál dolgozó újságírókkal, ami akkora belső megosztottságot eredményezett, hogy már sokak számára ellehetetlenült a normális munkavégzés a lapnál. Hozzátette: a jelek szerint a lapot működtető globális hálózat is lemondott már a 444-ről, amelynek az új zászlóshajója már évek óta sokkal inkább a Telex.hu nevű szintén külföldről finanszírozott hírportál. (tovább…)

Április 30-án zárult Ferenc pápa háromnapos magyarországi látogatása. A nemzetközi sajtó már előzetesen is páratlan érdeklődéssel fogadta a katolikus egyházfő budapesti útját, a pápai vizit során elhangzott apostoli üzeneteket pedig – országtól és pártállástól függően – ideológiai elkötelezettségének „képére és hasonlatosságára” formálta. Pedig a Szentszék és Ferenc pápa felfogása az orosz–ukrán háború vagy az Európai Unió témájában meglehetősen egyértelmű. Az Apostoli Szentszék hagyományos álláspontjának középpontjában ugyanis az a fajta teljes elköteleződés áll a kontinens békéje iránt, ami annak idején az európai egység gondolatának alapjául is szolgált. (tovább…)

A politikafilozófia jogaiba való visszahelyezésére tesz kísérletet legújabb könyvében Lánczi András Széchenyi-díjas filozófus, egyetemi tanár. A kötet a XXI. Század Intézet Új idők sorozatának részeként jelent meg, Békés Márton történész– politológus, az Intézet igazgatójának szerkesztésében. (tovább…)

A 2022-es választási kampányba megpróbáltak külföldről beavatkozni, a balliberális holdudvart több milliárd forintnyi dollárral támogatták Amerikából. Ráadásul a külföldi finanszírozás a gyanú szerint állandó, amelynek következtében a balliberális politikusok sokszor még a saját választóikkal is szembe menve külföldi érdekeket képviselnek fontos politikai kérdésekben. A külföldi finanszírozás nemzetbiztonsági kockázat, így nem meglepő, hogy a világ legtöbb országában szigorúan korlátozzák – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője a nemzetközi gyakorlatokat áttekintve megállapította: több nyugati országban is valamilyen párt vagy kampányfinanszírozási botrányt követően szigorítottak a szabályozáson, így nem meglepő, hogy most Magyarországon is ezen dolgozik a törvényhozás. (tovább…)

Az orosz–ukrán háború 2022. február 24-ei kitörése óta tapasztalható, hogy a nyugati politika a fősodratú médián keresztül azt a hamis látszatot kelti, mintha „a Jó és a Rossz küzdelme” folyna. A kép azonban ennél jóval árnyaltabb. Mi sem szemlélteti ezt jobban, minthogy a háború kitörése előtt maga a nyugati fősodratú média élt rendszeres kritikával Ukrajnát illetően az egyre befolyásosabbá váló neonáci mozgalmak, a túlzott nacionalizmus, a rendszerszintű korrupció, valamint a jogállamisági és demokratikus deficit miatt. Az orosz agressziót követően azonban ezek az aggályok a múlté lettek, s mára a nyugati médiumok narratívája – korábbi álláspontjukat meghazudtolva – Ukrajnát mintademokráciaként igyekszik láttatni. (tovább…)

Az 1988-ban nemzedéki pártként alapított Fiatal Demokraták Szövetsége elsőként kezdeményezte a rendszerváltoztatást, majd a 2010-es választások után be is fejezte azt, sőt az elmúlt évtizedben új politikai-társadalmi rendszert építve össznemzeti párttá bővült. Az ehhez szükséges ideológiai és szervezeti módosulások ellenére mindvégig az maradt, ami kezdettől fogva volt: antikommunista és nemzeti párt. Ehhez a változatlan alaphoz társult a polgári kormányzás tapasztalata, a néppárttá bővülés sikere, a kereszténydemokratákkal kötött történelmi szövetség és a szuverenista álláspont képviselete. A Fidesz 35 éves útjáról szólt a Mozgásban legújabb adása, amelynek vendégei ezúttal a Fidesz alapító tagjai, Bayer Zsolt újságíró–műsorvezető és Deutsch Tamás a Fidesz Európai Parlamenti képviselője voltak. (tovább…)

Gyurcsány Ferenc három hete egy rádióinterjúban arról beszélt, hogy nem elégedett Karácsony Gergellyel, ugyanis szerinte „hazafias kötelezettsége” lenne, hogy Budapestet szembefordítsa a kormánnyal. Ennek az elvárásnak próbálhat megfelelni a főpolgármester, amikor arról beszél, hogy Budapest nem fog eleget tenni az adóbefizetési kötelezettségének, „felfüggesztik a kormány finanszírozását” – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: mindez csupán egy politikai blöff, ugyanis – ahogy arról Tarlós István beszélt – a fővárosnak nem áll módjában nem befizetnie a szolidaritási adót, hiszen ez az összeg eleve nem is jelenik meg a főváros számláján. Hozzátette: a főváros csődjével való riogatás bevett kommunikációs elem Karácsony Gergely részéről, megválasztása óta rendszeresen él ezzel az eszközzel, miközben a főváros adóbevételei jelentősen nőttek. (tovább…)

A 21. század első két évtizedét olyan politikai, gazdasági és társadalmi megatrendek jellemezték, amelyek az elkerülhetetlen demográfiai folyamatok következményeivel, a politikai döntéshozatal kiszervezésével és a jelenleg fennálló gazdasági hierarchia teljes átírásával a válságok korszakát hagyták a világ országaira, mégpedig azzal a meghozandó döntéssel, hogy a káoszba való beletörődés helyett a történelem végéből való katartikus kitörést választják-e. Ma az új reneszánsz korát éljük. A 14–16. századi reneszánszához hasonló átmeneti, változékony környezet lehetőséget biztosít a nemzetállamok számára, hogy olyan maradandóságot biztosító kompetenciákat sajátítsanak el, mint az adaptálódás, az önállóság és a tudatosság. (tovább…)

A médiaszuverenitás problémája, amellyel intézetünk Magyarország kapcsán részletesen foglalkozott a TREND 1. számában, számos országot érintő kérdés. A külföldi érdekeltségű/befolyásoltságú média jelen van a posztszovjet térség államaiban is, sőt gyakran a finanszírozók is ugyanazok, mint a magyarországi kormányellenes médiumok esetén. Ugyanakkor ebben a régióban Oroszország és a Nyugat hidegháborús konfliktusa és az orosz–ukrán háború miatt ez a kérdés sokkal élesebb formákat öltött. (tovább…)

A globalista baloldal, az általuk finanszírozott magyarországi politikusok és sajtótermékek egyre erőteljesebb nyomásgyakorlást fejtenek ki a magyar kormányra annak érdekében, hogy adja fel békepárti álláspontját. Hazánk véleménye a háború kitörése óta egyértelmű: ki akar maradni a konfliktusból, nem küld fegyvereket Ukrajnába, nem hajlandó megszakítani a gazdasági kapcsolatait Oroszországgal és azonnali tűzszünetet, béketárgyalásokat szorgalmaz. Ez nem tetszik azoknak, akik a háború folytatásában érdekeltek – fogalmazott legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a jelenlegi baloldali amerikai vezetés szövetségesektől szokatlan lépéseket tesz Magyarországgal szemben, ami nem szükségszerű az amerikai-magyar viszonyban, hiszen például a békepárti Donald Trump vezette amerikai kormány az akkor hazánkba akkreditált nagyköveten keresztül jelentősen javította a két ország kapcsolatát. (tovább…)

Az április 6-án lejárt határidőn belül tizenöt uniós tagállam és az Európai Parlament csatlakozott ahhoz a perhez, amelyet az Európai Bizottság indított Magyarországgal szemben a gyermekvédelmi törvény ügyében. Egyfelől ez a per az EU jogtörténetének egyik legjelentősebb precedense, mivel első ízben fordul elő, hogy az Európai Bíróság a tételes jog mellett az uniós értékekre alapozva is vizsgálja egy tagállam nemzeti jogszabályait. Az eljárás valódi jelentősége azonban csak összefüggéseiben értelmezhető: az elmúlt néhány év nemcsak az Európai Unió egyébként is képlékeny értékrendjének leépülését hozta el, de az uniós intézményrendszer mára a jogállamiság elemi elveinek is hátat fordított. (tovább…)

Bár a háború kezdete óta gyakran hallható narratíva volt, hogy az egész világ összefogott Oroszország ellen, egy év után már teljes biztossággal kijelenthető, hogy a valóság ettől eltér. Ez persze nem jelenti azt, hogy a világ országai Moszkva mellé álltak volna: saját érdekeikből kiindulva a mielőbbi békét szorgalmazzák, ennek eléréséhez pedig a konfliktusok tompítását, és nem kiélezését tartják megfelelő eszköznek. A Nyugat makacs hozzáállása pedig ahhoz vezethet, hogy az Oroszország elszigetelésére irányuló igyekezetében saját maga zárkózik el a „Többiektől”. (tovább…)

Az 1990 és 2010 közötti posztkommunista korszakban a polgári-jobboldali erők két alkalommal ugyan kormányra tudtak kerülni, de e két évtizedben a szocialista-liberális erők mindvégig uralmuk alatt tartották a jogi, gazdasági és politikai struktúrákat, mégpedig sértetlen kulturális hegemóniájuk ernyője alatt. A 2010-ben bekövetkező kormányváltásról rövid idő alatt kiderült, hogy rendszerváltással ér fel, mivel nem csak az 1989/90-es rendszerváltoztatás befejezését jelentette, de az Alaptörvény révén egy új rendszer létrehozását is. Az elmúlt négy országgyűlési választáson a konzervatív-kereszténydemokrata erők által aratott, kétharmados törvényhozási felhatalmazással végződő győzelem az egyértelmű politikai többség után már a társadalmi többség kialakulására utal. A következő lépcsőfok ezek betetőzése kulturális többség révén. (tovább…)

Magyarországon az elmúlt egy évben nem változtak a politikai erőviszonyok, a Fidesz–KDNP továbbra is stabilan vezeti a népszerűségi listákat, Orbán Viktor társadalmi támogatottsága is toronymagas. Nem mondhatja el ugyanakkor ezt magáról minden európai vezető: a német balliberális–zöld kormánykoalíció támogatottsága például csökkent, a liberális francia elnök népszerűsége is mélyponton van, a hétvégén pedig megbukott a globalista politikai elit sztárpolitikusa, Sanna Marin szociáldemokrata finn kormányfő – hívta fel a figyelmet legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: mindez annak az eredménye, hogy a háború és az elhibázott brüsszeli szankciók gazdasági következményeit egyre több európai polgár érzi a hétköznapok szintjén, egyre inkább elégedetlenek az európai fősodor politikájával. (tovább…)

Deák Dániel politológus, a XXI. Század Intézet vezető elemzőjének és a Megafon tagjának első könyve, A Fidesz-recept – Kampányból kampányba címet viselő kötete kapcsán könyvbemutatót szervezett Intézetünk. Laudációja során Békés Márton történész, Intézetünk igazgatója hangsúlyozta, hogy a szerző nemcsak elemzőként, hanem azok alakítójaként is képes perspektívába helyezni a politikai folyamatokat, amelyek a Fidesz kampányról-kampányra kibontakozó taktikai és stratégiai horizontját jellemzik. Meglátása szerint a 35 évvel ezelőtt megalakult Fidesz hosszú évtizedek önazonos munkája által olyan megkerülhetetlen politikai erővé vált, amelynek receptjébe Deák Dániel első könyve enged betekintést. A rendezvény kerekasztal-beszélgetése során G. Fodor Gábor, az Intézet stratégiai igazgatójának moderálása mellett a szerző és prof. dr. Stumpf István korábbi kancelláriaminiszter, volt alkotmánybíró beszélgettek a könyv legfőbb megállapításairól. A meghívott vendégek egyetértésüket fejezték ki annak kapcsán, hogy a Fidesz egymást követő nagyarányú választási győzelmeinek ugyanúgy részét képezi a több millió szavazót értékalapon tömörítő politikai közösség, az azt vezető politikai személyiség, de a szervezettség, a bajtársiasság és az innováció is. (tovább…)

Jövő hétfőn lesz az egyéves évfordulója a 2022-es parlamenti választásnak, amelyen a Fidesz–KDNP több mint 3 millió szavazattal egymás után negyedszer is kétharmados parlamenti többséget szerzett – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: az azóta eltelt időszakban sem változtak érdemben a magyar belpolitikai erőviszonyok, a kormánypártok tartják vezető pozíciójukat, a balliberális oldal pedig nem tudott erősödni. A holnapi könyvbemutatója kapcsán az elemző kiemelte: a napokban megjelent „A Fidesz-recept” című könyvében arról ír részletesen, hogy milyen alkotóelemekből áll az a politikai tudás, ami azt eredményezi, hogy a Fidesz a kormányzati ciklusok során végig őrzi vezető pozícióját. (tovább…)

Az elmúlt hónapok során az ellenzéki erőviszonyok érdemben nem változtak: a kis pártok a túlélésért küzdenek, a Demokratikus Koalíció pedig dominálja a baloldalt. Gyurcsány Ferencék az árnyékkormány megalakításával, illetve a folyamatos átigazolásokkal lépéselőnybe kerültek, amit Donáth Anna visszatérése sem tudott ellensúlyozni. Míg a Jobbik és a történelmi mélypontra került MSZP hitelességi problémákkal küszködik, illetve tagságuk is drámaian fogyatkozik, addig a zöldpolitikáért síkraszálló két pártnak, az LMP-nek és a Párbeszédnek továbbra sincs valós társadalmi támogatottsága. A 2024-es választásokig a DK folytatni fogja a konkurens pártok megosztását és az aktív politikusok átléptetését. Gyurcsány Ferenc célja, hogy a DK tartósan olyan domináns szervezetté váljon, aminek nincs alternatívája a baloldalon. (tovább…)

Orbán Viktor a leghosszabb hivatalban lévő kormányfő, a Fidesz pedig a legsikeresebb európai párt. Ha a világ bármely pontjára megyünk, biztosan be tudják azonosítani Magyarországot és jó eséllyel Orbán Viktor nevével is találkoztak már – fogalmazott legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője a most megjelent, „A Fidesz-recept” című könyve kapcsán kiemelte: a könyvében arra válaszol, hogy mi a március 30-án 35 éves Fidesz sikerének a titka, melyek azok a tényezők, amelynek köszönhetően a 2022-es parlamenti választáson még a korábbiaknál is több szavazatot kapott a kormányoldal. (tovább…)

Hszi Csin-ping elnöki újraválasztását követő első útja Oroszországba vezetett, a két teljes napon át tartó találkozó pedig arról árulkodik, hogy a két ország stratégiai együttműködése a több mint egy éve tartó ukrajnai harcok ellenére is töretlen. A két ország ismét deklarálta, hogy hasonló elképzeléseik vannak a világrend átalakulásával kapcsolatban, és egymás segítségére lesznek a nyugati hegemóniatörekvésekkel szemben. Bár az orosz–ukrán háborút közvetlenül érintő döntésekről egyelőre nem derült ki semmi, az orosz–kínai kapcsolatok egyre szorosabbá válása már önmagában is az erőviszonyok átértékelésére késztetheti a Nyugatot. (tovább…)

A magyar identitás egyedülálló, máshoz nem hasonlítható – nyelvünkben, hagyományainkban és sajátos észjárásunkban lelhetünk rá. Passzív szemlélődésben azonban nem tárulkozik fel, lankadatlan keresésben lakozik és cselekvés által válik élővé. Magyarnak lenni mindamellett erkölcsi kötelességet ró ránk, követnünk kell őseink útját, őrizni kultúránk múltját, teremteni a jövőt, építeni közösségeinket és békében élni a természettel, azaz be kell tartanunk a megmaradás ősi parancsát. Éppen ezért szüntelen keressük a válaszokat: ki a magyar, mi a magyar? Milyen a magyar világ? Miként tudjuk megóvni és továbbadni magyarságunkat? (tovább…)

Új kiadvánnyal bővül a XXI. Század Intézet 21 című zsebkönyvsorozata. A most megjelenő, 4. kötetben Deák Dániel vezető elemző arra vállalkozik, hogy megfejtse: honnan ered a Fidesz–KDNP-pártszövetség töretlen népszerűsége, illetve a koalícióba vetett bizalom? (tovább…)

Gyakran hallhatjuk azt a mondást az Európai Parlament politikai kiegyensúlyozottságára nézve, hogy felfogásában a baloldalnak csak közepe, a jobboldalnak pedig csak széle van. Ehhez hasonló aránytalanságot mutat az is, hogy az EU valódi működése során az uniós intézmények csak jogokkal rendelkeznek, a tagállamokat pedig kizárólag kötelezettségek terhelik. A kiegyensúlyozatlan helyzetben az hozhatna végre változást, ha az Európai Unió intézményei nemcsak a tagállamokat felügyelnék, hanem saját magukra nézve is kötelezőnek tekintenék és be is tartanák az általuk alkotott szabályokat. Ez ugyanis a jogállamiság egyik legelemibb feltétele. (tovább…)

A XXI. Század Intézet TREND címmel elindított kiadványának első száma a külföldről finanszírozott médiával foglalkozik. A kutatás során világossá vált, hogy a megvizsgált kilenc médiatermék írott anyagainak több mint fele összesített átlagban negatívan állította be a kormány munkáját, és finanszírozásukat éves átlagban 25 és 100 százalék közötti arányban nyerik külföldről. A donorok között dobogós helyen szerepelnek a Soros György által irányított-birtokolt Nyílt Társadalom Alapítványok, az Amerikai Egyesült Államok kormányügynökségei, a nemzetközi alapítványhálózatok és a globális nagyvállalati szektor szereplői. Mindez felveti annak a kérdést, hogy a finanszírozással együtt politikai megrendelés is érkezik-e. Vizsgálatunk eredményei szerint igen. (tovább…)

Az elmúlt napokban több közvélemény-kutatás is napvilágot látott, melyek egybehangzóak azt mutatják, hogy erősödött a Fidesz–KDNP támogatottsága, ha ma lenne a parlamenti választás, akkor nagyjából ugyanolyan eredményt érne el a kormányoldal, mint tavaly április 3-án – hívta fel a figyelmet az adatokra a legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: mindezt úgy sikerült elérnie a kormánypártoknak, hogy a koronavírus-járvány, a háború és a szankciók következtében igen nehéz gazdasági környezet alakult ki egész Európában. A magyarázat minderre az elemző szerint az, hogy a társadalmi elvárásnak megfelelően a kormány békepárti, míg a nemzeti érdekekkel szembemenő balliberális oldal továbbra is olyan nyilatkozatokat tesz, amellyel a kelleténél jobban belesodorná hazánkat a konfliktusba. Mindezek fényében nem meglepő, hogy ha most lenne a választás, még rosszabbul szerepelnének rajta, mint tavaly. (tovább…)

A klímaváltozás természeti hatásai és a globalizáció szerkezetváltása együttesen mutatott rá, hogy az élelmiszerellátás stratégiai kérdés. Ez alatt nemcsak a mezőgazdaság fenntarthatóságát és természetbarát működését értjük, hanem az élelmiszertermelés önállóságát is. A tiszta, olcsó, környezetkímélő és helyben könnyen hozzáférhető élelmiszer aranyat ér: akár a lakosság folyamatos élelmiszerellátásának minőségére, akár mennyiségére gondolunk. Magyarország számára különösen érvényes az élelmezés-biztonság kérdésének felvetése, erről szólt a márciusi Mozgásban Extra adása, amelynek vendége Nagy István agrárminiszter volt. (tovább…)

A 21. század első két évtizedének eltelte óta senki előtt nem titok, hogy átalakulóban van a korábban meghatározó világrend (Liberal International Order), amely az Amerikai Egyesült Államok globális katonai-gazdasági hegemóniáján nyugodott és egypólusú nemzetközi rendszert jelentett. A koronavírus-járvány hatása, majd az orosz–ukrán háború nyomában járó átrendeződés egyfelől deglobalizációs tendenciát eredményez, másfelől a multipolaritás irányába mutató elmozdulással jár, amit bár manapság „blokkosodásnak” is szokás nevezni, valójában olyan gazdasági-politikai együttműködések kialakulását jelenti, amelyek önálló nagyterek formájában intézményesülnek. A napjainkat meghatározó főbb nemzetközi törésvonalak érvényesülése, azaz a globális szuperhatalmak (Kína, USA) vetélkedése és Oroszország kurrens geopolitikai kihívásai mellett egy sor állam rendelkezik komolyabb regionális ambíciókkal, amely szintén többpólusú berendezkedést ígér. Ez egyszerre jelenti a „globális Dél” felemelkedését és az eurázsiai korszakváltás lehetőségét. (tovább…)

Az elmúlt hetekben felerősödött a magyarországi baloldal háborúpárti retorikája, a magyar választókkal szembe menve továbbra is fegyverszállítást követelnek Ukrajnába. Karácsony Gergely baloldali főpolgármester emellett arról is beszélt, hogy szerinte csak akkor lesz béke, ha Ukrajna győz, az SZDSZ korábbi politikusa, Horn Gábor szerint pedig „bármi áron” támogatni kell Ukrajnát, akár fegyverszállítással is – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: nem csak a külföldről finanszírozott baloldali politikusok, hanem a szintén külföldi pénzeket kapó balliberális sajtó is erőteljesen háborúpárti álláspontot képvisel, folyamatosan kritizálja és támadja a kormány békepárti álláspontját. Mindez az elemző szerint tovább csökkenti a balliberális oldal támogatottságát, hiszen a magyar társadalom túlnyomó többsége azonnali tűzszünetet és békét szeretne, nem pedig a háború folytatását. (tovább…)

A klímaváltozás tematizálása, aztán a koronavírus-járvány miatt kialakult ellátási nehézségek, végül pedig az orosz–ukrán háború és a rá válaszul érkező szankciós politika erőteljesen felszínre hozta az energetikai kérdéseket. Az elmúlt év, illetve az elmúlt évtized eseményeiből világosan látszik, hogy globális energetikai átalakulás zajlik, amelyre választ kell adnia a világnak, Európának és Magyarországnak is. A zöld átállás, az alternatív energiahordozók keresése, az elektronikus járműipar fejlődése és az európai ellátásbiztonság problémája számos kérdést vet fel. A témáról Lantos Csaba energiaügyi miniszter beszélt a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorában. (tovább…)

A 21. században várhatóan egyre nő majd Afrika súlya a nemzetközi porondon. Demográfiai növekedésükön és jelentős természeti kincseiken túl gazdaságuk dinamikus fejlődése is efelé mutat, azt azonban korai lenne állítani, hogy felemelkedésük zökkenőmentes lesz. Afrika vezető államainak (Algéria, Dél-Afrika, Egyiptom, Nigéria) a nagy lehetőségeken túl számos kihívással is szembe kell nézniük, amelyek közül a globális hatalmak geopolitikai szembenállása csupán az egyik és talán nem is a legveszélyesebb a kontinensre nézve. (tovább…)

2022. február 24-én Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette a „különleges hadművelet” kezdetét, amellyel kitört a mai napig tartó orosz–ukrán háború. Az elmúlt egy évben a nyugati államok is egyre közvetlenebb szerepet vállaltak a háborúban, amelyről továbbra sem tudni, mikor érhet majd véget és nem vezet-e súlyosabb nemzetközi konfliktusokhoz. (tovább…)