Lényegesen jobb állapotban érte Magyarországot a mostani válság, mint a 2008-as

Az előrejelzések szerint a 2008-as gazdasági világválsághoz hasonló negatív következménye lesz a gazdaságra nézve a mostani krízisnek. Magyarország számára a 2010 és 2020 közötti évtized a felhalmozás időszaka volt, így van elegendő erő ahhoz, hogy az ország ismét talpra álljon a koronavírus-járványt követően – mondta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője az Intézet élő videóelemzésében. Hozzátette: az Intézet nemrég közzétett Európai Stabilitás Indexéből kiderül, hogy míg hazánk az egyik legstabilabb uniós tagállam, addig a járvány által leginkább sújtott déli államok már eleve komoly gazdasági és társadalmi problémákkal küzdöttek. Ezek az országok várhatóan nemzetközi hitelezők segítségét fogják kérni, tovább folytatva ezzel a már jól ismert adósságspirál és az önálló gazdaságpolitika feladása – tette hozzá. (tovább…)

Erős kormány, stabil ország: Magyarország az egyik legstabilabb uniós tagállam

A XXI. Század Intézet arra vállalkozott, hogy létrehozza az Európai Stabilitás Indexet, amelynek keretében számos szempont alapján megvizsgálja, mennyire stabilak az európai országok, és milyen helyzetben van Magyarország a többi uniós tagállamhoz képest. Az Index a 2016 és 2019 közé eső politikai, gazdasági és biztonsági folyamatokat vizsgálja az Európai Unió akkor még 28 tagállamában. Magyarország a lista második helyén végzett, mind politikai, gazdasági és társadalmi téren is az egyik legstabilabb ország az unióban. Míg a közép-európai országok a lista élére kerültek, addig több dél-európai ország komoly politikai és gazdasági gondokkal küzd, a leginstabilabb ország Spanyolország. Magyarországnak és a hozzá hasonlóan stabil tagállamoknak komoly előnyt jelenthet a mostani válságkezelésben, hogy mind politikai, mind gazdasági téren igen stabilak voltak az elmúlt közel fél évtizedben. Ennek köszönhetően jobb kiindulóhelyzetből futnak neki a mostani egészségügyi és gazdasági krízisnek, hiszen cselekvőképesebben tudnak fellépni. Komoly problémát jelent ugyanakkor, hogy a koronavírus a leginstabilabb déli tagállamokat sújtja a leginkább, ezeknek az országok már egy eleve rendkívül nehéz kiinduló helyzetből kell megbirkózniuk a járvánnyal és annak gazdasági hatásaival. (tovább…)

Új konzervatív konszenzus alakul ki

A magyar kormány cselekvőképesen lép fel a koronavírus járvánnyal szemben, a legújabb gazdasági döntéseket például Európa legbátrabb intézkedéseinek nevezik. Ez a belpolitikai stabilitás nem alakulhatott volna ki a 2010-es szemléletmódváltás nélkül. Ahhoz, hogy megértsük ennek a világszerte tapasztalható fordulatnak a gondolati elemeit mindenképpen el kell olvasnunk Békés Márton a Kommentár legújabb, 2020/1. számában megjelent írását. (tovább…)

Békés Márton: megrendült a világrend

A koronavírus-járvány első halálos áldozata a liberalizmus. Ami az elmúlt negyedszázadban kívánatos volt és évtizedek óta természetes lett, az hirtelenjében a vesztünkre tör. A korlátlan mozgás, az individuális jogok, az üzleti szabadság és a globális összekapcsolódás helyett vészhelyzet, rendkívüli jogrend, korlátozó intézkedések, szankciók, az állami hatóságok jogkörbővítése, központi tájékoztatás és operatív irányítás. Az élményekre, digitális tranzakciókra és flexibilis identitásra épülő status quo ante állapot jó ideig biztosan nem tér vissza, akárcsak a máról-holnapra megváltható repjegyek és a kockázat nélküli utazgatás felhőtlen öröme. A kivételes állapot esztétikája drámaiságot és fenségességet követel magának, odavannak a szűrt fényű, szépiás filterek. Eztán semmi sem lesz olyan, mint volt annak előtte. (tovább…)

Ryszard Legutko: a kommunisták szövetségesekre leltek a liberálisokban

Az Eötvös-előadások keretében ezúttal Ryszard Antoni Legutko tartott előadást a Várkert Bazárban. A lengyel professzor és politikus szerint a közép-európai rendszerek összeomlása után a kommunisták bekapcsolódtak a politikai főáramba, lelkes Európa-pártiak lettek és szövetségesekre leltek a liberálisokban. “Összességében a politikai fősodor balra mozdult el” – jelentette ki. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter köszöntőjében kifejtette, Európát meg kell védeni azoktól, akik anyagi vagy hatalmi érdekből meg akarják változtatni, és ebben Közép-Európa évszázados tapasztalata felértékelődik. (tovább…)

Ursula von der Leyen gyökeresen más bevándorláspolitikát folytat elődjénél

Míg Jean-Claude Juncker elnöksége idején több millió illegális bevándorló jutott be Európába és az Európai Bizottság a legális migráció lehetőségeinek kiszélesítésén dolgozott, addig Ursula von der Leyen támogatja a határvédelmet és nem enged Törökország zsarolásának. Mindez bíztató jel Magyarország és a Visegrádi Négyek számára, akik az előző bizottsági vezetéssel éles küzdelmet folytattak a határok védelme, illetve az illegális bevándorlás megállítása érdekében. A jelenlegi folyamatok azt vetítik előre, hogy 2020 folyamán a 2015-ben tapasztalt migrációs válsághoz hasonló jeleneteknek lehetünk szemtanúi, amire Európának a korábbiaknál sokkal hatékonyabban kell reagálnia. (tovább…)

Hogyan fogja Türingia Németországot megváltoztatni?

2020. február 5.-e megváltoztatta Németországot. Ezen a napon a kis Türingia tartományban a tartományi parlament az FDP-s Thomas Kemmericht új miniszterelnökké választotta. Bár titkos volt a választás, a médiában nagy felháborodást váltott ki annak a „tabunak a ledöntése“, hogy egy demokratikus politikus előszőr választatta meg magát a nemzeti-konzervatív AfD párt szavazataival kormányfővé. (tovább…)

Régi ellenzéki mítoszt cáfolt meg Angela Merkel

A hazai ellenzék visszatérő módon beszél arról, hogy szerintük a kormány gazdaságpolitikája hibás, az ország nem megfelelő módon használja fel az uniós forrásokat. A tényadatok mellett ugyanakkor már számos nemzetközi szakember – például az IMF igazgatójának – álláspontja is cáfolja ezeket az állításokat, sőt a német kancellár is „okos” magyar beruházásokról és sikeres gazdaságpolitikáról beszél. Az ellenzéki vélekedésekkel szemben a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus során a kormány a látványberuházások helyett kiemelt hangsúlyt fektetett a gazdaságfejlesztést támogató programokra, amelyek fő céljai a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése, a foglalkoztatásbővítés és az újraiparosítás támogatása volt. Ez a szemléletváltás visszatükröződik a gazdasági teljesítményben, amely már évek óta az unió élmezőnyében található. (tovább…)

Bevándorlás: ez még csak a kezdet

A röszkei határáttörési kísérletek és a tegnapi események felhívják a figyelmet arra, hogy a 2015-ös migrációs válság csak a kezdet volt, a jövőben újabbnál újabb migrációs hullámokra kell felkészülni Európában. Figyelmeztető jel, hogy a téli időjárás ellenére az uniós és magyar statisztikai adatok is dinamikus növekedést mutattak az utóbbi hónapokban, a magyar határnál például 2020 első öt hetében közel ötszörösére emelkedett a határátlépéssel próbálkozó illegális migránsok száma 2019 azonos időszakához képest. Aggasztó, hogy az előrejelzések további növekedést vetítenek előre, többek között a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által kidolgozott migrációs forgatókönyvek is dinamikus emelkedést várnak a migránsok számában. 2019-ben a születési országuktól eltérő országban élő embereknek a száma már 272 millió volt a világban. (tovább…)