Címke: belpolitika

Az orosz–ukrán háború okozta infláció ellenére a baloldal érdemben nem tudott erősödni, míg a jobboldal megőrizte, sőt növelte támogatottságát. Ennek oka, hogy elmaradt az ellenzéki megújulás, továbbra is túl sok baloldali párt van, az Orbán-kormány válságkezelésébe vetett bizalom pedig töretlen. Egy évvel a következő választások előtt a baloldal rosszabb állapotban van, mint a tavalyi voksolás előtt. A gazdasági mutatók és az inflációs kilátások lassan, de folyamatosan javulnak, így a dekonstruktív politikát folytató baloldalnak az ősszel tovább fog szűkülni a mozgástere. (tovább…)

Karácsony Gergely már két hete nem tud érdemi válasszal szolgálni arra a kérdésre, hogy miként került a mozgalmához a több mint 500 millió forint értékű készpénz, részben euróban és angol fontban. Számos baloldali véleményformáló és sajtótermék is kinyilvánította, nem tartják elfogadhatónak azt a magyarázatot, miszerint adományládákban gyűlt volna össze a félmilliárd forint, míg a baloldal pártjai szemmel láthatóan igyekeznek Márki-Zay Péterre és a hazugságspirálba került Karácsony Gergelyre testálni az egyre mélyülő, külföldi finanszírozási botrányt; holott abban az egész baloldal érintett. Gyurcsány Ferenc ugyanakkor a nyilvánosság előtt megvédte Karácsony Gergelyt, amelynek a Demokratikus Koalíció tovább növekedő befolyása lehet az ára a fővárosban. (tovább…)

2022-ben már a negyedik kétharmados győzelmet aratta a jobboldal Magyarországon, míg a baloldal pártjai történelmi vereséget szenvedtek. A balliberális oldal 2010 óta választási ciklusról választási ciklusra ugyanazokat a köröket futja: a voksolásokat megelőzően hamis reményeket ébresztenek, a vereséget követően a választókat és a keretrendszert hibáztatják, majd külföldi mozgósítástól, politikai és pénzügyi támogatástól várnak fordulatot, végül kialakítanak egy új együttműködési formulát, miközben a politikájuk lényegén nem módosítanak. A jelek szerint a baloldal útja nem változik, csupán a válságuk mélyül és egyre kevesebben tartanak velük. (tovább…)

A mostani uniós csúcstalálkozó komoly vitákat eredményezett, ugyanis olyan kulcsfontosságú témák kerültek terítékre, mint az illegális bevándorlás, Ukrajna és a háború finanszírozása, az uniós költségvetés összeomlása, de a tagállamok vezetői az ukrajnai háború békés rendezéséről is tárgyaltak – mondta szezonzáró videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Magyarország a hatalmas politikai és gazdasági nyomásgyakorlás ellenére kitartott békepárti álláspontja mellett, a migráció ügyében is talált szövetségest magának, egyebek mellett a V4-es kormányfőket. Az elemző szerint a nyári és őszi szezon sem lesz eseménymentes az uniós politikában, több országban is választást tartanak, amelyen fordulat következhet be, emellett a hazai belpolitikában sem lesz „uborkaszezon”, ugyanis a baloldal külföldi finanszírozási botránya újabb hullámokat ver, Karácsony Gergely továbbra sem számolt el azzal, hogy honnan kapott a mozgalma több mint 500 millió forintnyi összeget. (tovább…)

Donáth Anna momentumos politikus már több mint egy éve írt arról publicisztikát, hogy szerinte a „céltalan orbánozás az ellenzék egyik legnagyobb önbecsapása”. Ennek ellenére továbbra sem kínálnak politikai alternatívát, a baloldal összes szereplőjének kommunikációja többnyire kimerül a kormányzati intézkedések totális kritikájában. Ennek oka a külföldi finanszírozás mellett az intellektuális hiányosságban található meg, ami miatt az ellenzék továbbra is képtelen egy olyan összefüggő és koherens politikai narratíva kialakítására, amely találkozna a társadalom többségének álláspontjával. Mindezek miatt a baloldal támogatottsága semennyit sem erősödött a Fidesz újabb kétharmadát eredményező 2022-es választás óta. (tovább…)

Az elmúlt napokban volt olyan baloldali megmozdulás, amelyen csupán 30-40 ember vett részt annak ellenére, hogy a balliberális politikusok heteken át hirdetik ezeket az eseményeket a közösségi oldalaikon és a sajtóban. Mindez azt jelzi, hogy teljesen kifulladtak a destabilizációs próbálkozások, a külföldről finanszírozott politikai csoportok a szintén külföldről elsajátított forgatókönyveikkel kudarcot vallottak – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a napokban elkezdődött a nyári szezon, ami szintén rontja az esélyét a sikeres tüntetésszervezésnek. (tovább…)

Egy évvel a tavalyi parlamenti választások után és egy évvel a jövőre esedékes önkormányzati és európai parlamenti választások előtt a baloldal összességében rosszabb állapotban van, amit a közvélemény-kutatások is alátámasztanak. Külön nehézséget jelent, hogy nőtt az egyébként is nagyfokú fragmentáltság, illetve tovább mélyült az ellenzék személyi, szervezeti és szellemi válsága. A pártok releváns politikai célok és társadalmi támogatottság híján képtelenek kormányzóképes politikai tényezővé válni, így megpróbálnak egyes társadalmi csoportok elégedetlenkedési megmozdulásaira rátelepedni. A megújulást nehezíti, hogy a kívülről irányított NGO-k és a külföldről finanszírozott kormányellenes médiumok részben átvették a pártok szerepét. A baloldal mintegy másfél évtizedes lemaradásba került közösség- és szervezetépítésben, illetve a politikai tudás megszerzésében a 2002 óta szervesen és következetesen építkező jobboldallal szemben. (tovább…)

Míg korábban titkolták, ma már egyre nyíltabban beszélnek arról a baloldali politikusok, hogy azért dolgoznak Brüsszelben, hogy Magyarország ne kapja meg a neki járó uniós forrásokat. Emellett már azt is nyíltan kimondják, hogy valójában nem jogi, hanem politikai okok miatt tartják vissza ezeket a pénzeket – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője ezzel kapcsolatban kiemelte: a balliberális politikusok ettől azt remélik, hogy elmélyül a gazdasági válság Magyarországon és gyengül a kormány támogatottsága, míg ők erősödnek. Az elemző szerint ugyanakkor a helyzet éppen az ellenkezője: Magyarország finanszírozása továbbra is megoldott, a Fidesz támogatottsága stabil, a hazája érdekei ellen dolgozó baloldal népszerűsége pedig tovább csökkent az elmúlt időszakban. (tovább…)

A rendszerváltoztatás fontos pillanata volt, amikor az állampárt utolsó kongresszusán megalakult a Magyar Szocialista Párt, melynek tagja, Szűrös Mátyás házelnök, két héttel később kihirdette a harmadik magyar köztársaság megalakulását. A szocialisták húsz év alatt négy miniszterelnököt adtak; 1994 és ’98, valamint 2002 és 2008 között együtt kormányoztak a liberálisokkal. A Horn-koalíció társadalmi háttere és a baloldali reformizmus szellemi ereje azonban időközben megfogyatkozott. Az MSZP három és fél évtizedes útjáról szólt a Mozgásban, amelynek vendégei ezúttal Lendvai Ildikó, az MSZP volt frakcióvezetője, 2009–2010 közötti elnöke, valamint Szekeres Imre, az MSZP-alapítója, az MSZP 2004–2010 közötti elnökhelyettese voltak. (tovább…)

A 2022-es választási kampányba megpróbáltak külföldről beavatkozni, a balliberális holdudvart több milliárd forintnyi dollárral támogatták Amerikából. Ráadásul a külföldi finanszírozás a gyanú szerint állandó, amelynek következtében a balliberális politikusok sokszor még a saját választóikkal is szembe menve külföldi érdekeket képviselnek fontos politikai kérdésekben. A külföldi finanszírozás nemzetbiztonsági kockázat, így nem meglepő, hogy a világ legtöbb országában szigorúan korlátozzák – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője a nemzetközi gyakorlatokat áttekintve megállapította: több nyugati országban is valamilyen párt vagy kampányfinanszírozási botrányt követően szigorítottak a szabályozáson, így nem meglepő, hogy most Magyarországon is ezen dolgozik a törvényhozás. (tovább…)

Az 1988-ban nemzedéki pártként alapított Fiatal Demokraták Szövetsége elsőként kezdeményezte a rendszerváltoztatást, majd a 2010-es választások után be is fejezte azt, sőt az elmúlt évtizedben új politikai-társadalmi rendszert építve össznemzeti párttá bővült. Az ehhez szükséges ideológiai és szervezeti módosulások ellenére mindvégig az maradt, ami kezdettől fogva volt: antikommunista és nemzeti párt. Ehhez a változatlan alaphoz társult a polgári kormányzás tapasztalata, a néppárttá bővülés sikere, a kereszténydemokratákkal kötött történelmi szövetség és a szuverenista álláspont képviselete. A Fidesz 35 éves útjáról szólt a Mozgásban legújabb adása, amelynek vendégei ezúttal a Fidesz alapító tagjai, Bayer Zsolt újságíró–műsorvezető és Deutsch Tamás a Fidesz Európai Parlamenti képviselője voltak. (tovább…)

Gyurcsány Ferenc három hete egy rádióinterjúban arról beszélt, hogy nem elégedett Karácsony Gergellyel, ugyanis szerinte „hazafias kötelezettsége” lenne, hogy Budapestet szembefordítsa a kormánnyal. Ennek az elvárásnak próbálhat megfelelni a főpolgármester, amikor arról beszél, hogy Budapest nem fog eleget tenni az adóbefizetési kötelezettségének, „felfüggesztik a kormány finanszírozását” – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: mindez csupán egy politikai blöff, ugyanis – ahogy arról Tarlós István beszélt – a fővárosnak nem áll módjában nem befizetnie a szolidaritási adót, hiszen ez az összeg eleve nem is jelenik meg a főváros számláján. Hozzátette: a főváros csődjével való riogatás bevett kommunikációs elem Karácsony Gergely részéről, megválasztása óta rendszeresen él ezzel az eszközzel, miközben a főváros adóbevételei jelentősen nőttek. (tovább…)

Magyarországon az elmúlt egy évben nem változtak a politikai erőviszonyok, a Fidesz–KDNP továbbra is stabilan vezeti a népszerűségi listákat, Orbán Viktor társadalmi támogatottsága is toronymagas. Nem mondhatja el ugyanakkor ezt magáról minden európai vezető: a német balliberális–zöld kormánykoalíció támogatottsága például csökkent, a liberális francia elnök népszerűsége is mélyponton van, a hétvégén pedig megbukott a globalista politikai elit sztárpolitikusa, Sanna Marin szociáldemokrata finn kormányfő – hívta fel a figyelmet legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: mindez annak az eredménye, hogy a háború és az elhibázott brüsszeli szankciók gazdasági következményeit egyre több európai polgár érzi a hétköznapok szintjén, egyre inkább elégedetlenek az európai fősodor politikájával. (tovább…)

Jövő hétfőn lesz az egyéves évfordulója a 2022-es parlamenti választásnak, amelyen a Fidesz–KDNP több mint 3 millió szavazattal egymás után negyedszer is kétharmados parlamenti többséget szerzett – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: az azóta eltelt időszakban sem változtak érdemben a magyar belpolitikai erőviszonyok, a kormánypártok tartják vezető pozíciójukat, a balliberális oldal pedig nem tudott erősödni. A holnapi könyvbemutatója kapcsán az elemző kiemelte: a napokban megjelent „A Fidesz-recept” című könyvében arról ír részletesen, hogy milyen alkotóelemekből áll az a politikai tudás, ami azt eredményezi, hogy a Fidesz a kormányzati ciklusok során végig őrzi vezető pozícióját. (tovább…)

Orbán Viktor a leghosszabb hivatalban lévő kormányfő, a Fidesz pedig a legsikeresebb európai párt. Ha a világ bármely pontjára megyünk, biztosan be tudják azonosítani Magyarországot és jó eséllyel Orbán Viktor nevével is találkoztak már – fogalmazott legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője a most megjelent, „A Fidesz-recept” című könyve kapcsán kiemelte: a könyvében arra válaszol, hogy mi a március 30-án 35 éves Fidesz sikerének a titka, melyek azok a tényezők, amelynek köszönhetően a 2022-es parlamenti választáson még a korábbiaknál is több szavazatot kapott a kormányoldal. (tovább…)

A XXI. Század Intézet TREND címmel elindított kiadványának első száma a külföldről finanszírozott médiával foglalkozik. A kutatás során világossá vált, hogy a megvizsgált kilenc médiatermék írott anyagainak több mint fele összesített átlagban negatívan állította be a kormány munkáját, és finanszírozásukat éves átlagban 25 és 100 százalék közötti arányban nyerik külföldről. A donorok között dobogós helyen szerepelnek a Soros György által irányított-birtokolt Nyílt Társadalom Alapítványok, az Amerikai Egyesült Államok kormányügynökségei, a nemzetközi alapítványhálózatok és a globális nagyvállalati szektor szereplői. Mindez felveti annak a kérdést, hogy a finanszírozással együtt politikai megrendelés is érkezik-e. Vizsgálatunk eredményei szerint igen. (tovább…)

Az elmúlt napokban több közvélemény-kutatás is napvilágot látott, melyek egybehangzóak azt mutatják, hogy erősödött a Fidesz–KDNP támogatottsága, ha ma lenne a parlamenti választás, akkor nagyjából ugyanolyan eredményt érne el a kormányoldal, mint tavaly április 3-án – hívta fel a figyelmet az adatokra a legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: mindezt úgy sikerült elérnie a kormánypártoknak, hogy a koronavírus-járvány, a háború és a szankciók következtében igen nehéz gazdasági környezet alakult ki egész Európában. A magyarázat minderre az elemző szerint az, hogy a társadalmi elvárásnak megfelelően a kormány békepárti, míg a nemzeti érdekekkel szembemenő balliberális oldal továbbra is olyan nyilatkozatokat tesz, amellyel a kelleténél jobban belesodorná hazánkat a konfliktusba. Mindezek fényében nem meglepő, hogy ha most lenne a választás, még rosszabbul szerepelnének rajta, mint tavaly. (tovább…)

A klímaváltozás természeti hatásai és a globalizáció szerkezetváltása együttesen mutatott rá, hogy az élelmiszerellátás stratégiai kérdés. Ez alatt nemcsak a mezőgazdaság fenntarthatóságát és természetbarát működését értjük, hanem az élelmiszertermelés önállóságát is. A tiszta, olcsó, környezetkímélő és helyben könnyen hozzáférhető élelmiszer aranyat ér: akár a lakosság folyamatos élelmiszerellátásának minőségére, akár mennyiségére gondolunk. Magyarország számára különösen érvényes az élelmezés-biztonság kérdésének felvetése, erről szólt a márciusi Mozgásban Extra adása, amelynek vendége Nagy István agrárminiszter volt. (tovább…)

Az elmúlt hetekben felerősödött a magyarországi baloldal háborúpárti retorikája, a magyar választókkal szembe menve továbbra is fegyverszállítást követelnek Ukrajnába. Karácsony Gergely baloldali főpolgármester emellett arról is beszélt, hogy szerinte csak akkor lesz béke, ha Ukrajna győz, az SZDSZ korábbi politikusa, Horn Gábor szerint pedig „bármi áron” támogatni kell Ukrajnát, akár fegyverszállítással is – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: nem csak a külföldről finanszírozott baloldali politikusok, hanem a szintén külföldi pénzeket kapó balliberális sajtó is erőteljesen háborúpárti álláspontot képvisel, folyamatosan kritizálja és támadja a kormány békepárti álláspontját. Mindez az elemző szerint tovább csökkenti a balliberális oldal támogatottságát, hiszen a magyar társadalom túlnyomó többsége azonnali tűzszünetet és békét szeretne, nem pedig a háború folytatását. (tovább…)

A klímaváltozás tematizálása, aztán a koronavírus-járvány miatt kialakult ellátási nehézségek, végül pedig az orosz–ukrán háború és a rá válaszul érkező szankciós politika erőteljesen felszínre hozta az energetikai kérdéseket. Az elmúlt év, illetve az elmúlt évtized eseményeiből világosan látszik, hogy globális energetikai átalakulás zajlik, amelyre választ kell adnia a világnak, Európának és Magyarországnak is. A zöld átállás, az alternatív energiahordozók keresése, az elektronikus járműipar fejlődése és az európai ellátásbiztonság problémája számos kérdést vet fel. A témáról Lantos Csaba energiaügyi miniszter beszélt a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorában. (tovább…)

Jövő héten lesz egy éve, hogy kitört az orosz–ukrán háború. Az azóta eltelt időszakban a NATO és az Európai Unió egyre közelebb sodródott egy közvetlen háborús konfliktus kialakulásához Oroszországgal, ma például már a korábban a fegyverszállítást élesen elutasító Németország is tankokat szállít Ukrajnának. Magyarország kormánya ezzel szemben a háború kirobbanása óta következetes álláspontot képvisel: a béke pártján áll, elutasítja a fegyverszállítást és minden olyan lépést elkerül, amely a kelleténél jobban belesodorná hazánkat a konfliktusba – fogalmazott legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ezzel szemben a balliberális oldal a háború kitörése óta olyan nyilatkozatokat tesz, amelyekkel azt jelzik, hogy ők a jelenleginél jobban belesodornák Magyarországot a háborúba, ami nagy szerepet játszott abban, hogy a társadalmi támogatottságuk tovább csökkent.

(tovább…)

A balliberális oldal több politikusa is évértékelő beszédet tartott az elmúlt napokban, amelyeknek leghangsúlyosabb részei a saját belső konfliktusaikról vagy az aktuális pártpolitikai kérdésekről szóltak. Ezzel szemben a jobboldalon hosszútávú stratégiai tervezést láthatunk, az Európát és Magyarországot érő kihívásokra keresnek válaszokat – fogalmazott legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ilyen hosszútávú stratégia például az ország energiastratégiája, melynek prioritásai az atomenergia és a megújuló energiaforrások, a jelenlegi energiaválság kezelése. Beszélt arról is, Orbán Viktor és az ukrán elnök brüsszeli találkozója után mindenki számára világos: Magyarország nem orosz vagy ukrán párti, hanem béke és magyar párti. (tovább…)

A baloldali pártok – releváns politikai mondanivaló kidolgozása helyett – a saját válságukkal vannak elfoglalva, illetve egyre élesebb küzdelmet vívnak egymással, így érdemben nem tudnak erősödni. Donáth Anna hétvégi felszólalásából, illetve az LMP és az MSZP kongresszusán elhangzott beszédekből kiderült, hogy a teljes összefogás lehetősége átmenetileg lekerült a napirendről. Gyurcsány Ferenc – a szintén hétvégén megtartott pártkongresszuson – világossá tette, hogy a baloldal leuralására készül, így várhatóan folytatódni fognak az átlépések a DK-ba. A mostani versengés ellenére a 2024-es helyhatósági választásokon szükség lesz valamilyen együttműködésre, amely az egykori MSZP–SZDSZ-koalíció mintájára létrejövő, belső feszültségekkel terhelt DK–Momentum-tengely mentén formálódhat. (tovább…)

Orbán Viktor 1999-ben tartotta első évértékelő beszédét, mely műfajt ő honosított meg Magyarországon. Ezek az országértékelőnek is nevezett beszédek kiemelt szerepet játszanak abban, hogy olyan politikussá vált a magyar közéletben, akinek sikerül a napi aktuálpolitikai viták szintje fölött álló, nagyobb távlatokon átívelő gondolatokat megfogalmaznia. A baloldalon a korábbi kritikáik ellenére végül lemásolták az évértékelő műfaját, az ellenzéki politikusok ugyanakkor sokkal inkább az aktuálpolitikai csatározások színtereként tekintenek rá, mondanivalójuk általában rövid életű, most hétvégén például a DK és a Momentum dominanciaharcáról fognak majd szólni az ellenzéki évértékelők. Orbán Viktor február 18-i beszédének fókuszában várhatóan az orosz-ukrán háború kapcsán képviselt magyar álláspont, a szankciók elleni további küzdelem és a gazdasági válságra adott kormányzati válaszok lesznek. Egy biztos: kijelöli az elkövetkezendő időszak fő témáit, egyben beindítja az idei politikai szezont már a tavaszi parlamenti ülésszak kezdete előtt. (tovább…)

A héten újabb részletek derültek ki a balliberális oldal külföldi finanszírozása kapcsán, ugyanakkor a vezető balliberális politikusok mind a mai napig nem adtak válaszokat a felmerülő kérdésekre, Karácsony Gergely például még a baloldali sajtó elől is elmenekült, amikor rákérdeztek a külföldi pénzekre – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: szemmel láthatóan Márki-Zay Péterre tolnák a felelősséget, ugyanakkor az amerikai pénzek beáramlását Karácsony Gergely barátja, Korányi Dávid szervezte, így nem hihető, hogy a főpolgármester ne tudott volna minderről. Hozzátette: újabbnál újabb részletek derülnek ki az üggyel kapcsolatban, így egyre súlyosabb hitelességi válságba sodorják magukat a balliberális politikusok azzal, hogy úgy tesznek, mintha semmiről sem tudtak volna. (tovább…)

A legtöbb európai országban a háború és az elhibázott brüsszeli szankciók okozta gazdasági válság következtében gyengült a kormányok támogatottsága, több országban már át is vette a vezetést az ellenzék a felmérésekben. Magyarországon ugyanakkor más a helyzet, a külföldi finanszírozási botránytól hangos balliberális oldal támogatottsága alacsonyabb, mint a 2022-es választási eredményük, amely már eleve történelmi mélypontnak számított – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: mindennek az egyik fő oka, hogy miközben a kormány a magyar nemzeti érdekek mentén politizál a háború és a szankciók ügyében, addig a globális-progresszív hálózatok részének számító magyarországi baloldal a külföldi finanszírozóik elvárásának megfelelően rendre szembemegy a magyar társadalom elvárásával. (tovább…)

A politikai frontvonalak megmerevedtek: a társadalmi többséget maga mögött tudó kormány szuverenista állóháborút folytat az uniós bürokráciával, az ellenzéki oldalon pedig sem megújulás, sem érdemi erősödés nem történt a választások óta. A Demokratikus Koalíció és a Momentum továbbra is dominanciaküzdelmet vív egymás kárára, miközben a Jobbik, az LMP és az MSZP is a túlélésért küzd, a Párbeszéd pedig mérhetetlen. Dobrev Klára árnyékkormánya új választókat nem vonzott be, de átrendezte az ellenzéken belüli erőviszonyokat, Gyurcsány Ferenc stratégiájának köszönhetően pedig egyre több politikus igazol át a Demokratikus Koalícióba, amely ezáltal lépéselőnybe került. A következő hónapokban a Momentum Donáth Anna reaktiválásával próbál majd felzárkózni, miközben Gyurcsány az elaprózódott ellenzék darabjaiból folytatja az építkezést. (tovább…)

Míg a magyar jobboldal az elmúlt tizenkét évben egymás után négy alkalommal szerzett alkotmányozó többséget eredményező felhatalmazást össznemzeti programja megvalósításához, addig a magyarországi baloldal ciklusról-ciklusra mindjobban integrálódott a globális-progresszív hálózatokba, egyre rosszabb választási eredményeket produkálva. Ezek a körök a transzatlanti, sőt kifejezetten amerikai kormányzati és nemkormányzati csatornákon keresztül, a pénzügyi, politikai és hírszerzési eszközöket egyaránt mozgósítva tizenkét év alatt teljesen magukba olvasztották a hazai baloldalt. Egyes pártok (Jobbik, LMP, MSZP) fokozatosan estek áldozatul e bekebelezésnek, mások szíves-örömest olvadtak be, hiszen alapító céljuk eleve ez volt (Demokratikus Koalíció, Momentum), ám olyanok is akadtak, amelyek kifejezetten e folyamat végrehajtására szerveződtek (Együtt, Párbeszéd). A 2022-es nagy lelepleződés a projekt végpontjára derített fényt. (tovább…)

A lassan egy éve kitört háború és az arra válaszként adott elhibázott brüsszeli szankciók komoly válságba sodorták az egész világgazdaságot, az IMF vezetője szerint a világ legalább harmada recesszióba fog süllyedni 2023-ban. Magyarországnak ebben a rendkívül nehéz globális környezetben az a célja, hogy ne süllyedjen recesszióba. Emellett januárban felélénkülhet uniós szinten is a szankciókról szóló vita, amelyek kapcsán már az erőteljesen szankciópárti politikusok is kezdik kimondani, hogy hatástalanok Oroszországgal szemben – mondta évindító videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: januárban összesítik a szankciókról szóló nemzeti konzultáció eredményét, ami azért rendkívül fontos, mert az összes eddigi kilenc szankciós kört egybegyúró uniós jogszabály hatálya január 31-én lejár, így ekkor lesz lehetősége Magyarországnak változást elérnie az unió szankciós politikájában. A belpolitikai helyzet kapcsán elmondta: a kormánypártok támogatottsága továbbra is stabil, míg a külföldről finanszírozott baloldal nem tudott profitálni a válságból. (tovább…)

Az Európai Tanácsban is elfogadták a hazánknak járó uniós forrásokról szóló megállapodást, Magyarország sikeresen érvényesítette érdekeit, miközben korábban a balliberális oldal többször is azt állította, hogy semmilyen mozgástere nincsen már a magyar kormánynak Brüsszelben – fogalmazott évzáró videóelemzésében Deák Dániel. Ennek köszönhetően Magyarország jobb helyzetben vághat neki a 2023-as esztendőnek, amelynek legfontosabb kihívása az lesz, hogy a háború és a szankciók okozta európai gazdasági válság ellenére is megmaradjon a növekedés a magyar gazdaságban, ne süllyedjen recesszióba az ország. Ennek egyik legfontosabb eszköze a befektetések ösztönzése, amelyben meglehetősen sikeres Magyarország, ugyanis idén is rekordot döntött a beruházások mértéke, alig pár hónapja jelentették be például a magyar történelem eddigi legnagyobb beruházását, amelyet egy kínai vállalat valósít meg. A hazai balliberális oldal az április 3-i választás óta csak tovább gyengült, a külföldi finanszírozási botrány pedig hosszútávon éreztetni fogja a hatását a támogatottságukban, miközben az Európai Parlamentben dolgozó szövetségeseiket is súlyos korrupciós botrányok tépázzák – fogalmazott a XXI. Század Intézet vezető elemzője. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában idén utoljára beszélgetett egymással G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történész professzor. A vendégek az évzáró adás során értékelték az elmúlt év legfontosabb eseményeit belpolitikai és külpolitikai téren egyaránt, valamint ezek következményeit is. Előbbi kapcsán megállapították, hogy a Fidesz–KDNP sorozatban negyedik kétharmados győzelme következtében már okkal beszélhetünk Orbán-korszakról, amire a külföldről finanszírozott, és ezáltal morális deficittel küzdő ellenzék nem jelent kihívást, csupán a külső tényezők képesek erre. A külpolitikai folyamatok kapcsán pedig úgy vélekedtek, hogy az orosz–ukrán háborúban egy fenntarthatatlan helyzetbe kormányozta magát Brüsszel, ami egész Európára negatív hatással van. (tovább…)

Az áprilisban elvesztett választások után az ellenzéki pártok – egy évtizedes, ismétlődő politikai mintát követve – megújulás helyett megpróbáltak rátelepedni a KATA-törvény módosítás miatti tiltakozásra, majd a pedagógustüntetésekre is. Előbbi éppen a népszerűtlen politikusok személyes megjelenése miatt fulladt kudarcba, utóbbit azonban a baloldal – a hivatásos „civilek” hathatós segítségével – az eredeti céloktól tudatosan eltérítette. A tanárok melletti szimpátiatüntetések hangneme az október 23-ai rendezvényen drámai módon megváltozott, ettől kezdve eltűnt a jobboldal által is jogosnak tartott bérkövetelés ügye, helyét pedig a kormányellenes mondanivaló vette át. A tiltakozások lendülete – éppen az aktuálpolitikai célok miatt – azonban mostanra megtört, a legutóbbi, csekély létszámú radikális megmozduláson pedig már az eredeti célokról sem esett sok szó. (tovább…)

Szinte minden állítását azonnal cáfolni lehet a külföldi finanszírozási botrány ügyében a baloldalnak, hiába próbálja mentegetni őket még az ellenzéki sajtó is – fogalmazott legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: az internetes mentésekből kiderült, hogy az eredeti állításaikkal ellentétben nem mikroadományok ezreiből finanszírozzák magukat, ráadásul semmilyen módon nem ellenőrizték az „adományozók” állampolgárságát. Egyre világosabb, hogy valójában semmilyen mikroadomány nincsen, az csupán egy fedősztori, amivel leplezni próbálják a Soros-hálózattól kapott milliárdokat. Mindez azért komoly veszély, mert a mostani háborús és válságokkal teli időszakban minden politikai erőnek a nemzeti érdekeket kellene követnie, nem pedig külföldi finanszírozók elvárásait teljesíteni – fogalmazott. (tovább…)

A magyarországi baloldal történelmi válsága közepette pártjaik legfeljebb botránypolitizálásra tudják kihasználni parlamenti jelenlétüket. Ezért minden korábbinál látványosabb azoknak a hivatásos „civileknek” a fellépése, akik legújabban a közoktatásügyben tapasztalható elégedetlenkedésre települtek rá. Innen visszatekintve válik igazán világossá az elmúlt tíz év tapasztalata, mely szerint egy vágyott magyar Majdan technológusai dolgozzák ki az éppen aktuális ügy dramaturgiáját, ők határozzák meg a tüntetések színpadra állításának műfaját s írják meg a szakmai problémák politikai konfliktussá szélesítésének forgatókönyvét. A módszertan nem saját, hanem nemzetközi receptet követ, amelyet számos „színes forradalom” során sikerrel alkalmaztak, a hozzávalók (médiahadjárat, nagykövetségi nyomásgyakorlás, operatív beavatkozások, Soros-dotáció) gondos adagolásával együtt. (tovább…)

Az elmúlt 12 évben a hazai médiapiac jelentősen átalakult, amelyet a korábban domináns baloldali-liberális fórumok a sajtószabadság sérelmeként élnek meg, külföldi támogatóikkal együtt, míg a rendszerváltoztatás utáni húsz évben mindvégig kisebbségben dolgozó jobboldaliak éppen annak visszaállásaként üdvözölnek. A sajtóviszonyok hazai és európai alakulásáról szólt a XXI. Század Intézet Médiaegyensúly című konferenciája. (tovább…)

Az elmúlt tizenkét év során megfigyelhető volt egy ismétlődő politikai mintázat, mely szerint az ellenzék – közvetlenül az elvesztett választások után – a megújulás és a parlamenti munka helyett az utcai politizálásra helyezte a hangsúlyt. Megpróbáltak rátelepedni civil elégedetlenségi akciókra, majd nemzetközileg kipróbált mozgalmi forgatókönyvek alapján igyekeztek kormányellenes demonstrációvá szélesíteni azokat. Ebbe a sorba illeszkednek az idei KATA-törvény módosítása miatti tüntetések és a pedagógussztrájknak indult rendszerellenes megmozdulások is, amelyek éppen a népszerűtlen politikusok személyes megjelenése miatt váltak egyelőre kontraproduktívvá. A céljai elérése érdekében a baloldal egyre szélsőségesebb hangnemet használ, ami a legutóbbi diáktüntetésen és az MTVA-székház előtti zavargásokon is szembetűnő volt, ezzel azonban a társadalmi rendet és a jogbiztonságot is felelőtlenül veszélyezteti. (tovább…)

Az elmúlt félév során szervezeti túlkínálat alakult ki az ellenzéki oldalon, következésképpen nincs szükség ennyi baloldali pártra. Jelenleg a Demokratikus Koalíció és a Momentum a vezető pozícióért, a többi baloldali párt pedig a túlélésért küzd, de egyelőre csupán egymás kárára tudnak erősödni. A főpolgármester-helyettesnek megválasztott Bősz Anett pozíciójáról szóló vita a DK és a Momentum közötti dominanciaharc nyitánya volt, amit Donáth Anna nyílt levele, majd Újpest momentumos polgármesterének átlépése követett. A 2024-es uniós választásokon vélhetően külön indulnak majd az ellenzéki pártok, de az azonos időben tartandó önkormányzati voksolásokon együttműködésre lesz szükség, amit a DK és a Momentum – az MSZP–SZDSZ-koalíció mintájára létrehozott – instabil szövetsége fog meghatározni. (tovább…)

A korábban momentumos újpesti polgármester a Demokratikus Koalícióhoz csatlakozott, Gyurcsány Ferenc pedig átvette a budapesti DK irányítását Trippon Norberttől. Így a többi baloldali pártelnöknek személyesen Gyurcsánnyal kell tárgyalnia a fővárosi kérdésekről, ahol a DK egyáltalán nem akar előválasztást, tehát a baloldal 2024-es polgármester-jelöltjeiről és a főpolgármester-jelöltről a tárgyalóasztaloknál kell majd megállapodniuk. Mindez azt vetíti előre, hogy a baloldal megmaradt fellegvárának számító Budapesten a DK egyeduralkodó lehet, amire alapozva 2026-ra Gyurcsány Ferenc pártja a régi terveiknek megfelelően a balliberális erők gyűjtőpártjává válhat. A kiszivárgó információk szerint az elkövetkezendő hónapokban további polgármesterek léphetnek át jelenlegi pártjukból a Demokratikus Koalícióba, Karácsony Gergely politikai jövője pedig erősen kérdéses. (tovább…)

A külföldről finanszírozott „forradalomcsinálás” eszméinek és gyakorlatának hatása eltéveszthetetlen Magyarországon az elmúlt tíz-tizenkét évben. A 21. századi „színes forradalmakkal” való párhuzamot az is aláhúzza, hogy ugyancsak megjelenik a hármas szakaszolású forgatókönyv: beszivárgás, megtelepedés, majd áttörés; azaz a „civil” és a politikai szakasz közötti átmenet stratégiája. A nemkormányzati szervezetekből, aktivistákból, profi tüntetésszervezőkből és médiavállalkozásokból álló televényt egy olyan „civil” élcsapat mozgatja, amely a mesterségesen előidézett „forradalmat” pusztán szervezés kérdésének tekinti. (tovább…)

Az egymással versengő baloldali pártok a 2022-es parlamenti választások után válságba kerültek, így szavazóik tömegesen fordultak el tőlük, amit az időközi helyhatósági voksolások eredményei is alátámasztanak. Az elmúlt félévben a Fidesz–KDNP-pártszövetség tizenöt polgármesteri és huszonhat egyéni önkormányzati mandátumot szerzett, a baloldal ezzel szemben csupán kilenc körzetben győzött és egyetlen polgármesteri széket sem nyert el. Az eredményekből kiderül, hogy a Fidesz továbbra is erős a vidéki városokban, illetve a kisebb falvakban, amelyekből a baloldal gyakorlatilag eltűnt. A számokból továbbá kiolvasható, hogy az ellenzék csak azokban a budapesti kerületekben ért el sikert és tartotta meg mandátumát, ahol továbbra is aktív alapszervezetei vannak és a baloldali városvezetés stabilan működik. A következő időszak kérdése az lesz, hogy a háború és az elhibázott uniós szankciók miatt kialakult globális válság, illetve a baloldali térfelet leuraló Demokratikus Koalíció árnyékkormánya érdemben meg fogja-e változtatni a jelenlegi trendet. (tovább…)

A baloldali politikusok és az ellenzéki sajtó erőteljes szankciópárti álláspontot képvisel, Karácsony Gergely például még örömét is kifejezte amiatt, hogy Brüsszel az uniós pénzek visszatartásával igyekszik rávenni Magyarországot a szankciók támogatására. Azonban a magyar lakosság több mint kétharmada negatívan vélekedik a brüsszeli szankciókról, az emberek többsége úgy véli, hogy azok jobban ártanak Európának, mint Oroszországnak. Így nem nehéz belátni, hogy a bevándorlás kérdéséhez hasonlóan a baloldal ismét szembemegy még a saját választóival is, a támogatottságuk további csökkenése vagy legalábbis stagnálása várható – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője hozzátette: ezzel szemben az Orbán-kormány azért dolgozik, hogy a magyar nemzeti érdekeknek megfelelően át lehessen alakítani az európaiakra nézve nagyon súlyos következményekkel járó szankciós politikát, a kormánypártok pedig nemzeti konzultációt kezdeményeznek a témában. (tovább…)

Magyarországon – szemben az úgynevezett westminsteri típusú demokráciákkal – az árnyékkormány intézménye közjogilag értelmezhetetlen, így megalakulása csupán politikai kampányként értelmezhető. A Demokratikus Koalíció célja, hogy legerősebb baloldali pártként bizonygassa: már nem az összefogásra, hanem az ellenzéki oldal leuralására törekszik. Gyurcsány Ferenc vezető szerepe továbbra is megkérdőjelezhetetlen, a Dobrev Klára által megalakított árnyékkormány összetétele pedig arra utal, hogy a 2010 előtti politikai elit – az európai baloldal segítségével – vissza akar térni a hatalomba. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a magyar politikáról. Az új évad első részében többek között szó esett a politikai tér megváltozhatatlan sajátosságairól, az európai kormányokra váró dühmenedzsmentről, valamint a kormányon lévő erők önreflexiójának fontosságáról. A vendégek egyetértettek abban, hogy baljóslatú ősz közeledik, ami soha nem látott kihívások elé fogja állítani az európai kormányokat, és próbára teszi cselekvőképességüket. (tovább…)

A kormánypártok negyedik kétharmados felhatalmazással végződő győzelme után a baloldali összefogás szétbomlott, így olyan domináns pártrendszer jött létre, amelyben a Fidesz–KDNP-pártszövetség politikai erőtere meghaladja a jobboldal szavazóbázisát. Míg a Fidesz szövetségi rendszere az elmúlt húsz év során egyre szélesebbé vált, addig a szélen lévő pártok elaprózódtak. A MIÉP, majd a Jobbik is egy-egy balliberális kormányzat által okozott válságnak köszönhetően erősödött meg: előbbinek a Bokros-csomag, utóbbinak 2006 volt a gyújtópontja. Törvényszerű, hogy végül mindkét párt mozgásterét a jobboldali kormányzás szűkítette be, így a MIÉP eljelentéktelenedett, a Jobbik pedig – hiába is próbálta átpozícionálni magát – elvesztette identitását, majd szétesett. (tovább…)

A kormányzó pártszövetség és a magyarországi baloldalt alkotó féltucat ellenzéki párt között akkorák a szervezeti, szellemi és személyi különbségek, hogy mennyisége és minősége új kifejezést kíván. Ez a stratégiai aszimmetria, amely arra utal, hogy a két pártcsoport közötti szervezeti-intézményes, intellektuális és vezetési, tudásbéli egyenlőtlenségek egyenként is drámaivá váltak, de együttes hatásuknak köszönhetően minden bizonnyal maradandók lesznek. Ez egyfelől azt jelenti, hogy Magyarországon a rendszerellenzékiség folytathatatlanná vált, másfelől pedig, hogy akadálytanul megnyílik a Fidesz–KNDP előtt az a középtávú politikai tervezési időszak, amely 2022–2030 stratégiai horizontját alkotja. (tovább…)

A hazai baloldal nem képes megújulni: továbbra sincs innováció és releváns mondanivaló, az április 3-án megbukott pártelit pedig – minden személyi változás ellenére – vezető pozícióban maradt. A választási kudarc után nőtt a töredezettség, Márki-Zay Péter visszatérésével, illetve a Jobbik szakadásával szeptemberre – az egykori szivárványkoalíció helyén – immár tizenegy (társ)elnök vezetésével működő nyolc szervezet lesz. Mivel az ellenzéki oldalon nincs hely ennyi párt számára, minden bizonnyal élesedni fog a szavazók bizalmáért folyó küzdelem. A 2024-es helyhatósági és uniós voksolásokra ennek ellenére szükség lesz valamilyen együttműködésre, hisz a nagyobbaknak fontos a stabilitás látszatának fenntartása s a töredezettség felszámolása, míg a kispártoknak a túlélés miatt kell majd ellenfeleikkel összefogniuk. (tovább…)

A választási kudarc óta egymással is versengő baloldali pártok – a Demokratikus Koalíció kivételével – szellemi–ideológiai, szervezeti és vezetési válságba kerültek, így szavazóik tömegesen fordultak el tőlük. Ezt támasztják alá a sorozatban elbukott időközi önkormányzati választások, illetve a KATA-módosítás elleni tüntetéssorozat kudarca is, amelyre nem tudtak sikeresen mozgósítani, sőt: a szervezők egy része nyíltan elhatárolódott a pártoktól. Jól mutatja a megújulás hiányát, hogy ismét aktivizálta magát Márki-Zay Péter, illetve továbbra is csak Gyurcsány Ferencnek és a DK-nak van esélye arra, hogy integrálja a balliberális szervezeteket. Az ellenzéki szavazótábor ráadásul nem tud eltartani ennyi pártot, így a következő időszak – megújulás hiányában – a túlélésről és az egymással való versengésről fog szólni.

(tovább…)

Az április 3-i választás eredményének köszönhetően Magyarországon továbbra is politikai stabilitás van, amelynek köszönhetően ezekben a háborús időkben is gyors, az emberek érdekeit szolgáló döntéseket lehet hozni – hangsúlyozta szezonzáró videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelt: ennek köszönhetően a háborús infláció hatásait a térségben Magyarországon sikerült a leginkább tompítani, továbbá a kormány a válság ellenére is fenn tudja tartani a nyugdíj- és fizetésemeléseket, a rezsicsökkentést, a családtámogatásokat és az árstopokat is. Ez jelentős különbség a baloldali válságkezeléshez képest, akik 2010 előtt az embereket érintő megszorításokat vezettek be. Nem meglepő, hogy a baloldal támogatottsága romokban van, hiszen ezekben a nehéz időkben a stabil kormányzást felmutató politikai oldalt támogatják a választók – emelte ki az elemző. (tovább…)

A vasárnap megtartott időközi önkormányzati választásokon a kormánypárti jelöltek, illetve a kormánypártok által támogatott civilek elsöprő sikert arattak, összesen 28 mandátumot, ebből hat polgármesteri pozíciót nyertek el, míg a baloldal csupán kettő egyéni körzetben tudott győzni. A Fidesz–KDNP-pártszövetség olyan településeken is tarolt, amelyek az április 3-i választásokon még baloldali fellegváraknak számítottak, így például Budapesten és Szegeden is nyert a jobboldal. Annak ellenére, hogy Karácsony Gergely igyekszik a fővárosi kudarc felelőségét az ellenzéki pártokra tolni, az alacsony részvételben és a kormánypártok sikerében a gyenge főpolgármesteri teljesítmény is közrejátszott. Az eredmények azt mutatják, hogy a kormánypártok lendülete megmaradt, a baloldal viszont a három hónapja elszenvedett történelmi vereség óta nem talál magára, általánossá vált a politikai tanácstalanság, felerősödött az ellenzéken belüli küzdelem, így a szavazók elfordultak tőlük. (tovább…)

A Jobbikon belüli személyi ellentétek mára odáig fajultak, hogy a párt vezetői egymást is feljelentik, a kiszivárgó információk szerint pedig a mozgalom megmaradt erőforrásainak megszerzéséért folytatott belső küzdelem újabb pártszakadást, sőt Jakab Péter távozását is eredményezheti. A Jobbik megszűnés irányába tartó története nem ismeretlen a magyar politikában: egykori parlamenti pártként az FKgP és az MDF is hasonlóképpen esett szét, ezért is nevezhetjük a Jobbikban zajló mostani folyamatokat „elkisgazdásodásnak”. Mivel az ellenzéki oldal többi szereplőjének már nincsen szüksége a szavazóit teljesen elvesztő Jobbikra, így mára ők is érdekeltek lettek abban, hogy az egykori nemzeti radikális párt a lehető leghamarabb a felejtés homályába vesszen. (tovább…)