Címke: Magyarország

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Az év legfontosabb európai választása lesz a magyar. Az intézet kutatói, Petri Bernadett és Biró András az április 12-i magyar országgyűlési választások jelentőségét értékelik a jelenleg is zajló turbulens nemzetközi események tükrében. (tovább…)

Az elmúlt hetek közel-keleti eseményei jól szemléltetik az erőpolitika által kilátásba helyezett új világrend működését. Az iráni helyzetnek köszönhetően egyre több ország sodródik bele a háborúba, amely a lokális és regionális emberi áldozatok, ellátási és infrastrukturális problémák mellett Európára nézve energia-, migrációs- és biztonsági kérdéseket is felvet. Magyarország kormánya békepárti álláspontot képvisel, az ország stabilitása szempontjából pedig kiemelten fontos, hogy a lehetőségekhez mérten mérsékelhetők legyenek a háború okozta globális hatások, kihívások, ezáltal pedig érvényesüljön a békepárti álláspont. (tovább…)

Az európai integráció eredeti célja az volt, hogy a kontinensen a hatalmi nyomásgyakorlás és a geopolitikai konfliktusok logikáját felváltsa az intézményi együttműködés és a kölcsönös tisztelet rendszere. Brüsszel az orosz–ukrán háború kapcsán ezt a célt teljes egészében feladta. Miközben Ukrajna politikai nyomásgyakorlással és fenyegető retorikával lép fel Magyarországgal szemben, az Európai Unió döntött: Ukrajna számít és nem a tagállamok. A kialakuló helyzet nem csupán az uniós bővítési politika hitelességét kérdőjelezi meg, hanem közvetlen hatással van Magyarország politikai mozgásterére is. A közelgő választások ugyanis sorsdöntőnek tekinthetőek: képes marad-e Magyarország arra, hogy megőrizze biztonságát és érdekérvényesítő képességét az egyre válságosabb geopolitikai környezetben, vagy hazánkra is az önfeladás vár. (tovább…)

Az elmúlt 15 év eredményeként egy új korba léptünk, a függetlenség korába. De mit jelent ez a másfél évtized a magyar emberek számára? Hogyan lehet összegezni ezt az eredményes időszakot? Minek köszönhető, hogy Magyarország mára a saját útját tudja járni? Mi kerülhet veszélybe, hogy ha nem folytatódik ez a korszak? Mi a tétje az április 12-i választásnak? (tovább…)

Orbán Viktor az elmúlt hónapokban többek között két nagyhatalmi vezetővel – Donald Trumppal és Vlagyimir Putyinnal – is találkozott, emellett a közel-keleti Békecsúcson résztvevő tíz európai vezető között is szerepelt, a tervek szerint pedig az esetleges Trump–Putyin csúcstalálkozó megrendezésére Budapest a legesélyesebb. Az utóbbi évek fejleményeinek tükrében nem meglepő, hogy Magyarország multivektorális külpolitikája hatékonynak bizonyul a jelenleg zajló globális átalakulásban. A magyar külpolitikai stratégia már több, mint egy évtizede felismerte, hogy a korábbi transzatlanti dominancia kora a végéhez közeledik ideológiai, gazdasági és diplomáciai értelemben egyaránt. A világrendszerváltás folyamatában a korábban domináns aktorok helyzete megváltozik, új szereplők emelkednek fel, akik igyekeznek a saját nemzeti érdeküket védeni. Magyarország élen jár abban a folyamatban, amely egy ideológiai kötöttségektől mentes, kölcsönösen előnyös partnerségeken alapuló nemzetközi rend kiépítésére törekszik. A korábbi nyugati orientáció kibővülése a keleti, majd a déli nyitással nemcsak külpolitikai sikereket eredményez, de az ország belpolitikai helyzetének stabilitását is szolgálja. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata legújabb adásának címe: Von der Leyen sms-eitől a szuverén Európáig. A Szabad Európa Intézet 2025. évi Szuverenitásindexe, amely a nemzeti önrendelkezés több aspektusára kitér, sőt ezeket összemérhetővé is teszi, az egyik fontos indikátornak a versenyképességet kezeli. A gazdaság, a kutatás-fejlesztés és a tudománytermelés, azaz a versenyképesség összetevői mögött ott van a szellemi szuverenitás. A stúdióban Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője és Petri Bernadett, az indexet készítő Szabad Európa Intézet kutatója. (tovább…)

Az elmúlt évek tanulságaként levonható, hogy a nemzeti szuverenitásunk megerősítése nem csak elemi érdekünk, de önrendelkezésünk és megmaradásunk záloga is. A hazánk szuverenitása elleni egyre kirívóbb támadások szükségessé teszik e téren a védelmünk normatív megerősítését. A szuverenitásvédelem terén példaként jár elől az Amerikai Egyesült Államok, ahol a külső beavatkozások elleni hatékony védelem úgy valósul meg, hogy közben senki sem vonja kétségbe az ország demokratikus berendezkedését és működését. Magyarország esetében a szuverenitásvédelmet megnehezíti, hogy Brüsszel – annak ellenére, hogy az uniónak saját érdeke is, hogy a tagállamai erős önrendelkezéssel bíró országok legyenek – minden ilyen irányú kezdeményezést jogi köntösbe bújtatott politikai támadásokkal kísérel meg meggátolni. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Mindig péntek című podcast-sorozata rendkívüli adással jelentkezik, melynek címe: Új korszak jön a Trump-forradalommal. A felvételen Békés Márton, az Intézet igazgatója elemzi a világ, benne Európa és azon belül Magyarország helyzetét abban az új korszakban, amely Donald Trump beiktatásával nyílott meg. (tovább…)

Július 1-én kezdetét vette Magyarország féléves soros elnökségének időszaka az Európai Unióban. Az elnökségi programban meghatározott célok lényege, hogy az Európai Unió térjen át a béke, biztonság és fejlődés útjára, ahogy azt az európai állampolgárok elvárják. Az európai emberek június 9-én a változásra szavaztak, a szuverenitáspárti politikai erők térnyerésével szemben azonban az uniós működést korábban domináló politikai erők egy nagykoalíciós hatalmi paktummal igyekeznek fellépni. Magyarország elkötelezett abban, hogy a választások eredménye, az európai emberek akarata és a demokrácia érvényesüljön az Európai Unióban, e célok elérésére pedig az elnökségi félév kiváló lehetőséget teremthet. (tovább…)

Orbán Viktor szerdán Zürichben átfogó helyzetértékelést adott az európai folyamatokról, melyben kiemelte: Magyarország nem fekete bárány, hanem az első fecske. A sors iróniája, hogy éppen aznap este Hollandiában földrengésszerű győzelmet aratott a jobboldali Geert Wilders, aki a magyar kormányfő szövetségese és hozzá hasonlóan bevándorlásellenes álláspontot képvisel – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: az európai állampolgárok változást akarnak, meg akarják változtatni a brüsszeli politikát mind a bevándorlás, mind a háború ügyében. Ezért is van kiemelt jelentősége a jövő évi EP-választásnak és a most elindult nemzeti konzultációnak. (tovább…)

A háború kirobbanása óta Magyarország nem hajlandó beállni a háborúpárti politikai táborba, továbbra is békét szorgalmaz és a fegyverszállítást is elutasítja. Emiatt egyre látványosabb nyomásgyakorlás éri a háború folytatásában érdekelt Biden-adminisztráció részéről Magyarországot, David Pressman amerikai nagykövet a diplomáciában szokatlan módon támadja a magyar kormányt. Mindemellett a napokban Samantha Power, a USAID vezetője is Budapestre látogatott, melynek keretében számos kormányellenes csoporttal találkozott, akiket a pénzügyi támogatásról is biztosított. Mindez nem példanélküli, már a balliberális HVG is arról ír, hogy 2014-ben is megpróbálta az akkori demokrata amerikai vezetés befolyásolni a magyar közéletet – részletezte legújabb videóelemzésében Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője, aki kiemelte: már kormánykritikus véleményformálók és amerikai jobboldaliak is felháborodtak a látványos amerikai nyomásgyakorláson. (tovább…)

Ugyan még mindig nincsen végleges eredmény az amerikai félidős választások kapcsán, de az már látható, hogy a képviselőházban a Joe Biden mögött álló demokraták várhatóan elveszítetik a többségüket, míg a szenátus többsége még kérdéses, akár decemberig sem dől el – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint kifejezetten előnyös a mostani eredmény Magyarország számára, a republikánusok például biztosították hazánkat arról, hogy visszaállítják azt az adóügyi megállapodást a két ország között, amelyet a demokrata kormányzat mondott fel nyomásgyakorlásként. Ron DeSantis floridai kormányzó hatalmas győzelme a vezető elemző szerint azt vetíti előre, hogy ő lehet az egyik legnagyobb esélyes az elnökjelöltségre a Republikánus Párton belül Donald Trump mellett. Mindkét politikus 2024-es győzelme kedvező lenne Magyarországra nézve – fogalmazott. (tovább…)

Teljesen egyértelmű – már egyes ellenzéki véleményformálók által is elismert – tény, hogy az uniós szankciós politika hatására emelkedtek egekbe az energiaárak Európában, ami hatalmas inflációt eredményez az egész kontinensen. Különösen igaz ez a május végén elfogadott hatodik szankciós csomagra, ami az olajembargót is tartalmazza – hangsúlyozta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint Európát csak egy olyan szankcióellenes szövetség létrehozása menthetné meg, amely megakadályozza, hogy a fél év után lejáró szankciós csomagokat meghosszabbítsák Európa vezetői. Magyarország egyedül ehhez kevés lenne, ugyanakkor, ha például a jövő héten várható jobboldali fordulat után Olaszország is csatlakozna, akkor már sikerrel járhatna hazánk szankcióellenes törekvése. (tovább…)

A kormányzó pártszövetség és a magyarországi baloldalt alkotó féltucat ellenzéki párt között akkorák a szervezeti, szellemi és személyi különbségek, hogy mennyisége és minősége új kifejezést kíván. Ez a stratégiai aszimmetria, amely arra utal, hogy a két pártcsoport közötti szervezeti-intézményes, intellektuális és vezetési, tudásbéli egyenlőtlenségek egyenként is drámaivá váltak, de együttes hatásuknak köszönhetően minden bizonnyal maradandók lesznek. Ez egyfelől azt jelenti, hogy Magyarországon a rendszerellenzékiség folytathatatlanná vált, másfelől pedig, hogy akadálytanul megnyílik a Fidesz–KNDP előtt az a középtávú politikai tervezési időszak, amely 2022–2030 stratégiai horizontját alkotja. (tovább…)

Folyamatosan gyengülnek, sőt meg is buknak a háború- és szankciópárti nyugati vezetők. Az olasz kormányfő tegnap lemondott, amit ugyan az államfő nem fogadott el, de kétséges, hogy tud-e többséget teremteni maga mögé az olasz törvényhozásban, az országban jobboldali fordulatot eredményező előrehozott választás jöhet. A szintén lemondott Boris Johnson brit miniszterelnök körül a botrányai miatt fogyott el a levegő, de a szankciópárti amerikai és francia elnök és a német kancellár sem állnak túl jól, miközben a békepárti magyar kormányfő és a Fidesz–KDNP támogatottsága eddig a válság ellenére is töretlen volt. A nyugati politikusok támogatottságcsökkenésének oka az egyes országok belpolitikai botrányai mellett, hogy a lakosság egyre nehezebben viseli a háború és az elhibázott szankciók egyre érezhetőbb negatív hatásait. (tovább…)

Az utóbbi hetekben egyre több jel utal arra, hogy az ősz beköszöntével a koronavírus-járvány újabb hulláma söpör végig Európán. Ezzel párhuzamosan, a folyamatosan emelkedő esetszámok miatt a kontinens országai az elmúlt időszakban ismételten sorra hoztak meg több szigorító intézkedést, amitől a járvány terjedésének lassulását várják. A vírus láthatóan azokban az országban terjed leginkább, amelyekben a lassú és akadozó oltási programnak köszönhetően a lakosság döntő többsége csak a nyár elején, vagy épp pár hete kapta meg a koronavírus elleni védőoltást. Magyarországon ezzel szemben annak köszönhetően, hogy az ország vezetése már a kezdetektől fogva nem csinált politikai kérdést a vakcinabeszerzésből, a lakosság nagy része már a tavaszi hónapok végére megkapta a védőoltást, ami miatt sokkal több emberben tudott kialakulni kellő mértékű védettség a vírus különböző variánsaival szemben. Emiatt hazánkban a nyugat-európai országoknál továbbra is enyhébb esetszám emelkedést tapasztalhatunk, ami az esetleges szigorító intézkedések meghozatalát és azok mértékét is pozitívan befolyásolhatja. (tovább…)

Magyarország a 2022-es választások előtt végérvényesen műveleti területté vált. Az immár több mint évtizedes, a nemzeti szuverenitást és a demokratikus önrendelkezést egyszerre védő, sőt bővítő kormányzás ellenében számos alkalommal igyekeztek az ellenérdekelt felek fellépni. Míg a 2010-es évek elején ezek leginkább államok voltak, amelyeknek ellenükre volt magyarországi gazdasági befolyásuk mérséklése, addig az elmúlt évtized második felében többnyire az Európai Unió testületei és a Soros-birodalom felől érkezett fenyegetés. (tovább…)

Az utóbbi években minden korábbinál szorosabbá vált a Visegrádi Együttműködés tagállamainak kapcsolata, ami a gazdasági projektek mellett ma már a politikai érdekérvényesítés terén is megmutatkozik. Ennek okán a Csehországot, Lengyelországot, Magyarországot és Szlovákiát magába foglaló V4-ek ma már nem csupán egy a kontinens többi regionális együttműködése közül, hanem sokkal inkább az elmúlt harminc év legsikeresebb államközi szövetsége, ami a 2020-as években több előrejelzés szerint is Európa gazdasági motorjává válhat. (tovább…)

Az elmúlt évtizedben a hagyományos bal- és jobboldalt részben felülíró új kulturális törésvonal, a globalista–lokalista szembenállás Magyarországon is átrendezte a politikai viszonyokat. A 2022-es választásokon a stabilan kormányzó, szuverenista politikát képviselő jobboldal és az ideológiájában egyre homogénebb, de belső vitákkal terhelt baloldalon egységesülő, globális érdekeket képviselő ellenzék fog szemben állni egymással. Miközben Európa három meghatározó politikusa, Orbán Viktor, Mateusz Morawiecki és Matteo Salvini építi az európai jobboldalt, addig a nemzetközi baloldal Magyarországon is egyre nagyobb erőforrásokkal támogatja az ellenzéket. A következő választások tétje többek között az lesz, hogy megmarad-e Magyarország önrendelkezése és folytatódik a független, érdekalapú külpolitika vagy az ellenzéki összefogás esetleges győzelmével megvalósulnak a progresszív politikai célok és az ország beilleszkedik a nemzetközi baloldali blokkba. (tovább…)

Európa új kulturális törésvonala mentén megerősödött globalista szellemiségű csoportok az elmúlt évtized során megkérdőjelezték a politikai stabilitást, mint értéket. A pandémia elleni védekezés azonban ismét bebizonyította, hogy egy erős, szuverenista kormányzat hatékonyabban képes kezelni a válságot, mint egy sokpárti koalíciós vagy kisebbségi kormány. Magyarország ebből a szempontból versenyelőnyben van, hisz 2010 óta kétharmados többséggel rendelkező demokratikus kormányzat regnál. A keleti vakcinák használatával hazánk – a szintén stabil kormányzatú Málta mögött – a második helyen áll a lakosság átoltottságát tekintve, ami leginkább a határozott kormányzati intézkedéseknek tudható be. Ezzel szemben minden európai régióban találunk példát arra, hogy a koalíciós pártok közötti vita miatt lassú és körülményes a válságkezelés, így többek közt Belgiumban, Németországban, Portugáliában, Romániában és Szlovákiában is a lakosságot veszélyeztető következetlen döntések születtek. Mára Svédország is – miután a sajátos startégiája csődöt mondott – belátta, hogy állami beavatkozás nélkül nincs sikeres védekezés. Az úgynevezett nyugati demokráciák közül kivételt jelent az átoltottságban világelső Izrael, ahol az eltérő geopolitikai helyzet mellett a kormányválság ellenére politikai konszenzus van a szigorú intézkedések tekintetében. (tovább…)

Míg pár hónapja még a brüsszeli és nyugat-európai politikusok, illetve az őket szorosan követő magyarországi baloldali politikusok feleslegesnek vagy egyenesen károsnak tartották, hogy Orbán Viktor orosz és kínai oltóanyagot is be akar szerezni az akadozó brüsszeli vakcinabeszerzés mellett, ma már egyre többen követik a magyar mintát – hívta fel a figyelmet a legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a vakcinakérdéshez hasonlóan Orbán Viktor többször is szembeszállt már a liberális fősodor elvárásaival és szuverén politikát folytatva iránymutató lett Európában. Ebbe a sorba illik bele szerinte, amikor 2010 után az emberek helyett a bankokat és a multinacionális cégeket adóztatta meg, illetve amikor szakított az IMF-fel. De hasonló irányadó szerepre tett szert Európában Orbán Viktor a bevándorlási válság során is. Orbán Viktor egyedülálló módon képes reálisan és hosszútávon gondolkodni, a sikeres stratégiaalkotásának köszönhetően pedig ezekből a vitás helyzetekből a legtöbbször nyertesen kerül ki – fogalmazott Deák Dániel. (tovább…)

Napra pontosan már három hónapja érkezett meg az első vakcinaszállítmány az uniós tagállamokba, ugyanakkor az EU lakosságának még a tíz százaléka sem kapta meg legalább az első oltást, ráadásul teljesen érthetetlen módon az itt beadottnál lényegesen több vakcinát exportáltak az EU-n kívülre – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ezzel szemben a jóval szegényebb, nem EU és nem NATO-tag Szerbiában már 20 százalék a beoltottak aránya, de lényegében az összes versenytársa messze lehagyta már az EU-t. Kiemelte: az unió a sokadik válságot kezeli félre, a vakcinabeszerzések esete pedig az uniós bürokrácia totális inkompetenciájára világít rá. Hozzátette: az emberéleteket követelő késlekedést jól szimbolizálja, hogy az EU még csak most kezdte el a tárgyalásokat a kínai Sinopharm-vakcina engedélyeztetéséről, miközben Magyarországon már hetek óta oltanak vele. Az elemző megjegyezte: hazánk helyesen döntött, hogy önállóan is beszerzett oltóanyagokat, így az EU-n belül Magyarország nyithat az egyik legkorábban. (tovább…)

A koronavírus-járvány magyarországi megjelenése óta kizárólag aktuálpolitikai szempontok motiválják a baloldali politikusokat, emiatt folytattak politikai hecckampányt a keleti oltóanyagokkal szemben is – mondta videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: míg egyes baloldali pártok kitartanak az oltásellenes hangulatkeltés mellett, addig többen közülük ma már úgy tesznek, mintha ők mindig is támogatták volna a kínai és orosz vakcinák beszerzését. Az elemző emlékeztetett: ugyanezt a múlttagadó taktikát választotta a baloldal egy része a migrációs válság során is, hiszen míg 2015-ben ellenezték például a déli határkerítést, a 2018-as választási kampányban néhányan egyenesen már azt állították, hogy ők mindig is támogatták annak a felépítését. Deák Dániel hozzátette: az ilyen kommunikációs pálfordulások általában nem érik el a kívánt hatást, a baloldalra ugyanúgy ráragadhat az oltásellenes bélyeg, mint ahogyan korábban a bevándorláspárti jelző. Megjegyezte, ennek hatása már látszik is a közvélemény-kutatásokban. (tovább…)

Már több mint egy éve jelent meg a koronavírus Magyarországon, azonban míg egy éve ilyenkor még csak a korlátozásokkal lehetett védekezni, ma már a vakcina is rendelkezésre áll. Bíztató jel, hogy a magyar oltási program rendkívül sikeres: az EU-n belül hazánk éllovas a beoltottak számát illetően, így Magyarországon lehet majd az egyik leghamarabb feloldani a korlátozásokat. Mindeközben az elhibázott uniós vakcinabeszerzésnek következtében több tagállamban akadozva halad az oltási program, ezzel szemben számos EU-n kívüli országban már az újranyitást tervezik a lényegesen sikeresebb vakcinabeszerzésnek köszönhetően. Mára világossá vált: kizárólag az akadozó nyugati vakcinabeszerzésre támaszkodva csak az év végére lehetne beoltani a teljes lakosságot, így a keleti vakcinabeszerzés elengedhetetlen a nyár előtti lazításhoz. Nem meglepő tehát, hogy a baloldali politikusok is változtattak a retorikájukon: a korábbi hecckampányuk után már egyre többen hangoztatják közülük, hogy a kínai vakcinával fogják beoltani magukat. (tovább…)

Mára Európában a legtöbbek számára világos, hogy a központosított brüsszeli vakcinabeszerzés kudarcos, az Európai Bizottság pedig rendkívül lassan reagál az eseményekre, ami a mostani helyzetben sajnos emberéletekbe kerül – jelentette ki Deák Dániel a legújabb videóelemzésében a mai EU-csúcs kapcsán. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Magyarország helyesen döntött, amikor már januárban nemzetállami hatáskörben döntött egyéb oltóanyagok beszerzéséről, így hazánkban a beoltottak aránya már most meghaladja az uniós átlagot. Igen rossz kilátásnak nevezte az elemző, hogy miután már lassan három hónapja akadozik az uniós vakcinabeszerzés és az EU jelentősen lemaradt versenytársaihoz képest a vakcinaháborúban, még csak mai uniós csúcson téma az uniós szintű engedélyezési eljárásának érdemi felgyorsítása. A magyarországi baloldal mindeközben tovább támadja a járvány elleni védekezést, hiszen a válság elhúzódásától remélnek politikai hasznot – tette hozzá Deák Dániel. (tovább…)

A koronavírus-járvány okozta gazdasági válság komoly kihívások elé állította az európai országokat, amelyek egységes stratégia híján eltérő válságkezeléssel igyekeztek csökkenteni a vírus okozta károkat. Azok az országok, amelyeket már a koronavírus előtt is a fegyelmezett gazdaságpolitika és a stabil kormányzás jellemzett, könnyebben tudtak megbirkózni a járvány okozta válsággal. Ezek közé az országok közé tartozik Magyarország, ahol az időben meghozott intézkedéseknek köszönhetően sikeres válságkezelésről beszélhetünk. A többnyire politikailag instabil nyugat-európai országokat jellemző, sokszor kaotikus válságkezeléssel szemben a politikailag stabil magyar kormány a következetes döntéseknek köszönhetően célzott intézkedésekkel tudta mérsékelni járvány egészségügyi és gazdasági hatásait. Ennek köszönhetően 2021-től a védekezés helyett a gazdaság újraindítása került az intézkedések fókuszába, aminek köszönhetően a magyar gazdaság már 2022-ben elérheti a 2019-es GDP szintet, amivel komoly versenyelőnyhöz juthat a többi uniós tagállammal szemben. (tovább…)

A koronavírus-járvány során sokadszorra bebizonyosodott: a nemzetállamok hatékonyabbak a brüsszeli bürokráciánál. A nemzetállami kormányok ugyanis gyorsabban és eredményesebben cselekszenek, mint az egyre inkább túlterjeszkedő és ezúttal a vakcinabeszerzéseket elhibázó Európai Bizottság. A korlátozások feloldását követelő globális nyitási mozgalmak újabb politikai kihívások elé állítják az európai kormányokat. Az erős állam tesztje zajlik, melyen több koalíciós kormány – például Hollandiában – elbukott az elmúlt hetekben, ugyanakkor Magyarország megőrizte politikai stabilitását. A politikai nyomás és a népszerűséghajhászás miatt a karácsonyi időszakban több európai kormány is felelőtlen módon lazított. Ennek következtében januárra soha nem látott mértékben ugrott meg az újonnan regisztrált koronavírusos esetek száma több tagállamban. A magyarországi baloldal – nem tanulva más ország hibájából – meglehetősen felelőtlen módon a koronavírus megjelenése óta politikai haszonszerzési lehetőséget lát a krízishelyzetben, az oltásellenes hangulatkeltés után most már a vakcinák megérkezése előtt a korlátozások feloldását követelik. (tovább…)

Miután a koronavírus-járvány miatt már közel egy éve különféle korlátozások között éljük a mindennapjainkat, az európai országokban egyre nagyobb a feszültség az emberekben. Hollandiában például rég nem látott méretű erőszakos zavargások törtek ki miután bevezették az éjszakai kijárási tilalmat, de több koalíciós kormány által vezetett, így politikailag instabil országban is voltak tiltakozások az utóbbi napokban, a kiszámíthatatlan, sok esetben hetente változó korlátozások ellen. Bár az európai országok között közmegegyezés van abban, hogy a végső megoldást a vakcina jelenti, az addig vezető út a politikai stabilitással rendelkező országokban lehet zökkenőmentesebb. A politikailag stabil Magyarország így komoly versenyelőnyben van számos nyugat-európai országgal szemben, mivel az egységes kormánynak köszönhetően hazánk mentes az ad hoc intézkedésektől, következetes a járvány elleni védekezés. A stabil járványkezelés miatt így továbbra is sikertelennek mondható a baloldali ellenzéki politikusok aknamunkája, akik az oltásellenesség után immár a korlátozások elleni ellenérzésből akarnak politikai hasznot húzni. (tovább…)

Január 16-án új pártelnököt választott a kormányzó német Kereszténydemokrata Unió (CDU). Az elnökségért folyó versenyt végül Armin Laschet nyerte meg, aki a párt kilencedik elnökeként kezdi meg tevékenységét. A 2017-től Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnökeként tevékenykedő politikus bár valamelyest eltérő álláspontot képvisel bizonyos kérdésekben, várhatóan továbbra is a jelenlegi német kancellár által folytatott politikát fogja képviselni a jövőben. Laschet megválasztása Magyarország számára ugyanakkor kedvező változást hozhat a jövőben, sok kérdésben ugyanis a hivatalban lévő kancellárénál barátibb hangnemet üthet meg Magyarországgal kapcsolatban. (tovább…)

A baloldali pártok a koronavírus magyarországi megjelenése óta támadják a járvány elleni védekezést, ezúttal a koronavírus elleni védőoltás kapcsán terjesztenek álhíreket. A számok szerint ugyanakkor ellenzék állításaival szemben Magyarország sikeres oltási programmal rendelkezik: uniós összehasonlításban hazánk a leggyorsabban oltó tagállamok között foglal helyet. Olyan gazdag országokat előzünk meg, mint például Ausztria, Luxemburg, Hollandia, Franciaország vagy Belgium. Több nyugati országban is komoly gond van az oltási programmal, Belgiumban például új oltási tervet is ki kellett dolgoznia a kormánynak, miután a vakcinák megérkezését követő héten csupán pár száz embert tudtak beoltani. A számok azt mutatják, ha az EU sikeresebb beszerzési politikát folytatott volna, akkor már lényegesen szélesebb társadalmi csoport élvezhetne védettséget a koronavírussal szemben. Brüsszel elhibázott vakcinabeszerzése miatt egyre többen fejezik ki elégedetlenségüket Európában. (tovább…)

2021-re felálltak a belpolitikai frontvonalak: a nemzeti erők, amelyeket a Fidesz–KDNP parlamenti többsége és az Orbán-kormány képvisel, állnak szemben a sokféle összetevőből álló, kívülről irányított nemzetközi erőkkel. Míg a nemzeti erők egy hosszú történeti és politikai fejlődés eredményeképpen, széles társadalmi felhatalmazással, az elmúlt tíz évben önálló, magyar modellt hoztak létre, addig utóbbiak 2018 óta egyre inkább egy több frakcióból álló „nemzetközi párttá” álltak össze. Mindez annak a világméretű küzdelemnek a keretében helyezkedik el, amely az egymásnak feszülő globális és lokális erők között folyik, más szavakkal az internacionalista érdekek és a nemzetállami értékek konfliktusát jelenti. (tovább…)

Az elmúlt időszakban Ukrajnában és Romániában is tapasztalható volt a magyarellenes megnyilvánulások fokozódása, miközben mindkét ország vezetése politikai gondokkal küzd. Romániában gyakorlatilag állandó jelenséggé vált a kormányválság, Ukrajnában pedig a tavaly kirívó győzelmet arató Nép Szolgája párt népszerűsége szakadt be. Ezzel szemben Szerbiában és Szlovákiában, ahol korábban szintén erősen jelent volt a magyarellenesség, a magyarok elleni atrocitások számának csökkenése figyelhető meg, bizonyára nem függetlenül attól, hogy a két ország Budapesttel való viszonya is sokat javult az elmúlt években. (tovább…)

Magyarország számos kérdésben irányadóvá vált 2010 óta az Európai Unióban, ráadásul egy olyan közép-európai szövetségépítésbe kezdett, amelynek köszönhetően térségünk mára képes szembeszállni akár Európa legnagyobb hatalmaival is – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, az uniós tárgyalások ugyan még zajlanak, de már most látni, hogy a balliberális többségű Európai Parlament szinte mindent elveszíthet, amit november elején beleírt a „jogállamisági mechanizmusnak” nevezett törvénytervezetbe, Magyarország és Lengyelország pedig elérte a tárgyalásokon azt, amit szeretett volna. Mindez azt mutatja, hogy megéri Magyarországnak kiállnia a nemzeti szuverenitásáért, hiszen így még az ilyen erős politikai nyomásgyakorlásnak is ellen tud állni – tette hozzá. Hangsúlyozta azt is, hiába próbálták a tárgyalások során megosztani a magyar-lengyel együttműködést, ez nem sikerült. (tovább…)

A nemzetközi balliberális körök várakozásaival ellentétben Magyarország álláspontja egyáltalán nem puhult a Szájer-ügy hatására, Orbán Viktor továbbra is elfogadhatatlannak tartja az uniós források hozzákötését politikai feltételekhez – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, a német soros elnökség igyekszik megosztani a magyar-lengyel együttműködést, ezért külön javaslatot tettek a lengyeleknek. Szintén a megosztási kísérlet része szerinte Jaroszlaw Gowin lengyel miniszterelnök-helyettes tegnapi nyilatkozatának felnagyítása is, amelyben a lengyel vétó feladásának lehetőségéről beszélt. Kiemelte: Jaroszlaw Gowin nem a Jaroszlaw Kaczynski vezette PiS tagja, hanem egy kisebb koalíciós párt elnöke, ráadásul ő már korábban is ellenezte a vétót. A lengyel és magyar miniszterelnök megállapodása világos: csak akkor írják alá az uniós megállapodást, ha az mindkét országnak elfogadható, így Brüsszelnek engednie kell, jogi garanciákat kell nyújtania – szögezte le Deák Dániel. A brüsszeli törekvések kapcsán a vezető elemző hangsúlyozta, egyre látványosabb, hogy az úgynevezett „jogállamisági” mechanizmussal akarják rábírni a magyarokat és a lengyeleket a bevándorláspolitikájuk feladására. (tovább…)

Az Európai Unión belüli értékviták az elmúlt években látványosan kiéleződtek a brüsszeli bürokraták és a szuverenitásukat őrző tagállamok között. Bár a magyar kormány mindeddig képes volt megvédeni az álláspontját, az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a jövőben tovább folytatódnak majd a brüsszeli jogkörbővítési törekvések a tagállami szuverenitás rovására. A politikai küzdelmekben mérföldkővé válhat az uniós pénzek kifizetésének jogállamisági mechanizmushoz kötése, melynek célja egyértelműen a tagállami érdekérvényesítés csökkentése, és az érintett országok belpolitikai folyamatainak befolyásolása. A 2022-es választásokhoz közeledve – az uniós költségvetéssel kapcsolatos lengyel és magyar vétó után – várhatóan erősödni fog az Orbán-kormányra gyakorolt politikai nyomás, amiben a nemzetközi baloldallal együttműködve, továbbra is részt vesznek majd a hazai ellenzéki pártok és a Soros-féle NGO-hálózat. (tovább…)

Tegnap a magyar Országgyűlés megszavazta a különleges jogrend 90 napos meghosszabbítását, amely lehetőséget biztosít a kormány számára a gyors és hatékony fellépésre a koronavírus-járvánnyal szemben. Míg tavasszal az ellenzéki politikusok „diktátor-törvénynek” nevezték a koronavírus-törvényt, most ők is támogatták annak ismételt bevezetését, hiszen belátták, ezekben a válságos időkben a saját választóik is ezt várják el tőlük – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A mostani szavazás ellenére azonban nem várható szerinte gyökeres változás az ellenzék politikájában, a közösségi oldalakon és a nyilvános megszólalásaik során továbbra is rombolják a járvány elleni intézkedésekbe vetett társadalmi bizalmat, tavasz óta megállás nélkül támadják a kormány intézkedéseit. A XXI. Század Intézet vezető elemzője hozzátette, szerte Európában Magyarországhoz hasonlóan szükségállapotot vagy különleges jogrendet vezettek be a járvány elleni védekezés miatt, így ez az eljárás egy általánosan bevett gyakorlat a kontinensen. (tovább…)

A hosszú ideig elhúzódó jogi csatározások ellenére nagy eséllyel Joe Biden lesz az Amerikai Egyesült Államok következő elnöke. Míg a Trump-adminisztráció partnerként tekintett Közép-Európára és nem úgy, mint egy diákra, akit ki kell oktatni, ez Joe Biden győzelmével negatív irányba változhat. Már csak azért is, mert az egyik legnagyobb támogatója Soros György, így ha elnökként véleményt kell majd alkotnia régióról, akkor várhatóan a Soros-féle NGO-k már jól ismert tanulmányaira fog támaszkodni. Magyarország ugyanakkor az Egyesült Államokkal az elnök pártszínezetétől függetlenül jó kapcsolatra törekszik, annak erőssége tehát sokkal inkább az új demokrata vezetés hozzáállásától függ majd. A nemzeti oldal ennél sokkal kedvezőtlenebb nemzetközi helyzetben is már kétszer tudott kétharmados győzelmet aratni, és a liberálisok nyomása ellenére is szembe tudott szállni az illegális bevándorlással, így jó esélyei vannak 2022-ben is. (tovább…)

A koronavírus-járvány második hulláma hosszú hónapokig eltarthat még, így a legtöbb ország igyekszik elkerülni a tavaszi teljes leállást annak beláthatatlan gazdasági és társadalmi hatásai miatt. Még a legszigorúbb korlátozó intézkedéseket bevezető EU-tagállamokban sincsen olyan mértékű bezárkózás, mint a járvány első hulláma során. Az amerikai elnök is többször hangoztatta: a kúra nem lehet súlyosabb, mint maga a probléma, és a működőképesség fenntartását támogatja. Egy dolog ugyanakkor változatlan: az ellenzék tavaszhoz hasonlóan továbbra sem segíti a járvány elleni védekezést, a kormányzásképtelenségükről tanúbizonyságot adva, felelőtlen hangulatkeltést folytatnak. Jó példa erre Karácsony Gergely pártjának javaslatcsomagja is, amit rövid időn belül saját maguk vontak vissza. Szintén komoly probléma, hogy az Európai Unió továbbra sem nyújt egységes stratégiát a járvánnyal szemben, a védekezés nemzetállami szinten zajlik. (tovább…)

Hatalmas a tétje az amerikai elnökválasztásnak, és mivel egy globális nagyhatalomról van szó, annak eredménye a világ minden tájára hatással lesz – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, a négy évvel ezelőtti demokrata adminisztráció ideológiai megfontoltságból rendszeresen beavatkozott hazánk belpolitikai folyamataiba, geopolitikai szempontból pedig elhanyagolta Közép-Európát, Joe Biden például alelnökként alig járt a térségünkben. Hozzátette, Donald Trump 2016-os hivatalba lépése óta jelentősen javultak a magyar–amerikai kapcsolatok, amely a demokraták győzelmével könnyen véget érhet, Közép-Európa számára egyértelműen hátrányos lenne Biden győzelme. Megjegyezte továbbá, hogy Soros György már több mint hetvenmillió dollárt költött el a demokraták kampányára, ami majdnem háromszorosa a 2016-os költéseinek. A hazánkat rendszeresen támadó tőzsdespekuláns szervezeteinek meghatározó szerepe lehet Joe Biden Magyarország-politikájában, ha megnyeri a választást – tette hozzá. (tovább…)

Magyarország Kormánya a közép- és kelet-európai kommunista uralom bukásának harmincadik évfordulója alkalmából szobrot állított George Herbert Walker Bushnak, az Amerikai Egyesült Államok 41. elnökének a budapesti Szabadság téren. A szobrot Orbán Viktor miniszterelnök avatta fel. A szobor elkészíttetésére és felállítására a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány – melyhez a XXI. Század Intézet is tartozik – kapott megbízást, mely feladatnak a Közalapítvány eleget tett. (tovább…)

Az Európai Bizottság első éves jogállamisági jelentése a már jól ismert ellenzéki álhíreket tartalmazza, az úgynevezett „jogállamisági” kérdést pedig ismét politikai furkósbotként használják a balliberális politikai körök Magyarországgal szemben – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője elmondta, ezeknek az összehangolt nemzetközi támadásoknak az állhat a hátterében, hogy a liberális körök így igyekeznek csökkenteni Magyarország politikai mozgásterét az uniós egyeztetéseken, amelyek egyebek mellett a következő hétéves uniós költségvetésről, a helyreállítási alapról és az új migrációs paktumról szólnak. Az elemző hozzátette, nem meglepő a jelentés hangneme, hiszen annak az elkészítésében részt vett az a Soros-hálózathoz tartozó Vera Jourová, aki több alkalommal is élesen támadta Magyarországot. (tovább…)

Míg a nyugat-európai tagállamok csak részben voltak képesek megbirkózni a koronavírussal, addig a V4-országok továbbra is élen járnak a járványkezelésben. Bár a pandémia második hullámának megjelenésével az esetszámok a térség országaiban is emelkednek, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia folyamatos együttműködésének, valamint a határozott és időben meghozott kormányzati intézkedéseknek köszönhetően lényegesen eredményesebben tudtak reagálni a koronavírus okozta egészségügyi és gazdasági válságra. Így a V4-országokban a lakosságszámhoz viszonyítva még mindig jóval alacsonyabb az uniós átlagnál a fertőzettek és az elhunytak száma. (tovább…)

A közép-európai rendszerváltoztatások után általánosan elvárttá és elfogadottá vált a nyugati országok másolása.
(tovább…)

Augusztus 20-án, a révkomáromi Tiszti Pavilon dísztermében a felvidéki magyar pártok aláírták azt az együttműködési szándéknyilatkozatot, amelyben a felek elkötelezték magukat egy egységes magyar képviselet mellett. A Magyar Közösség Pártja (MKP), a Most-Híd, valamint az Összefogás elnökei által aláírt dokumentum egy olyan, több mint tíz éve tartó ellentétnek és széthúzásnak vethet véget a felvidéki magyarság körében, amelynek komoly negatív hatásai voltak az elmúlt évtized magyar politikájára, ami végül a 2020-as parlamenti választási kudarchoz vezetett. A Forró Krisztián (MKP), Solymos László (Most-Híd), és Mózes Szabolcs (Összefogás) által szignózott szándéknyilatkozat egy olyan hosszútávú együttműködés kezdete lehet, amely újra összefoghatja az apátiába süllyedt felvidéki magyarságot. Mindehhez azonban olyan évtizedes ellentétek és problémák végére kell pontot tenniük a feleknek, amelyek megoldása elengedhetetlen a felvidéki magyarság egységes képviseletéhez. (tovább…)

A trianoni békeszerződés századik évfordulója előtt két nappal Igor Matovič szlovák kormányfő meghívására a pozsonyi várba látogatott a felvidéki magyarság száz jeles képviselője. A történelmi jelentőségű találkozón Matovič a szlovákok és magyarok közti együttműködést és a békés egymás mellett élés fontosságát hangsúlyozta, két nappal később pedig a közösségi oldalán kitett bejegyzésében kért bocsánatot a felvidéki magyarságtól, az őket az elmúlt száz évben ért sérelmekért. A miniszterelnök gesztusa kétségkívül történelmi jelentőségű, amely komoly változást hozhat a felvidéki magyarok számára. A sokáig asszimilációs politikát folytató szlovák kormányok az elmúlt harminc évben több olyan politikai intézkedést hoztak, amelyekkel igyekeztek ellehetetleníteni a felvidéki magyarság megmaradását az országban. (tovább…)

Az elmúlt egy évtized folyamatai jelentősen átrajzolták Európa erőviszonyait, a korábbi sereghajtók dinamikus erősödésen vannak túl, míg számos meghatározó nyugati tagállam súlyos politikai, gazdasági és társadalmi problémával küzd. A koronavírus-járvány éppen azokat a nyugat-európai és dél-európai országokat érintette a legsúlyosabban, amelyek már eleve rossz gazdasági és politikai állapotban voltak, míg az elmúlt évek sikertörténeteinek számító közép-európai országok lényegesen kevesebb áldozattal vészelték át az elmúlt hónapokat. Ráadásul az előrejelzések szerint a cselekvőképes politikai és stabil gazdasági alapoknak köszönhetően például Magyarország a régió több országához hasonlóan jóval kisebb gazdasági visszaesést fog elszenvedni, mint a járvány által leginkább érintett és már eleve rossz állapotban lévő nyugati és déli tagállamok. Mindennek köszönhetően Magyarország és a V4-ek politikai súlya tovább erősödhet az uniós tárgyalásokon, ez a régió megerősödve kerülhet ki a mostani válságból. (tovább…)

1993 végén Bukarestben Soros György a következőt mondta a „kelet-európai birtokán” tett többhetes körutazására őt elkísérő amerikai riporternek: „Nyugodtan írja csak azt, hogy ami egykor szovjet birodalom volt, az Soros-birodalom lett.” A terepszemlét novemberben kezdte Prágában, utána Szarajevó következett, ahonnét Horvátországba utazott, hogy pár nappal később Budapesten landoljon. Az újságíró összesen hat napot töltött együtt Sorossal, amikor ezt követően végigjárták délkelet-európai „hátsókertjét”, melynek állomáshelyei a következők voltak: Temesvár, Bukarest, Kisinyov (Chișinau), Szófia, Tirana. Soros mindenütt felkereste helyi alapítványa irodáját, tárgyalt támogatóival és azokkal, akiket ő támogatott, fogadta az újságírókat vagy éppen őt fogadták állami vezetők (Horvátországban és a Moldovai Köztársaságban egyenesen az államfő, bár előbbi emlékei szerint addigi élete legrosszabb találkozója volt). Albániából az eredeti tervek szerint Bécsbe ment volna, de hirtelen irányváltással londoni fuvart kért a pilótától.1993 legvégén, amikor szemléje befejeződött, egy másik projekt is lezárult: a Soros-birodalom létrehozásának első, tízéves szakasza ugyanis befejeződött. 1994-ben Soros György győztesnek nyilvánította a közép- és kelet-európai rendszerváltoztatással párhuzamosan véghezvitt, térségbeli tevékenységét, de kevesellte annak eredményét. Az első tíz évben a Soros-projekt kitüntetett, modellértékűnek szánt, úttörő vállalkozása Magyarországon volt. (tovább…)

Miközben a koronavírus egész Európában komoly erőpróba elé állította a kormányokat, a Visegrádi Együttműködés tagállamai sikeresen vették fel a harcot a járvánnyal. A Csehországból, Lengyelországból, Magyarországból és Szlovákiából álló V4-ek a folyamatos együttműködésnek, valamint az időben meghozott, határozott kormányzati intézkedéseknek köszönhetően sokkal eredményesebben tudtak reagálni a COVID-19 okozta egészségügyi válságra, mint a nyugat-európai országok. Mindemellett az időközben életre hívott gazdasági mentőcsomagok jelentős segítséget nyújtanak számukra a járvány által előidézett gazdasági válság leküzdésében. (tovább…)

A koronavírus-járvány okozta egészségügyi, társadalmi és gazdasági válság eddig soha nem látott kihívás elé állította az Európai Uniót, amely a válságkezelés során nem egy szervezetten működő, erős legitimációjú föderális szervezetként cselekedett, sokkal inkább egy olyan bonyolult működésű, lassan reagáló és a belső politikai feszültségektől döntésképtelen intézményrendszer képét mutatta, amelyet csupán az egyes tagállamok gazdasági érdekei tartanak egyben. Az elmúlt negyedévben jól megfigyelhető volt, hogy a védekezés során a nemzetállamok politikai autonómiája megerősödött. A tagállamok kormányai számos jogosultságot „vettek vissza” az unió közös politikai ügyeiből, részben az EU cselekvésének hiánya, illetve megkésettsége miatt, részben pedig a saját polgáraik elvárásainak engedelmeskedve. A ma rendelkezésre álló tapasztalatok azt mutatják, hogy a nemzetállamok saját hatáskörükben gyorsabb, hatékonyabb és a közösség számára eredményesebb döntéseket tudtak hozni, mint az Európai Unió bürokratikus intézményei. (tovább…)

A járvány kitörése óta az ellenzéki pártok és sajtótermékek rendre kritizálják a kormány járványügyi intézkedéseit, többször azt állították, hogy azok nem elegendőek vagy nem megfelelőek. Van olyan ellenzéki politikus is, aki szerint a halálozások száma arányaiban Magyarországon a legmagasabb az egész világon. A XXI. Század Intézet a tisztánlátás érdekében összesítette a fertőzöttek, az aktív esetek és a halálozások számát az Európai Unió tagállamaiban, amelyből kiderül, hogy az ellenzéki állításokkal szemben hazánk kezelte az egyik leghatékonyabban a járványt, hiszen Magyarországon van a lakosságszám arányában az egyik legkevesebb fertőzött, illetve a halálázások száma is jóval alacsonyabb az uniós átlagnál. Arányaiban a legtöbben Belgiumban, Spanyolországban és Olaszországban hunytak el a koronavírus-járvány következtében. (tovább…)