Cikkajánló

Alekszej Navalnij a jövőbeli oroszországi politikai változások kulcsfigurájaként került a nyugati köztudatba. Az orosz politikum valóban átalakulóban van, ebben azonban Navalnij csak mellékszereplő. (tovább…)

A rendszerváltás után 2010-ig a liberális elit szoros kézzel fogta a kulturális hatalom gyeplőjét – mondja Békés Márton. (tovább…)

Miközben a baloldali szivárványkoalíció a társadalom megosztásával és politikai ellenségképzéssel vádolja az Orbán-kormányt és a Fidesz–KDNP-pártszövetséget, addig egyes ellenzéki szereplők – egyelőre minden következmény nélkül – egyre erőszakosabban fenyegetik meg politikai ellenfeleiket. Annak ellenére, hogy az ellenzék vezetői közös nyilatkozatban tettek ígéretet a politikai árkok betemetésére, mégis számtalanszor nyilatkoznak Magyarország „fidesztelenítéséről”, jobboldali közéleti személyek és művészek ellehetetlenítéséről, sőt egy olyan jogállamisággal ellentétes politikai bosszúállásra utalnak, amire esetleges választási győzelmük után kerülne sor. Az egyre gyakrabban felbukkanó fenyegetés sajátos licitversenyt hívott életre, amely spirálszerűen válik egyre durvábbá, mögötte pedig az erősorrend kialakítása és a protestszavazatokért folyó ellenzéki küzdelem áll. (tovább…)

A politikai kalandorok a haszon érdekében lázítják a kisebbségeket a többségi társadalom ellen, mindig lesznek olyanok, akik mások nyomorából profitálnának. (tovább…)

A már lassan egy éve tartó koronavírus-járvány rég nem látott próbatétel elé állította a kormányokat, az egészségügyi krízis mellett nagymértékű gazdasági visszaeséssel is meg kell küzdeniük. A témában a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorának legújabb adásának vendégei G. Fodor Gábor, Gerő András és Frank Füredi voltak, akik egyetértettek abban, hogy a pandémia háborús helyzetet teremtett, a cselekvőképes magyar kormány viszont európai viszonylatban a lehetőségekhez képest jól helyt áll. (tovább…)

A New York Times kommentátora lelkesen támogatja a Biden-kormányzat „számos szakértőjének” azt az indítványát, hogy nevezzenek ki „valóságfelelőst” és egész csapatot rendeljenek hozzá. (tovább…)

Európában rendkívül ritkák és nagyon instabilak az olyan sok pártból álló kormánykoalíciók, amelyet a magyarországi ellenzék akar létrehozni 2022-ben: az EU 27 tagállama közül csupán hat olyan van, ahol négy vagy annál több párt összefogásának köszönhetően alakult meg a hivatalban lévő kormány. Ezek szinte mindegyike rendkívül ingatag, több közülük az elmúlt hetekben bukott meg. A koalíciós problémákkal küzdő tagállamokban a politikai instabilitás a járvány elleni védekezést is hátráltatta. A hétpárti koalíciós kormány vezette Belgium például végig a legrosszabb mutatókat produkálta a járvány során, ráadásul az ország első, átgondolatlan oltási programja is csődöt mondott. A mostani ellenzéki szivárványkoalíció nem csak azért hozhat kormányzásképtelenséget, mert sok pártból áll, hanem azért is, mert nincsen közös értékalapjuk. Emiatt bomlanak fel sorra az ellenzéki vezetésű településeken az együttműködéseik, de a kétpárti MSZP-SZDSZ fémjelezte kormánykoalíció is hasonló okok miatt bomlott fel 2010 előtt. A történelem is figyelmeztet: a dualizmus időszakának „habarékellenzéke” az 1906-os kormányalakítást követően a belső ellentétek miatt nem tudta megvalósítani célkitűzéseit, majd 1910-ben kétharmaddal váltotta le őket Tisza István Nemzeti Munkapárt élén. (tovább…)

Európa-szerte erősödnek a nyitási mozgalmak. Egyre türelmetlenebbek vagyunk, a bezártság kikezdi jámborságunkat.

(tovább…)

A koronavírus-járvány során sokadszorra bebizonyosodott: a nemzetállamok hatékonyabbak a brüsszeli bürokráciánál. A nemzetállami kormányok ugyanis gyorsabban és eredményesebben cselekszenek, mint az egyre inkább túlterjeszkedő és ezúttal a vakcinabeszerzéseket elhibázó Európai Bizottság. A korlátozások feloldását követelő globális nyitási mozgalmak újabb politikai kihívások elé állítják az európai kormányokat. Az erős állam tesztje zajlik, melyen több koalíciós kormány – például Hollandiában – elbukott az elmúlt hetekben, ugyanakkor Magyarország megőrizte politikai stabilitását. A politikai nyomás és a népszerűséghajhászás miatt a karácsonyi időszakban több európai kormány is felelőtlen módon lazított. Ennek következtében januárra soha nem látott mértékben ugrott meg az újonnan regisztrált koronavírusos esetek száma több tagállamban. A magyarországi baloldal – nem tanulva más ország hibájából – meglehetősen felelőtlen módon a koronavírus megjelenése óta politikai haszonszerzési lehetőséget lát a krízishelyzetben, az oltásellenes hangulatkeltés után most már a vakcinák megérkezése előtt a korlátozások feloldását követelik. (tovább…)

Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus az augusztusi mérgezési botrány után ismét a nemzetközi sajtó figyelmének középpontjába került, miután Oroszországba visszatérve letartóztatták, hívei pedig Oroszország-szerte tüntetésekbe kezdtek a kiszabadítása érdekében. A tiltakozó akciók lendülete azonban már a második hétvégén alábbhagyott, és kétséges, hogy a Navalnij-ügy képes lenne megrengetni a Putyin-rendszert. Azonban a mai napon, február másodikán újabb bírósági döntés születik Navalnij ügyében, aminek nyomán a tüntetések folytatódásával továbbra is számolni kell. (tovább…)

Az eltartott kisujjú, örökké vesztes konzervatívkodásnak nincsen semmi jövője. (tovább…)

George Soros tudatosan készül arra az időre, amikor ő már nem lesz. (tovább…)

Miután a koronavírus-járvány miatt már közel egy éve különféle korlátozások között éljük a mindennapjainkat, az európai országokban egyre nagyobb a feszültség az emberekben. Hollandiában például rég nem látott méretű erőszakos zavargások törtek ki miután bevezették az éjszakai kijárási tilalmat, de több koalíciós kormány által vezetett, így politikailag instabil országban is voltak tiltakozások az utóbbi napokban, a kiszámíthatatlan, sok esetben hetente változó korlátozások ellen. Bár az európai országok között közmegegyezés van abban, hogy a végső megoldást a vakcina jelenti, az addig vezető út a politikai stabilitással rendelkező országokban lehet zökkenőmentesebb. A politikailag stabil Magyarország így komoly versenyelőnyben van számos nyugat-európai országgal szemben, mivel az egységes kormánynak köszönhetően hazánk mentes az ad hoc intézkedésektől, következetes a járvány elleni védekezés. A stabil járványkezelés miatt így továbbra is sikertelennek mondható a baloldali ellenzéki politikusok aknamunkája, akik az oltásellenesség után immár a korlátozások elleni ellenérzésből akarnak politikai hasznot húzni. (tovább…)

Békés Márton új könyve bizonyítja, hogy végérvényesen lezárult egy korszak, és kezdetét vette egy új. (tovább…)

A pletyka ragályosabb a vírusnál, ahogy a rémhírkeltés is nagyobb rombolást végez minden lelki nyavalyánál. Az álhír káros az egészségre, kiváltképp ha hihetően van csomagolva. (tovább…)

A mai politikai kommentárokat olvasva az ember egykönnyen arra a következtetésre juthat, hogy a weimari köztársaság végnapjait éljük. (tovább…)

Már a lényegesen szegényebb, NATO és EU tagsággal sem rendelkező Szerbia is megelőzte az Európai Uniót a koronavírus elleni küzdelemben, jóval magasabb náluk a beoltottak aránya. Brüsszel mindeközben tovább magyarázkodik az elhibázott vakcinabeszerzések miatt, a tagállamok pedig nemzeti hatáskörben igyekeznek menteni a menthetőt. A magyarországi baloldal mindeközben ismét eltaktikázta magát: miközben hetek óta Brüsszeltől várják a segítséget és politikai okokból minden erejükkel az orosz, illetve a kínai oltóanyagok ellen uszítanak, az EU vakcinabeszerzése csődöt mondott, az európai vezetők pedig az oroszoktól és a kínaiaktól remélnek segítséget. (tovább…)

A koronavírus-járvány magyarországi megjelenése óta kizárólag aktuálpolitikai szempontok motiválják az ellenzéki politikusokat, ezért támadják minden fronton a járvány elleni védekezést és ezért keltenek hangulatot bizonyos vakcinákkal szemben, illetve terjesztenek álhíreket – mondta élő videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint a magyarországi baloldal ezzel a magatartással nem csak a magyar kormánnyal szemben foglal állást, hanem lényegében az összes meghatározó európai vezetővel, akik – miután a brüsszeli vakcinabeszerzés kudarcot vallott – mind azt hangsúlyozzák, hogy a lehető legtöbb forrásból kell védőoltásokat beszerezni. Ezzel a magatartással a baloldali politikusok az emberek egészségét is kockáztatják, emiatt a támogatottságuk csökkenése várható – tette hozzá. A beoltottsági adatok kapcsán elmondta, a magyar oltási program rendkívül hatékony, Magyarország továbbra is a gyorsan oltó tagállamok közé tartozik az EU-n belül, az EU azonban jelentősen le van maradva a fejlett világ sok országához képest. (tovább…)

Itt az ideje kulturális és nem csak törvényhozási többségben gondolkodni – véli Békés Márton történész. (tovább…)

Mindnyájunknak jobb lenne, ha a Momentum csak egy mulandó generációs momentum maradna. (tovább…)

(tovább…)

(tovább…)

A politikai korrektség képviselői már a humort is sérelemként, támadásként élik meg. A Monty Python tagja, John Cleese szerint a politikai korrektség túlburjánzása megöli a humoristákat, ő maga sem hajlandó többet fellépni a baloldali fellegvárnak számító brit egyetemeken. A Mr. Beant is megformáló híres brit komikus, Rowan Atkinson szerint a komédia műfajának alapja a szólásszabadság, amit a jelenlegi trendek szerint nemsokára teljesen kiiktathatnak a közbeszédből az irányt adó politikai erők. A XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorának legújabb adásának vendégei Bayer Zsolt, Bagi Iván és Frank Füredi voltak, akik egyetértettek abban, hogy a politikai korrektség sérti a szólásszabadságot, Magyarországon ugyanakkor szerencsére nincsen akkora térnyerése, mint a nyugati világban.

(tovább…)

Január 16-án új pártelnököt választott a kormányzó német Kereszténydemokrata Unió (CDU). Az elnökségért folyó versenyt végül Armin Laschet nyerte meg, aki a párt kilencedik elnökeként kezdi meg tevékenységét. A 2017-től Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnökeként tevékenykedő politikus bár valamelyest eltérő álláspontot képvisel bizonyos kérdésekben, várhatóan továbbra is a jelenlegi német kancellár által folytatott politikát fogja képviselni a jövőben. Laschet megválasztása Magyarország számára ugyanakkor kedvező változást hozhat a jövőben, sok kérdésben ugyanis a hivatalban lévő kancellárénál barátibb hangnemet üthet meg Magyarországgal kapcsolatban. (tovább…)

A politikai stabilitás az egyik legnagyobb érték ezekben a válságos időkben, amit visszaigazolnak az elmúlt egy év eseményei is: Magyarország tavaly tavasszal gyorsan reagált a koronavírus megjelenését követően, sikerült a járvány folyamán végig garantálni az ország stabilitását, a gazdasági válságot is megfelelően tudja kezelni az ország. Nincsenek ilyen szerencsés helyzetben a koalíciós kormányok által irányított és ezáltal politikai instabilitástól szenvedő európai országok, amelyek közül több sem az egészségügyi, sem a gazdasági krízisen nem bír úrrá lenni. Ilyen ország Szlovákia is, ahol az egyre nagyobb egészségügyi és gazdasági válsággal szembenéző négypárti koalíciós kormányt egymásnak ellentmondó intézkedések jellemzik. Igor Matovič miniszterelnöknek a kormánykoalícióban kialakult nyilvános viták miatt komoly problémákkal kell szembenéznie, könnyen elképzelhető a négypárti kormánykoalíció felbomlása. A magyarországi baloldal által tervezett hatpárti koalíciós kormány még azokban az országokban is ritka, amelyek hozzászoktak a koalíciós kormányokhoz. Hatalomra kerülésük garantáltan politikai instabilitást okozna Magyarországon, aminek súlyos következményei lennének. (tovább…)

A baloldali pártok a koronavírus magyarországi megjelenése óta támadják a járvány elleni védekezést, ezúttal a koronavírus elleni védőoltás kapcsán terjesztenek álhíreket. A számok szerint ugyanakkor ellenzék állításaival szemben Magyarország sikeres oltási programmal rendelkezik: uniós összehasonlításban hazánk a leggyorsabban oltó tagállamok között foglal helyet. Olyan gazdag országokat előzünk meg, mint például Ausztria, Luxemburg, Hollandia, Franciaország vagy Belgium. Több nyugati országban is komoly gond van az oltási programmal, Belgiumban például új oltási tervet is ki kellett dolgoznia a kormánynak, miután a vakcinák megérkezését követő héten csupán pár száz embert tudtak beoltani. A számok azt mutatják, ha az EU sikeresebb beszerzési politikát folytatott volna, akkor már lényegesen szélesebb társadalmi csoport élvezhetne védettséget a koronavírussal szemben. Brüsszel elhibázott vakcinabeszerzése miatt egyre többen fejezik ki elégedetlenségüket Európában. (tovább…)

Nem tettem semmi mást, csak a „hivatalos” Facebook-oldalamon kitettem egy 2000-ben megjelent Soros-könyvből vett idézetet.

(tovább…)

Sem a múltbeli baloldali koalíciós kormányok története, sem a jelenlegi ellenzéki viták az önkormányzatokban nem ígérnek sok jót a hatpárti baloldali szivárványkoalícióval kapcsolatban. (tovább…)

Az internetes óriáscégek hatalmasat léptek előre azon az úton, amely oda vezet, hogy teljes mértékben tőlük függjön, mi jelenthető ki az interneten és mi nem. (tovább…)

2020. december 24-én megállapodás született az Egyesült Királyság és az Európai Unió között, aminek 2021. január 1-jei életbelépésével a britek kilépése teljessé vált az intézményrendszerből. Bár a kilépésnek kétségkívül több negatív hatása is van, a Boris Johnson által kötött megállapodás sok tekintetben példa nélküli lehetőségeket teremtett az Egyesült Királyság számára. Az uniós kötöttségek nélkül a szigetország ismét saját sorsának kovácsává válhat, amit leginkább az Egyesült Királyság kereskedelempolitikája feletti teljes kontrol visszaszerzése segíthet. A brit gazdaság jövőbeli sikere hosszútávon ugyanakkor egyfajta katalizátorként működhet, ami további tagállamokat sarkallhat az egyre inkább a föderalizmus irányába haladó Európai Unió elhagyására. (tovább…)

Az ellenzéki pártok által megfogalmazott hatpontos alapvetések olyan általános és megfoghatatlan kampányszlogenek, amelyek már önmagukban is jól rávilágítanak arra, hogy ezeknek a pártoknak valójában nincsen közös víziója, a konkrétumokban nem értenek egyet, a dualizmus időszakához hasonló kormányzásképtelen habarékellenzék jött létre – mondta Deák Dániel videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, a programalkotás önmagában nem jelent közös víziót is, hiszen az sokkal inkább belső meggyőződésből fakad, nem pedig a tárgyalóasztaloknál megkötött egyezségekből. Hozzátette: a Gyurcsány Ferenccel történő együttműködés hatására a Jobbik, az LMP és az MSZP támogatottsága is jelentősen csökkent, a Momentumra is hasonló sors várhat. Békés Márton legújabb elemzésére utalva megjegyezte, a nemzeti erők – amelyeket a Fidesz–KDNP parlamenti többsége és az Orbán-kormány képvisel – egy „sokféle összetevőből álló, kívülről irányított nemzetközi erőkkel” állnak szemben. (tovább…)

Mi szegény, alulfejlett magyarok még azt sem vesszük észre, hogy 2010 óta diktatúrában élünk. (tovább…)

Minden kultúra, és a kultúra minden. Ez a tézis jelenti a szellemi kiindulópontját Békés Márton legújabb könyvének. (tovább…)

2021-re felálltak a belpolitikai frontvonalak: a nemzeti erők, amelyeket a Fidesz–KDNP parlamenti többsége és az Orbán-kormány képvisel, állnak szemben a sokféle összetevőből álló, kívülről irányított nemzetközi erőkkel. Míg a nemzeti erők egy hosszú történeti és politikai fejlődés eredményeképpen, széles társadalmi felhatalmazással, az elmúlt tíz évben önálló, magyar modellt hoztak létre, addig utóbbiak 2018 óta egyre inkább egy több frakcióból álló „nemzetközi párttá” álltak össze. Mindez annak a világméretű küzdelemnek a keretében helyezkedik el, amely az egymásnak feszülő globális és lokális erők között folyik, más szavakkal az internacionalista érdekek és a nemzetállami értékek konfliktusát jelenti. (tovább…)

A Demokratikus Koalíció 2020-ra egyértelműen a hazai ellenzék vezető erejévé vált, az EU-ban pedig folytatódtak a nemzetállami szuverenitást támogató politikai erők és a globalisták összecsapásai. (tovább…)

2020-ban ezt is megértük. A kultúrharc woke (éber) bajnokai a gyermekintézményekre is kiterjesztették hadjáratukat. (tovább…)

„Ez a tragédia Orbán Viktor lelkén szárad” cím alatt jelentetett meg egy terjedelmes interjút a Magyar Narancs Kis Jánossal (2020. december 17.) (tovább…)

Nem kárba veszett, elefántcsonttoronyban köldöknéző időtöltés e kérdés nyilvános boncolgatása. (tovább…)

Bár a felvidéki magyar pártok még augusztusban aláírtak egy szándéknyilatkozatot az egységes magyar képviselet megteremtéséről, a felek közti tényleges együttműködés továbbra is várat magára. A Magyar Közösség Pártja (MKP), a Most-Híd, valamint az Összefogás között több hónapja zajló egyeztetések során a pártoknak továbbra is több fontos kérdésekben kell megállapodniuk, nemrég pedig az új pártban betöltött pozíciók miatt robbant ki vita a felek között, ami tovább rontotta hárompárti megegyezés esélyeit. Az egyre inkább kaotikus helyzet miatt a pártok között a következő hetekben biztosan nem születik megállapodás, ami tovább késlelteti az egységes magyar képviselet létrehozását. A 2021-es szlovákiai népszámláláshoz, valamint a 2022-es önkormányzati választásokhoz közeledve ugyanakkor egyre inkább fontosabb volna egy egységes arculat megteremtése, ami elengedhetetlen a felvidéki magyarság bizalmának visszaszerzéséhez. (tovább…)

„Az igazság egyetlen szava súlyosabb az egész világnál.” – Alekszandr Szolzsenyicin. (tovább…)

Vajon hol szorítanak helyet a Jobbiknak? Gyurcsány Ferenc már tudja: Jakab Péterék lesznek a magyarság értékeinek őrzői a szivárványkoalícióban. Nem vicc!

(tovább…)

A 2020-as év egyértelműen a koronavírus-járványról szólt, de még a pandémia sem tántorította el a Soros-hálózat által is támogatott globalista balliberális köröket attól, hogy támadják a nemzetállami szuverenitásukért kiálló országokat – mondta Deák Dániel évzáró videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint ennek lehettünk a szemtanúi az úgynevezett „jogállamisági” mechanizmus kapcsán is, ezzel az eszközzel akarták rávenni Magyarországot egyebek mellett a szuverén bevándorláspolitikájának feladására. Kiemelte, ez a törekvése a baloldalnak nem jött össze, az uniós csúcson a magyar-lengyel álláspont győzött, azonban a balliberális politikai körök újabbnál újabb eszközöket fognak keresni a szuverén magyar politika megtörése érdekében. Hozzátette: a küzdelem tehát 2021-ben tovább folytatódik, az Európai Parlament balliberális többsége máris szembeszállt az Európai Tanácsban született megállapodással, az Európai Bizottság pedig újabb bevándorláspárti elképzeléseket akar ráerőltetni az uniós tagállamokra, amellyel állampolgárságot, így szavazati jogot adna több tízmillió bevándorlónak. (tovább…)

A „30 éve szabadon” emlékévhez kapcsolódóan az első szabadon választott magyar kormány tagjairól bocsátott ki 10 bélyegből álló alkalmi bélyegkisívet a Magyar Posta, a 30 éve szabadon Emlékbizottság és a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány támogatásával. (tovább…)

A közvetett befolyásszerzés, a diplomáciai és gazdasági nyomásgyakorlás, valamint az amerikai erőt a maga érdekkijárójának használó Birodalom praktikái térhetnek vissza. (tovább…)

Gyurcsány Ferenc bejelentése, miszerint Gyurcsányné Dobrev Klárát szeretné közös baloldali miniszterelnök-jelöltként látni, nem meglepő fordulat, erre már évek óta számítani lehetett. (tovább…)

Magyarország és bevándorlásellenes szövetségesei 2015 óta folyamatos küzdelmet folytatnak a migrációt ösztönző föderális szervekkel szemben. Az illegális migráció megállításának ügye komoly törésvonalakat hozott létre az unióban, a Jean-Claude Juncker vezette korábbi Európai Bizottság hozzáállása pedig még inkább kiélezte az ellentéteket. A bevándorlás kapcsán született eddigi brüsszeli tervek működésképtelenek, az elmúlt öt év eseményei rendre Magyarország igazát támasztották alá, hazánk a következetes álláspontjával egyre több partnerre tett szert az unión belül. A bevándorlás pozitív hatásait egyre nagyobb szkepszis övezi, a vezető európai államok is egyre inkább idomulnak a magyar állásponthoz. Mindezek ellenére Brüsszel tovább próbálkozik: az Európai Bizottság november végén bemutatott cselekvési terve például több millió bevándorlónak adna állampolgárságot, így egyben szavazati jogot is. Az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság sem hozott tehát változást, az elkövetkezendő években újabb politikai küzdelmekre lehet számítani a bevándorlás ügyében. (tovább…)

A legutóbbi három évtized történelmét, a kommunizmus szorításából magukat több mint harminc éve kiszabadító közép-európai országoknak a szuverenitásért és a szellemi önállóságért folytatott küzdelmét vizsgálja Országból hazát – Harminc éve szabadon címen Schmidt Mária történész, kormánybiztos, a Terror Háza Múzeum és a XXI. Század Intézet főigazgatója frissen megjelent kötete. (tovább…)

Az elmúlt időszakban Ukrajnában és Romániában is tapasztalható volt a magyarellenes megnyilvánulások fokozódása, miközben mindkét ország vezetése politikai gondokkal küzd. Romániában gyakorlatilag állandó jelenséggé vált a kormányválság, Ukrajnában pedig a tavaly kirívó győzelmet arató Nép Szolgája párt népszerűsége szakadt be. Ezzel szemben Szerbiában és Szlovákiában, ahol korábban szintén erősen jelent volt a magyarellenesség, a magyarok elleni atrocitások számának csökkenése figyelhető meg, bizonyára nem függetlenül attól, hogy a két ország Budapesttel való viszonya is sokat javult az elmúlt években. (tovább…)

Rövid távon lehet, hogy hasznosnak tűnik a Momentum számára a közös ellenzéki lista, de közép- és hosszú távon mindenképpen káros lesz az a párt támogatottságára nézve. (tovább…)

Magyarország számos kérdésben irányadóvá vált 2010 óta az Európai Unióban, ráadásul egy olyan közép-európai szövetségépítésbe kezdett, amelynek köszönhetően térségünk mára képes szembeszállni akár Európa legnagyobb hatalmaival is – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, az uniós tárgyalások ugyan még zajlanak, de már most látni, hogy a balliberális többségű Európai Parlament szinte mindent elveszíthet, amit november elején beleírt a „jogállamisági mechanizmusnak” nevezett törvénytervezetbe, Magyarország és Lengyelország pedig elérte a tárgyalásokon azt, amit szeretett volna. Mindez azt mutatja, hogy megéri Magyarországnak kiállnia a nemzeti szuverenitásáért, hiszen így még az ilyen erős politikai nyomásgyakorlásnak is ellen tud állni – tette hozzá. Hangsúlyozta azt is, hiába próbálták a tárgyalások során megosztani a magyar-lengyel együttműködést, ez nem sikerült. (tovább…)