Elemzések

Míg a Magyar Szocialista Párt tíz év leforgása alatt elvesztette szavazótáborának felét, magyar és uniós parlamenti jelenléte történelmi mélypontra zuhant, addig a Demokratikus Koalíció az ellenzék, sőt az egész baloldal vezető erejévé vált. A történelmi átrendeződés mögött a DK stabilitása, szélsőségesen Orbán-ellenes politikája és Gyurcsány Ferenc tudatos stratégiája áll. Az MSZP válsága és a DK vonzó alternatívája miatt tucatnyi alapszervezet, a tagság jelentős része és számos meghatározó politikus lépett át, vagy egyenesen kényszerült arra, hogy a DK-ban keresse a helyét. Vitatott körülmények között, de ez történt legutóbb a párt egykori elnökével, Molnár Gyulával is, ami jelképesnek mondható, hiszen az MSZP valamikori első emberéről van szó. Az előválasztásokig folytatódni fog az átlépési hullám, az MSZP-árvák a Demokratikus Koalícióban fogják keresni az egzisztenciális túlélés lehetőségét. Gyurcsány Ferenc célja ma már az, hogy függetlenül az esetleges kormányváltástól, a Demokratikus Koalíciónak legyen a legnagyobb frakciója a következő parlamenti ciklusban. (tovább…)

A balliberális politikusok éveken át támadták a sportberuházásokat, kárörvendtek a kudarcoknál, de most, amikor beérett az elmúlt évtized sportfejlesztéseinek eredménye, politikai hasznot akarnak húzni a sportsikerekből és már nem kampányolnak a „stadionstop” szlogennel. Míg Karácsony Gergely tüntetőleg nem vett részt főpolgármesterként a Puskás Aréna avatásán, ma már ugyanabban a teltházas stadionban fotózkodik a magyar–portugál meccsen. Jól rávilágít ez a jelenség a baloldal hitelességi válságára, hiszen „divatpolitizálást” folytatnak: ha éppen a magyar foci szidásával tudnak szavazókat toborozni, akkor azt csinálják, ha viszont a többség a magyar válogatottnak szurkol, akkor már abból igyekszik politikai hasznot húzni. (tovább…)

Gyurcsány Ferenc ésszerűtlenségnek nevezte a kormány adócsökkentéseit, egy DK-közeli közgazdász pedig egyenesen arról beszélt, hogy egy esetleges kormányváltást követően azonnal nagyszabású megszorítást kell végrehajtani. De nem csak a szavak, hanem a tettek szintjén is az adóemelések és megszorítások politikáját képviselik a balliberális politikusok: a 2010 előtti balliberális kormányok számtalan adóemelést hajtottak végre, emellett a most körvonalazódó választási ígéreteikben is több adóemelési terv jelenik meg. Orbán Viktor ezzel szemben már ellenzékben is folyamatosan adócsökkentést követelt, az elmúlt 11 évben pedig jelentősen csökkent a lakosság adóterhelése. Egyebek mellett ennek hatására csökkent a szegénység Magyarországon, nőtt az ország mozgástere, fehéredett és válságállóvá vált a gazdaság. (tovább…)

Magyarország nem csinált politikai kérdést a vakcinabeszerzésből, minden rendelkezésre álló forrásból rendelt oltóanyagokat. Ennek köszönhetően míg az Európai Unió átoltottsági átlaga csak most haladta meg a 40 százalékot, Magyarországon már a 60 százalékhoz közelít ez a mutató. A sikeres oltási program hatására a magyar gazdaság már májusban újraindulhatott, a magyar embereknek pedig szabad nyaruk lehet. Ezzel szemben több országban még mindig komoly korlátozások vannak érvényben: maszkot kell viselni a köztereken, kijárási tilalom van érvényben, vagy például míg nálunk teltházas lehet a foci EB, addig máshol csupán korlátozott létszámmal lehet majd megtekinteni a mérkőzéseket. Mindennek a gazdaságra is rendkívül pozitív hatása van, várhatóan 5-6 százalék körül lesz az idei növekedés és már ebben az évben visszatér a gazdaság a járvány előtti teljesítményéhez. Komoly különbség a 2008-as balliberális válságkezeléssel szemben, hogy most nem megszorítások, hanem többletforrások érik a lakosságot, ami ugyancsak hozzájárul a válság gyors leküzdéséhez. (tovább…)

Magyarország nemzetstratégiai érdeke, hogy minden nagyhatalommal kölcsönösen hasznos, egymás szuverenitását tiszteletben tartó kapcsolatokat építsen. Az Orbán-kormány ennek szellemében olyan érdekalapú külpolitikát folytatott az elmúlt évtizedben, amely növelte az ország politikai–gazdasági mozgásterét, így Magyarország mára Közép- és Kelet-Európa mintaországává vált. Ezzel szemben az ellenzék kizárólagosan nyugati elkötelezettségű, ezért is igyekszik a nagyhatalmak közötti konfliktusokat ideológián alapuló belpolitikai viták tárgyává tenni. Ebbe a folyamatba illeszkedik a Fudan Egyetem elleni tüntetés is, amely esetében olyan kényszerpályára került az ellenzék, hogy már nem lehetséges normalizálni kapcsolatait Kínával. Egy esetleges kormányváltás esetében, miután az ellenzék két nagyhatalmat (Kína, Oroszország) is magára haragított, az Egyesült Államok felé pedig egyoldalúan elköteleződött, az ország szuverenitása kerülne veszélybe. (tovább…)

Az elmúlt húsz évben a posztszovjet térségben számos olyan sikeres és sikertelen tömegmegmozdulás történt, amelyeket „színes forradalmak” gyűjtőnéven ismert meg a világ. Ezek a hasonló forgatókönyv alapján zajló, az alkalmazott szimbólumok színe alapján elkülönített, manipulatív technikákkal elért rezsimváltások gyakran nem kis részben külső (állami, nemzetközi, nagyvállalati) érdekeket is szolgáltak, így egyáltalán nem meglepő, hogy végrehajtóik közül sokan egyetlen nemzetközi hálózatba ágyazódtak be, mondhatni, egy „színes forradalmi internacionálét” alkottak, sőt alkotnak mai napig. (tovább…)

A 2010 előtti balliberális kormányok kommunikációs kormányzást folytattak, így az első igazi válsághelyzet hatására politikai és gazdasági szempontból is súlyos helyzetbe került hazánk: az IMF és más nemzetközi hitelezők segítségére szorult és még a miniszterelnök is megbukott. 2010-ben fordulat állt be: Orbán Viktor miniszterelnökként számos lokális és globális krízishelyzettel vette fel sikeresen a küzdelmet, politikája több esetben is iránymutatóvá vált Európában, legyen szó akár a 2015-ös migrációs krízisről vagy a koronavírus elleni oltásokról. A magyar gazdaság ráadásul válságálló lett, amelyet a legfrissebb GDP-adatok is alátámasztanak. A ma ugyancsak Gyurcsány Ferenc által dominált és fragmentált baloldal továbbra sem lenne képes egy ilyen teljesítményt nyújtó kormányzat felállítására, sőt: maga a hatpárti szivárványkoalíció idézne elő egy politikai krízist, amivel az ország válságállóságát sodornák veszélybe. (tovább…)

Karácsony Gergely rendkívül rosszul sikerült kampányindítója után a mostani hét sem hozott változást a baloldal számára: Karácsony Gergely továbbra is zavaros magyarázkodást folytatott, miközben mindenki az őszödi beszéd évfordulójáról beszélt, így Gyurcsány Ferenc került reflektorfénybe a miniszterelnök-jelölt helyett – mondta Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint ennek hatására, miközben általában egy miniszterelnök-jelöltnek a bejelentést követően növekedni szokott a támogatottsága, Karácsony Gergely esetében inkább csökkenésre lehet majd számítani. Deák Dániel kiemelte, a baloldal komoly intellektuális válságban van, egyebek mellett ennek köszönheti Gyurcsány Ferenc, hogy 15 évvel az őszödi beszéd után még mindig a baloldal vezetőjeként tud feltűnni és még mindig nem taszították le őt a „trónról”. Tovább tetézi a baloldal problémáit emellett, hogy még a DK-közeli közvélemény-kutatások szerint is nőtt a Fidesz támogatottsága az elmúlt időszakban – jegyezte meg az elemző. (tovább…)

Május 11-én nyílt fegyveres összecsapásokba csapott át az arab–izraeli konfliktus, miután az azt megelőző napokban palesztin tüntetők többször is összecsaptak az izraeli rendfenntartó szervekkel. A konfliktus azután súlyosbodott, hogy a palesztin Hamász terrorszervezet rakétákkal kezdte lőni Izraelt, amire a zsidó állam légi csapásokkal válaszolt, ám végül május 20-án, a késő esti órákban tűzszünetet hirdettek a harcoló felek. A kiújult harcok során Európa több nagyvárosában palesztinbarát tüntetéseket tartottak, ami ismételten felhívta a figyelmet a migrációnak azon aspektusára, hogy a muszlimok tömeges bevándorlásával a kontinens vallási–etnikai problémákat importál. (tovább…)

Gyurcsány Ferenc ma 15 éve mondta el az őszödi beszédként elhíresült szónoklatát, amelyben beismerte, hogy átverésre, hazugságra alapozva nyerte meg a 2006-os országgyűlési választást. A beszéd nyilvánosságra kerülése, illetve a gazdasági megszorítócsomagok hatására a korábban több milliós szavazótáborral rendelkező MSZP támogatottsága süllyedésnek indult, a baloldal pedig szétesett, sok kicsi párt jelent meg. Hiába alakult ki ugyanakkor körülötte a rendszerváltoztatás után látott legnagyobb hitelességi válság, a 2009-ben megbukott kormányfő ma ismét a baloldal vezetője lett. Az őszödi beszédben elmondottak pedig ma is jól jellemzik a baloldalt: Karácsony Gergely sem önazonos kommunikációt folytat, azonban míg Gyurcsány Ferenc csak a választások után, addig Karácsony Gergely már a kampányindítójánál lebukott a valótlan állításaival. (tovább…)

Az amerikai és a spanyol populista baloldal kampányszlogeneit másolva, a balliberális kulturális elit támogatásával jelentette be Karácsony Gergely a miniszterelnök-jelöltségét. Jól látható módon igyekszik kompetenciaverseny helyett karakterek versenyévé tenni a 2022-es parlamenti választást, ennek érdekében mesterséges imázst építettek fel neki az amerikai demokrata körökből érkező kampánytanácsadók, amelynek fő célja az „őszinte”, „esetlen”, de „emberséges” és így „szerethető” jelölt képének kialakítása. Az elmúlt napok eseményei azonban kártyavárként dönthetik össze ezt a kreált valóságot, hiszen a szülőfalujában zavartan a kezét tördelve magát vidéki srácként jellemző Karácsonyról kiderült: csak kampányidőszakokban jár vidékre, ráadásul valótlanságot állított nyelvtudásával és iskolai végzettségével kapcsolatban is. A Gyurcsány Ferenc vezette baloldali stratégiák célja egy Medgyessy-hasonmás megépítése, azonban a kezdeti baklövések után erősen kérdéses, hogy ez sikerül-e. (tovább…)

Az amerikai–orosz kapcsolatok milyensége már közel száz éve meghatározza a világpolitikai folyamatok alakulását. A két szuperhatalom közti ellentétek a 2010-es éveket követően, 2021-ben újultak ki ismét, aminek köszönhetően jelenleg Washington és Moszkva kapcsolata már-már a hidegháborús időket idézi. A fennálló helyzetből leginkább Kína profitálhat, aki kihasználva a két szuperhatalom civakodását, nevető harmadikként az elmúlt két évtizedben jelentős gazdasági növekedésen ment keresztül, külpolitikai kapcsolatainak köszönhetően pedig az afrikai kontinens és Latin-Amerika után, immár Európában is egyre jelentősebb gazdasági kapcsolatokra tudott szert tenni. Az ázsiai ország felemelkedéséből Magyarország is sokat profitálhat, ahol a kormány felismerve a világpolitikai folyamatok változását, az elmúlt években több fontos partnerséget is kötött a szuperhatalmak között egyre előkelőbb helyet elfoglaló országgal. (tovább…)

Az elmúlt napokban szinte az összes magyarországi közvélemény-kutató cég a Fidesz-KDNP erősödését és a baloldal gyengülését mérte annak ellenére, hogy az ország komoly krízisidőszakot élt át az utóbbi hónapokban – hangsúlyozta Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a baloldal most az előválasztástól vár csodát, azt remélik, hogy ezzel a kampánytechnikai eszközzel tudják majd felrázni a szimpatizánsaikat. Megjegyezte: azonban mivel egyre egyértelműbb, hogy az előválasztás csupán egy kampányeszköz és azon a választóknak nincsen valódi döntési lehetősége, ez a mozgósítási próbálkozás is kudarcba fulladhat a baloldal részéről. Tovább rontja a helyzetet, hogy Karácsony Gergely – akiről már eldöntötték, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltje lesz – komoly botrányba keveredett, miután számos kérdés merült fel a hiányzó nyelvvizsgája, így a diplomája és az oktatói tevékenysége kapcsán – jegyezte meg Deák Dániel. (tovább…)

A klímaváltozás folyamata a migráció mellett kétségtelenül uralta az elmúlt évek közbeszédét. A német Szövetség ’90/Zöldek (Bündnis 90/Die Grünen) párt történelmi lehetősége arra, hogy Németország következő kancellárját adja, kiváló alkalmat biztosít, hogy tüzetesebben megvizsgáljuk a környezetvédő mozgalmakat. A zöldbaloldal látványos, jól kommunikálható látszatcselekvésekkel igyekszik politikai tőkét kovácsolni, amiben fontos szerepet játszik, hogy progresszív társadalompolitikai céljaikat zöld köpenybe bújtatva igyekeznek megvalósítani. A klímaváltozással kapcsolatos cselekvési terv egyik legkevésbé taglalt sarokköve a tömeges migráció legalizálásának kérdése, éppen ezért fontos, hogy a globális klímaváltozás hatásai ellen való küzdelem konzervatív olvasatának kellő figyelmet szenteljünk. (tovább…)

A baloldali politikusok igyekeznek úgy tenni, mintha az ellenzéki előválasztásnak nevezett folyamat során a választóknak valódi döntési lehetősége lenne. A kiszivárgó információk szerint ugyanakkor valójában már lényegében mindent eldöntött a hat baloldali párt: Karácsony Gergely lesz a közös miniszterelnök-jelöltjük, néhány egyéni körzetet leszámítva pedig nem lesz érdemi verseny, azokról is megállapodtak már. Az előválasztással az egyedüli céljuk a baloldali szavazók aktivizálása, hiszen jelenleg jóval kevesebben vennének részt a választáson közülük, mint a kormánypárti szavazók közül. Gyurcsány Ferenc a 2002 utáni taktikáját frissíti újra: Medgyessy Péterhez hasonlóan Karácsony Gergelytől is át akarja majd venni a kormányfői széket. (tovább…)

A Biden-adminisztráció nemzetközi feszültségkeltése, ennek nyomán a közvetlen lekötelezettjének számító Ukrajna háborús készülődése, valamint az unió föderációpárti erőinek támadásba lendülése fellelkesítették, vagy egyenesen feladattal látták el a hazai ellenzéket. Washington és Brüsszel offenzívájának árnyékában helyi klienseik szintén mozgolódnak, amelyre számos alkalmuk kínálkozik: a keleti vakcinák ellenzésétől kezdve az infrastrukturális, energetikai és felsőoktatási beruházások elutasításáig. Céljuk a geopolitikai konfliktusok Magyarországra importálása, ezzel pedig a zavarkeltés, a destabilizáció és a kormány cselekvőképességének akadályozása. A régi leninista stratégiát alkalmazzák, mely szerint „minél rosszabb, annál jobb”. (tovább…)

Az elmúlt évtizedben a hagyományos bal- és jobboldalt részben felülíró új kulturális törésvonal, a globalista–lokalista szembenállás Magyarországon is átrendezte a politikai viszonyokat. A 2022-es választásokon a stabilan kormányzó, szuverenista politikát képviselő jobboldal és az ideológiájában egyre homogénebb, de belső vitákkal terhelt baloldalon egységesülő, globális érdekeket képviselő ellenzék fog szemben állni egymással. Miközben Európa három meghatározó politikusa, Orbán Viktor, Mateusz Morawiecki és Matteo Salvini építi az európai jobboldalt, addig a nemzetközi baloldal Magyarországon is egyre nagyobb erőforrásokkal támogatja az ellenzéket. A következő választások tétje többek között az lesz, hogy megmarad-e Magyarország önrendelkezése és folytatódik a független, érdekalapú külpolitika vagy az ellenzéki összefogás esetleges győzelmével megvalósulnak a progresszív politikai célok és az ország beilleszkedik a nemzetközi baloldali blokkba. (tovább…)

Miközben a legújabb felmérések szerint a Fidesz-KDNP támogatottsága nőtt az utóbbi hónapokban, addig a legtöbb európai országban vagy csökkent, vagy stagnált a koronavírus-járvány harmadik hulláma során a kormányzó erők népszerűsége, de még arra is volt példa, hogy belebukott egy miniszterelnök a válságkezelésbe. A választók vélhetően azt díjazzák, hogy a sikeres vakcinabeszerzésnek köszönhetően Európában az elsők között indulhat újra a magyar gazdaság. A baloldal azonban nem tudott profitálni a harmadik hullám okozta krízishelyzetből, csupán a baloldali pártok között figyelhető meg átrendeződés. Ez azt mutatja, hogy a baloldal oltásokkal szembeni hecckampánya, illetve a járványügyi intézkedések támadása nem tetszett a választóknak, még Karácsony Gergely korábbi munkahelyének, a Mediánnak a felmérése szerint is a magyarok többsége elégedett a kormány járványkezelésével és az oltási programmal. (tovább…)

Az európai politika a II. világháború óta a versengő szuperhatalmak árnyékában vegetál. Németország (látszólag) lemondott arról, hogy Európa vezető kulturális és katonai hatalma legyen, cserében a II. világháború óta nem látott gazdasági fölényre tett szert. Olykor felbukkantak államférfiak, akik önálló utat kívántak járni Európában (Charles De Gaulle), de az európai politika végül mindig besimult a szuperhatalmak elvárásrendszerébe. (tovább…)

Fekete-Győr András már sokadszorra bizonyította be, hogy nincsen meg benne az a minimális szellemi muníció, ami szükséges lenne egy egész ország irányításához, sőt a jelek szerint még a saját pártjának irányítása is gondot okoz neki, a pártja legalapvetőbb ügyeivel sincsen tisztában – jelentette ki legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: az, hogy Fekete-Győr András pártelnök, sőt miniszterelnök-jelölt lehet a baloldalon, sok mindent elárul az egész baloldal szellemi állapotáról, amelynek leépülése már hosszú évtizedek óta tart. Hozzátette, ennek meg voltak már a jelei a 2010 előtti időszakban is: sem Medgyessy Péter, sem Gyurcsány Ferenc, sem Bajnai Gordon nem volt képes koherens víziót alkotni arról, hogy milyen Magyarországot szeretne, csupán jóléti ígéretek, kapkodó és folyamatosan változó megszorítócsomagok, illetve kiszolgáltatottság jellemezte a kormányzásukat. Az elemző szerint a bevándorlás, a koronavírus-járvány, illetve a vakcinakérdés kapcsán tanúsított ellenzéki magatartás is a hosszú távú stratégiaalkotás teljes hiányát jelezte. (tovább…)

A posztszovjet térség számos országában külföldről támogatott politikai csoportosulások hálózata alakult ki, amelyek az elmúlt hónapokban több helyen is megpróbálták megingatni vagy megdönteni a fennálló kormányokat. Az orosz és belarusz „rendszeren kívüli ellenzék” törekvéseit nyíltan támogatják idegen országok kormányai, Moldovában, Ukrajnában és Grúziában a politikai helyzet destabilizálódásához is hozzájáruló hálózatok mögött elsősorban „civil”, alapítványi struktúrák állnak. (tovább…)

Ha a baloldali politikusok akaratának megfelelően Magyarország kizárólag az akadozó brüsszeli vakcinabeszerzésre támaszkodna, akkor még csak gondolkodni sem lehetne a gazdaság újraindításáról – jelentette ki Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a magyar kormány időben kapcsolt és már az év elején megállapodott az orosz és kínai vakcinák beszerzéséről, aminek köszönhetően közel dupla annyi embert lehetett már beoltani, mintha csak az akadozó uniós beszerzésre támaszkodtunk volna. Az elemző hozzátette: ennek köszönhetően júniusra teljesen újraindulhat a magyar gazdaság, míg a legtöbb európai ország az alacsonyabb átoltottsági szint miatt még sokáig zárva maradhat. A baloldali politikusok éppen ezért támadták a keleti vakcinabeszerzést, hiszen ők politikai okokból a válság elhúzódásában lettek volna érdekeltek – tette hozzá Deák Dániel, majd megjegyezte: szomorú, hogy miközben a baloldal a világ egyik leggyorsabb oltási programját folyamatosan támadja, Karácsony Gergely a teljesen üres német oltási pontokat mutogatja követendő példaként. (tovább…)

Egyre több olyan esetről hallani, hogy baloldali politikusok vagy szimpatizánsok politikai okokból utasítottak el bizonyos vakcinákat, majd később a védettség hiánya miatt tragikus módon elhunytak. Mindez a baloldal politikai haszonszerzésből folytatott, hosszú hónapokon át tartó hangulatkeltésének szomorú következménye – mondta Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: már önmagában az, hogy csak három hónappal az első vakcinaszállítmány megérkezése után készítették el az első közös, oltakozásra bíztató videójukat az ellenzéki politikusok, sok mindent elárul. Ma már ugyan tagadják a korábban sokat hangoztatott álláspontjukat az oltóanyagok kapcsán, ugyanakkor az elmúlt hetekben számtalan olyan nyilatkozatot tettek a baloldali politikusok, amelynek eredményeként a választók az oltásellenes állásponttal azonosíthatják őket – mondta az elemző. Megjegyezte: a baloldal oltások kapcsán kialakított álláspontja jelentősen rontja az ellenzék 2022-es választási esélyét. (tovább…)

Európa új kulturális törésvonala mentén megerősödött globalista szellemiségű csoportok az elmúlt évtized során megkérdőjelezték a politikai stabilitást, mint értéket. A pandémia elleni védekezés azonban ismét bebizonyította, hogy egy erős, szuverenista kormányzat hatékonyabban képes kezelni a válságot, mint egy sokpárti koalíciós vagy kisebbségi kormány. Magyarország ebből a szempontból versenyelőnyben van, hisz 2010 óta kétharmados többséggel rendelkező demokratikus kormányzat regnál. A keleti vakcinák használatával hazánk – a szintén stabil kormányzatú Málta mögött – a második helyen áll a lakosság átoltottságát tekintve, ami leginkább a határozott kormányzati intézkedéseknek tudható be. Ezzel szemben minden európai régióban találunk példát arra, hogy a koalíciós pártok közötti vita miatt lassú és körülményes a válságkezelés, így többek közt Belgiumban, Németországban, Portugáliában, Romániában és Szlovákiában is a lakosságot veszélyeztető következetlen döntések születtek. Mára Svédország is – miután a sajátos startégiája csődöt mondott – belátta, hogy állami beavatkozás nélkül nincs sikeres védekezés. Az úgynevezett nyugati demokráciák közül kivételt jelent az átoltottságban világelső Izrael, ahol az eltérő geopolitikai helyzet mellett a kormányválság ellenére politikai konszenzus van a szigorú intézkedések tekintetében. (tovább…)

Míg pár hónapja még a brüsszeli és nyugat-európai politikusok, illetve az őket szorosan követő magyarországi baloldali politikusok feleslegesnek vagy egyenesen károsnak tartották, hogy Orbán Viktor orosz és kínai oltóanyagot is be akar szerezni az akadozó brüsszeli vakcinabeszerzés mellett, ma már egyre többen követik a magyar mintát – hívta fel a figyelmet a legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a vakcinakérdéshez hasonlóan Orbán Viktor többször is szembeszállt már a liberális fősodor elvárásaival és szuverén politikát folytatva iránymutató lett Európában. Ebbe a sorba illik bele szerinte, amikor 2010 után az emberek helyett a bankokat és a multinacionális cégeket adóztatta meg, illetve amikor szakított az IMF-fel. De hasonló irányadó szerepre tett szert Európában Orbán Viktor a bevándorlási válság során is. Orbán Viktor egyedülálló módon képes reálisan és hosszútávon gondolkodni, a sikeres stratégiaalkotásának köszönhetően pedig ezekből a vitás helyzetekből a legtöbbször nyertesen kerül ki – fogalmazott Deák Dániel. (tovább…)

A külföldről támogatott médiumok száma az elmúlt években nagymértékben megemelkedett Magyarországon, aminek köszönhetően ezek mára a tömegtájékoztatás jelentős hányadát birtokolják az országban. Az indirekt befolyásszerzés egyik leghatékonyabb eszközeként számontartott, rendszerint a donorszervezetek érdekeit szem előtt tartó, külföldről finanszírozott újságok, rádiók és internetes hírportálok ennek köszönhetően ma már napi több milliós eléréssel rendelkeznek, így komoly befolyásoló erővel bírnak az ország belpolitikai folyamataira. (tovább…)

Hosszú tárgyalási folyamat után a Magyar Közösség Pártja (MKP), a Most-Híd, valamint az Összefogás elnökei közös sajtótájékoztatón jelentették be, hogy egy pártban egyesülve, Szövetség: Magyarok, Nemzetiségek, Régiók (Aliancia) néven folytatják a közös munkát a jövőben. A három párt elnöke még tavaly, augusztus 20-án írt alá közös szándéknyilatkozatot egy egységes képviselet megalkotásáról, az elmúlt hónapokban azonban több alkalommal is megakadtak a hárompárti egyeztetések, egy decemberi botrányos sajtótájékoztatót követően pedig csupán jelentős kompromisszumok árán valósult meg a pártok összefogása. Bár az egységes magyar párt megszületése új lendületet adhat a felvidéki magyar érdekképviseletnek, az elmúlt évek ellentétei nyomán kialakult törésvonalak várhatóan még a következő hónapokban is jelen lesznek a magyar egység létrehozását szkeptikusan fogadó választópolgárok körében. Az új párt vezetése előtt tehát komoly munka áll az emberek bizalmának visszaszerzését illetően, aminek sikerességét a 2022-es önkormányzati és megyei választások eredménye mutatja majd meg. (tovább…)

Napra pontosan már három hónapja érkezett meg az első vakcinaszállítmány az uniós tagállamokba, ugyanakkor az EU lakosságának még a tíz százaléka sem kapta meg legalább az első oltást, ráadásul teljesen érthetetlen módon az itt beadottnál lényegesen több vakcinát exportáltak az EU-n kívülre – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ezzel szemben a jóval szegényebb, nem EU és nem NATO-tag Szerbiában már 20 százalék a beoltottak aránya, de lényegében az összes versenytársa messze lehagyta már az EU-t. Kiemelte: az unió a sokadik válságot kezeli félre, a vakcinabeszerzések esete pedig az uniós bürokrácia totális inkompetenciájára világít rá. Hozzátette: az emberéleteket követelő késlekedést jól szimbolizálja, hogy az EU még csak most kezdte el a tárgyalásokat a kínai Sinopharm-vakcina engedélyeztetéséről, miközben Magyarországon már hetek óta oltanak vele. Az elemző megjegyezte: hazánk helyesen döntött, hogy önállóan is beszerzett oltóanyagokat, így az EU-n belül Magyarország nyithat az egyik legkorábban. (tovább…)

Azzal, hogy 2020–21 fordulóján egyetlen nemzetközi párttá állt össze az ellenzék a magyar kormánnyal szemben, a hazai történelemből immár száz éve jól ismert mintázat tért vissza. A magyarországi progresszív erők (radikális liberálisok és velük szövetkező baloldaliak) 1918 óta külföldi érdekeket kiszolgáló, kívülről irányított, egységes csoportot képeznek. A 20. század során több alkalommal is koalícióra léptek egymással, hogy keleti vagy éppen nyugati irányból várva az utasításokat, a nemzeti érdeket alárendeljék a mintául választott égtáj akaratának, amelyet a mindenkori „haladás” aktuális hordozójának véltek. Szövetségük legújabb változata arra készül, hogy 2022-től ezt a hagyományt folytassa.

(tovább…)

A progresszivizmus a marxizmushoz hasonlóan névleg az egyenlőségért küzd, terminológiájában ragaszkodik az elnyomó-elnyomott dichotómiához, de a merev gazdasági aspektuson alapuló marxizmusba olyan dimenziókat emel be, mint a nemiség, szexuális orientáció és rassz kérdése. Az elmélet követői szerint társadalom szélére szorult csoportok „felszabadítása” elhozza a társadalmi egyenlőség utópiáját is. A progresszív ideológia valójában a társadalom alapjául szolgáló norma- és értékrendszer lebontására, a család és a nemzetállam dekonstruálására törekszik. Annak ellenére, hogy a progresszivizmust az „uralmi struktúrák” megdöntésének hevülete jellemzi és támogatói az elnyomott csoportok felszabadítását propagálják, az akadémiai szféra, a filmipar, a Szilícium-völgy és a multinacionális vállalatok nagy része is az ő narratívájukat képviseli. (tovább…)

A koronavírus-járvány magyarországi megjelenése óta kizárólag aktuálpolitikai szempontok motiválják a baloldali politikusokat, emiatt folytattak politikai hecckampányt a keleti oltóanyagokkal szemben is – mondta videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: míg egyes baloldali pártok kitartanak az oltásellenes hangulatkeltés mellett, addig többen közülük ma már úgy tesznek, mintha ők mindig is támogatták volna a kínai és orosz vakcinák beszerzését. Az elemző emlékeztetett: ugyanezt a múlttagadó taktikát választotta a baloldal egy része a migrációs válság során is, hiszen míg 2015-ben ellenezték például a déli határkerítést, a 2018-as választási kampányban néhányan egyenesen már azt állították, hogy ők mindig is támogatták annak a felépítését. Deák Dániel hozzátette: az ilyen kommunikációs pálfordulások általában nem érik el a kívánt hatást, a baloldalra ugyanúgy ráragadhat az oltásellenes bélyeg, mint ahogyan korábban a bevándorláspárti jelző. Megjegyezte, ennek hatása már látszik is a közvélemény-kutatásokban. (tovább…)

1848 öröksége időtállónak bizonyult: a márciusi ifjak szabadságvágya és az áprilisi törvények szilárd erkölcsi iránytűként állnak ma is előttünk. Az azóta eltelt több, mint százhetven év alatt számos dicső, avagy dicstelen fordulópontja volt történelmünknek, amely magán hordozta a nemzeti–nemzetközi törésvonalat, a forradalmiság „morális többletét” azonban mindig a 48-asok szellemisége, azaz a szuverenitásért való küzdelem adta. Így volt ez 1956-ban és ezt vártuk a rendszerváltoztatás alkotmányos forradalmától is. Ezzel szemben a baloldali forradalmak, habár az egyenlőség és a társadalmi igazságosság eszméjét hirdették, rendre nemzetközi érdekeket szolgáltak ki. Ma Európa és Magyarország egy forradalmi lázban égő civilizáció kellős közepén áll: míg a nemzetközi baloldal permanens forradalmat hirdet az egyenlőségért, térségünkben úgynevezett „színes forradalmak” robbannak ki, addig a jobboldal a normalitás nevében lázad a liberális hegemónia ellen. Az Orbán-kormány egy évtized alatt lebontotta a posztkommunizmust, így forradalmi jelentőségű korszakváltást éltünk át, szuverenitásunkért azonban ma is ’48 szellemében kell megküzdenünk. (tovább…)

Agresszív nagyotmondási verseny zajlik a baloldalon, hiszen a közös baloldali lista helyeit az aktuális közvélemény-kutatási adatok alapján fogják majd szétosztani, így a baloldali pártok igyekeznek egymás rovására erősödni – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint ennek tudhatóak be Fekete-Győr András kommunista megtorlások hangulatát idéző kijelentései, illetve a Jakab Péter parizer-kampánya és álhírkeltései is. Kiemelte: Gyurcsány Ferenc pártja sem riad vissza az álhírkeltéstől, Dobrev Klára megfertőződése ugyanakkor hátráltatja a DK kampányát. Az elemző megjegyezte, a nagyotmondási versennyel az előválasztáson résztvevő elkötelezett baloldali szavazókat igyekeznek mozgósítani a pártok, de ezzel a retorikával elriaszthatják a bizonytalanokat és a pártokhoz kevésbé kötődő szavazókat, akikre szükségük lenne 2022-ben. (tovább…)

A posztszovjet térség államain az elmúlt hónapokban destabilizációs hullám söpört végig, a különböző szintű választásokat követően számos országban elhúzódó politikai válság kezdődött. Grúziában az ellenzék bojkottálja a parlament munkáját, Moldovában az új elnök oszlatná fel a parlamentet, Örményországban a hadsereg követeli a miniszterelnök távozását. A válságok kialakulásában a Soros-hálózatok helyi érdekeltségei is felbukkannak, amelyek már Ukrajnában is visszakapaszkodnának a hatalomba. (tovább…)

Már több mint egy éve jelent meg a koronavírus Magyarországon, azonban míg egy éve ilyenkor még csak a korlátozásokkal lehetett védekezni, ma már a vakcina is rendelkezésre áll. Bíztató jel, hogy a magyar oltási program rendkívül sikeres: az EU-n belül hazánk éllovas a beoltottak számát illetően, így Magyarországon lehet majd az egyik leghamarabb feloldani a korlátozásokat. Mindeközben az elhibázott uniós vakcinabeszerzésnek következtében több tagállamban akadozva halad az oltási program, ezzel szemben számos EU-n kívüli országban már az újranyitást tervezik a lényegesen sikeresebb vakcinabeszerzésnek köszönhetően. Mára világossá vált: kizárólag az akadozó nyugati vakcinabeszerzésre támaszkodva csak az év végére lehetne beoltani a teljes lakosságot, így a keleti vakcinabeszerzés elengedhetetlen a nyár előtti lazításhoz. Nem meglepő tehát, hogy a baloldali politikusok is változtattak a retorikájukon: a korábbi hecckampányuk után már egyre többen hangoztatják közülük, hogy a kínai vakcinával fogják beoltani magukat. (tovább…)

Az európai baloldal és a globalista politikai erők a 2015-ös migrációsválság óta folyamatosan támadják a magyar kormány bevándorlás-ellenes politikája miatt a Fideszt, melyhez csatlakoztak az Európai Néppárt egyre inkább progresszív szellemiségű tagjai is. A Fidesz egy olyan uniós parlamenti frakcióból lépett ki, melynek egyes delegációi már évek óta nem a hagyományos konzervatív és kereszténydemokrata értékeket képviselik. A Fidesz kilépése után a Néppárt balra tolódása fel fog gyorsulni, illetve kérdéses lesz az, hogy az identitásválság milyen mértékben fogja tovább gyengíteni a Néppártot. Egyelőre kijelenthető az, hogy a Néppárt többet veszített a Fidesz távozásával, mint amennyit a Fidesz. (tovább…)

A kezdetben vitatott, mára azonban valósággá vált ellenzéki összefogás formáját Gyurcsány Ferenc egy évvel ezelőtt fogalmazta meg.  A szivárványkoalícióban részt vevő pártok, különösen a Jobbik, az LMP és a Momentum – fenntartásaikat és identitásukat feladva – fogadták el a volt miniszterelnök által kijelölt politikai játékteret, így ma már egy nemzetközi baloldali párt áll az Orbán-kormánnyal és az egységes jobboldallal szemben.  Gyurcsány látszólag háttérbe vonult, mégis az elmúlt egy évben az ő akarata érvényesült: megírta a „habarékellenzék” együttműködésének szabályait, kiosztotta a szerepeket, illetve ernyőszervezetként pozícionálta a legstabilabb és legnagyobb erőforrásokkal rendelkező, általa vezetett Demokratikus Koalíciót. Jelenleg a mindenkinél radikálisabb és következetesebb Orbán-ellenes politikájával igyekszik elnyerni a protestszavazók szimpátiáját, miközben egy lépéssel mindig a szövetségesei előtt jár. (tovább…)

Mára Európában a legtöbbek számára világos, hogy a központosított brüsszeli vakcinabeszerzés kudarcos, az Európai Bizottság pedig rendkívül lassan reagál az eseményekre, ami a mostani helyzetben sajnos emberéletekbe kerül – jelentette ki Deák Dániel a legújabb videóelemzésében a mai EU-csúcs kapcsán. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Magyarország helyesen döntött, amikor már januárban nemzetállami hatáskörben döntött egyéb oltóanyagok beszerzéséről, így hazánkban a beoltottak aránya már most meghaladja az uniós átlagot. Igen rossz kilátásnak nevezte az elemző, hogy miután már lassan három hónapja akadozik az uniós vakcinabeszerzés és az EU jelentősen lemaradt versenytársaihoz képest a vakcinaháborúban, még csak mai uniós csúcson téma az uniós szintű engedélyezési eljárásának érdemi felgyorsítása. A magyarországi baloldal mindeközben tovább támadja a járvány elleni védekezést, hiszen a válság elhúzódásától remélnek politikai hasznot – tette hozzá Deák Dániel. (tovább…)

Lengyelország és Magyarország ismét a nyugati kritikák célkeresztjébe került a média szabadságára leselkedő, állítólagos veszélyek miatt. Mindeközben Lettországban és Ukrajnában az „információs tér biztonságára hivatkozva” rendeleti úton tiltottak be egy sor televíziós csatornát, ez nemcsak felháborodást nem váltott ki a szólásszabadság iránt máskor elkötelezett körökben, de még a tetszésüket is elnyerte. A XXI. Század Intézet legújabb elemzése a nyugati diplomácia és sajtó által alkalmazott kettős mércét mutatja be. (tovább…)

Január 15-én az Európai Bizottság annak ellenére utasította el a Minority Safepack elnevezésű polgári kezdeményezést, hogy a szervezők összegyűjtötték a megfelelő mennyiségű aláírást, sőt az Európai Parlament múlt decemberben nagy többséggel támogatta azt. Az Európai Bizottság ideológiai-politikai elveket érvényesítve tagadta meg az összetartozás-tudattal, közös hagyományokkal és nyelvvel rendelkező őshonos, európai nemzeti közösségek identitásának védelmét. A föderatív álmokat dédelgető Európai Unió brüsszeli bürokratái pusztán szelektív esetekben hajlandóak nyomást gyakorolni a tagállamokra, és szemmel láthatóan a valós etnikai kisebbségeket ért jogsérelmének esetén kínosan – ám rendkívül kétszínű módon – ügyelnek a tagállamok szuverenitásának tiszteletben tartására.  A kettős mérce alkalmazása nem idegen az uniós berkektől, így az Európai Bizottság döntése várható volt a kérdésben. Ennek fényében az sem meglepő, hogy a nemzeti identitások leépítése érdekében Brüsszel politikai harapófogóba szorította a nemzeti közösségeket, ahol a nemzeti szint fölötti föderalista struktúrák, illetve az alatta lévő, gender-ideológián és LMBTQ-lobbin alapuló konstruált csoportok rendre elsőbbségét élveznek. (tovább…)

A különféle válsághelyzetekben nagy szerepe van annak, hogy az egyes politikai erők miként reagálnak az ország előtt álló kihívásokra, hiszen a válságkezelés következményei hosszú éveken, sőt évtizedeken át befolyásolhatják az életünket. Már a 2008-as gazdasági világválságot megelőzően – az európai konjunktúra ellenére – jelentősen romlottak hazánk gazdasági és társadalmi mutatói, Magyarország nem rendelkezett semmilyen tartalékkal a válság negatív hatásainak kivédésére, így a baloldali Gyurcsány-Bajnai-kormányok megszorítócsomagok tucatjait hajtották végre. Miután a 2008-as gazdasági világválságot félrekezelték, a 2015-ös migrációs krízis során a már ellenzékben lévő baloldal politikusokra ugyancsak nem lehetett számítani: az emberek akaratával szemben politizáltak, a Soros-hálózathoz hasonlóan bevándorláspárti álláspontot képviseltek. A 2020-ban megjelenő koronavírus-járvány újabb komoly kihívás elé állította Magyarországot. A hazai baloldal ugyanakkor a koronavírus-járvány magyarországi megjelenése óta megállás nélkül támadja a kormány intézkedéseit, álhíreket terjeszt, sőt nemzetközi médiaháborút is indított Magyarországgal szemben. (tovább…)

A koronavírus-járvány okozta gazdasági válság komoly kihívások elé állította az európai országokat, amelyek egységes stratégia híján eltérő válságkezeléssel igyekeztek csökkenteni a vírus okozta károkat. Azok az országok, amelyeket már a koronavírus előtt is a fegyelmezett gazdaságpolitika és a stabil kormányzás jellemzett, könnyebben tudtak megbirkózni a járvány okozta válsággal. Ezek közé az országok közé tartozik Magyarország, ahol az időben meghozott intézkedéseknek köszönhetően sikeres válságkezelésről beszélhetünk. A többnyire politikailag instabil nyugat-európai országokat jellemző, sokszor kaotikus válságkezeléssel szemben a politikailag stabil magyar kormány a következetes döntéseknek köszönhetően célzott intézkedésekkel tudta mérsékelni járvány egészségügyi és gazdasági hatásait. Ennek köszönhetően 2021-től a védekezés helyett a gazdaság újraindítása került az intézkedések fókuszába, aminek köszönhetően a magyar gazdaság már 2022-ben elérheti a 2019-es GDP szintet, amivel komoly versenyelőnyhöz juthat a többi uniós tagállammal szemben. (tovább…)

Miközben a baloldali szivárványkoalíció a társadalom megosztásával és politikai ellenségképzéssel vádolja az Orbán-kormányt és a Fidesz–KDNP-pártszövetséget, addig egyes ellenzéki szereplők – egyelőre minden következmény nélkül – egyre erőszakosabban fenyegetik meg politikai ellenfeleiket. Annak ellenére, hogy az ellenzék vezetői közös nyilatkozatban tettek ígéretet a politikai árkok betemetésére, mégis számtalanszor nyilatkoznak Magyarország „fidesztelenítéséről”, jobboldali közéleti személyek és művészek ellehetetlenítéséről, sőt egy olyan jogállamisággal ellentétes politikai bosszúállásra utalnak, amire esetleges választási győzelmük után kerülne sor. Az egyre gyakrabban felbukkanó fenyegetés sajátos licitversenyt hívott életre, amely spirálszerűen válik egyre durvábbá, mögötte pedig az erősorrend kialakítása és a protestszavazatokért folyó ellenzéki küzdelem áll. (tovább…)

Európában rendkívül ritkák és nagyon instabilak az olyan sok pártból álló kormánykoalíciók, amelyet a magyarországi ellenzék akar létrehozni 2022-ben: az EU 27 tagállama közül csupán hat olyan van, ahol négy vagy annál több párt összefogásának köszönhetően alakult meg a hivatalban lévő kormány. Ezek szinte mindegyike rendkívül ingatag, több közülük az elmúlt hetekben bukott meg. A koalíciós problémákkal küzdő tagállamokban a politikai instabilitás a járvány elleni védekezést is hátráltatta. A hétpárti koalíciós kormány vezette Belgium például végig a legrosszabb mutatókat produkálta a járvány során, ráadásul az ország első, átgondolatlan oltási programja is csődöt mondott. A mostani ellenzéki szivárványkoalíció nem csak azért hozhat kormányzásképtelenséget, mert sok pártból áll, hanem azért is, mert nincsen közös értékalapjuk. Emiatt bomlanak fel sorra az ellenzéki vezetésű településeken az együttműködéseik, de a kétpárti MSZP-SZDSZ fémjelezte kormánykoalíció is hasonló okok miatt bomlott fel 2010 előtt. A történelem is figyelmeztet: a dualizmus időszakának „habarékellenzéke” az 1906-os kormányalakítást követően a belső ellentétek miatt nem tudta megvalósítani célkitűzéseit, majd 1910-ben kétharmaddal váltotta le őket Tisza István Nemzeti Munkapárt élén. (tovább…)

A koronavírus-járvány során sokadszorra bebizonyosodott: a nemzetállamok hatékonyabbak a brüsszeli bürokráciánál. A nemzetállami kormányok ugyanis gyorsabban és eredményesebben cselekszenek, mint az egyre inkább túlterjeszkedő és ezúttal a vakcinabeszerzéseket elhibázó Európai Bizottság. A korlátozások feloldását követelő globális nyitási mozgalmak újabb politikai kihívások elé állítják az európai kormányokat. Az erős állam tesztje zajlik, melyen több koalíciós kormány – például Hollandiában – elbukott az elmúlt hetekben, ugyanakkor Magyarország megőrizte politikai stabilitását. A politikai nyomás és a népszerűséghajhászás miatt a karácsonyi időszakban több európai kormány is felelőtlen módon lazított. Ennek következtében januárra soha nem látott mértékben ugrott meg az újonnan regisztrált koronavírusos esetek száma több tagállamban. A magyarországi baloldal – nem tanulva más ország hibájából – meglehetősen felelőtlen módon a koronavírus megjelenése óta politikai haszonszerzési lehetőséget lát a krízishelyzetben, az oltásellenes hangulatkeltés után most már a vakcinák megérkezése előtt a korlátozások feloldását követelik. (tovább…)

Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus az augusztusi mérgezési botrány után ismét a nemzetközi sajtó figyelmének középpontjába került, miután Oroszországba visszatérve letartóztatták, hívei pedig Oroszország-szerte tüntetésekbe kezdtek a kiszabadítása érdekében. A tiltakozó akciók lendülete azonban már a második hétvégén alábbhagyott, és kétséges, hogy a Navalnij-ügy képes lenne megrengetni a Putyin-rendszert. Azonban a mai napon, február másodikán újabb bírósági döntés születik Navalnij ügyében, aminek nyomán a tüntetések folytatódásával továbbra is számolni kell. (tovább…)

Miután a koronavírus-járvány miatt már közel egy éve különféle korlátozások között éljük a mindennapjainkat, az európai országokban egyre nagyobb a feszültség az emberekben. Hollandiában például rég nem látott méretű erőszakos zavargások törtek ki miután bevezették az éjszakai kijárási tilalmat, de több koalíciós kormány által vezetett, így politikailag instabil országban is voltak tiltakozások az utóbbi napokban, a kiszámíthatatlan, sok esetben hetente változó korlátozások ellen. Bár az európai országok között közmegegyezés van abban, hogy a végső megoldást a vakcina jelenti, az addig vezető út a politikai stabilitással rendelkező országokban lehet zökkenőmentesebb. A politikailag stabil Magyarország így komoly versenyelőnyben van számos nyugat-európai országgal szemben, mivel az egységes kormánynak köszönhetően hazánk mentes az ad hoc intézkedésektől, következetes a járvány elleni védekezés. A stabil járványkezelés miatt így továbbra is sikertelennek mondható a baloldali ellenzéki politikusok aknamunkája, akik az oltásellenesség után immár a korlátozások elleni ellenérzésből akarnak politikai hasznot húzni. (tovább…)

Már a lényegesen szegényebb, NATO és EU tagsággal sem rendelkező Szerbia is megelőzte az Európai Uniót a koronavírus elleni küzdelemben, jóval magasabb náluk a beoltottak aránya. Brüsszel mindeközben tovább magyarázkodik az elhibázott vakcinabeszerzések miatt, a tagállamok pedig nemzeti hatáskörben igyekeznek menteni a menthetőt. A magyarországi baloldal mindeközben ismét eltaktikázta magát: miközben hetek óta Brüsszeltől várják a segítséget és politikai okokból minden erejükkel az orosz, illetve a kínai oltóanyagok ellen uszítanak, az EU vakcinabeszerzése csődöt mondott, az európai vezetők pedig az oroszoktól és a kínaiaktól remélnek segítséget. (tovább…)

A koronavírus-járvány magyarországi megjelenése óta kizárólag aktuálpolitikai szempontok motiválják az ellenzéki politikusokat, ezért támadják minden fronton a járvány elleni védekezést és ezért keltenek hangulatot bizonyos vakcinákkal szemben, illetve terjesztenek álhíreket – mondta élő videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint a magyarországi baloldal ezzel a magatartással nem csak a magyar kormánnyal szemben foglal állást, hanem lényegében az összes meghatározó európai vezetővel, akik – miután a brüsszeli vakcinabeszerzés kudarcot vallott – mind azt hangsúlyozzák, hogy a lehető legtöbb forrásból kell védőoltásokat beszerezni. Ezzel a magatartással a baloldali politikusok az emberek egészségét is kockáztatják, emiatt a támogatottságuk csökkenése várható – tette hozzá. A beoltottsági adatok kapcsán elmondta, a magyar oltási program rendkívül hatékony, Magyarország továbbra is a gyorsan oltó tagállamok közé tartozik az EU-n belül, az EU azonban jelentősen le van maradva a fejlett világ sok országához képest. (tovább…)

Január 16-án új pártelnököt választott a kormányzó német Kereszténydemokrata Unió (CDU). Az elnökségért folyó versenyt végül Armin Laschet nyerte meg, aki a párt kilencedik elnökeként kezdi meg tevékenységét. A 2017-től Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnökeként tevékenykedő politikus bár valamelyest eltérő álláspontot képvisel bizonyos kérdésekben, várhatóan továbbra is a jelenlegi német kancellár által folytatott politikát fogja képviselni a jövőben. Laschet megválasztása Magyarország számára ugyanakkor kedvező változást hozhat a jövőben, sok kérdésben ugyanis a hivatalban lévő kancellárénál barátibb hangnemet üthet meg Magyarországgal kapcsolatban. (tovább…)