Hírek

Az Ukrajna elleni orosz támadást az új világrend kialakítása irányába tett első lépésnek is tekinthetjük. Az elmúlt évek tapasztalati rávilágítottak arra, hogy az Egyesült Államok által vezetett liberális világrend, vagyis az amerikai hegemónia unipoláris pillanata elillant, és a nagyhatalmak kendőzetlenebb konfrontációjának korszaka következhet be.  Az elviekben a nemzetközi jog szupremáciáján alapuló, 1989 utáni globalista–neoliberális rend eróziója felgyorsulni látszik. Az erőpolitikán és nagyhatalmi érdekeken alapuló új kor beköszöntésével okkal beszélhetünk egy „világrend nélküli világ” (Schmidt Mária) beköszöntéről. Majd pedig egy új világrend kiépülésével. (tovább…)

Magyarország első ötszáz éve a szuverenitás kialakításáról és megvédéséről szólt, a második félezer év pedig az önrendelkezésért folytatott harcokkal telt. Ahhoz, hogy jövőnk a szuverenitás kiteljesítésének jegyében teljen, elszántságra, eltökéltségre és saját gondolatokra, azaz önerőre van szükség. A bátor döntések előtt tudnunk kell, hogy kik vagyunk, mit akarunk és mi történik velünk. A kívülről vezérelt magyarországi baloldal mellett az intellektuális igénytelenség is akadálya lehet annak, hogy mi magunk döntsünk önmagunkról. A Kommentár folyóirat legújabb, 2022/1. számának tematikus blokkja ezekre a kérdésekre keresi a választ, szerzői a nemzeti önrendelkezést, egy „magabíró Magyarország” esélyét járják körbe – önbizalmat és magabiztosságot, vagyis önerőt adva az olvasónak.

(tovább…)

Az elmúlt tizenöt év számos nehézsége, mint a gazdasági válság, a migrációs krízis, a koronavírus-járvány, nyomában az energiaár-drágulás és most az orosz–ukrán háború ellen a magyar jobboldal nem a balról ismert megoldásokkal, azaz megszorítással, adóemeléssel és hamar lelepleződő kommunikációs trükkökkel vette fel a harcot, hanem a társadalmi konszenzus bővítésével. A Nemzeti Együttműködés Rendszere olyan közös pontokat keres, amelyben a lehető legtöbb magyar ért egyet, és így a politikai döntések mögött kellő legitimáció, azaz széleskörű társadalmi támogatottság alakulhat ki. A magyarok többsége egyetért abban, hogy „ha munka van, minden van”, hogy a távoli kontinensekről érkező illegális migrációt meg kell állítani, a rezsiárakat alacsonyan kell tartani, a békét pedig meg kell őrizni, és azokat, akik szomszédos országból, háború elől menekülnek, be kell fogadni, különösen, ha honfitársainkról van szó. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget minden héten, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A legújabb adásban Európa és Magyarország lehetséges jövendőbeli problémáiról volt szó, az egész kontinenst veszélyeztető ellátási problémákról, az ígéretekről és a düh szerepéről a politikában, valamint az orosz–ukrán háború belpolitikára és a magyar emberekre gyakorolt hatásairól. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A legújabb adásban többek között szó esett az orosz birodalmi gondolkodásról, Oroszország kiírásáról a nyugati civilizációból a cancel culture  szellemében, valamint a magyarországi baloldal hiteltelen és szürreális pozíciójáról a háborús helyzetben békére és biztonságra törekvő kormánnyal szemben. (tovább…)

A XXI. Század Intézet és Hidvéghi Balázs független európai parlamenti képviselő Európa a 21. században című közös rendezvénysorozatának harmadik konferenciája Európai birodalom vagy népek Európája? címmel folytatódott csütörtökön. A konferencia célja egy közös, európai demokratikus jobboldali, nemzeti-konzervatív politika gondolati megalapozása, valamint a kortárs kihívásokra adandó együttes válaszaink mögötti kulturális erőtér kiszélesítése, megerősítése. Hidvéghi Balázs mellett felszólalt Hervé Juvin, Krzysztof Szczerski, valamint Prof. Dr. David Engels is, akik mindannyian egyetértettek abban, hogy az Európai Unió a szuverén nemzetállamok érdekszövetsége helyett egy ideológiailag motivált föderális „Európai Egyesült Államok” küszöbére került az elmúlt harminc év során. Azonban a felszólalók szerint a kontinensünket fenyegető sorsdöntő kihívások ellenére az európai egység megteremthető, amennyiben a szellemi gyökereinkhez való visszatérés mellett a tagállami szuverenitást is tiszteletben tartja Brüsszel. (tovább…)

A hidegháború lezárása után harminc évvel nyíltan visszatért a nagyhatalmak versengése, melyek geopolitikai konfliktusokban mérik össze erejüket. Az elmúlt évtizedben lezajlott változások eredményeként az erőpróba elsődleges helyszíne napjainkban lett Európa keleti fele. Oroszország, miután szövetséget kötött Kínával, megtámadta Ukrajnát, amely támogatást kap a NATO- és EU-tagországoktól, anélkül, hogy az euroatlanti integráció keretébe felvételt nyert volna. Az Oroszország elleni gazdasági-pénzügyi szankciók és a légtértilalom, legújabban pedig a fegyverszállítás azonban már nem csak szimbolikus tettnek számít, ahogyan az orosz „stratégiai elrettentő erő” készültségbe helyezése sem. Korunk számos nemzetközi, politikai, gazdasági és most már katonai feszültsége abból adódik, hogy világrendünk változóban van. Ennek tragikus kelet-európai következményeiről beszélgetett Ilyash György, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója és Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója az intézet Mozgásban című műsorának legújabb adásában. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget minden héten, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A legújabb adás témájául magától értetődő módon az orosz–ukrán háború szolgált, amelynek kapcsán a vendégek egyetértettek abban, hogy az orosz agressziót legitimálni nem, ám magyarázni lehet. Meglátásuk szerint a konfliktus eszkalálódását mindenáron meg kell állítani, miután az egyik fél érdekeit sem szolgálja. Ukrajna szomszédjaként Magyarország érdekeivel ellentétes a háborúba való belesodródás, ám a baloldal hatalomra jutásával valós veszély fenyegetné hazánk békéjét és biztonságát. (tovább…)

Békés Márton történész–politológus, a XXI. Század Intézet igazgatójának Nemzeti blokk – A Nemzeti Együttműködés Rendszere című kötetével folytatódik az intézet 21 című zsebkönyvsorozata. A szerző szerint a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, melynek célja a nemzeti integráció konszenzusának megteremtése, csak belülről lehet megérteni.  (tovább…)

Évek óta megszokottá vált, hogy a nyugati államok és Oroszország kölcsönös vádaskodásai a nemzetközi politika elválaszthatatlan részét képezik, az utóbbi hónapokban pedig már-már háborús hangulat alakult ki Moszkva és Washington között. Azonban nem volt ez mindig így. A hidegháború lezárultával és a Szovjetunió felbomlásával Oroszország és a Nyugat között egyre szorosabbá vált az együttműködés, amely ráadásul éppen a jelenlegi orosz államfő, Vlagyimir Putyin elnökségének első éveiben érte el csúcspontját. Aztán a kétezres évek közepétől valami megváltozott, mára pedig Moszkva – Peking oldalán – az amerikai vezetésű világrend egyre hangosabb kihívójaként jelenik meg.

(tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget minden héten, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A legújabb adás témájául a szex szolgált, amelynek kapcsán egy sor kérdésről (például a magánszféra és közszféra határáról, az őszinteség problémájáról, és a média hatásáról) diskuráltak a vendégek, mindezt kulturális és politikai filózófiai keretbe helyezve. Abban mindketten egyetértettek a magánéleti szexualitás kapcsán, hogy azon kérdéseknek, amelyek kívül esnek a büntetőjog és a nemzetbiztonság területén, azoknak nem szabadna befolyásolniuk a politikai preferenciákat. (tovább…)

A 21. század legégetőbb kérdésének a migráció és a világjárványok maradandósága mellett az energiakérdés fog bizonyulni. A tiszta, megfizethető, fenntartható és tárolható energia beszerzése az előttünk álló évtizedben nemcsak az átgondolatlan, ideologikus környezetvédő mozgalmak és a mögöttük álló globális lobbi miatt kerülhet veszélybe, hanem a geopolitikai játszmáknak is tárgyává válik. Az energiakihívás összefüggésében szemlélve az Északi Áramlat 2 beindítása, a Paks II. beruházás, a rezsicsökkentés fontossága és az amerikai–orosz–kínai kötélhúzás energiapolitikai vetülete egyaránt értelmet nyer. Ennek részeként szintén egy tőről fakad a lakossági energiaköltségek hazai állami szabályozása, az atomenergia „zöldként” való elismertetése és a klímapolitikai szuverenitás. A XXI. Század Intézet rendezvényén a témában Hortay Olivér, Kitta Gergely és Kosztur András beszélgettek Deák Dániel moderálása mellett, akik mindannyian egyetértettek abban, hogy az energiakihívásra adott válaszunk a 2022-es magyarországi választások tétjei között is szerepel. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A legújabb adásban a vendégek főképp arról beszélgettek, hogy a Fidesz–KDNP szövetség esetleges választási veresége esetén is egységes maradna, miután adott a sikeres politikai vezető, az identitás és a stratégia. Ezzel párhuzamosan azt is kiemelték, hogy az ellenzéki szivárványkoalíció felelőtlen és radikális ígéretei (alkotmánypuccs, vagyonelkobzás, Ukrajna felfegyverzése) több szempontból is veszélybe sodornák az országot. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A vendégek a legutóbbi adásban arról beszélgettek, hogy milyen alternatívák állnak az ellenzék rendelkezésére egy esetleges áprilisi választási vereséget követően. Meglátásuk szerint a jelenlegi baloldali koalíciót alkotó pártok már több éve komoly identitásválságban vannak, aminek megoldása közel sem lesz egyszerű és rövid folyamat. (tovább…)

Míg a jobboldalon büszkén vállalják az újságírók és elemzők, hogy a nemzeti oldal értékrendjét támogatják, addig a balliberális oldal véleményformálói rendre a függetlenség és az objektivitás hamis fátyla mögé bújva tagadják a politikai elköteleződésüket. Az utóbbi időszakban azonban egyre kevésbé hihető ez az állítás, hiszen egyre több, magát pártatlannak valló baloldali újságíró és elemző tűnik fel a szivárványkoalíció politikusainak tanácsadó csapatában, sőt közülük többen már egy-egy műsorban is elszólták magukat politikai hovatartozásuk és szimpátiájukat illetően. A baloldali véleményvezérek elköteleződését bizonyítja továbbá, hogy az elmúlt hetekben két korábbi újságíró is csatlakozott Márki-Zay Péter kampánycsapatához, míg az elemzők közül szinte mindenkit köt valamilyen szerződés egy-egy baloldali párthoz, vagy politikushoz. (tovább…)

A Magyarország szuverenitása ellen folyó összehangolt támadások újabb csatatere nyílt meg a legutóbbi időben, amikor a megszokott európai uniós jogi eljárások, politikai elmarasztalások és forrásvisszatartások mellett kialakult egy kulturális frontvonal is. Szivárványos karszalaggal focipályára lépő ellenfelekkel, a gyermekvédelmi törvény elleni lobbizással, a külföldi médiabefolyás növelésével és „oknyomozásnak” álcázott hírszerzéssel. A hagyományos értékeket, a nemzeti identitást, a család értelmét és a közbizalmat azért támadják, hogy rajtuk keresztül ássák alá az államot. Magyarország kulturális szuverenitásának támadása egy olyan stratégia mentén zajlik, ami a hibrid háború elméleti keretében helyezkedik el, gyakorlata pedig kulturális és kommunikációs eszközökkel történik. (tovább…)

A baloldal és annak kormányfőjelöltje, Márki-Zay Péter folyamatos bukdácsolása ellenére a 2022-es országgyűlési választás korántsem lefutott – figyelmeztet a Magyar Nemzetben megjelent negyedéves elemzésében a XXI. Század Intézet. A kormánypártok versenyelőnyét a kiszámíthatóság, a stabil gazdasági-politikai helyzet adja, míg a baloldal biztosan számíthat a globalista erők korlátlan támogatására. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában idén utoljára beszélgetett egymással G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor. A vendégek az utolsó adás során a szeretet és a politika kapcsolatáról diskuráltak, amivel összefüggésben megállapították, hogy Márki-Zay Péter hiába akar „a szeretet erejével” politikát folytatni, ha közben többmillió embert sérteget hétről hétre. (tovább…)

Galló Béla politológus, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa új könyvében a szociáldemokrácia történetét, illetve hanyatlásának lehetséges okait járja körül. Mint írja: „A Szovjetunió megszűnése igen erőteljes következményeket okozott a porondon maradó nyugat-európai szociáldemokráciában, hozzájárult ahhoz, hogy a kilencvenes évek átmeneti – még sikeresnek tűnő – időszaka után a harmadik évezred első évtizedeire az európai balközép tartósan lejtőre kerüljön. Hanyatlását persze nem csak ez a bukás, hanem alapvetően a rövid 20. század végén felgyorsuló világméretű társadalmi-gazdasági-technológiai folyamatok magyarázzák, de ezek hatásait a szovjet összeomlás tovább erősítette.” (tovább…)

A direkt és az indirekt hatalom alkalmazása más és más eszközöket, sebességet és tudást igényel. A modern európai politikában használata együtt született a vele szembeni ellenállással, így mindkettő gyakorlata hosszú évszázadokra nyúlik vissza. A konzervatívok rendre ellenezték az indirekt hatalom „csápjait”, míg a progresszív oldal feltűnően sikeresen alkalmazta. Napjainkban a „globális civil társadalom” és a nemkormányzati szervezetek hálózata már a demokratikus nemzetállamok létét fenyegeti. A Kommentár folyóirat 2021. évi utolsó száma „Közvetett hatalom” című blokkösszeállításával bevezetőt nyújt az indirekt hatalomgyakorlás elméletébe. Czopf Áron történetpolitikai tanulmánya pedig ennek horizontját világítja meg. (tovább…)

Horia-Roman Patapievici fizikus, író, esszéista vehette át csütörtökön a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, valamint a Mol Nyrt. által közösen alapította Petőfi-díjat a Terror Háza Múzeumban. (tovább…)

2021. december 9-én újra átadták a Petőfi-díjat a Terror Háza Múzeumban. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, valamint a MOL Nyrt. által közösen alapított kitüntetést olyan jeles személyek kapják, akik az elmúlt évtizedekben kiemelkedően sokat tettek a közép-európai népek szabadságáért. (tovább…)

Az elmúlt évtizedek tapasztalatai rávilágítanak arra, hogy az állami stabilitás megingatása, a nemzeti szuverenitás és a hagyományos társadalmi rend lebontása az ezek talapzatául szolgáló kultúra befolyásolásán keresztül érhető el. A kultúra alapját jelentő bizonyosságok tudatos lebontása mögött a progresszív napirend nyomása áll, amely azonban nem áll meg Washington és Brüsszel küszöbén. A „kulturális szuverenitás” védelméről dr. Rétvári Bence az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) parlamenti államtitkára és Békés Márton történész, a XXI. Század Intézet igazgatója beszélgettek az intézet Mozgásban című műsorának legújabb adásában. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A legújabb adásban többek között szó esett a kereszténydemokrata alapú politizálásról, az új német kormányról, a baloldal identitásvesztéséről, valamint mindezekkel összefüggésben az ellenzék ötlettelen politikájáról. (tovább…)

G. Fodor Gábor politikai filozófus, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatójának Politikai virológia – Kormányozni a vírust című művével indul az Intézet 21 című zsebkönyvsorozata. A kötet a koronavírus-járvány következtében kialakult helyzetet és annak kormányzati kihívásait tárgyalja, kiegészítve táblázatokkal, grafikonokkal, statisztikákkal és a pandémia kronológiájával.  (tovább…)

A 21. század harmadik évtizedének eleje a hidegháborúra emlékeztet: az Amerikai Egyesült Államok katonai, gazdasági és ideológiai tekintetben szemben áll egy keleti, kommunista birodalommal. A 20. század második felében zajló nemzetközi versengéssel szemben azonban ez az ellenfél, vagyis Kína, a világgazdaság motorja. A témában a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorának vendége David P. Goldman közgazdász, elemző, az Asia Times újságírója volt, aki hangsúlyozta, hogy Kína befolyása egyre csak nő a világban s mára megkerülhetetlen szereplőjévé vált a világfolyamatoknak. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A legújabb adásban Karácsony Gergely politikai impotenciáját feszegették a vendégek, amely véleményük szerint a fogolyhelyzet, a hazugságspirál és a hűtlenség egyvelegéből áll össze. Ezzel összefüggésben szó esett az érzelmek helyéről és szerepéről a politikában, ami a jó és rossz kormányzás kapcsán merült fel. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Ezt tették velünk 2006-ban címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést, melynek résztvevői Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter és Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke voltak. A meghívott vendégek egyetértettek abban, hogy akik napjainkban összefognak a 2006-os rendőrterrorért felelős Gyurcsány Ferenccel, azok is bűnrészessé válnak az általa parancsba adott, tizenöt évvel ezelőtti brutális emberijog-sértések elkövetésében. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A legújabb adásban szó esett az Európát érintő energiaválságról, valamint az Orbán-kabinet kormányzóképességről, miközben az ellenzék vízió és mondanivaló nélkül maradt, annyira elfáradt saját belső versengésében. (tovább…)

Soros György nem népben, nemzetben, közösségben és hazában gondolkodik, hanem ezeken kívül helyezi el önmagát és azt a globális „nyílt társadalmat”, amit meg akar valósítani. Ez határozza meg a zsidósághoz, mint valláshoz és politikai közösséghez való hozzáállását is, nemkülönben azt az ellenséges érzületet, amelyet a zsidó állammal szemben táplál. Soros Györgynek útban van Izrael, mivel mint bármelyik más nemzetállam, vallási-etnikai-kulturális kötöttséget képvisel, és ezen alapuló államként, saját határai között működik. Soros ugyanis mindent, ami rögzített, fel szeretne oldani, mégpedig egy globális nyitott társadalomban. (tovább…)

A XXI. Század Intézet új, Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A műsor második adásában olyan témákat feszegettek, mint az elköteleződés nehézsége egy elvtelen ellenzéki koalíció irányában, a nemzetközi erők  beavatkozása a magyar választásokba, valamint a magyar nemzeti érdek közép-európai szintű képviselete. (tovább…)

Az elmúlt években több olyan nemzetközi esemény is történt, amelyek a 2006-os hazai rendőrattakkal párhuzamba állíthatók, ám a 15 évvel ezelőtti eseménysorozat különleges abban a tekintetben, hogy a hatósági erőszak mértéke máig példátlan, az események politikai háttere pedig tisztázatlan. A XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorának vendégei László András, nemzetközi kapcsolatok szakértő és Kosztur András, az intézet vezető kutatója a 2006-os eseményeket helyezték mai kontextusba. A vendégek egyetértettek abban, hogy a rendőri erőszak kérdésében a balliberális többségű nyugati média rendre kettős mércét alkalmaz és csak azon ellenfeleit marasztalja el, akik geopolitikai vagy ideológiai szempontból eltérnek az általuk megszabott véleménysodortól. (tovább…)

A XXI. Század Intézet új, Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, húsz-huszonöt percben a kampány aktuális kérdéseiről. Az első adás témája mi más lehetett volna, mint a hétvégén végre-valahára révbe ért baloldali előválasztás. A műsorban ennek kapcsán szó esett többek között a „tiszták koalíciójáról”, amelyben továbbra is az ellenzék politikai zombijai játszanak kulcsszerepet, valamint a messziről jött ember, azaz Márki-Zay Péter karakteréről, akit politikai porszívóügynöknek neveztek. (tovább…)

A XXI. Század Intézet kilenc munkatársa által írt, A Nagy Terv – A Soros-birodalom Közép- és Kelet-Európában címet viselő könyv megjelenése kapcsán szervezett online könyvbemutatót az Intézet. Az augusztus végén megjelent tényfeltáró kötet Soros Györgynek a közép- és kelet-európai térségben 1984 és 2020 között folytatott befolyásszerzési tevékenységét mutatja be, mintegy 400 oldalon. A kötet megírását egyévnyi kutatómunka előzte meg, szerzői 12 nyelv forrásai alapján állították össze. Laudációt Bayer Zsolt tartotta, aki hangsúlyozta, hogy a könyv kiválóan dokumentálja Soros szerteágazó tevékenységét, aminek következtében innentől nem lehet azt mondani, hogy a Soros-terv nem létezik. A rendezvény pódiumbeszélgetése során Schmidt Mária, G. Fodor Gábor és Kocsis Máté beszélgettek a szerkesztő, Békés Márton moderálása mellett, akik mindannyian egyetértettek abban, hogy Soros Györgyöt továbbra sem szabad lebecsülni, mivel az általa kiépített struktúrák beágyazottsága miatt bármikor képes ellentámadásba lendülni az érdekei ellen fellépő erőkkel szemben. (tovább…)

Már a látszatra sem ügyelnek Brüsszelben, az Európai Parlament LIBE-bizottsága például egy olyan delegációt küldött Magyarországra vizsgálódni, amelyiknek az egyetlen magyarországi tagja Donáth Anna, momentumos politikus – jelentette ki Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője legújabb videóelemzésében. Kiemelte: az ellenzéki politikus mellett LMBTQ-aktivisták és migránspárti, brüsszeli politikusok érkeztek még Magyarországra a jogállamiságot vizsgálni, akiknek a legfőbb céljuk egy olyan Magyarországot támadó jelentés elkészítése, amely várakozásaik szerint felszámolja a nemrég elfogadott gyermekvédelmi törvényt.  Világossá vált, hogy a migrációs válsághoz hasonlóan ebben az ügyben is szuverenitáskérdésről van szó, és a nemzetközi erők aknamunkája ellenére Magyarország azonban nem enged a nyomásnak, a gazdaság stabilitásának köszönhetően már pénzügyi eszközökkel sem tudják zsarolni hazánkat – tette hozzá Deák Dániel kiemelve: a kiszivárgott hírek szerint például már a helyreállítási alap forrásainak visszatartásával sem próbálkozik Brüsszel, hiszen belátták, hatástalan a zsarolás. (tovább…)

Az Eötvös-előadások keretében ezúttal Joshua Muravchik tartott előadást a Várkert Bazárban, melynek során kijelentette: „A szocializmus az emberiség legnagyobb hibájának bizonyult, amióta a kígyó becsapta Évát.” Az amerikai külpolitikai szakértő a Mi történt a szocializmussal? című előadásában kifejtette, hogy az elmúlt két évszázad nagy része alapvetően egyetlen ötlet, a szocializmus megvalósítása körül forgott, amely a sorozatos kudarcai ellenére a mai napig meghatározó részét képezi korunk politikai ideológiáinak. (tovább…)

A döntés évei jönnek, sőt nagyon úgy tűnik, hogy már el is érkeztek – mutat rá a Kommentár folyóirat 2021/3 száma, amely Európa legfontosabb sorskérdéseivel és az ellenforradalommal foglalkozik. A tartalmi összkép ennél is gazdagabb: posztcovid korszak, tudatipari hatalomátvétel, geopolitika, Franciaország végzete, demográfiai válság, keresztény értékek, társadalmi igazságosság, populizmus, ellenforradalom, Molnár Tamás 100, korszakos könyvek, kultúrharc – így áll össze a lap tartalomjegyzéke. Az olvasó nem csalódhat: a Kommentár témaválasztása és hangvétele ismét egyedi módon csendül ki a hazai közbeszédből. (tovább…)

Európa jövője a múltjában van. (tovább…)

(tovább…)

A XXI. Század Intézet 400 oldalas ténykönyvet adott ki nyár végén Soros György közép- és kelet-európai tevékenységéről, amely a nemzetközi tőzsdespekuláns 1984 és 2020 közötti, nyílt és közvetett regionális befolyásszerzését vizsgálja. A Nagy Terv – A Soros-birodalom Közép- és Kelet-Európában című kötet összesen 18 országra terjed ki, amelyhez szerzői egy éven keresztül 12 nyelven gyűjtötték és elemezték a forrásokat. A közép-ázsiai és amerikai kitekintéssel kiegészített regionális körkép nyilvános adatok alapján bizonyítja, hogy Soros György tevékenysége elsősorban a nemzetállamok destabilizálására irányul. (tovább…)

(tovább…)

A magyar kormány szuverenitásvédő harca 2015-ben ütközött igen látványosan a Soros-birodalom ellenállásába, amikor az illegális migrációt az Orbán-kabinet határvédő intézkedésekkel tartóztatta fel. Majd következett a bevándorlással kapcsolatos népszavazás kiírása, az átláthatatlanul működő „civil” szervezetek transzparenssé tételéről szóló törvény elfogadása és a Közép-európai Egyetemnek (CEU) a hazai felsősoktatási szabályok elfogadására való rábírása. Azóta Soros hadban áll Magyarországgal. A küzdelem azonban jóval korábbra megy vissza: Antall Józsefnek, sőt Horn Gyulának is meggyűlt vele a baja, de földrajzilag is jóval szélesebb a frontvonal, hiszen a „Soros-birodalom”, ahogyan imperátora nevezi, egész Közép- és Kelet-Európát be akarja kebelezni. Immár lassan 40 éve. (tovább…)

(tovább…)

1963-ban a leköszönő Harald Macmillan azzal a figyelmeztetéssel adta át fiatal utódjának a stafétabotot, hogy: „mindaddig, amíg nem akarod elfoglalni Afganisztánt, minden rendben lesz.” (tovább…)

Az utóbbi években minden korábbinál szorosabbá vált a Visegrádi Együttműködés tagállamainak kapcsolata, ami a gazdasági projektek mellett ma már a politikai érdekérvényesítés terén is megmutatkozik. Ennek okán a Csehországot, Lengyelországot, Magyarországot és Szlovákiát magába foglaló V4-ek ma már nem csupán egy a kontinens többi regionális együttműködése közül, hanem sokkal inkább az elmúlt harminc év legsikeresebb államközi szövetsége, ami a 2020-as években több előrejelzés szerint is Európa gazdasági motorjává válhat. (tovább…)

Kísértetiesen hasonlít a kispesti szocialisták ügyének kezeléséhez Cseh Katalin botránya is. (tovább…)

(tovább…)

A jövő évi választások idején már elmondhatjuk, hogy a rendszerváltoztatás óta eltelt időszak fele Orbán Viktor kormányzásával telt. A miniszterelnök a magyar politikatörténet nagy csúcstartói, azaz Bethlen István és Tisza Kálmán kormányon töltött idejét már ma meghaladja, akár ha egybefüggő három ciklusa vagy pedig az ehhez minden joggal hozzászámított első kormányzása felől nézzük. Ezt a rekordot ráadásul demokratikus viszonyok között érte el, sőt éppenséggel a népszuverenitás hatókörének kibővítése révén. A hazai, jobboldali történelmi blokk szilárdságát az fogja bizonyítani, amikor az idehaza köré szőtt hegemónia kulturális természetűvé válik. (tovább…)

A kormány kiáll a nemzeti szuverenitásért, miközben a baloldal a magyarok többségének akaratával szembemenve már sokadszorra a globalista erők érdekeit képviseli. (tovább…)