Cikkajánló

A baloldal egyértelműen a 2022-es parlamenti választás főpróbájaként tekintett a borsodi időközire. (tovább…)

Az ellenzékben lévő pártok a 2010-ben elszenvedett történelmi vereség óta a magyar politika partvonalára szorultak. Hiába hozott létre a kormányzás ellen szivárványkoalíciót az ellenzék, kormányzásképtelenségük továbbra is nyilvánvaló. Az ellenzék ezért két évvel ezelőtt startégiát váltott: a 2018 közepén elkezdett felforgató taktika alkalmazása mellett olyan összefogást hirdettek, amely külső, uniós segítségben reménykedik és szervezett tüntetésekkel próbálkozik. A 2022-es választásig elkövetkező időszakban nemcsak további „forró őszök” megrendezésére, hanem a másutt már látott „színes forradalom” kirobbantására vállalkozhatnak majd, amelynek főpróbája jelenleg szó szerint a színházi berkekben zajlik. (tovább…)

Koncz Zsófia mostani győzelmének köszönhetően a kormánypártok továbbra is kétharmados többséggel rendelkeznek az Országgyűlésben, így Magyarország a jövőben is példanélküli politikai stabilitással fog rendelkezni, ami jelentős versenyelőnyt jelent a koronavírus-járvány elleni küzdelem során. A mai győzelem azért is nagy eredmény a kormánypártok számára, mert 2011 óta eddig nem tudtak nyerni egyetlen egy időközi országgyűlési választáson sem. A mostani szerencsi időközi mellett már a pár héttel ezelőtti mohácsi időközi választás, illetve számos közvélemény-kutatás is azt jelezte, hogy a baloldal önmagával az összefogással nem tud további szavazókat megszólítani, sőt több esetben néhány százalékponttal rosszabb eredményt érnek el, mint amennyit az egyes pártok külön-külön korábban szereztek. Nem csodaszer tehát a baloldali összefogás, az elvtelen hatalomtechnikai alku elbukott. A Jobbik sorsa ezzel megpecsételődött, a nyertes az ellenzéki oldalon egyértelműen Gyurcsány Ferenc. (tovább…)

A történelem tényleg rendre ismétli önmagát! (tovább…)

A gyarmatrendszer elleni lázadást nem deszantcsapatok bevetésével, hanem kötelezettségszegési eljárással büntetik. (tovább…)

Meg kell védenünk a saját kulturális örökségünket, a saját kulturális tradícióinkat az olyan nyugatról jövő nyomulással szemben, amihez nagyrészt nincsen semmi közünk – mondta Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet és a Terror Háza Múzeum főigazgatója az M5 Ez itt a kérdés című műsorában. Kiemelte, ilyen például a nyugati gyarmattartó országokban megjelenő faji konfliktus, amelyet a liberálisok igyekeznek hazánkba is behozni. Szintén ilyen próbálkozás jelenik meg az LMBTQ-mozgalmak részéről is, amelyek ugyancsak a nyugati liberális trendeket igyekeznek behozni Magyarországra a nemi identitás kapcsán. (tovább…)

Nem meglepő, hogy a Soros-hálózat minden eszközt bevetett a felsőoktatási törvény 2017-es módosításával szemben, hiszen Soros György a közép-európai befolyásszerzésének egyik ékköveként tekintett a Közép-európai Egyetemre – mondta Deák Dániel legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, a Soros Alapítvány vezetői a 90-es évek elején nyíltan beszéltek arról, hogy egy olyan politikai elitet akarnak létrehozni, amely szembeszáll a nacionalizmussal, a nemzeti alapú felfogással. Soros György egyebek mellett a CEU-nak köszönhetően a politika közvetett vagy akár közvetlen befolyásolására nagyszerűen alkalmas kultúra területén kulcspozíciókat szerzett, illetőleg biztosított a „nyílt társadalom” helyi támogatói számára – tette hozzá Deák Dániel. Elmondta, az Európai Unió Bíróságának döntése ellenére nem várható, hogy a Soros-birodalom befolyása ismét növekedésnek indulna Magyarországon. (tovább…)

Brüsszelben úgy csámcsognak a jogállamiság fogalmán, mint Nemecsek Ernőék Rácz tanár úr óráján, habár utóbbiak a megrovás ellenére senkinek nem ártottak vele. (tovább…)

A rendszerváltoztatás óta eltelt harminc évben három nagy pártpolitikai törésvonal érvényesült Magyarországon. 1989 és 1994 között a pártállami múlthoz való viszony jelölte ki a (poszt)kommunista–antikommunista törésvonalat, majd a rákövetkező időszak balliberális kormányzatai révén ezt felülírta a progresszív és a konzervatív erők közötti törésvonal, de 2010-től egyre inkább egy harmadik érvényesül, amely meghatározóbb az előző kettőnél, miközben integrálja is őket magába. Ez a harmadik törésvonal a nemzeti és a nemzetközi erők között húzódik, másként fogalmazva az ellentét a lokális és globális, a hazafias és kozmopolita pártok között feszül. A magyar pártrendszer e törésvonalak mentén értelmezhető, amikor az 1990-es választás nyomán kialakult, a ’90-es évek közepén megszilárdult, az ezredfordulón pedig rögzült, majd az elmúlt tizenöt évben lassan-lassan átalakult, hogy a mögöttünk hagyott évtizedben végleg átrendeződjön. Ez a folyamat fejeződött be 2018 és 2020 között, amikor véglegessé vált a nemzeti kormányzás mögött álló pártszövetség és a nemzetközi érdekeket szolgáló ellenzéki koalíció körvonala. Az elmúlt tíz évben az Orbán Viktor vezette Fidesz–KDNP-nek sikerült egy olyan új társadalmi koalíciót kormányzása mögé állítania, amely stabilan a hazai érdekek és értékek képviselete mellett szavaz. (tovább…)

Egyre inkább beigazolódik, hogy az ellenzéki összefogás korántsem csodaszer, sokkal inkább egy lassan ölő méreg a baloldali pártok számára. (tovább…)

Az Európai Unió migrációs rendszerét nem a tömeges bevándorlás kezelésére találták ki, a 2015-ös nagy migrációs hullám során az egyik napról a másikra omlott össze a dublini rendszer. Az Európai Bizottság korábbi vezetése egyértelműen beállt a bevándorláspárti tagállamok álláspontja mögé, Ursula von der Leyen részéről azonban már érződik, hogy bizonyos pontokban hajlik egy kompromisszumos álláspont kialakítására. Ennek ellenére a nemrég bemutatott új migrációs paktum még mindig inkább a bevándorláspárti tagállamok törekvéseit tükrözi, nem megállítani, hanem kezelni szeretné a migrációt. Az elkövetkezendő hónapokban éles viták várhatóak, a Magyarországgal szembeni úgynevezett „jogállamisági” támadások is azt a célt szolgálják, hogy gyengüljön hazánk és a V4-ek tárgyalási pozíciója az új migrációs paktumról szóló viták során. (tovább…)

Az Európai Bizottság első éves jogállamisági jelentése a már jól ismert ellenzéki álhíreket tartalmazza, az úgynevezett „jogállamisági” kérdést pedig ismét politikai furkósbotként használják a balliberális politikai körök Magyarországgal szemben – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője elmondta, ezeknek az összehangolt nemzetközi támadásoknak az állhat a hátterében, hogy a liberális körök így igyekeznek csökkenteni Magyarország politikai mozgásterét az uniós egyeztetéseken, amelyek egyebek mellett a következő hétéves uniós költségvetésről, a helyreállítási alapról és az új migrációs paktumról szólnak. Az elemző hozzátette, nem meglepő a jelentés hangneme, hiszen annak az elkészítésében részt vett az a Soros-hálózathoz tartozó Vera Jourová, aki több alkalommal is élesen támadta Magyarországot. (tovább…)

Szeptember 27-én ismét súlyos összecsapások kezdődtek az örmény és az azerbajdzsáni hadsereg között Hegyi-Karabah térségében. Fennáll a veszély, hogy kiterjedt háborúvá eszkalálódhat a helyzet, ennek megakadályozásában a környező nagyhatalmaké lehet a döntő szerep. A XXI. Század Intézet elemzésében a konfliktus előzményeit, kiváltó okait és lehetséges kimeneteleit foglaljuk össze. (tovább…)

Mohácson és Karcagon is fölényes győzelmet aratott a kormánypártok polgármesterjelöltje, az ellenzéki összeborulás egyetlen eredménye, hogy Gyurcsány lett a vezető arc. (tovább…)

A hazai baloldal a koronavírus-járvány magyarországi megjelenése óta megállás nélkül támadja a kormány intézkedéseit, álhíreket terjeszt és a Soros-hálózat segítségével nemzetközi médiaháborút indított Magyarországgal szemben. Úgy tűnik a járvány második hullámában sincsen ez másként, a baloldalra továbbra sem lehet számítani a járvány elleni védekezés során – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, a koronavírus tesztek és a kórházi ellátás kapcsán tapasztalható baloldali álhírkeltés alkalmas a járványügyi intézkedésekbe vetett társadalmi bizalom csökkentésére, ami rendkívül veszélyes. Megjegyezte, ez a politika ugyanakkor a közvélemény-kutatások tanulsága alapján zsákutca, a kormány támogatottsága nőtt a sikeres válságkezelés hatására. (tovább…)

A szélsőjobbtól a balliberális oldalig terjedő szivárványkoalíció minden pártja túl van az ilyen-olyan, botrányos vagy vitatott tisztújításon. (tovább…)

„Ez már sok, ezt már nem kellene vállalni” – mondta a Habsburg Történeti Intézet igazgatója, aki szerint a baloldalnak fel kellene mondania a rasszista Jobbikkal való együttműködést. (tovább…)

A német politika és sajtó meghívót küldött a migránsoknak 2015-ben, pedig egy ilyen döntést egyedül nem hozhatott volna meg – mondta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorában, ahol Prőhle Gergellyel, a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatójával és Frank Füredivel, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársával beszélgetett az immár 5 éves német migránspolitikáról és annak politikai, társadalmi hatásairól. A műsor házigazdája Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője volt. (tovább…)

Másfél évvel a választások előtt kétfrontos küzdelmet vívnak az ellenzéki politikusok. Annak ellenére, hogy egy hónappal ezelőtt kinyilvánították szándékukat arra vonatkozóan, hogy mind a 106 egyéni választókerületben egy jelöltet állítsanak, továbbra is versenyben vannak saját szervezetük tisztségeiért és a szélsőjobbtól a balliberális oldalig tartó szivárványkoalíción belüli befolyásért. Mindez meghaladja a pártok potenciális erejét, így – a Demokratikus Koalíció kivételével – népszerűségük folyamatosan csökken, valódi politikai alternatíva kidolgozására sem energiájuk, sem intellektuális tőkéjük nem marad. Idén, az összefogásban résztvevő ellenzéki pártok mindegyike tisztújításon esett át, utoljára az MSZP online szavazását előzték meg vitatott eszközökkel lefolytatott pozícióharcok. (tovább…)

Fordulatot az hozott a szlovák-magyar viszonyban, hogy 2010-ban ismét megválasztották Orbán Viktort, aki komoly stratégiai és gazdasági partnerség kiépítésére törekedett Robert Ficóval. (tovább…)

A „kultúrharc” fogalma nem kultúrák közötti háborút, hanem a kultúráért zajló küzdelmet jelenti – nyilatkozta Békés Márton a Mandinernek. (tovább…)

Az általános vélekedéssel szemben egyáltalán nem minden országban megfigyelhető tendencia az, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági és egészségügyi válság eredményeként nőtt a kormányzó pártok támogatottsága. A 27 uniós tagállam közül több országban csökkent vagy stagnált, illetve a kezdeti erősödést követően újra gyengülésnek indult a kormányerők népszerűsége. Magyarországon a sikeres kormányzati válságkezelést jutalmazták a választók, a Fidesz-KDNP a közvélemény-kutatások szerint a biztos pártválasztók több mint 50 százalékát tudhatja maga mögött. Ez a magas támogatottsági szint nagyon ritka Európában, csak a máltai Munkáspárt büszkélkedhet ilyen magas szintű társadalmi támogatottsággal. (tovább…)

A kormány cselekvési tervei kapcsán rámutatott, már nem az újdonság erejével ér minket a mostani helyzet, így nincs a pánik a társadalomban. (tovább…)

A hazai ellenzék tartós válságának tünetei közül Bíró László személye, mint a krízis legszembetűnőbb jele emelkedik ki. (tovább…)

Míg a nyugat-európai tagállamok csak részben voltak képesek megbirkózni a koronavírussal, addig a V4-országok továbbra is élen járnak a járványkezelésben. Bár a pandémia második hullámának megjelenésével az esetszámok a térség országaiban is emelkednek, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia folyamatos együttműködésének, valamint a határozott és időben meghozott kormányzati intézkedéseknek köszönhetően lényegesen eredményesebben tudtak reagálni a koronavírus okozta egészségügyi és gazdasági válságra. Így a V4-országokban a lakosságszámhoz viszonyítva még mindig jóval alacsonyabb az uniós átlagnál a fertőzettek és az elhunytak száma. (tovább…)

Karol Wojtyła nem csak egyházi személy volt, hanem tudós, művész és világtörténelmet alakító politikus is. (tovább…)

Míg korábban – hosszú évtizedeken keresztül – a jószándékú, titokzatos filantróp szerepében tetszelgett Soros György, a 2015-ös migrációs válság óta ő és a hálózata kijött a fényre, megmutatta valódi énjét – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, az amerikai tőzsdespekuláns 1984 óta építi a birodalmát a közép-európai térségben és ma már kiterjedtebb szervezeti hálóval rendelkezik a világban, mint amekkora külképviseleti intézményrendszert (nagykövetségeket, konzulátusokat) egy közepes méretű európai ország működtet. Ennek megfelelően Soros György saját külpolitikával is rendelkezik, aktívan beavatkozik egyes demokratikusan megválasztott kormányok tevékenységébe, sőt bizonyos országoknak a teljes gazdasági és politikai elitjét behálózta és irányítja. A vezető elemző szerint annak köszönhetően, hogy ma már nem marad fedve a Soros-birodalom működése, sokkal könnyebben meg lehet akadályozni azt az antidemokratikus befolyásszerzést, amely hosszú évtizedeken át jellemezte ezt a hálózatot. (tovább…)

Augusztus 9-én elnökválasztást tartottak Belaruszban, amelyet a hivatalos eredmények szerint Aljakszandr Lukasenka, az ország 1994 óta hivatalban lévő elnöke nyert. Az ellenzék azonban, élén Szvjatlana Cihanovszkaja elnökjelölttel nem ismerte el a választások eredményét, és tiltakozó akciókba kezdett, választási csalással vádolva a kormányzatot. A tüntetések kezdeti hulláma csillapodott ugyan, a megmozdulások azonban közel egy hónappal a választások után is folytatódnak. A kibontakozott politikai küzdelemben Belarusz szomszédai és a világ vezető hatalmai is érdekeltek. (tovább…)

A közép-európai rendszerváltoztatások után általánosan elvárttá és elfogadottá vált a nyugati országok másolása.
(tovább…)

A rendszerváltoztatás óta a magyar baloldal identitása három fogalom köré szerveződött: progresszió, szakértelem, elittudat. Az egykori „demokratikus ellenzék” és a reformkommunista pártvezetés stratégiai szövetségéből megszületett a posztkommunista elit, amely 1990 és 2010 között, szinte megszakítás nélkül dominálta a társadalom legtöbb alrendszerét és immár három évtizede meghatározza az általánosan vett baloldal politikáját. Az uralom gyakorlásának szerves része volt a liberális kulturális hegemónia fenntartása. Az elmúlt közel másfél évtizedben azonban a baloldali szakértelem megkérdőjeleződött, az államvezetési kompetencia kisajátítási kísérlete is kudarcot vallott, és közben az értelmiségi holdudvar megfogyatkozott, intellektuálisan kiüresedett. 2008 és 2010 között a korábban megismert a progresszív politika elveszítette a társadalom többségének támogatását is. 2010-től kezdve lehetőség nyílt a posztkommunista rendszer lezárására és a progresszív korszak folytonosságának megszakítására. Ehhez az is kellett, hogy a haladás filozófiája, a szakértelem mítosza és az elit jelentősége egyaránt és egyszerre kérdőjeleződjön meg. Miután az ellenzék az elmúlt tíz évben továbbra is a megdőlt bálványokat akarja fenntartani, politikai eszmék híján a politikában is sikertelen. (tovább…)

Tavaly nyáron, amikor feleségemmel autóutat tettünk az Egyesült Államokban, szomorúan tapasztaltam, hogy az amerikaiak háborúban állnak egymással. (tovább…)

Orbán Viktor a 15. Bledi Stratégiai Fórumon hétfőn arról beszélt, hogy Európa bajban van, nem tud már olyan kulcsszerepet betölteni, mint az Egyesült Államok, vagy Kína. A XXI. Század Intézet vezető elemzője legújabb videóelemzésében ezzel kapcsolatban kiemelte, Európa bajainak egyik fő forrása az euró bevezetése, amelynek következtében az eurózóna tagállamainak GDP-növekedése az elmúlt húsz évben lényegesen alacsonyabb volt, mint az euró bevezetését megelőző húsz évben, így Európa már gazdasági téren is egyre kevésbé tudja felvenni a versenyt riválisaival. Deák Dániel kiemelte, az euró bevezetése történelmi hiba volt és egyáltalán nem gazdasági, hanem egy politikai projekt, amelynek végső célja a föderalista „európai egyesült államok” létrehozása. Hozzátette: jól jelzi az eurózóna válságát, hogy a tagállami vezetők által júliusban elfogadott mentőcsomag lényegében a monetáris unió életben tartását szolgálja. (tovább…)

A liberalizmus hívői továbbra is utópiakísérleteket terveznek, majd végeznek, ám a valósággal való kapcsolatuk egy cérnaszálnál is vékonyabbá vált. (tovább…)

A jelenlegi folyamatok egy várható ellenzéki előválasztás során egyértelműen a Demokratikus Koalíció miniszterelnök-jelöltjének malmára hajthatják a vizet. (tovább…)

Augusztus 20-án, a révkomáromi Tiszti Pavilon dísztermében a felvidéki magyar pártok aláírták azt az együttműködési szándéknyilatkozatot, amelyben a felek elkötelezték magukat egy egységes magyar képviselet mellett. A Magyar Közösség Pártja (MKP), a Most-Híd, valamint az Összefogás elnökei által aláírt dokumentum egy olyan, több mint tíz éve tartó ellentétnek és széthúzásnak vethet véget a felvidéki magyarság körében, amelynek komoly negatív hatásai voltak az elmúlt évtized magyar politikájára, ami végül a 2020-as parlamenti választási kudarchoz vezetett. A Forró Krisztián (MKP), Solymos László (Most-Híd), és Mózes Szabolcs (Összefogás) által szignózott szándéknyilatkozat egy olyan hosszútávú együttműködés kezdete lehet, amely újra összefoghatja az apátiába süllyedt felvidéki magyarságot. Mindehhez azonban olyan évtizedes ellentétek és problémák végére kell pontot tenniük a feleknek, amelyek megoldása elengedhetetlen a felvidéki magyarság egységes képviseletéhez. (tovább…)

Az ember Isten uralmát gyakorolja a teremtett világban. Ez a ránk ruházott kötelesség a kereszténydemokraták környezetvédelmi programjának filozófiai alapja. (tovább…)

(tovább…)

Hamarosan itt az őszi politikai szezonkezdet, amelynek egyik központi témája minden bizonnyal az ellenzéki pártok közötti küzdelem lesz – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, a vezető ellenzéki erőnek számító DK-n és a Momentumon kívül az összes többi ellenzéki párt támogatottsága a parlamenti bejutási küszöb körül vagy az alatt található, így például az MSZP, a Jobbik vagy az LMP számára létkérdés az ellenzéki együttműködés megvalósulása, míg Gyurcsány Ferenc és Fekete-Győr András pártja között egyre élesebb lehet a dominanciaharc. Az elemző arról is beszélt, a szivárványos zászlók körüli hercehurca azt példázza, hogy az ellenzéki polgármesterek valódi városvezetés helyett csupán virtuális identitáspolitizálást folytatnak, ami tovább ronthat a baloldal 2022-es esélyein. Megjegyezte, az LMBTQ+ mozgalmak valójában nem a homoszexuálisokat képviselik, hanem egy olyan szélsőliberális politikai kört, amely politikai tőkét akar kovácsolni a homoszexuálisok problémáiból. (tovább…)

A Kommentár folyóirat legújabb, 2020. évi 3. számának központi hívószava a „testpolitika”, a szerzők az emberi test és a politika, valamint az ember és technika kapcsolatát vették górcső alá. A tematikus blokk szerzőinek megközelítése ugyan különböző, abban azonban egyetértenek: ma már maga az ember(i) az, ami veszélyben van, a konzervatívok feladata pedig fellépni a normalitás védelmében. (tovább…)

A bennmaradáspárti elit örömmel szemléli a lélekvesztőkön Angliába tartó migránsokat, mert nem tiszteli Nagy-Britannia határait. (tovább…)

A 21. században vagyunk. Tömegpolitizálás van. Aki a tömegeket lenézi, lekezeli, aki felülről lefelé beszél velük, annak nincs esélye. (tovább…)

Soros György nyugat-balkáni terjeszkedése kétségkívül a mai Észak-Macedónia területén mondható a leglátványosabbnak. Azonban amennyiben megvizsgáljuk a térség többi államát, akkor láthatjuk, hogy mind Szerbia, mind Albánia, mind pedig Románia esetében komoly szervezeti hálót tudott kiépíteni a milliárdos az elmúlt harminc évben, melynek segítségével még ma is jelen van az említett országokban. Bár kétségtelen, hogy Soros György ezekben az országokban a szervezetei révén számos hasznos és közérdekű programot is támogat, 1990 óta a „filantróp” spekuláns több olyan eseményhez is köthető, amelyek komoly politikai válságot okoztak az említett országokban és ezáltal elősegítették az egész régió destabilizálását. (tovább…)

Az ellenzéki összefogásra van még idő, az előválasztásokat is le lehet „játszani” fél év alatt, a lényeges kérdésekre azonban még mindig nincsenek válaszok. (tovább…)

Az elmúlt tíz hónap során kiderült, hogy a főpolgármester által vezetett budapesti városháza politikailag instabil összetételéből és működési logikájából fakadóan képtelen arra, hogy sikeresen irányítsa a fővárost. A járványra adott elégtelen válaszok, valamint a sikertelen, lelassult és félbehagyott fejlesztések alapján már most látszik, hogy a szakpolitikai tapasztalatok hiánya miatt a döntéshozók nem lesznek képesek megvalósítani Karácsony Gergely választási ígéreteit, ahogy a szükséges fejlesztések és felújítások is veszélybe kerülnek. A Tarlós-korszak tudatos építkezését felváltotta a virtuális politizálás időszaka,  megelevenedni látszik a Demszky-éra utolsó éveire jellemző pangás kora. Mindez a 2022-es választásra készülő „habarékellenzék” kormányzásra való képességét is előre jelzi. (tovább…)

Ukrajna legutóbb azzal került a magyar közvélemény figyelmének középpontjába, hogy a koronavírust illetően Európa egyik legfertőzöttebb államának számító ország „vörös zónává” nyilvánította Magyarországot, így az onnan érkezőket mostantól két hét karanténra kötelezik – miközben a naponta regisztrált fertőzöttek száma többszöröse a magyarországiaknak. A koronavírus elleni küzdelem furcsasága azonban nem az egyetlen és talán nem is a legsúlyosabb problémája a kelet-európai országnak. Ukrajna elmélyülő válságát a kormányzópárt folyamatos bomlása, az utcákon elharapózó erőszak, a lassan befagyott konfliktusnak tekinthető kelet-ukrajnai háború és a gazdaság egyre kilátástalanabb helyzete jelzi.

(tovább…)

Soros György közép-európai tevékenységének központja kétségkívül Magyarország, ugyanakkor a milliárdos jelenléte az elmúlt harminc évben a környező országokban is folyamatosnak mondható. Bár Csehország, Lengyelország és Szlovákia esetében Soros tevékenysége nem olyan látványos, mint például Ukrajnában és Észak-Macedóniában, a kiépített szervezeti hálóján keresztül a milliárdos rendre beavatkozik az említett országok politikai folyamataiba. Soros a szervezetein keresztül alkalmazott indirekt befolyásszerzési akciónak köszönhetően sikeresen tudta elfoglalni azokat a kulcspozíciókat, amelyek segítségével a mai napig jelentős befolyással bír az említett országokban. Az elmúlt harminc év alatt létrehozott szervezetek, valamint az azok által támogatott politikusok segítségével Soros olyan helyzeteket tudott előidézni, amelyek több esetben is komoly politikai válságot eredményeztek. (tovább…)

Létezik egy olyan, jellemzően nagyvárosi (főként budapesti), középosztálybeli fiatalokból álló társadalmi réteg, amely vevő a mindent lenéző, a múltat félresöprő szabadelvű nagyképűségre. (tovább…)

A baloldalon egy olyan hatalomtechnikai alkukon alapuló ellenzéket akarnak létrehozni, amelynek sem közös ideológiája, sem közös víziója nincsen, így kormányzásképtelen. Ezt mutatják az ellenzéki vezetésű önkormányzatok is, ahol alig fél év után sorra bomlanak fel az együttműködéseik. Míg korábban egységet tudott felmutatni a baloldal, mára ez egyértelműen a jobboldal sajátossága, megszűnt a baloldal váltópárti jellege. Az Orbán Viktor által létrehozott jobboldali szövetség rendkívül sikeres, már a harmadik választást nyerte meg kétharmados parlamenti többséggel, a mostani parlamenti ciklus felénél is a biztos pártválasztók között 50 százalék feletti támogatottsággal bír. Nem ismeretlen a magyar történelemben az a politikai megosztottság, amelytől a mai baloldal már hosszú ideje szenved. A dualizmus idején az egymással össze nem illő politikusokat sorai között tudó „szövetkezett ellenzéket” a kortársak nem éppen dicsérően „habarék pártnak” hívták. A kormányzásképtelen formáció 1906-os hatalomra jutását követően a külső és belső ellentétek hatására csúfos kudarcot vallott, egyetlen célkitűzését sem sikerült elérnie. A térségünkben azonban nem csak magyar sajátosság a habarékellenzék. Szerbiában, Lengyelországban és Szlovéniában is olyan jobboldali kormány van hatalom, amely a belpolitikai viszonyokhoz képest a legstabilabb és legkoncentráltabb politikai táborral rendelkezik, míg megosztott baloldali ellenzékük rendre kormányzásképtelen. (tovább…)

Mind a DK, mind a Momentum – az amerikai balliberálisok politikájához hasonlóan – az utcai zavargások kiprovokálásában láthatja a reményt arra, hogy felrázza az ellenzéki szavazókat. (tovább…)

Mikor a magyar miniszterelnök a történelmi uniós csúcs után itthon megszólalt, egyértelművé tette, hogy fontos csatát nyertünk ugyan, de háborút nem. (tovább…)