Cikkajánló

A 21. század nem a 20. század folytatása, ahogy a 20. század is új játékszabályokat alakított ki a 19. század örökségére alapozva. (tovább…)

A magyar kormány cselekvőképesen lép fel a koronavírus járvánnyal szemben, a legújabb gazdasági döntéseket például Európa legbátrabb intézkedéseinek nevezik. Ez a belpolitikai stabilitás nem alakulhatott volna ki a 2010-es szemléletmódváltás nélkül. Ahhoz, hogy megértsük ennek a világszerte tapasztalható fordulatnak a gondolati elemeit mindenképpen el kell olvasnunk Békés Márton a Kommentár legújabb, 2020/1. számában megjelent írását. (tovább…)

A koronavírus-járvány első halálos áldozata a liberalizmus. Ami az elmúlt negyedszázadban kívánatos volt és évtizedek óta természetes lett, az hirtelenjében a vesztünkre tör. A korlátlan mozgás, az individuális jogok, az üzleti szabadság és a globális összekapcsolódás helyett vészhelyzet, rendkívüli jogrend, korlátozó intézkedések, szankciók, az állami hatóságok jogkörbővítése, központi tájékoztatás és operatív irányítás. Az élményekre, digitális tranzakciókra és flexibilis identitásra épülő status quo ante állapot jó ideig biztosan nem tér vissza, akárcsak a máról-holnapra megváltható repjegyek és a kockázat nélküli utazgatás felhőtlen öröme. A kivételes állapot esztétikája drámaiságot és fenségességet követel magának, odavannak a szűrt fényű, szépiás filterek. Eztán semmi sem lesz olyan, mint volt annak előtte. (tovább…)

Szinte minden egyes nap tapasztalhatjuk, olvashatjuk, láthatjuk és hallhatjuk, hogy a magukat „haladó” szellemiségűnek valló értelmiségiek, művészek, politikusok sokszor új jogszabályok javaslataival ostromolják a hagyományos közösségeket, a nemzetet, a család intézményét és a számos más, évszázados tradíciókat hordozó hitbéli közösségeket. (tovább…)

A svéd Feminista Kezdeményezés ténykedése igazi állatorvosi ló esete, hisz számos nyugat-európai társszervezethez hasonlóan ma már nem „csak” a női jogokért száll síkra, hanem felkarolja az LMBTQ-mozgalmak céljait, és támogatja a migráció minden formáját. (tovább…)

Az Eötvös-előadások keretében ezúttal Ryszard Antoni Legutko tartott előadást a Várkert Bazárban. A lengyel professzor és politikus szerint a közép-európai rendszerek összeomlása után a kommunisták bekapcsolódtak a politikai főáramba, lelkes Európa-pártiak lettek és szövetségesekre leltek a liberálisokban. „Összességében a politikai fősodor balra mozdult el” – jelentette ki. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter köszöntőjében kifejtette, Európát meg kell védeni azoktól, akik anyagi vagy hatalmi érdekből meg akarják változtatni, és ebben Közép-Európa évszázados tapasztalata felértékelődik. (tovább…)

Ezek után látni kell: a menekültstátusban lévő emberek nagy része a saját hazájában is az erőszakra hajlamos, nem éppen a becsületes és makulátlan polgárok közé tartozott. (tovább…)

Míg Jean-Claude Juncker elnöksége idején több millió illegális bevándorló jutott be Európába és az Európai Bizottság a legális migráció lehetőségeinek kiszélesítésén dolgozott, addig Ursula von der Leyen támogatja a határvédelmet és nem enged Törökország zsarolásának. Mindez bíztató jel Magyarország és a Visegrádi Négyek számára, akik az előző bizottsági vezetéssel éles küzdelmet folytattak a határok védelme, illetve az illegális bevándorlás megállítása érdekében. A jelenlegi folyamatok azt vetítik előre, hogy 2020 folyamán a 2015-ben tapasztalt migrációs válsághoz hasonló jeleneteknek lehetünk szemtanúi, amire Európának a korábbiaknál sokkal hatékonyabban kell reagálnia. (tovább…)

Már a 2000-es évek közepén elvesztette az identitását a Jobbik, hiszen onnantól kezdve olyan karrierpolitikusok lepték el a pártot, akiknek a nyilvánosság előtt megfogalmazott üzenetek semmit sem jelentettek, csupán politikai hasznot reméltek tőlük. Jakab Péter ennek az egyik legjobb példája, aki még pár éve rasszista és antiszemita szólamokkal hívta fel magára a figyelmet, most pedig már Gyurcsány Ferenccel szövetkezik. A XXI. Század Intézet „Változó radikálisok, radikális változások” című élő Facebook-videós elemzésében Nagy Ervinnel, a XXI. Század Intézet kutatójával és Szentesi Zöldi Lászlóval, a Magyar Demokrata főmunkatársával arra kerestük a választ, hogy mi vezetett a Jobbik széteséséhez és balra tolódásához. A beszélgetés házigazdája Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője volt. (tovább…)

2020. február 5.-e megváltoztatta Németországot. Ezen a napon a kis Türingia tartományban a tartományi parlament az FDP-s Thomas Kemmericht új miniszterelnökké választotta. Bár titkos volt a választás, a médiában nagy felháborodást váltott ki annak a „tabunak a ledöntése“, hogy egy demokratikus politikus előszőr választatta meg magát a nemzeti-konzervatív AfD párt szavazataival kormányfővé. (tovább…)

A töredezett magyar baloldal szereplői jócskán lemaradtak az ideológiai kanyargásban; ha a társadalompolitika egyes kérdéseit szemléljük, akkor határozottan állítható, hogy közelről sem követik a szocialista, kiváltképp a szociáldemokrata elveket. (tovább…)

A nyugati elit a kozmopolita, globalista eszmékbe menekült. (tovább…)

Százmillió ember. Százmillió áldozat. (tovább…)

A XXI. Század Intézet és a Polgári Magyarországért Alapítvány együttműködésének köszönhetően az Eötvös-előadások keretében ezúttal Ryszard Antoni Legutko tart előadást a Várkert Bazárban, 2020. március 9-én 18 órától. A lengyel konzervatívok fenegyereke több alkalommal is világossá tette: Európa morális és politikai tartaléka Közép-Európában van. Véleménye szerint a Nyugat mindig megpróbál bennünket irányítani, de Közép-Európa öntudatra ébredt. (tovább…)

Bűn engedni, hogy a minket követő generációk számára az ártatlanul elhurcolt és meggyilkolt férfiak és nők emlékét egy lecsukódó történelemkönyv fedele végleg elhomályosítsa. (tovább…)

Hiába beszélt tévképzetei közepette Gyurcsány Ferenc arról, hogy az elmúlt években Magyarország tönkrement, a valóság és a tények teljesen mást mutatnak. (tovább…)

Ha valaki nem tudta volna, mekkora ereje van a nyugat-európai közéletet átjáró intoleráns és illiberális elhallgattatási kultúrának, gondoljon arra, milyen könnyen sikerült Daniel Kawczynski konzervatív párti képviselőt elszigetelni és bocsánatkérésre felszólítani, holott nem követett el semmit, ami bocsánatkérésre adott volna alapot. (tovább…)

Roger Scruton 1985-ben elkövetett egy fatális hibát: írt egy könyvet (Thinkers of the New Left), amelyben alapos elemzés és kritika alá vette a kortárs baloldali gondolkodók munkáit. Az írás nagy vihart kavart, az angol konzervatív filozófust nemtelen támadások érték, és végül egyetemi karrierje emiatt derékba is tört. A szerző a művet 2015-ben átdolgozta, ez magyarul is megjelent. Scruton januári halála miatt a XXI. Század Intézetben tartott könyvbemutató emlékezés is volt egyben. (tovább…)

Akár egy abszurd, Beckett által írt színpadi darab, amiben nem történik semmi, csak a feszültség és a várakozás növekszik, benne tehetetlen vagy éppen tenni nem akaró szereplők tucatjával, okoskodó, ám levitézlett, hiteltelen statisztákkal. (tovább…)

A hidegháború idején egyszerűbb volt a világ a Vasfüggönytől keletre. (tovább…)

A hazai ellenzék visszatérő módon beszél arról, hogy szerintük a kormány gazdaságpolitikája hibás, az ország nem megfelelő módon használja fel az uniós forrásokat. A tényadatok mellett ugyanakkor már számos nemzetközi szakember – például az IMF igazgatójának – álláspontja is cáfolja ezeket az állításokat, sőt a német kancellár is „okos” magyar beruházásokról és sikeres gazdaságpolitikáról beszél. Az ellenzéki vélekedésekkel szemben a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus során a kormány a látványberuházások helyett kiemelt hangsúlyt fektetett a gazdaságfejlesztést támogató programokra, amelyek fő céljai a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése, a foglalkoztatásbővítés és az újraiparosítás támogatása volt. Ez a szemléletváltás visszatükröződik a gazdasági teljesítményben, amely már évek óta az unió élmezőnyében található. (tovább…)

A röszkei határáttörési kísérletek és a tegnapi események felhívják a figyelmet arra, hogy a 2015-ös migrációs válság csak a kezdet volt, a jövőben újabbnál újabb migrációs hullámokra kell felkészülni Európában. Figyelmeztető jel, hogy a téli időjárás ellenére az uniós és magyar statisztikai adatok is dinamikus növekedést mutattak az utóbbi hónapokban, a magyar határnál például 2020 első öt hetében közel ötszörösére emelkedett a határátlépéssel próbálkozó illegális migránsok száma 2019 azonos időszakához képest. Aggasztó, hogy az előrejelzések további növekedést vetítenek előre, többek között a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által kidolgozott migrációs forgatókönyvek is dinamikus emelkedést várnak a migránsok számában. 2019-ben a születési országuktól eltérő országban élő embereknek a száma már 272 millió volt a világban. (tovább…)

„Minden évtized jelent valamit.” (Oswald Spengler)

(tovább…)

Szép kort élt meg, de mégis úgy érzem „igazán élhetne még”. (tovább…)

Nagy Ervinnel a Fejér megyei 4. számú választókörzet időközi választása kapcsán a Jobbik értékválságáról, politikai balra tolódásáról, kétszínű politizálásáról beszélgetett a dunaújvárosi hírportál. (tovább…)

Hosszú várakozás után az Egyesült Királyság otthagyja az Európai Unió jogalkotását, politikai intézményrendszerét. A Brexit folyamata ugyanakkor még messze nem zárult le, elkezdődik ugyanis a tényleges tárgyalásokról szóló úgynevezett átmeneti időszak, amely a tervek szerint 2020. december 31-éig tart. Frank Füredi, a XXI. Század Intézet főmunkatársa, a University of Kent szociológus professzorának véleménye szerint Nagy-Britannia hosszú idő után visszaszerezheti szuverenitását, ugyanakkor még sok tennivaló van a teljes siker eléréséhez. Hozzátette: véget ért a bizonytalanság időszaka Londonban, azonban a komoly médiatámogatásnak örvendő maradás-pártiak törhetnek még borsot a Boris Johnson vezette kormány orra alá. (tovább…)

Sokan gondolják úgy, hogy Magyarországnak nem az Európai Néppárt a legbiztosabb partnere, hanem a visegrádi tömörülés, azaz a V4. A legutóbbi uniós történések csak ráerősítettek erre az érzésre. Nagyon erős, nagyon kritikus hangú, de egyben optimista kötetet adott ki még tavaly egy hazai konferenciával összefüggésben a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány. A hazai ellenzék nem tapsolt az Európa Jövője – V4 – egység és erő című könyvnek. A mű szerkesztőjével, Békés Márton történész és politológussal, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatójával beszélgetett a Demokrata. (tovább…)

Sir Roger Scruton életművéből sokat tanulhatnak a magyar konzervatívok is – többek között erről beszélt Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója, Czopf Áron, történész, a Kommentár folyóirat szerkesztője és Pogrányi Lovas Miklós, a XXI. Század Intézet munkatársa. A XXI. Század Intézet élő videóelemzésében ezúttal a régi vágású, a hipotéziseket és az elvont elméleteket meghaladó Sir Roger Scruton életműjéről és hatásáról volt szó. (tovább…)

Tőkéczki László Széchenyi-díjas történész, dunamelléki református főgondnok két éve hagyott itt minket. (tovább…)

Temetésének második évfordulóján felavatták Tőkéczki László Széchenyi-díjas történész síremlékét a Fiumei úti sírkertben, csütörtökön Budapesten. A síremléket a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány és a Dunamelléki Református Egyházkerület készíttette. A síremléket – amelyen szerepel az is, hogy Tőkéczki László az egyházkerület főgondnoka volt – Juha Richárd szobrászművész készítette. A fekete obeliszk síremléken a Jelenések könyvéből származó Jézus-idézet olvasható: Légy hű mindhalálig, s neked adom az élet koronáját. (tovább…)

A Fideszt nem lehet csak úgy kitenni az Európai Néppártból (EPP), inkább lépnek le még időben, ha nem változik semmi sem, ők maguk – ez nem vitás; a kérdés inkább az, hogy maga a pátszövetség vissza akar-e térni a konzervatív és kereszténydemokrata, „jobboldalinak” aposztrofált értékekhez, vagy végleg átveszik az irányítást a megfelelési kényszerben szenvedő futóbolondok, a magukat kereszténydemokratáknak hazudó csalók, és a baloldalról beszivárgott agitátorok. (tovább…)

Sokan vélik úgy, hogy a Momentum és az egykori SZDSZ közé vastag egyenlőségjel biggyeszthető, csupán generációs különbség van.

(tovább…)

Scruton egy olyan időszakban mutatta meg, hogy a józan ész és konzervativizmus szöges ellentétben áll korunk kulturális konvencióival (a liberális hegemóniával és egalitárius társadalmi utópiákkal), amikor ez Európában „akadémiai kiközösítéssel” járt. (tovább…)

Roger Scrutont nem csak a családja siratja. Halála súlyos veszteség Európa szellemi életének is. (tovább…)

Elhunyt Sir Roger Scruton filozófus, a Magyar Érdemrend Középkereszt birtokosa. A brit gondolkodó elsősorban politikaelméleti és esztétikai írásai révén vált ismertté Magyarországon. (tovább…)

Mára egyértelművé vált, hogy sem az európai gazdaság problémáira, sem a kontinens elöregedésének megállítására nem megfelelő válasz a bevándorlás, továbbá az sem igaz, hogy az egész folyamat megállíthatatlan lenne. Ugyanakkor hiába telt el közel öt év a 2015-ös bevándorlási válság kirobbanása óta, az Európai Unió továbbra sem egységes abban, hogy miként viszonyuljon a migrációhoz, mint jelenséghez. Amíg a meghatározó tagállamok kormányainak bármelyike is bevándorláspárti marad, nem lehet gyökeres változásra számítani, így a magyar határvédelemhez hasonló nemzeti megoldások szerepe 2020-ban is kiemelt marad. Ennek eredményeként az idei is küzdelmes év lesz az európai belpolitikában. (tovább…)

Vége a kampányhangulatnak, a kormányfő által meghirdetett cselekvési tervek megvalósítása nyomán 2022-re a többség számára világossá válhat, hogy az országépítők a nemzeti oldalon találhatók, míg az ellenzéki térfélen jobbára csak a romboláshoz értenek a vízió nélküli politikusok – mondta a Magyar Hírlapnak Deák Dániel. (tovább…)

1989-ben nem a nemzetközi nagyhatalmi konstelláció változása, a várva várt Nyugat rendre elmaradozó segítsége vagy a szovjet represszió enyhülése és a kommunista rezsimek puhulása vezetett felszabaduláshoz. A változás sokáig érlelődött, komoly előzményei voltak és alulról jött. (tovább…)

A felsőoktatás egészen más értékeket táplál a fiatalokba, mint amiket a szüleiktől kaptak. (tovább…)

Szanyi Tibor kilépése az MSZP-ből már a sokadig példa arra, hogy a szocialisták komoly válságban vannak, már egyáltalán nem vehető biztosra, hogy a párt 2022 után is létezni fog. Az elmúlt időszakban tapasztalható sorozatos kilépések mögött Gyurcsány Ferenc erősödő és megosztó szerepe áll: míg sokan a Demokratikus Koalícióba lépnek át, addig mások – éppen az ő növekvő befolyása miatt – tőle független, alternatív politikai formációkat keresnek. Gyurcsány Ferenc célja egyértelmű, egy általa vezetett ellenzékkel akar nekifutni a következő országgyűlési választásnak. (tovább…)

A hit alapvető attitűd, amely az ember sajátja, és amelyből, ha életképes civilizáció keretein belül él az egyén, mindig és mindenhol vallás születik. (tovább…)

Harminc esztendővel ezelőtt, 1989 utolsó heteiben egyet akart román és magyar: szabadságot és demokráciát. 1989 véres decembere Temesváron kezdődött. (tovább…)

Már 2019 második felében is érzékelhető volt a fokozódó migrációs nyomás Magyarország és Európa határainál, ami 2020-ra csak tovább fog erősödni. Hiába állítják az ellenkezőjét balliberális véleményformálók, az elkövetkezendő évtizedekben most még elképzelhetetlen méreteket fog ölteni a bevándorlás: az ENSZ és a Világbank előrejelzései szerint több száz millió ember kelhet útra 2050-ig. Európának minderre fel kell készülnie és meg kell találnia azt a politikai irányt, aminek köszönhetően visszanyerheti az elmúlt évtizedekben elvesztett geopolitikai súlyát, illetve meg tudja védeni magát a tömeges migrációtól. Ursula von der Leyen kezdeti lépései ezekben a kérdésekben bíztatóak. (tovább…)

Boris Johnson elsöprő győzelmét követően szinte biztosra vehető, hogy a britek kilépnek az Európai Unióból. A Brexitnek köszönhetően nagyon sok területen visszakaphatja az önállóságát Nagy-Britannia, a 2016-os népszavazást megelőző gazdasági összeomlást vizionáló várakozások pedig várhatóan nem igazolódnak be. A mostani választással hosszú idő után vége lehet a politikai instabilitásnak a szigetországban és ismét egy világos vízióval rendelkező erős kormány irányíthat, amelynek köszönhetően az ország visszanyerheti szuverenitását. Frank Füredi, 1969 óta Nagy-Britanniában élő szociológus, a XXI. Század Intézet főmunkatársa az Intézet mai videós elemzésében kiemelte, a Brexitet középpontba helyező kampány sikeresnek bizonyult, még ott is nyerni tudtak a konzervatívok, ahol erre évtizedek óta nem volt példa. Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, a konzervatívok történelmi győzelmével azt üzenték a britek, hogy nem kérnek tovább a brüsszeli befolyásból. (tovább…)

Roger Scruton egyetemi karrierjével fizetett azért a könyvért, amit most a kezében tarthat az olvasó. A filozófus saját bőrén tapasztalta meg a nyolcvanas években, mit jelent a kirekesztés, az ellehetetlenítés, a véleményterror, a cenzúra: miután a Thinkers of the New Left (1985) című művében alapos, kritikai elemzését adta a kortárs újbaloldali gondolkodók munkásságának, kiadóját nyomás alá helyezték, könyveit leszedték a boltok polcairól, és Scrutonnak távoznia kellett az egyetemi katedráról is. (tovább…)

A Fidesz–KDNP közel tíz évvel ezelőtti első kétharmados győzelme óta felnőtt egy újabb nemzedék. Akik idén első választók voltak, 2010-ben csupán az általános iskola alsó tagozatán koptatták az iskolapadokat. (tovább…)

Nap mint nap sétálunk városaink utcáin, miközben gyakran észre sem vesszük, milyen fontos történelmi események helyszínei felé visz bennünket utunk. Budapest belvárosának házain mind a mai napig ott vannak a világháború és az 1956-os forradalom és szabadságharc nyomai, melyek lépten-nyomon arra emlékeztetnek bennünket, hogy ez a város mindig is élni akart, mindig vágyott a szabadságra. Békés Márton, Gyarmati István és Takács Tamás Péter most megjelent, Budapest Hegei című könyve arra késztet minket: fedezzük fel ezeket a történelmi helyszíneket és egy kicsit éljük át mi is a szabadságért küzdő honfitársaink történetét. (tovább…)

Egészen a legutóbbi időkig csakis a gyerekektől volt szokás elvárni, hogy másvalakinek a bőrébe bújjanak: játsszák azt, hogy félelmetes oroszlánok, alakítsák Nagy Sándort vagy Supermant. Manapság viszont a felnőttek előtt is szabad a pálya; ők is eldönthetik, micsodák-kicsodák, s minek tekintse őket a külvilág. (tovább…)

A 2015-ös migrációs válság hatására minden eddiginél erősebb lett Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia együttműködése, ami mára a bevándorlás kezelése mellett számos egyéb területen is megnyilvánul. A soron következő legnagyobb kihívás a V4-ek előtt a 2021-2027-es uniós költségvetés ügye, amely kapcsán ez a négy ország egységesen lép fel és képviseli az érdekeit. A V4 országok együttműködésének köszönhetően jó esély van arra, hogy a régió szempontjai hangsúlyosan megjelenjenek a következő hétéves uniós pénzügyi keret kialakítása során. A XXI. Század Intézet mai, „Kitart-e a V4-ek egysége?” című konferenciáján Steiner Attila, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára kiemelte: a következő fél év legfontosabb tárgyalásai az európai uniós költségvetéshez kapcsolódnak majd. Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője pedig azt hangsúlyozta, a V4 egy új minőséget jelent az EU-n belül és reneszánszát éli ez az együttműködés. (tovább…)

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és Szájer József európai parlamenti képviselő kapta idén a Petőfi-díjat. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány és a Mol-csoport kitüntetését december 2-án adták át Budapesten, a Terror Háza Múzeumban. (tovább…)