Címke: külpolitika

2019 ősze óta először, hivatalban töltött idejük alatt azonban már sokadjára találkozott egymással Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő február 1-én Moszkvában. A két ország közötti gazdasági kapcsolatok az elmúlt évben a pandémia ellenére is fokozódtak, Oroszország nem csupán Magyarország energiabiztonságának megteremtésében játszik fontos szerepet, de a kölcsönös ipari beruházások volumene is növekszik. A jelenlegi találkozóra ugyanakkor feszült nemzetközi légkörben került sor, ami miatt a magyar miniszterelnök sajátos „békemisszióként” tekintett moszkvai útjára. (tovább…)

Továbbra sem csillapodnak a kedélyek Ukrajna körül. A mainstream nyugati média továbbra is a közelgő orosz invázióról ír, miközben Oroszország – sőt, olykor Ukrajna is – cáfolja a támadási előkészületekről szóló híreket. A kölcsönös vádaskodások és fenyegetések közepette azonban a tárgyalások is egyre intenzívebbé váltak, a háborús hisztéria így remélhetőleg alaptalannak bizonyul. (tovább…)

Stabilizálódni látszik a helyzet Kazahsztánban a múlt heti zavargásokat követően, az események háttere azonban továbbra sem tisztázott. Több értelmezési is született a történtek kapcsán, amelyek egyikében sem lehetünk azonban jelen tudásunk alapján biztosak. Ami világos, hogy az eddig az egyik legstabilabbnak tekintett közép-ázsiai ország a polgárháború szélére sodródott. Ezt jelen állás szerint – az orosz vezetésű szövetségi erőknek is köszönhetően – sikerült elkerülni, a múlt heti események viszont így is a több mint három évtizedes Nazarbajev-korszak lezárását jelenthetik.

(tovább…)

A 2021-es év során Ukrajna többször is a nemzetközi figyelem középpontjába került, miután a határai közelében zajló vélt vagy valós orosz csapatösszevonások miatt felmerült a kelet-ukrajnai konfliktus eszkalációjának veszélye. Ezzel párhuzamosan a Nyugat, valamint az Oroszország és Kína között formálódó szövetség közötti hidegháborús feszültség is növelte az ukrán–orosz ellentétek jelentőségét. Olyannyira, hogy Ukrajna az amerikai–orosz tárgyalások központi témájává vált év végére. (tovább…)

Miközben a legtöbb európai ország az oltásoknak köszönhetően sikerrel vette fel a harcot a koronavírus-járvány sokadik hullámával szemben, addig Románia képtelen kilábalni a válságból. Az átoltottság mértéke továbbra sem éri el a 40 százalékot, és noha ez a szám a székelyföldi megyékben a legalacsonyabb, a románok sem hajlandóak oltakozni. Ennek hátterében azonban elsősorban nem az oltásszkepticizmus áll, hanem az állam cselekvőképességébe vetett hit megrendülése. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy Románia egy évtizede húzódó politikai válság közepén van, egyre inkább elmélyülnek vagy gyarapodnak azok a törésvonalak, amelyek már magát a román államiságot is megkérdőjelezik. 2008 óta 16 különböző kormány állt az ország élén, melynek következtében annyira lerombolódott az állam tekintélye, hogy már saját állampolgárai sem bíznak benne. (tovább…)

Budapestre látogat Emmanuel Macron francia elnök jövő hétfőn, aki a V4 miniszterelnökei mellett kétoldalú megbeszélést is folytat Áder János köztársasági elnökkel, majd Orbán Viktor miniszterelnökkel. A liberális francia államfő közismerten jó kapcsolatot ápol a jelenlegi uniós vezetők közül a legtapasztaltabbnak számító Orbán Viktorral, miközben az európai jobboldali politikusok egyenesen zarándokolni utaznak Budapestre. Az elmúlt egy évtized eseményei is azt jelzik: a magyar miniszterelnöknek hazánk geopolitikai súlyánál lényegesen nagyobb hatása van az európai politikára, még ellenfelei is viszonyítási pontként tekintenek rá – összegezte legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Orbán kiemelkedő politikai teljesítménye sokakat zavar a nyugati világban, ezért is támogatják külföldről a baloldalt soha nem látott erővel. (tovább…)

A 21. század harmadik évtizedének eleje a hidegháborúra emlékeztet: az Amerikai Egyesült Államok katonai, gazdasági és ideológiai tekintetben szemben áll egy keleti, kommunista birodalommal. A 20. század második felében zajló nemzetközi versengéssel szemben azonban ez az ellenfél, vagyis Kína, a világgazdaság motorja. A témában a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorának vendége David P. Goldman közgazdász, elemző, az Asia Times újságírója volt, aki hangsúlyozta, hogy Kína befolyása egyre csak nő a világban s mára megkerülhetetlen szereplőjévé vált a világfolyamatoknak. (tovább…)

Az utóbbi hetekben több nyugat-európai országban is drasztikus mértékben emelkedett a villamosenergia és a földgáz ára, ami sok esetben a fosszilis energiahordozók tartalékainak elégtelen mennyiségével párosult. Az ebből fakadó esetleges ellátásbeli problémáknak, különösen a téli hónapokhoz közeledve, lehetnek komoly következményei, amin az Európai Unió által javasolt klímavédelmi csomag is tovább ront. Eközben Magyarországon a több éve folytatott pragmatikus és következetes rezsipolitikának köszönhetően szinte semmit nem érezni az Európát sújtó energiaválságból, ráadásul az ország a klímaváltozás negatív hatásai ellen folytatott küzdelemben is jobban teljesít a legtöbb uniós tagállamnál. (tovább…)

A tálibok hatalomátvétele Afganisztánban újabb szöget ütött a liberális intervencionizmus koporsójába. Az iszlamisták sikerrel foglalták el az országot, és kezdtek hozzá saját államépítésükhöz, aminek a nemzetközi közösség mindössze passzív szemlélőjévé vált.  Az Afganisztáni Iszlám Emirátus a terrorizmus és a migrációs kibocsátás fellegvárává válhat, miután a rezsimváltás következtében többszázezer, ellenőrizhetetlen hátterű ember indult útnak Európa irányába. Az Európai Unió nyugati vezetői szembefordultak a korábbi, emberjogi fundamentalizmustól vezérelt Willkommenskultur ideológiájával és egyre inkább igazodnak a magyar kormány által következetesen képviselt bevándorláspolitikához. (tovább…)

A XXI. Század Intézet 400 oldalas ténykönyvet adott ki nyár végén Soros György közép- és kelet-európai tevékenységéről, amely a nemzetközi tőzsdespekuláns 1984 és 2020 közötti, nyílt és közvetett regionális befolyásszerzését vizsgálja. A Nagy Terv – A Soros-birodalom Közép- és Kelet-Európában című kötet összesen 18 országra terjed ki, amelyhez szerzői egy éven keresztül 12 nyelven gyűjtötték és elemezték a forrásokat. A közép-ázsiai és amerikai kitekintéssel kiegészített regionális körkép nyilvános adatok alapján bizonyítja, hogy Soros György tevékenysége elsősorban a nemzetállamok destabilizálására irányul. (tovább…)

Az utóbbi években minden korábbinál szorosabbá vált a Visegrádi Együttműködés tagállamainak kapcsolata, ami a gazdasági projektek mellett ma már a politikai érdekérvényesítés terén is megmutatkozik. Ennek okán a Csehországot, Lengyelországot, Magyarországot és Szlovákiát magába foglaló V4-ek ma már nem csupán egy a kontinens többi regionális együttműködése közül, hanem sokkal inkább az elmúlt harminc év legsikeresebb államközi szövetsége, ami a 2020-as években több előrejelzés szerint is Európa gazdasági motorjává válhat. (tovább…)

Egy évvel ezelőtt a világsajtót bejárták a belarusz elnökválasztásokat követő zavargások képei. A tiltakozó akciók azóta elcsendesedtek, az ellenzék is kénytelen volt elismerni az utca elvesztését, az országra azonban továbbra is nagy nemzetközi figyelem irányul. (tovább…)

A 2015-ös migrációs válság minden korábbinál jobban polarizálta az európai politikai közvéleményt. Amíg kezdetben az Európai Unió nyugati tagállamai a Wilkommenskultur szellemében az ellenőrizetlenül beérkezett, idegen kultúrájú tömegek befogadását propagálták, a közép-európai tagállamok – Magyarország vezetésével – következetes migrációellenes politikát folytattak. Noha a koronavírus-járvány megtörte az Európába vándorolni kívánó tömegek lendületét, az elmúlt év során újra felerősödött a migrációs tendencia. Ez permanens veszélyeket rejt magában, hiszen Európa szomszédságában egyre több olyan válsággóc jelenik meg, amelyek újabb, bármikor bekövetkezhető migrációs krízisbe torkollhatnak. (tovább…)

A klímaváltozás kérdése és annak kezelése mára az egyik legaktuálisabb témává vált a világ vezetőinek körében. A problémával kapcsolatban több megoldási javaslat is született, ezek közül a legtöbb azonban a nagyvállalatok helyett a családokkal fizettetné meg a klímaváltozás elleni harc árát. Jó példa erre az Európai Unióban egyre nagyobb hangsúllyal bíró karbonadó bevezetésének kérdése, ami a tagállamokban többmillió háztartás energiaszámláinak megemelkedését eredményezné. Ezzel párhuzamosan tagállami szinten is egyre több zöldbaloldali párt programjában jelenik meg valamilyen formában a leginkább családokat sújtó zöldadó terve, ami az egyes országok eladósítása mellett komoly munkanélküliséget is eredményezne.  (tovább…)

Az elmúlt egy évben a nyugat-eurázsiai térség, azaz a volt Szovjetunió nyugati része gyakran került a nemzetközi híradások figyelmének középpontjába. Az eseménydús időszakhoz a régió sajátosságain és belső viszonyain túl az a küzdelem is hozzájárult, amelyet a nyugati hatalmak és Oroszország folytatnak a térség feletti ellenőrzésért. Bár a Nyugat lépett fel proaktívabb szereplőként, komolyabb eredményeket nem igazán tudott elkönyvelni. A status quo megmaradása azonban csalóka lehet, az elmúlt év eseményei ugyanis könnyen jelentős változások kiindulópontjává válhatnak. (tovább…)

Magyarország nemzetstratégiai érdeke, hogy minden nagyhatalommal kölcsönösen hasznos, egymás szuverenitását tiszteletben tartó kapcsolatokat építsen. Az Orbán-kormány ennek szellemében olyan érdekalapú külpolitikát folytatott az elmúlt évtizedben, amely növelte az ország politikai–gazdasági mozgásterét, így Magyarország mára Közép- és Kelet-Európa mintaországává vált. Ezzel szemben az ellenzék kizárólagosan nyugati elkötelezettségű, ezért is igyekszik a nagyhatalmak közötti konfliktusokat ideológián alapuló belpolitikai viták tárgyává tenni. Ebbe a folyamatba illeszkedik a Fudan Egyetem elleni tüntetés is, amely esetében olyan kényszerpályára került az ellenzék, hogy már nem lehetséges normalizálni kapcsolatait Kínával. Egy esetleges kormányváltás esetében, miután az ellenzék két nagyhatalmat (Kína, Oroszország) is magára haragított, az Egyesült Államok felé pedig egyoldalúan elköteleződött, az ország szuverenitása kerülne veszélybe. (tovább…)

Az elmúlt húsz évben a posztszovjet térségben számos olyan sikeres és sikertelen tömegmegmozdulás történt, amelyeket „színes forradalmak” gyűjtőnéven ismert meg a világ. Ezek a hasonló forgatókönyv alapján zajló, az alkalmazott szimbólumok színe alapján elkülönített, manipulatív technikákkal elért rezsimváltások gyakran nem kis részben külső (állami, nemzetközi, nagyvállalati) érdekeket is szolgáltak, így egyáltalán nem meglepő, hogy végrehajtóik közül sokan egyetlen nemzetközi hálózatba ágyazódtak be, mondhatni, egy „színes forradalmi internacionálét” alkottak, sőt alkotnak mai napig. (tovább…)

A posztszovjet térség számos országában külföldről támogatott politikai csoportosulások hálózata alakult ki, amelyek az elmúlt hónapokban több helyen is megpróbálták megingatni vagy megdönteni a fennálló kormányokat. Az orosz és belarusz „rendszeren kívüli ellenzék” törekvéseit nyíltan támogatják idegen országok kormányai, Moldovában, Ukrajnában és Grúziában a politikai helyzet destabilizálódásához is hozzájáruló hálózatok mögött elsősorban „civil”, alapítványi struktúrák állnak. (tovább…)

Napra pontosan már három hónapja érkezett meg az első vakcinaszállítmány az uniós tagállamokba, ugyanakkor az EU lakosságának még a tíz százaléka sem kapta meg legalább az első oltást, ráadásul teljesen érthetetlen módon az itt beadottnál lényegesen több vakcinát exportáltak az EU-n kívülre – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ezzel szemben a jóval szegényebb, nem EU és nem NATO-tag Szerbiában már 20 százalék a beoltottak aránya, de lényegében az összes versenytársa messze lehagyta már az EU-t. Kiemelte: az unió a sokadik válságot kezeli félre, a vakcinabeszerzések esete pedig az uniós bürokrácia totális inkompetenciájára világít rá. Hozzátette: az emberéleteket követelő késlekedést jól szimbolizálja, hogy az EU még csak most kezdte el a tárgyalásokat a kínai Sinopharm-vakcina engedélyeztetéséről, miközben Magyarországon már hetek óta oltanak vele. Az elemző megjegyezte: hazánk helyesen döntött, hogy önállóan is beszerzett oltóanyagokat, így az EU-n belül Magyarország nyithat az egyik legkorábban. (tovább…)

A Visegrádi Négyek szövetsége továbbra is biztos lábakon áll, aminek oka, hogy a négy ország által vallott közös értékekből következik az azonos érdekvédelem. A lengyel- magyar barátság napján, március 23-án Novák Katalin, a Fidesz nemzetközi kapcsolatokért felelős alelnöke beszélgetett Deák Dániellel a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorában. A beszélgetés során többek között szó esett az Európai Néppárttal való szakításról, a Visegrádi Együttműködésről és egy új, közép-európai, jobboldali politikai mozgalom létrehozásáról, amely meghatározza a térség politikáját is. (tovább…)

Az európai baloldal és a globalista politikai erők a 2015-ös migrációsválság óta folyamatosan támadják a magyar kormány bevándorlás-ellenes politikája miatt a Fideszt, melyhez csatlakoztak az Európai Néppárt egyre inkább progresszív szellemiségű tagjai is. A Fidesz egy olyan uniós parlamenti frakcióból lépett ki, melynek egyes delegációi már évek óta nem a hagyományos konzervatív és kereszténydemokrata értékeket képviselik. A Fidesz kilépése után a Néppárt balra tolódása fel fog gyorsulni, illetve kérdéses lesz az, hogy az identitásválság milyen mértékben fogja tovább gyengíteni a Néppártot. Egyelőre kijelenthető az, hogy a Néppárt többet veszített a Fidesz távozásával, mint amennyit a Fidesz. (tovább…)

Mára Európában a legtöbbek számára világos, hogy a központosított brüsszeli vakcinabeszerzés kudarcos, az Európai Bizottság pedig rendkívül lassan reagál az eseményekre, ami a mostani helyzetben sajnos emberéletekbe kerül – jelentette ki Deák Dániel a legújabb videóelemzésében a mai EU-csúcs kapcsán. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Magyarország helyesen döntött, amikor már januárban nemzetállami hatáskörben döntött egyéb oltóanyagok beszerzéséről, így hazánkban a beoltottak aránya már most meghaladja az uniós átlagot. Igen rossz kilátásnak nevezte az elemző, hogy miután már lassan három hónapja akadozik az uniós vakcinabeszerzés és az EU jelentősen lemaradt versenytársaihoz képest a vakcinaháborúban, még csak mai uniós csúcson téma az uniós szintű engedélyezési eljárásának érdemi felgyorsítása. A magyarországi baloldal mindeközben tovább támadja a járvány elleni védekezést, hiszen a válság elhúzódásától remélnek politikai hasznot – tette hozzá Deák Dániel. (tovább…)

Lengyelország és Magyarország ismét a nyugati kritikák célkeresztjébe került a média szabadságára leselkedő, állítólagos veszélyek miatt. Mindeközben Lettországban és Ukrajnában az „információs tér biztonságára hivatkozva” rendeleti úton tiltottak be egy sor televíziós csatornát, ez nemcsak felháborodást nem váltott ki a szólásszabadság iránt máskor elkötelezett körökben, de még a tetszésüket is elnyerte. A XXI. Század Intézet legújabb elemzése a nyugati diplomácia és sajtó által alkalmazott kettős mércét mutatja be. (tovább…)

Január 15-én az Európai Bizottság annak ellenére utasította el a Minority Safepack elnevezésű polgári kezdeményezést, hogy a szervezők összegyűjtötték a megfelelő mennyiségű aláírást, sőt az Európai Parlament múlt decemberben nagy többséggel támogatta azt. Az Európai Bizottság ideológiai-politikai elveket érvényesítve tagadta meg az összetartozás-tudattal, közös hagyományokkal és nyelvvel rendelkező őshonos, európai nemzeti közösségek identitásának védelmét. A föderatív álmokat dédelgető Európai Unió brüsszeli bürokratái pusztán szelektív esetekben hajlandóak nyomást gyakorolni a tagállamokra, és szemmel láthatóan a valós etnikai kisebbségeket ért jogsérelmének esetén kínosan – ám rendkívül kétszínű módon – ügyelnek a tagállamok szuverenitásának tiszteletben tartására.  A kettős mérce alkalmazása nem idegen az uniós berkektől, így az Európai Bizottság döntése várható volt a kérdésben. Ennek fényében az sem meglepő, hogy a nemzeti identitások leépítése érdekében Brüsszel politikai harapófogóba szorította a nemzeti közösségeket, ahol a nemzeti szint fölötti föderalista struktúrák, illetve az alatta lévő, gender-ideológián és LMBTQ-lobbin alapuló konstruált csoportok rendre elsőbbségét élveznek. (tovább…)

A már lassan egy éve tartó koronavírus-járvány rég nem látott próbatétel elé állította a kormányokat, az egészségügyi krízis mellett nagymértékű gazdasági visszaeséssel is meg kell küzdeniük. A témában a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorának legújabb adásának vendégei G. Fodor Gábor, Gerő András és Frank Füredi voltak, akik egyetértettek abban, hogy a pandémia háborús helyzetet teremtett, a cselekvőképes magyar kormány viszont európai viszonylatban a lehetőségekhez képest jól helyt áll. (tovább…)

Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus az augusztusi mérgezési botrány után ismét a nemzetközi sajtó figyelmének középpontjába került, miután Oroszországba visszatérve letartóztatták, hívei pedig Oroszország-szerte tüntetésekbe kezdtek a kiszabadítása érdekében. A tiltakozó akciók lendülete azonban már a második hétvégén alábbhagyott, és kétséges, hogy a Navalnij-ügy képes lenne megrengetni a Putyin-rendszert. Azonban a mai napon, február másodikán újabb bírósági döntés születik Navalnij ügyében, aminek nyomán a tüntetések folytatódásával továbbra is számolni kell. (tovább…)

Január 16-án új pártelnököt választott a kormányzó német Kereszténydemokrata Unió (CDU). Az elnökségért folyó versenyt végül Armin Laschet nyerte meg, aki a párt kilencedik elnökeként kezdi meg tevékenységét. A 2017-től Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnökeként tevékenykedő politikus bár valamelyest eltérő álláspontot képvisel bizonyos kérdésekben, várhatóan továbbra is a jelenlegi német kancellár által folytatott politikát fogja képviselni a jövőben. Laschet megválasztása Magyarország számára ugyanakkor kedvező változást hozhat a jövőben, sok kérdésben ugyanis a hivatalban lévő kancellárénál barátibb hangnemet üthet meg Magyarországgal kapcsolatban. (tovább…)

A politikai stabilitás az egyik legnagyobb érték ezekben a válságos időkben, amit visszaigazolnak az elmúlt egy év eseményei is: Magyarország tavaly tavasszal gyorsan reagált a koronavírus megjelenését követően, sikerült a járvány folyamán végig garantálni az ország stabilitását, a gazdasági válságot is megfelelően tudja kezelni az ország. Nincsenek ilyen szerencsés helyzetben a koalíciós kormányok által irányított és ezáltal politikai instabilitástól szenvedő európai országok, amelyek közül több sem az egészségügyi, sem a gazdasági krízisen nem bír úrrá lenni. Ilyen ország Szlovákia is, ahol az egyre nagyobb egészségügyi és gazdasági válsággal szembenéző négypárti koalíciós kormányt egymásnak ellentmondó intézkedések jellemzik. Igor Matovič miniszterelnöknek a kormánykoalícióban kialakult nyilvános viták miatt komoly problémákkal kell szembenéznie, könnyen elképzelhető a négypárti kormánykoalíció felbomlása. A magyarországi baloldal által tervezett hatpárti koalíciós kormány még azokban az országokban is ritka, amelyek hozzászoktak a koalíciós kormányokhoz. Hatalomra kerülésük garantáltan politikai instabilitást okozna Magyarországon, aminek súlyos következményei lennének. (tovább…)

2020. december 24-én megállapodás született az Egyesült Királyság és az Európai Unió között, aminek 2021. január 1-jei életbelépésével a britek kilépése teljessé vált az intézményrendszerből. Bár a kilépésnek kétségkívül több negatív hatása is van, a Boris Johnson által kötött megállapodás sok tekintetben példa nélküli lehetőségeket teremtett az Egyesült Királyság számára. Az uniós kötöttségek nélkül a szigetország ismét saját sorsának kovácsává válhat, amit leginkább az Egyesült Királyság kereskedelempolitikája feletti teljes kontrol visszaszerzése segíthet. A brit gazdaság jövőbeli sikere hosszútávon ugyanakkor egyfajta katalizátorként működhet, ami további tagállamokat sarkallhat az egyre inkább a föderalizmus irányába haladó Európai Unió elhagyására. (tovább…)

Magyarország és bevándorlásellenes szövetségesei 2015 óta folyamatos küzdelmet folytatnak a migrációt ösztönző föderális szervekkel szemben. Az illegális migráció megállításának ügye komoly törésvonalakat hozott létre az unióban, a Jean-Claude Juncker vezette korábbi Európai Bizottság hozzáállása pedig még inkább kiélezte az ellentéteket. A bevándorlás kapcsán született eddigi brüsszeli tervek működésképtelenek, az elmúlt öt év eseményei rendre Magyarország igazát támasztották alá, hazánk a következetes álláspontjával egyre több partnerre tett szert az unión belül. A bevándorlás pozitív hatásait egyre nagyobb szkepszis övezi, a vezető európai államok is egyre inkább idomulnak a magyar állásponthoz. Mindezek ellenére Brüsszel tovább próbálkozik: az Európai Bizottság november végén bemutatott cselekvési terve például több millió bevándorlónak adna állampolgárságot, így egyben szavazati jogot is. Az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság sem hozott tehát változást, az elkövetkezendő években újabb politikai küzdelmekre lehet számítani a bevándorlás ügyében. (tovább…)

Az elmúlt időszakban Ukrajnában és Romániában is tapasztalható volt a magyarellenes megnyilvánulások fokozódása, miközben mindkét ország vezetése politikai gondokkal küzd. Romániában gyakorlatilag állandó jelenséggé vált a kormányválság, Ukrajnában pedig a tavaly kirívó győzelmet arató Nép Szolgája párt népszerűsége szakadt be. Ezzel szemben Szerbiában és Szlovákiában, ahol korábban szintén erősen jelent volt a magyarellenesség, a magyarok elleni atrocitások számának csökkenése figyelhető meg, bizonyára nem függetlenül attól, hogy a két ország Budapesttel való viszonya is sokat javult az elmúlt években. (tovább…)

A nemzetközi balliberális körök várakozásaival ellentétben Magyarország álláspontja egyáltalán nem puhult a Szájer-ügy hatására, Orbán Viktor továbbra is elfogadhatatlannak tartja az uniós források hozzákötését politikai feltételekhez – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, a német soros elnökség igyekszik megosztani a magyar-lengyel együttműködést, ezért külön javaslatot tettek a lengyeleknek. Szintén a megosztási kísérlet része szerinte Jaroszlaw Gowin lengyel miniszterelnök-helyettes tegnapi nyilatkozatának felnagyítása is, amelyben a lengyel vétó feladásának lehetőségéről beszélt. Kiemelte: Jaroszlaw Gowin nem a Jaroszlaw Kaczynski vezette PiS tagja, hanem egy kisebb koalíciós párt elnöke, ráadásul ő már korábban is ellenezte a vétót. A lengyel és magyar miniszterelnök megállapodása világos: csak akkor írják alá az uniós megállapodást, ha az mindkét országnak elfogadható, így Brüsszelnek engednie kell, jogi garanciákat kell nyújtania – szögezte le Deák Dániel. A brüsszeli törekvések kapcsán a vezető elemző hangsúlyozta, egyre látványosabb, hogy az úgynevezett „jogállamisági” mechanizmussal akarják rábírni a magyarokat és a lengyeleket a bevándorláspolitikájuk feladására. (tovább…)

Az elmúlt időszakban a posztszovjet térség peremvidékein a jelenlévő hatalmak fokozott aktivitása tapasztalható. Az egymással versengő nagy- és középhatalmak, valamint kisebb államok mindegyike igyekszik a koronavírus-járvány következtében lezajló változásokat kihasználva előnyösebb helyzetbe kerülni, míg mások számára a korábban megszerzett pozícióik megtartása a tét. Lengyelország Belaruszban, Törökország a Kaukázusban, a globalista Soros-hálózat pedig a térség egészében igyekeztek kiterjeszteni befolyásukat – általában Oroszország kárára. (tovább…)

A 2010-es évek közepe óta megfigyelhető, hogy Soros György fokozottan a közép-európai, önrendelkezésüket védő, nemzeti kormányok ellen használja NGO-hálózatát és lobbitevékenységét, vagy ahogy ő nevezi: „politikai filantrópiáját”. A 2010 óta kormányzó Fidesz–KDNP-kormány, a 2015-ben hatalomra került PiS-kabinet, és a kettő tengelyén nyugvó visegrádi együttműködés, valamint a V4-ek felé gravitáló szlovén és szerb jobboldali kormányzatok által formált, markánsan bevándorlás-ellenes közép-európai blokk ellehetetlenítése a nemzetközi tőzsdespekuláns legújabb törekvése. Soros szerint a „nyílt társadalom” kialakulását napjainkban fenyegető legnagyobb veszély az EU-s költségvetés megszavazása ellen emelt magyar–lengyel vétó, amit Budapest és Varsó a „jogállami kritériumokra” hivatkozó brüsszeli nyomásgyakorlás ellenében alkalmazna – feltéve, ha rákényszerítik. (tovább…)

A balliberális oldal szerint a magyar és a lengyel kormány vétója az oka annak, hogy még mindig nincsen elfogadva az uniós költségvetés és a helyreállítási alap, de valójában az Európai Parlament miatt tart még mindig a vita, hiszen ők nem voltak hajlandóak elfogadni a tagállami vezetők júliusi megállapodását politikai okokból – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, a bevándorláspárti liberális közvélemény az elmúlt tíz évben saját magát hergelte hazánkkal szemben, aki ki mert állni Magyarország mellett Nyugat-Európában, rögtön megtámadták. Ennek a liberális véleményterrornak – melynek része a Soros-hálózat is – igyekeznek megfelelni a nyugat-európai politikusok és erőltetik az úgynevezett „jogállamisági” feltételeket. A magyar és a lengyel kormány álláspontja világos: a költségvetési források ideológiai és politikai feltételekhez történő kötését elutasítják, csak objektív mércéket és vizsgálatot fogadnak el, amihez először azt kéne tisztázni, mit is értünk „jogállamisági” feltételek alatt – tette hozzá Deák Dániel kiemelve: várhatóan a december 10-i EU-csúcson lesz megállapodás. (tovább…)

Az összes uniós tagállam ki van szolgáltatva a német beruházásoknak, a németek által irányított eurónak, ami nagyon nagy probléma – mondta Schmidt Mária az M5 műsorában. A XXI. Század Intézet és a Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint Németország mondvacsinált ügyekkel próbálja a saját dominanciáját Magyarországgal szemben érvényesíteni, aminek az elmúlt négy évben a Trump-adminisztráció valamelyest gátat szabott. Joe Biden győzelmével szerinte nem lesz egy olyan ellenerő, amely kordában tartaná a német nagyhatalmi törekvéseket Európában. (tovább…)

A hosszú ideig elhúzódó jogi csatározások ellenére nagy eséllyel Joe Biden lesz az Amerikai Egyesült Államok következő elnöke. Míg a Trump-adminisztráció partnerként tekintett Közép-Európára és nem úgy, mint egy diákra, akit ki kell oktatni, ez Joe Biden győzelmével negatív irányba változhat. Már csak azért is, mert az egyik legnagyobb támogatója Soros György, így ha elnökként véleményt kell majd alkotnia régióról, akkor várhatóan a Soros-féle NGO-k már jól ismert tanulmányaira fog támaszkodni. Magyarország ugyanakkor az Egyesült Államokkal az elnök pártszínezetétől függetlenül jó kapcsolatra törekszik, annak erőssége tehát sokkal inkább az új demokrata vezetés hozzáállásától függ majd. A nemzeti oldal ennél sokkal kedvezőtlenebb nemzetközi helyzetben is már kétszer tudott kétharmados győzelmet aratni, és a liberálisok nyomása ellenére is szembe tudott szállni az illegális bevándorlással, így jó esélyei vannak 2022-ben is. (tovább…)

A koronavírus-járvány második hulláma hosszú hónapokig eltarthat még, így a legtöbb ország igyekszik elkerülni a tavaszi teljes leállást annak beláthatatlan gazdasági és társadalmi hatásai miatt. Még a legszigorúbb korlátozó intézkedéseket bevezető EU-tagállamokban sincsen olyan mértékű bezárkózás, mint a járvány első hulláma során. Az amerikai elnök is többször hangoztatta: a kúra nem lehet súlyosabb, mint maga a probléma, és a működőképesség fenntartását támogatja. Egy dolog ugyanakkor változatlan: az ellenzék tavaszhoz hasonlóan továbbra sem segíti a járvány elleni védekezést, a kormányzásképtelenségükről tanúbizonyságot adva, felelőtlen hangulatkeltést folytatnak. Jó példa erre Karácsony Gergely pártjának javaslatcsomagja is, amit rövid időn belül saját maguk vontak vissza. Szintén komoly probléma, hogy az Európai Unió továbbra sem nyújt egységes stratégiát a járvánnyal szemben, a védekezés nemzetállami szinten zajlik. (tovább…)

Soros György immár közel harminc éve tevékeny szerepet vállal a posztszovjet térség politikai folyamataiban. Bár a milliárdos tevékenysége Ukrajnában a leglátványosabb, a Szovjetunió felbomlása után mind Oroszország, mind Grúzia, mind pedig Kirgizisztán esetében is komoly szervezeti hálót tudott kiépíteni az elmúlt harminc évben, amelynek segítségével a posztszovjet térség „színes forradalmaiban” is fontos szerepet játszott. Ezáltal Soros olyan helyzetek előidézésében vállalt kulcsszerepet a térség országaiban, amelyek több esetben is komoly politikai válságot eredményeztek. Bár a milliárdossal szembeni ellenállás folyamatosan növekszik a térségben, a grúziai, moldovai és kirgizisztáni tevékenységének köszönhetően Soros személye több országban továbbra is felbukkan a politikai fordulatok mögött. (tovább…)

Magyarország Kormánya a közép- és kelet-európai kommunista uralom bukásának harmincadik évfordulója alkalmából szobrot állított George Herbert Walker Bushnak, az Amerikai Egyesült Államok 41. elnökének a budapesti Szabadság téren. A szobrot Orbán Viktor miniszterelnök avatta fel. A szobor elkészíttetésére és felállítására a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány – melyhez a XXI. Század Intézet is tartozik – kapott megbízást, mely feladatnak a Közalapítvány eleget tett. (tovább…)

A világjárványok gyakran jelentették egy új világrend kezdetét. A spanyolnátha például egy demokratikus és globális világrend fájdalmas nyitányát hozta, kitörése egybeesett az eddig ismert, Amerika által dominált világrend kialakulásával. A koronavírus-járvánnyal azonban vége a liberális korszaknak, a demokrácia ugyanakkor velünk marad, amely már nemzeti alapú lehet – hangzott el a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorában, melynek vendégei ezúttal Békés Márton, Földi László és Frank Füredi voltak, akik a koronavírus-járvány társadalmi és politikai hatásairól beszélgettek Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzőjének vezetésével. (tovább…)

Az Európai Unió migrációs rendszerét nem a tömeges bevándorlás kezelésére találták ki, a 2015-ös nagy migrációs hullám során az egyik napról a másikra omlott össze a dublini rendszer. Az Európai Bizottság korábbi vezetése egyértelműen beállt a bevándorláspárti tagállamok álláspontja mögé, Ursula von der Leyen részéről azonban már érződik, hogy bizonyos pontokban hajlik egy kompromisszumos álláspont kialakítására. Ennek ellenére a nemrég bemutatott új migrációs paktum még mindig inkább a bevándorláspárti tagállamok törekvéseit tükrözi, nem megállítani, hanem kezelni szeretné a migrációt. Az elkövetkezendő hónapokban éles viták várhatóak, a Magyarországgal szembeni úgynevezett „jogállamisági” támadások is azt a célt szolgálják, hogy gyengüljön hazánk és a V4-ek tárgyalási pozíciója az új migrációs paktumról szóló viták során. (tovább…)

Az Európai Bizottság első éves jogállamisági jelentése a már jól ismert ellenzéki álhíreket tartalmazza, az úgynevezett „jogállamisági” kérdést pedig ismét politikai furkósbotként használják a balliberális politikai körök Magyarországgal szemben – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője elmondta, ezeknek az összehangolt nemzetközi támadásoknak az állhat a hátterében, hogy a liberális körök így igyekeznek csökkenteni Magyarország politikai mozgásterét az uniós egyeztetéseken, amelyek egyebek mellett a következő hétéves uniós költségvetésről, a helyreállítási alapról és az új migrációs paktumról szólnak. Az elemző hozzátette, nem meglepő a jelentés hangneme, hiszen annak az elkészítésében részt vett az a Soros-hálózathoz tartozó Vera Jourová, aki több alkalommal is élesen támadta Magyarországot. (tovább…)

Szeptember 27-én ismét súlyos összecsapások kezdődtek az örmény és az azerbajdzsáni hadsereg között Hegyi-Karabah térségében. Fennáll a veszély, hogy kiterjedt háborúvá eszkalálódhat a helyzet, ennek megakadályozásában a környező nagyhatalmaké lehet a döntő szerep. A XXI. Század Intézet elemzésében a konfliktus előzményeit, kiváltó okait és lehetséges kimeneteleit foglaljuk össze. (tovább…)

A német politika és sajtó meghívót küldött a migránsoknak 2015-ben, pedig egy ilyen döntést egyedül nem hozhatott volna meg – mondta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorában, ahol Prőhle Gergellyel, a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatójával és Frank Füredivel, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársával beszélgetett az immár 5 éves német migránspolitikáról és annak politikai, társadalmi hatásairól. A műsor házigazdája Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője volt. (tovább…)

Tavaly nyáron, amikor feleségemmel autóutat tettünk az Egyesült Államokban, szomorúan tapasztaltam, hogy az amerikaiak háborúban állnak egymással. (tovább…)

Orbán Viktor a 15. Bledi Stratégiai Fórumon hétfőn arról beszélt, hogy Európa bajban van, nem tud már olyan kulcsszerepet betölteni, mint az Egyesült Államok, vagy Kína. A XXI. Század Intézet vezető elemzője legújabb videóelemzésében ezzel kapcsolatban kiemelte, Európa bajainak egyik fő forrása az euró bevezetése, amelynek következtében az eurózóna tagállamainak GDP-növekedése az elmúlt húsz évben lényegesen alacsonyabb volt, mint az euró bevezetését megelőző húsz évben, így Európa már gazdasági téren is egyre kevésbé tudja felvenni a versenyt riválisaival. Deák Dániel kiemelte, az euró bevezetése történelmi hiba volt és egyáltalán nem gazdasági, hanem egy politikai projekt, amelynek végső célja a föderalista „európai egyesült államok” létrehozása. Hozzátette: jól jelzi az eurózóna válságát, hogy a tagállami vezetők által júliusban elfogadott mentőcsomag lényegében a monetáris unió életben tartását szolgálja. (tovább…)

Augusztus 20-án, a révkomáromi Tiszti Pavilon dísztermében a felvidéki magyar pártok aláírták azt az együttműködési szándéknyilatkozatot, amelyben a felek elkötelezték magukat egy egységes magyar képviselet mellett. A Magyar Közösség Pártja (MKP), a Most-Híd, valamint az Összefogás elnökei által aláírt dokumentum egy olyan, több mint tíz éve tartó ellentétnek és széthúzásnak vethet véget a felvidéki magyarság körében, amelynek komoly negatív hatásai voltak az elmúlt évtized magyar politikájára, ami végül a 2020-as parlamenti választási kudarchoz vezetett. A Forró Krisztián (MKP), Solymos László (Most-Híd), és Mózes Szabolcs (Összefogás) által szignózott szándéknyilatkozat egy olyan hosszútávú együttműködés kezdete lehet, amely újra összefoghatja az apátiába süllyedt felvidéki magyarságot. Mindehhez azonban olyan évtizedes ellentétek és problémák végére kell pontot tenniük a feleknek, amelyek megoldása elengedhetetlen a felvidéki magyarság egységes képviseletéhez. (tovább…)