Nyitóoldal, bal oldali tartalom

Wolfgang Schüssel, Ausztria volt szövetségi kancellárja vehette át csütörtökön a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, valamint a Mol Nyrt. által közösen alapított Petőfi-díjat a Terror Háza Múzeumban. (tovább…)

Az orosz–ukrán háború kirobbanásáig az egykori Szovjetunió területének legforróbb pontja kétségkívül Hegyi-Karabah, valamint az örmény–azerbajdzsáni határvidék volt, ahol több mint három évtizede ki-kiújultak a kisebb-nagyobb összecsapások. A legutóbbi kiterjedt háborút lezáró, Szocsiban kötött megállapodás után, az orosz békefenntartók jelenléte miatt is csökkent ugyan valamelyest a feszültség, idén azonban többször is az eszkaláció közelébe kerültek az összetűzések a két ország csapatai között. Ugyanakkor – különböző közvetítők részvételével – a két ország folyamatos tárgyalásokat is folytat egymással egy végleges békeszerződésről, amelyről egyes vélemények szerint már idén megállapodás születhet. (tovább…)

A világrendszerváltás egyszerre világrendszer-váltás és világ-rendszerváltás. Ami azt jelenti, hogy a megrendült világrend nemcsak a megelőző nemzetközi rendszer felbomlásából származik és egy újnak a születéséhez vezet, hanem azt is, hogy a régi elvek helyébe újak lépnek. A multipoláris világrend kialakulása és a civilizációs-kulturális szinten is értelmezhető etnopluralizmus egymást feltételezik, a deglobalizációs tendenciák és a gazdasági nagyterek integrációja kölcsönösen erősítő hatásúak, a liberális nemzetközi rend (Liberal International Order) liberális elvegyüttesként és a Föld térrendjeként is alábukik. A világrendszerváltás tehát ugyanúgy jelenti a világrendszer megváltozását, mint a világ rendszerváltását. Röviden: az Egyesült Államok által dominált egypólusú, liberális világrend helyett többpólusú, nagytereken alapuló világrend alakul ki. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában idén utoljára beszélgetett egymással G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történész professzor. A vendégek az évzáró adás során értékelték az elmúlt év legfontosabb eseményeit belpolitikai és külpolitikai téren egyaránt, valamint ezek következményeit is. Előbbi kapcsán megállapították, hogy a Fidesz–KDNP sorozatban negyedik kétharmados győzelme következtében már okkal beszélhetünk Orbán-korszakról, amire a külföldről finanszírozott, és ezáltal morális deficittel küzdő ellenzék nem jelent kihívást, csupán a külső tényezők képesek erre. A külpolitikai folyamatok kapcsán pedig úgy vélekedtek, hogy az orosz–ukrán háborúban egy fenntarthatatlan helyzetbe kormányozta magát Brüsszel, ami egész Európára negatív hatással van. (tovább…)

Az áprilisban elvesztett választások után az ellenzéki pártok – egy évtizedes, ismétlődő politikai mintát követve – megújulás helyett megpróbáltak rátelepedni a KATA-törvény módosítás miatti tiltakozásra, majd a pedagógustüntetésekre is. Előbbi éppen a népszerűtlen politikusok személyes megjelenése miatt fulladt kudarcba, utóbbit azonban a baloldal – a hivatásos „civilek” hathatós segítségével – az eredeti céloktól tudatosan eltérítette. A tanárok melletti szimpátiatüntetések hangneme az október 23-ai rendezvényen drámai módon megváltozott, ettől kezdve eltűnt a jobboldal által is jogosnak tartott bérkövetelés ügye, helyét pedig a kormányellenes mondanivaló vette át. A tiltakozások lendülete – éppen az aktuálpolitikai célok miatt – azonban mostanra megtört, a legutóbbi, csekély létszámú radikális megmozduláson pedig már az eredeti célokról sem esett sok szó. (tovább…)

Szinte minden állítását azonnal cáfolni lehet a külföldi finanszírozási botrány ügyében a baloldalnak, hiába próbálja mentegetni őket még az ellenzéki sajtó is – fogalmazott legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: az internetes mentésekből kiderült, hogy az eredeti állításaikkal ellentétben nem mikroadományok ezreiből finanszírozzák magukat, ráadásul semmilyen módon nem ellenőrizték az „adományozók” állampolgárságát. Egyre világosabb, hogy valójában semmilyen mikroadomány nincsen, az csupán egy fedősztori, amivel leplezni próbálják a Soros-hálózattól kapott milliárdokat. Mindez azért komoly veszély, mert a mostani háborús és válságokkal teli időszakban minden politikai erőnek a nemzeti érdekeket kellene követnie, nem pedig külföldi finanszírozók elvárásait teljesíteni – fogalmazott. (tovább…)

A tegnapi V4-csúcs jól mutatja, hogy hiába próbálják megtörni a visegrádi országok közötti együttműködést a nyugati országok, Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország továbbra is szorosan együttműködik, hiszen ez a négy ország csak így tudja érvényesíteni az érdekeit az Európai Unión belül – fogalmazott legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a négy ország ugyan nem ért egyet az orosz–ukrán háború több kérdésében, de a NATO és az EU tagjaként a fő stratégiai célok azonosak. Magyarország számára a mostani találkozó az uniós források ügyében is fontos volt, ugyanis a hazánknak járó pénzek kérdésében az Európai Tanács dönt majd, ahol a V4-ek szavazata nagy súlyt képvisel majd minősített többségi szavazásnál. (tovább…)

Az orosz–ukrán háború és a világban zajló geopolitikai változások az egykori Szovjetunió összes államára hatást gyakorolnak. Moldova energiaellátását már közvetlenül is érinthetik az Ukrajna elleni légicsapások, állandó témává vált Belarusz esetleges közvetlen beavatkozásának kérdése, több ország viszont váratlan GDP-növekedés elé nézhet az oroszországi mozgósításnak köszönhetően. (tovább…)

A magyarországi baloldal történelmi válsága közepette pártjaik legfeljebb botránypolitizálásra tudják kihasználni parlamenti jelenlétüket. Ezért minden korábbinál látványosabb azoknak a hivatásos „civileknek” a fellépése, akik legújabban a közoktatásügyben tapasztalható elégedetlenkedésre települtek rá. Innen visszatekintve válik igazán világossá az elmúlt tíz év tapasztalata, mely szerint egy vágyott magyar Majdan technológusai dolgozzák ki az éppen aktuális ügy dramaturgiáját, ők határozzák meg a tüntetések színpadra állításának műfaját s írják meg a szakmai problémák politikai konfliktussá szélesítésének forgatókönyvét. A módszertan nem saját, hanem nemzetközi receptet követ, amelyet számos „színes forradalom” során sikerrel alkalmaztak, a hozzávalók (médiahadjárat, nagykövetségi nyomásgyakorlás, operatív beavatkozások, Soros-dotáció) gondos adagolásával együtt. (tovább…)

Az elmúlt 12 évben a hazai médiapiac jelentősen átalakult, amelyet a korábban domináns baloldali-liberális fórumok a sajtószabadság sérelmeként élnek meg, külföldi támogatóikkal együtt, míg a rendszerváltoztatás utáni húsz évben mindvégig kisebbségben dolgozó jobboldaliak éppen annak visszaállásaként üdvözölnek. A sajtóviszonyok hazai és európai alakulásáról szólt a XXI. Század Intézet Médiaegyensúly című konferenciája. (tovább…)

Az elmúlt tizenkét év során megfigyelhető volt egy ismétlődő politikai mintázat, mely szerint az ellenzék – közvetlenül az elvesztett választások után – a megújulás és a parlamenti munka helyett az utcai politizálásra helyezte a hangsúlyt. Megpróbáltak rátelepedni civil elégedetlenségi akciókra, majd nemzetközileg kipróbált mozgalmi forgatókönyvek alapján igyekeztek kormányellenes demonstrációvá szélesíteni azokat. Ebbe a sorba illeszkednek az idei KATA-törvény módosítása miatti tüntetések és a pedagógussztrájknak indult rendszerellenes megmozdulások is, amelyek éppen a népszerűtlen politikusok személyes megjelenése miatt váltak egyelőre kontraproduktívvá. A céljai elérése érdekében a baloldal egyre szélsőségesebb hangnemet használ, ami a legutóbbi diáktüntetésen és az MTVA-székház előtti zavargásokon is szembetűnő volt, ezzel azonban a társadalmi rendet és a jogbiztonságot is felelőtlenül veszélyezteti. (tovább…)

Ugyan még mindig nincsen végleges eredmény az amerikai félidős választások kapcsán, de az már látható, hogy a képviselőházban a Joe Biden mögött álló demokraták várhatóan elveszítetik a többségüket, míg a szenátus többsége még kérdéses, akár decemberig sem dől el – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint kifejezetten előnyös a mostani eredmény Magyarország számára, a republikánusok például biztosították hazánkat arról, hogy visszaállítják azt az adóügyi megállapodást a két ország között, amelyet a demokrata kormányzat mondott fel nyomásgyakorlásként. Ron DeSantis floridai kormányzó hatalmas győzelme a vezető elemző szerint azt vetíti előre, hogy ő lehet az egyik legnagyobb esélyes az elnökjelöltségre a Republikánus Párton belül Donald Trump mellett. Mindkét politikus 2024-es győzelme kedvező lenne Magyarországra nézve – fogalmazott. (tovább…)

John J. Mearsheimer a nemzetközi kapcsolatok realista iskolájának egyik legismertebb képviselője. Az elmúlt napokban a geopolitikai szakértő Budapestre látogatott, amelynek apropóját A nagy téveszme. Liberális álmok és nemzetközi realitások című könyvének a Századvég Kiadónál történő magyar megjelenése szolgáltatta. A könyvbemutatón Mearsheimer munkásságát a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnöke, Fűrész Gábor, valamint Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész professzor, a Terror Háza Múzeum főigazgatója méltatta, majd a szerzővel Halkó Petra, a Századvég vezető elemzője beszélgetett. (tovább…)

Egy évvel ezelőtt még senki nem gondolta volna, hogy „a nagy zöld átmenet” víziója éppen a német zöldbaloldal (Bündnis 90/Die Grünen) kormányra kerülése idején fog léket kapni. Az orosz–ukrán háború nyomán kialakult energiaválság azonban átstrukturálta a prioritásokat Németországban, vagyis az ellátásbiztonság fontosabbá vált a „zöldítésnél”. Az Egyesült Államokból hatalmas, természetszennyező tankerhajókon érkező LNG-gáz, a még működő német atomerőművek üzemidejének meghosszabbítása, és a kétes emberi jogi helyzettel rendelkező közel-keleti rezsimekkel való tárgyalások mind ebbe a sorba illeszkednek. Ám a német Energiafordulat (Energiewende) program kudarcát mégis az szemlélteti legjobban, hogy az erkelenzi szénbánya terjeszkedése miatt szélerőműveket szerelnek le, ez pedig már nyíltan a német energiaforradalom bukásának beismerése. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta egyszer, félórában a magyar politikáról. A legutóbbi adás során a vendégek egyetértettek abban, hogy nehéz idők jönnek egész Európában, ezért a kormányzóképes erőknek egyszerre kell nyugalmat, biztonságot és stabilitást megteremteniük. Mindemellett a magyar kormány kapcsán szó esett a mérsékelt őszinteségi faktorról, míg az ellenzék tekintetében a rossz diagnózisokra adott rossz gyógymódokról. Mindkét esetben megállapítható, hogy a hitelesség egy lényegi összetevője annak, hogy mely pártok tudnak profitálni a jelenlegi példátlan helyzetből. (tovább…)

Olaszországban bekövetkezett a jobboldali fordulat, a geopolitikai szempontból rendkívül fontos Izraelben Orbán Viktor szövetségese, Benjámin Netanjahu kerül vissza a hatalomba, az Egyesült Államokban pedig jó eséllyel legalább a kongresszusban többségbe kerül a jobboldal a félidős választásokon – sorolta legújabb videóelemzésében Deák Dániel a Magyarország számára kedvező külpolitikai fordulatokat. A XXI. Század Intézet vezető elemzője hozzátette, a lengyel kormányfő hetekkel korábban bejelentette, hogy visszatérnének a V4-es együttműködéshez, amelynek kormányfői előreláthatóan novemberben találkoznak. Az olasz, az izraeli és az amerikai változások lényegesen szélesítik a magyar kormány geopolitikai mozgásterét és talán, ami a legfontosabb a jelenlegi helyzetben, erősödhet a békepárti tábor hangja a világban, ugyanis a republikánusok már nem támogatnák korlátlanul Ukrajnát fegyverekkel és dollárral. (tovább…)

Az elmúlt félév során szervezeti túlkínálat alakult ki az ellenzéki oldalon, következésképpen nincs szükség ennyi baloldali pártra. Jelenleg a Demokratikus Koalíció és a Momentum a vezető pozícióért, a többi baloldali párt pedig a túlélésért küzd, de egyelőre csupán egymás kárára tudnak erősödni. A főpolgármester-helyettesnek megválasztott Bősz Anett pozíciójáról szóló vita a DK és a Momentum közötti dominanciaharc nyitánya volt, amit Donáth Anna nyílt levele, majd Újpest momentumos polgármesterének átlépése követett. A 2024-es uniós választásokon vélhetően külön indulnak majd az ellenzéki pártok, de az azonos időben tartandó önkormányzati voksolásokon együttműködésre lesz szükség, amit a DK és a Momentum – az MSZP–SZDSZ-koalíció mintájára létrehozott – instabil szövetsége fog meghatározni. (tovább…)

A korábban momentumos újpesti polgármester a Demokratikus Koalícióhoz csatlakozott, Gyurcsány Ferenc pedig átvette a budapesti DK irányítását Trippon Norberttől. Így a többi baloldali pártelnöknek személyesen Gyurcsánnyal kell tárgyalnia a fővárosi kérdésekről, ahol a DK egyáltalán nem akar előválasztást, tehát a baloldal 2024-es polgármester-jelöltjeiről és a főpolgármester-jelöltről a tárgyalóasztaloknál kell majd megállapodniuk. Mindez azt vetíti előre, hogy a baloldal megmaradt fellegvárának számító Budapesten a DK egyeduralkodó lehet, amire alapozva 2026-ra Gyurcsány Ferenc pártja a régi terveiknek megfelelően a balliberális erők gyűjtőpártjává válhat. A kiszivárgó információk szerint az elkövetkezendő hónapokban további polgármesterek léphetnek át jelenlegi pártjukból a Demokratikus Koalícióba, Karácsony Gergely politikai jövője pedig erősen kérdéses. (tovább…)

A nagy sikerű Eötvös-előadások keretében ezúttal az európai új jobboldal alapító atyja, Alain de Benoist tartott előadást az Európai Unió válságáról a Terror Háza Múzeumban. A világhírű filozófus, író, a Francia Akadémia esszé-nagydíjasa előadásában kifejtette, hogy a 20. század során Európa elveszítette többezer éves identitását, amit tovább súlyosbított, hogy az Európai Unióban – a hatáskörök és illetékességek átláthatatlan bürokratikus rendszerén keresztül – demokratikus és társadalmi deficit keletkezett. Meglátása szerint, ha egyetlen szóval akarjuk jellemezni az Európai Unió mai állapotát, akkor az a szó nem lehet más, mint a „válság”: napjaink átmeneti korában Európa politikai, gazdasági, lelki, szellemi és erkölcsi válságban van. (tovább…)

A XXI. Század Intézet meghívására Magyarországra érkezik az európai új jobboldal alapító atyja, Alain de Benoist világhírű filozófus, író. A Francia Akadémia esszé-nagydíjasa az Európai Unió válságáról tart előadást a nagy sikerű Eötvös József előadások keretében. Az Eötvös József előadások programsorozat a XXI. Század Intézet és a Polgári Magyarországért Alapítvány együttműködésének köszönhetően 2015 óta évről évre felvonultatja azokat a nagy tekintélyű külföldi és hazai előadókat, akik a leghitelesebben képesek megvilágítani és értelmezni egy-egy aktuális közéleti kérdést, kortárs problémát. (tovább…)

A külföldről finanszírozott „forradalomcsinálás” eszméinek és gyakorlatának hatása eltéveszthetetlen Magyarországon az elmúlt tíz-tizenkét évben. A 21. századi „színes forradalmakkal” való párhuzamot az is aláhúzza, hogy ugyancsak megjelenik a hármas szakaszolású forgatókönyv: beszivárgás, megtelepedés, majd áttörés; azaz a „civil” és a politikai szakasz közötti átmenet stratégiája. A nemkormányzati szervezetekből, aktivistákból, profi tüntetésszervezőkből és médiavállalkozásokból álló televényt egy olyan „civil” élcsapat mozgatja, amely a mesterségesen előidézett „forradalmat” pusztán szervezés kérdésének tekinti. (tovább…)

Magyarország eddig egyetlen energetikai szankciót sem szavazott meg magára vonatkozólag, Orbán Viktor sikeresen érvényesítette hazánk érdekeit az uniós csúcstalálkozókon. A mostani EU-csúcsot megelőzően több tárgyalást is folytatott a magyar kormányfő, amelynek eredményeként a gázszankciók terén Németország fontos partnere lett Magyarországnak, így ezt a brüsszeli tervet ezúttal sikerült megakadályozni – jelentette ki Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint az igazi siker az lenne hazánk számára, ha uniós szinten sikerülne változást elérni a szankciós politikában, ebben fontos szövetségese lehet az új jobboldali olasz kormány, amely várhatóan a hónap végén vagy november első napjaiban áll majd fel. A sikeres magyar érdekérvényesítéshez fontos eszköz a szankciókról szóló nemzeti konzultáció, amelyet a szankciópárti baloldal erőteljesen támad – tette hozzá. (tovább…)

Az egész Európában jelen lévő energiaválság különösen érzékenyen érinti Németországot, amit tovább súlyosbít, hogy a kontinens ipari nagyhatalmát vezető kormánykoalíció eddig semmilyen eszközzel nem tudott úrrá lenni az egyre kiterjedtebbé váló krízisen. Amellett, hogy az energiaárak drasztikusan megemelkedtek az országban, történelmi csúcson van az infláció, egyre csökken a piaci szereplők befektetési bizalma, a legtöbb szakértő immár biztos recessziót jósol a 2023-as naptári évre, ráadásul a gázhiány miatt esetlegesen leálló – vagy külföldre menekülő – iparágak rémképe is egyre fenyegetőbb alakot ölt. Mindezek együttes hatása pedig megélhetési válságot idézett elő, amely már az átlagemberek egzisztenciáját is fenyegeti, amit jól mutat, hogy egyre több német nagyvárosban tüntetnek a kormány politikája ellen. A koalíciós kormány sikertelen válságkezelése egyre gyakrabban válik kritika tárgyává, ami már nem csak a fősodorból kiszorított pártok (Alternative für Deutschland, Linke) oldaláról érkezik, hanem a CDU/CSU pártszövetség, valamint a német ipar vezetőinek részéről is. Ez pedig természetszerűleg jár együtt a politikai erőviszonyok átrendeződésével is. (tovább…)

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum és a XXI. Század Intézet főigazgatója Látlelet az orosz–ukrán háborúról című könyvének megjelenése kapcsán könyvbemutatót szervezett Intézetünk. A laudációt az esemény házigazdája, Ferkó Dániel tartotta, aki kiemelte, hogy ez a kötet mindenkinek segít megérteni azt, hogy hogyan jutottunk ebbe a háborús helyzetbe. A rendezvény kerekasztal-beszélgetése során G. Fodor Gábor moderálása mellett Békés Márton beszélgetett a könyv szerzőjével,  Schmidt Máriával, akik mindannyian egyetértettek abban, hogy az orosz–ukrán háború a felszín alatt egy jóval mélyebb,
geopolitikai ihletésű energiaháborút takar, amely valójában az erőforrások feletti rendelkezésről szól.

(tovább…)

A XXI. Század Intézet zsebkönyvsorozata, a 21, egy égetően aktuális könyvvel jelentkezik. Az intézet főigazgatója, Schmidt Mária Széchenyi-díjas történészprofesszor Látlelet az orosz–ukrán háborúról címmel a szomszédunkban zajló véres konfliktus mögött rejlő mozgatórugókat, nagyhatalmi játszmákat, szembenálló érdekeket veszi sorra. A Látlelet tehát nem csupán azt mutatja meg, hol tartunk ma, de arról is szól, hogy jutottunk el idáig. Ennek megértése pedig nélkülözhetetlen ahhoz, hogy visszatérhessünk a békéhez. 

(tovább…)

Orbán Viktor háromnapos körutat tartott Németországban, amelyen Olaf Scholz német kancellár mellett a német gazdaság meghatározó szereplőivel és a hírek szerint Angela Merkellel is találkozott. A magyar kormányfő gyümölcsözőnek nevezte a kétórás egyeztetését a német kancellárral, ami arra enged következtetni, hogy elégedett a tárgyalás eredményeivel, amelyen minden bizonnyal a Magyarországnak járó uniós források sorsa is téma volt – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Magyarország számára az lenne a legjobb forgatókönyv, ha november 19-ig az Európai Bizottság visszavonná a forrásfelfüggesztésről szóló javaslatát, de ellenkező esetben a tagállamokat tömörítő Európai Tanácsban is elérheti Magyarország, hogy ne legyen meg a minősített többség a források blokkolása mellett. Kiemelte: a V4-ek mellett például Románia, Olaszország, Ausztria és Horvátország is hazánk mellé állhat, de Franciaország és a mostani tárgyalások eredményeként Németország sem biztos, hogy hazánk megbüntetése mellett szavazna az Európai Tanácsban. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta egyszer, félórában a magyar politikáról. A legújabb részben arról diskuráltak a vendégek, hogy miután a peremfeltételek drámaian megváltoztak a világpolitika színpadán, és válságok sora halad az eszkaláció irányába, a magyar kormány mozgástere is beszűkült. A vendégek egyetértettek abban, hogy különösen ebben a soha nem látott helyzetben a kormánynak vissza kell térni a politikai kormányzás alapjaihoz, ami egyébként az elmúlt tizenkét évet jellemezte. (tovább…)

Nem Ukrajna az egyetlen ország, amely fejtörést okoz a moszkvai vezetőknek az elmúlt időszakban. A Szovjetunió felbomlása utáni időszakban olykor lassú, máskor gyors és intenzív elhidegülés ment végbe Oroszország és a posztszovjet országok egy része közt, és azon országok sem kizárólag Moszkva felé orientálódnak már, amelyek megtartották a jó viszonyt vele. Az elmúlt időszakban válságok sora rázta meg, illetve destabilizálja továbbra is a térség több államát, ezek pedig nem csupán az orosz külpolitika problémáira mutattak rá, hanem az egykori Szovjetunió országainak belső feszültségeire is rávilágítottak. (tovább…)

A 21. század nagy kihívása az energiahordozókhoz való hozzáférés lesz, amelynek jelentőségét már a koronavírus-járvánnyal párhuzamosan kialakult gazdasági válság és az orosz–ukrán háború, majd a rá adott elhibázott európai szankciók is megmutatták. A 2020-as évek első két éve elegendő bizonyítékát szolgáltatta annak, hogy új globális energiarend alakul ki, amelyben az energiaszuverenitás és a diverzifikált hordozókhoz való hozzáférés biztosítása elsődleges kérdés lesz. Az orosz–ukrán háború nyomán felszínre került és eszkalálódott globális energetikai átalakulásról szólt a XXI. Század Intézet Mozgásban Extra adása, amelynek során Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója osztotta meg gondolatait Ferkó Dániel történésszel, a műsor házigazdájával. (tovább…)

Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési biztosa szerint a magyar kormány elmúlt hetekben tett lépései jó irányba mutatnak az uniós források megszerzése érdekében és tegnap üdvözölte azt a konstruktív hozzáállást, amit Magyarország tanúsít. A magyar parlament az előre megállapodott menetrendben elfogadja a szükséges jogszabálymódosításokat, ugyanakkor a baloldal többsége továbbra sem támogatja mindezt, ők politikai haszonszerzésből továbbra is hazánk megbüntetésében érdekeltek – mondta Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a hazánknak járó uniós forrásokról a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanácsban döntenek majd minősített többséggel, ahol egyre több partnere van Magyarországnak. Nehezítő tényező ugyanakkor a balliberális többségű Európai Parlament, amely zsarolni próbálja hazánkat és azt akarja elérni, hogy Magyarország támogassa az elhibázott brüsszeli szankciók meghosszabbítását. (tovább…)

Az egymással versengő baloldali pártok a 2022-es parlamenti választások után válságba kerültek, így szavazóik tömegesen fordultak el tőlük, amit az időközi helyhatósági voksolások eredményei is alátámasztanak. Az elmúlt félévben a Fidesz–KDNP-pártszövetség tizenöt polgármesteri és huszonhat egyéni önkormányzati mandátumot szerzett, a baloldal ezzel szemben csupán kilenc körzetben győzött és egyetlen polgármesteri széket sem nyert el. Az eredményekből kiderül, hogy a Fidesz továbbra is erős a vidéki városokban, illetve a kisebb falvakban, amelyekből a baloldal gyakorlatilag eltűnt. A számokból továbbá kiolvasható, hogy az ellenzék csak azokban a budapesti kerületekben ért el sikert és tartotta meg mandátumát, ahol továbbra is aktív alapszervezetei vannak és a baloldali városvezetés stabilan működik. A következő időszak kérdése az lesz, hogy a háború és az elhibázott uniós szankciók miatt kialakult globális válság, illetve a baloldali térfelet leuraló Demokratikus Koalíció árnyékkormánya érdemben meg fogja-e változtatni a jelenlegi trendet. (tovább…)

Három évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy a 21. század legnagyobb kihívása a klímaváltozás lesz, amire a megoldás a zöldenergia irányából érkezik. Azóta az energiakrízis újra felszínre hozta a kérdést, amelyre fenntartható válaszokat kellene találni. Megoldást jelent-e az atomenergia, visszatérünk-e a fosszilis tüzelőanyagokhoz, zöld útnak számít-e az LNG-kitermelés és létezik-e klímabarát energiamix? A XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorának legújabb adásában Hortay Olivér, a Századvég Energia- és Klímapolitikai Üzletágának vezetője és Litkei Máté, az MCC Klímapolitikai Intézetének igazgatója beszélgetett Ferkó Dániel történésszel, a műsor házigazdájával.   (tovább…)

Szeptemberben több olyan választás is történt Európában, amelyeken a választópolgárok kinyilvánították elégedetlenségüket a regnáló kormányzattal szemben. Először Svédországban, most pedig Olaszországban került sor jobboldali fordulatra, a cseh önkormányzati választásokon az Andrej Babiš vezette ANO-mozgalom ért el jelentős sikereket, míg az október 2-ára kitűzött előrehozott bolgár választásokon szintén a jobboldal előretörésére lehet számítani. Noha a felsorolt esetekben országspecifikus okok állnak a választási eredmények mögött, összességében megállapítható, hogy az elmúlt évek egymással is konvergáló válságainak (többek között migrációs, gazdasági és a szankciópolitikából fakadó energiaválság) félrekezelése járult hozzá leginkább az erőviszonyok – adott esetben váratlan – átalakulásához. Nem meglepő tehát, hogy a szankciópárti és/vagy ingatag koalíciós kormányok különösen gyenge választási eredményeket értek el az elmúlt hetek európai választásai során. (tovább…)

Orbán Viktor a parlamentben világossá tette, hogy fel kíván lépni a brüsszeli szankciókkal szemben, amelyek elképesztő energiaáremelkedést és inflációt okoztak egész Európában. Ehhez szövetségeseket kell keresnie az unióban, ugyanis Magyarország egyedül kevés az európai nagyhatalmak, Brüsszel és az Egyesült Államok terveinek megakadályozásához. Egy fontos szövetséges a jobboldali fordulatnak köszönhetően Olaszország lehet – fogalmazott legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint a tegnapi parlamenti vitanap is egyértelművé tette, hogy a baloldali pártok továbbra is támogatják a szankciókat, a Momentum elnöke például egyenesen azt állította: a szankciók működnek. Ezt az álláspontot még az ellenzéki szavazók jelentős része sem osztja, így a támogatottságuk tovább csökkenhet – hívta fel a figyelmet az elemző. (tovább…)

A baloldali politikusok és az ellenzéki sajtó erőteljes szankciópárti álláspontot képvisel, Karácsony Gergely például még örömét is kifejezte amiatt, hogy Brüsszel az uniós pénzek visszatartásával igyekszik rávenni Magyarországot a szankciók támogatására. Azonban a magyar lakosság több mint kétharmada negatívan vélekedik a brüsszeli szankciókról, az emberek többsége úgy véli, hogy azok jobban ártanak Európának, mint Oroszországnak. Így nem nehéz belátni, hogy a bevándorlás kérdéséhez hasonlóan a baloldal ismét szembemegy még a saját választóival is, a támogatottságuk további csökkenése vagy legalábbis stagnálása várható – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője hozzátette: ezzel szemben az Orbán-kormány azért dolgozik, hogy a magyar nemzeti érdekeknek megfelelően át lehessen alakítani az európaiakra nézve nagyon súlyos következményekkel járó szankciós politikát, a kormánypártok pedig nemzeti konzultációt kezdeményeznek a témában. (tovább…)

Magyarországon – szemben az úgynevezett westminsteri típusú demokráciákkal – az árnyékkormány intézménye közjogilag értelmezhetetlen, így megalakulása csupán politikai kampányként értelmezhető. A Demokratikus Koalíció célja, hogy legerősebb baloldali pártként bizonygassa: már nem az összefogásra, hanem az ellenzéki oldal leuralására törekszik. Gyurcsány Ferenc vezető szerepe továbbra is megkérdőjelezhetetlen, a Dobrev Klára által megalakított árnyékkormány összetétele pedig arra utal, hogy a 2010 előtti politikai elit – az európai baloldal segítségével – vissza akar térni a hatalomba. (tovább…)

Szeptember 15–16-a között az üzbegisztáni Szamarkand városában tartották a Sanghaji Együttműködési Szervezet idei csúcstalálkozóját. A nagyjából az emberiség felét képviselő államok legmagasabb szintű vezetői találkozójának egyik fő témája az együttműködés területi és tartalmi bővítése volt. A többoldalú tárgyalások mellett azonban kétoldalú egyeztetések sora is lezajlott Szamarkandban, amelyek szintén nagy jelentőséggel bírhatnak mind az eurázsiai térség, mind a globális geopolitika erőviszonyainak alakulása szempontjából. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a magyar politikáról. Az új évad első részében többek között szó esett a politikai tér megváltozhatatlan sajátosságairól, az európai kormányokra váró dühmenedzsmentről, valamint a kormányon lévő erők önreflexiójának fontosságáról. A vendégek egyetértettek abban, hogy baljóslatú ősz közeledik, ami soha nem látott kihívások elé fogja állítani az európai kormányokat, és próbára teszi cselekvőképességüket. (tovább…)

Teljesen egyértelmű – már egyes ellenzéki véleményformálók által is elismert – tény, hogy az uniós szankciós politika hatására emelkedtek egekbe az energiaárak Európában, ami hatalmas inflációt eredményez az egész kontinensen. Különösen igaz ez a május végén elfogadott hatodik szankciós csomagra, ami az olajembargót is tartalmazza – hangsúlyozta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint Európát csak egy olyan szankcióellenes szövetség létrehozása menthetné meg, amely megakadályozza, hogy a fél év után lejáró szankciós csomagokat meghosszabbítsák Európa vezetői. Magyarország egyedül ehhez kevés lenne, ugyanakkor, ha például a jövő héten várható jobboldali fordulat után Olaszország is csatlakozna, akkor már sikerrel járhatna hazánk szankcióellenes törekvése. (tovább…)

A háború és az elhibázott szankciópolitika következtében kibontakozó válság lassan egész Európában érezteti a hatását. Számos országban pedig a gazdasági nehézségeket politikai problémák is tetézik, elsősorban ott, ahol a többpárti koalíciók megosztottak a jelenlegi helyzetre adandó válaszok kérdésében. Egyesek mennének tovább a krízishez vezető úton, mások viszont már a válságtünetek enyhítésére koncentrálnának. Ennek eredménye azonban több országban is a koalíciók összeomlása lett, míg másutt az egyben maradt koalíciók ellenére is nő az elégedetlenség a kormányzat hajthatatlansága miatt. (tovább…)

A kormánypártok negyedik kétharmados felhatalmazással végződő győzelme után a baloldali összefogás szétbomlott, így olyan domináns pártrendszer jött létre, amelyben a Fidesz–KDNP-pártszövetség politikai erőtere meghaladja a jobboldal szavazóbázisát. Míg a Fidesz szövetségi rendszere az elmúlt húsz év során egyre szélesebbé vált, addig a szélen lévő pártok elaprózódtak. A MIÉP, majd a Jobbik is egy-egy balliberális kormányzat által okozott válságnak köszönhetően erősödött meg: előbbinek a Bokros-csomag, utóbbinak 2006 volt a gyújtópontja. Törvényszerű, hogy végül mindkét párt mozgásterét a jobboldali kormányzás szűkítette be, így a MIÉP eljelentéktelenedett, a Jobbik pedig – hiába is próbálta átpozícionálni magát – elvesztette identitását, majd szétesett. (tovább…)

Az elmúlt évek eseményei (migráció, koronavírus, háború, gazdasági válság) rávilágítottak arra, hogy a politikai stabilitás az egyik legfontosabb érték. Szembetűnő tapasztalat, hogy az össze nem illő mozaikokból álló, többpárti koalíciós kormányok rendre képtelenek kezelni a krízishelyzeteket, az ebből kialakuló kormányválságok pedig tovább rontják az adott ország működőképességét. A jelenlegi háborús helyzettel párosuló gazdasági válság során is megmutatkozik, hogy az ingatag és cselekvőképtelen kormányok képtelenek a hatékony válságkezelésre. (tovább…)

A lengyelek visszafordulnak a V4-es együttműködéshez és Magyarországhoz; két hét múlva jobboldali fordulat várható Olaszországban; a félidős választásra készülő amerikai jobboldal soha nem ápolt még olyan erős kapcsolatot a magyar jobboldallal, mint most; Izraelben pedig novemberben visszatérhet a kormányfői székbe Orbán Viktor barátja, Benjámín Netanjáhú – összegezte a Magyarország számára kedvező külpolitikai fordulatokat Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: mindez azt jelzi, hogy az elkövetkezendő hónapokban jelentősen növekedhet Magyarország külpolitikai mozgástere, aminek az uniós ügyeinkre is pozitív hatása lesz. (tovább…)

A szeptemberrel elkezdődik az őszi politikai szezon, ami a háború folytatása és az elhibázott brüsszeli szankciók fenntartása miatt sok nehézséget tartogat Európa számára. Az európai energiaválság már annyira súlyos, hogy rendkívüli uniós csúcsot kell tartani jövő pénteken, amelyen több nyugati tagállam is a magyar modellhez hasonlító uniós szintű extraprofitadót és árstopot javasolhat – mondta szezonnyitó videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ebben a rendkívül nehéz globális környezetben Magyarország számára komoly versenyelőny a cselekvőképes kormány, illetve a stabil gazdasági alapok, amelyet jól példáz, hogy még ebben a háborús helyzetben is az EU egyik legnagyobb GDP-növekedését produkálta Magyarország. A baloldal kapcsán kiemelte: a tragikus szervezeti, a személyi és a szellemi állapotuk okán még csak értelmezni sem képesek a jelenlegi geopolitikai helyzetet, rájuk ebben a válsághelyzetben sem lehet számítani. (tovább…)

A kormányzó pártszövetség és a magyarországi baloldalt alkotó féltucat ellenzéki párt között akkorák a szervezeti, szellemi és személyi különbségek, hogy mennyisége és minősége új kifejezést kíván. Ez a stratégiai aszimmetria, amely arra utal, hogy a két pártcsoport közötti szervezeti-intézményes, intellektuális és vezetési, tudásbéli egyenlőtlenségek egyenként is drámaivá váltak, de együttes hatásuknak köszönhetően minden bizonnyal maradandók lesznek. Ez egyfelől azt jelenti, hogy Magyarországon a rendszerellenzékiség folytathatatlanná vált, másfelől pedig, hogy akadálytanul megnyílik a Fidesz–KNDP előtt az a középtávú politikai tervezési időszak, amely 2022–2030 stratégiai horizontját alkotja. (tovább…)

Ma már szinte mindenki érzi, látja, hogy nagy változások korát éljük, amely nagy válságokkal is jár együtt. A permanens haladásba vetett hitre épülő eszmék, amelyek e válságokhoz elvezettek, nem mutathatnak belőle kiutat, de már a közelmúltban sem találunk olyan mintákat, amelyekhez visszatérhetnénk. Az ilyen helyzetek jelentik a táptalaját egy olyan eszmének, amelynek sokan a létét is vitatják: a konzervatív forradalom olyan dolgokat akar alkotni, amelyeket érdemes megőrizni. (tovább…)

A hazai baloldal nem képes megújulni: továbbra sincs innováció és releváns mondanivaló, az április 3-án megbukott pártelit pedig – minden személyi változás ellenére – vezető pozícióban maradt. A választási kudarc után nőtt a töredezettség, Márki-Zay Péter visszatérésével, illetve a Jobbik szakadásával szeptemberre – az egykori szivárványkoalíció helyén – immár tizenegy (társ)elnök vezetésével működő nyolc szervezet lesz. Mivel az ellenzéki oldalon nincs hely ennyi párt számára, minden bizonnyal élesedni fog a szavazók bizalmáért folyó küzdelem. A 2024-es helyhatósági és uniós voksolásokra ennek ellenére szükség lesz valamilyen együttműködésre, hisz a nagyobbaknak fontos a stabilitás látszatának fenntartása s a töredezettség felszámolása, míg a kispártoknak a túlélés miatt kell majd ellenfeleikkel összefogniuk. (tovább…)

A Nyugat tervei szerint az Oroszország ellen hozott szankciókkal a nyugati államok katonai beavatkozása nélkül is vereséget lehet mérni Moszkvára. A szankciók révén az orosz gazdaság megroppan, a társadalmi elégedetlenség kikezdi a rezsim támogatottságát, a Kreml pedig kénytelen lesz engedményeket tenni a teljes megsemmisülés elkerülése érdekében. Ezeket a reményeket annak ellenére vallották és vallják sokan ma is a nyugati politikusok és elemzők közül, hogy sem a 2014-ben Oroszország ellen hasonló céllal hozott intézkedések, sem a más országok ellen bevezetett szankciók nem hozták meg a várt eredményt – gyakran évtizedek múltán sem. A történelmi tapasztalatokból kiindulva nem meglepő, hogy a szankciók most is kétélű fegyvernek bizonyultak, és bár alaptalan lenne azt állítani, hogy Oroszország számára nem jelentenek nehézséget, jelen állás szerint úgy tűnik, sikerült elhárítaniuk a legfőbb kockázatokat.

(tovább…)

Az orosz–ukrán háború következtében minden korábbinál világosabbá vált, hogy Európa képtelenné vált saját geopolitikai és gazdasági érdekeinek képviseletére és érvényesítésére. Nemcsak az Európai Unió elitje, de a legtöbb tagállami vezető sem ismerte fel a szankciópolitika kontraproduktív mivoltát, ami végső soron az uniót hozta előnytelen helyzetbe. Az ellátásbiztonsággal összefüggő alapvetések önsorsrontó módon való figyelmen kívül hagyása többek között magas energiaárakat, egyre emelkedő inflációt és megélhetési költségeket eredményeznek, ráadásul már a stagfláció vagy az akut gázhiány következtében leálló teljes iparágak rémképe sem tűnik elképzelhetetlennek. Az uniós szankciópolitika kudarcára az is kellően rávilágít, hogy a nemzetek feletti intézmény egyre több esetben kénytelen az Oroszország „megbüntetésére” kivetett szankciókon enyhíteni annak érdekében, hogy különböző Európára nézve katasztrofális kimenetelű eseményeket elhárítson. (tovább…)