Hírek

A XXI. Század Intézet új, Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, húsz-huszonöt percben a kampány aktuális kérdéseiről. Az első adás témája mi más lehetett volna, mint a hétvégén végre-valahára révbe ért baloldali előválasztás. A műsorban ennek kapcsán szó esett többek között a „tiszták koalíciójáról”, amelyben továbbra is az ellenzék politikai zombijai játszanak kulcsszerepet, valamint a messziről jött ember, azaz Márki-Zay Péter karakteréről, akit politikai porszívóügynöknek neveztek. (tovább…)

A XXI. Század Intézet kilenc munkatársa által írt, A Nagy Terv – A Soros-birodalom Közép- és Kelet-Európában címet viselő könyv megjelenése kapcsán szervezett online könyvbemutatót az Intézet. Az augusztus végén megjelent tényfeltáró kötet Soros Györgynek a közép- és kelet-európai térségben 1984 és 2020 között folytatott befolyásszerzési tevékenységét mutatja be, mintegy 400 oldalon. A kötet megírását egyévnyi kutatómunka előzte meg, szerzői 12 nyelv forrásai alapján állították össze. Laudációt Bayer Zsolt tartotta, aki hangsúlyozta, hogy a könyv kiválóan dokumentálja Soros szerteágazó tevékenységét, aminek következtében innentől nem lehet azt mondani, hogy a Soros-terv nem létezik. A rendezvény pódiumbeszélgetése során Schmidt Mária, G. Fodor Gábor és Kocsis Máté beszélgettek a szerkesztő, Békés Márton moderálása mellett, akik mindannyian egyetértettek abban, hogy Soros Györgyöt továbbra sem szabad lebecsülni, mivel az általa kiépített struktúrák beágyazottsága miatt bármikor képes ellentámadásba lendülni az érdekei ellen fellépő erőkkel szemben. (tovább…)

Már a látszatra sem ügyelnek Brüsszelben, az Európai Parlament LIBE-bizottsága például egy olyan delegációt küldött Magyarországra vizsgálódni, amelyiknek az egyetlen magyarországi tagja Donáth Anna, momentumos politikus – jelentette ki Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője legújabb videóelemzésében. Kiemelte: az ellenzéki politikus mellett LMBTQ-aktivisták és migránspárti, brüsszeli politikusok érkeztek még Magyarországra a jogállamiságot vizsgálni, akiknek a legfőbb céljuk egy olyan Magyarországot támadó jelentés elkészítése, amely várakozásaik szerint felszámolja a nemrég elfogadott gyermekvédelmi törvényt.  Világossá vált, hogy a migrációs válsághoz hasonlóan ebben az ügyben is szuverenitáskérdésről van szó, és a nemzetközi erők aknamunkája ellenére Magyarország azonban nem enged a nyomásnak, a gazdaság stabilitásának köszönhetően már pénzügyi eszközökkel sem tudják zsarolni hazánkat – tette hozzá Deák Dániel kiemelve: a kiszivárgott hírek szerint például már a helyreállítási alap forrásainak visszatartásával sem próbálkozik Brüsszel, hiszen belátták, hatástalan a zsarolás. (tovább…)

Az Eötvös-előadások keretében ezúttal Joshua Muravchik tartott előadást a Várkert Bazárban, melynek során kijelentette: „A szocializmus az emberiség legnagyobb hibájának bizonyult, amióta a kígyó becsapta Évát.” Az amerikai külpolitikai szakértő a Mi történt a szocializmussal? című előadásában kifejtette, hogy az elmúlt két évszázad nagy része alapvetően egyetlen ötlet, a szocializmus megvalósítása körül forgott, amely a sorozatos kudarcai ellenére a mai napig meghatározó részét képezi korunk politikai ideológiáinak. (tovább…)

A döntés évei jönnek, sőt nagyon úgy tűnik, hogy már el is érkeztek – mutat rá a Kommentár folyóirat 2021/3 száma, amely Európa legfontosabb sorskérdéseivel és az ellenforradalommal foglalkozik. A tartalmi összkép ennél is gazdagabb: posztcovid korszak, tudatipari hatalomátvétel, geopolitika, Franciaország végzete, demográfiai válság, keresztény értékek, társadalmi igazságosság, populizmus, ellenforradalom, Molnár Tamás 100, korszakos könyvek, kultúrharc – így áll össze a lap tartalomjegyzéke. Az olvasó nem csalódhat: a Kommentár témaválasztása és hangvétele ismét egyedi módon csendül ki a hazai közbeszédből. (tovább…)

Európa jövője a múltjában van. (tovább…)

(tovább…)

A XXI. Század Intézet 400 oldalas ténykönyvet adott ki nyár végén Soros György közép- és kelet-európai tevékenységéről, amely a nemzetközi tőzsdespekuláns 1984 és 2020 közötti, nyílt és közvetett regionális befolyásszerzését vizsgálja. A Nagy Terv – A Soros-birodalom Közép- és Kelet-Európában című kötet összesen 18 országra terjed ki, amelyhez szerzői egy éven keresztül 12 nyelven gyűjtötték és elemezték a forrásokat. A közép-ázsiai és amerikai kitekintéssel kiegészített regionális körkép nyilvános adatok alapján bizonyítja, hogy Soros György tevékenysége elsősorban a nemzetállamok destabilizálására irányul. (tovább…)

(tovább…)

A magyar kormány szuverenitásvédő harca 2015-ben ütközött igen látványosan a Soros-birodalom ellenállásába, amikor az illegális migrációt az Orbán-kabinet határvédő intézkedésekkel tartóztatta fel. Majd következett a bevándorlással kapcsolatos népszavazás kiírása, az átláthatatlanul működő „civil” szervezetek transzparenssé tételéről szóló törvény elfogadása és a Közép-európai Egyetemnek (CEU) a hazai felsősoktatási szabályok elfogadására való rábírása. Azóta Soros hadban áll Magyarországgal. A küzdelem azonban jóval korábbra megy vissza: Antall Józsefnek, sőt Horn Gyulának is meggyűlt vele a baja, de földrajzilag is jóval szélesebb a frontvonal, hiszen a „Soros-birodalom”, ahogyan imperátora nevezi, egész Közép- és Kelet-Európát be akarja kebelezni. Immár lassan 40 éve. (tovább…)

(tovább…)

1963-ban a leköszönő Harald Macmillan azzal a figyelmeztetéssel adta át fiatal utódjának a stafétabotot, hogy: „mindaddig, amíg nem akarod elfoglalni Afganisztánt, minden rendben lesz.” (tovább…)

Az utóbbi években minden korábbinál szorosabbá vált a Visegrádi Együttműködés tagállamainak kapcsolata, ami a gazdasági projektek mellett ma már a politikai érdekérvényesítés terén is megmutatkozik. Ennek okán a Csehországot, Lengyelországot, Magyarországot és Szlovákiát magába foglaló V4-ek ma már nem csupán egy a kontinens többi regionális együttműködése közül, hanem sokkal inkább az elmúlt harminc év legsikeresebb államközi szövetsége, ami a 2020-as években több előrejelzés szerint is Európa gazdasági motorjává válhat. (tovább…)

Kísértetiesen hasonlít a kispesti szocialisták ügyének kezeléséhez Cseh Katalin botránya is. (tovább…)

(tovább…)

A jövő évi választások idején már elmondhatjuk, hogy a rendszerváltoztatás óta eltelt időszak fele Orbán Viktor kormányzásával telt. A miniszterelnök a magyar politikatörténet nagy csúcstartói, azaz Bethlen István és Tisza Kálmán kormányon töltött idejét már ma meghaladja, akár ha egybefüggő három ciklusa vagy pedig az ehhez minden joggal hozzászámított első kormányzása felől nézzük. Ezt a rekordot ráadásul demokratikus viszonyok között érte el, sőt éppenséggel a népszuverenitás hatókörének kibővítése révén. A hazai, jobboldali történelmi blokk szilárdságát az fogja bizonyítani, amikor az idehaza köré szőtt hegemónia kulturális természetűvé válik. (tovább…)

A kormány kiáll a nemzeti szuverenitásért, miközben a baloldal a magyarok többségének akaratával szembemenve már sokadszorra a globalista erők érdekeit képviseli. (tovább…)

A 21. század emberistenei nem agyszülemények. (tovább…)

„Korrupció az, amiből mi kimaradunk.” – Hofi. (tovább…)

Felfelé ívelő időszak van, én pedig nem nagyon tudok mondani olyan kormányerőt, amely 6-7 százalékos éves növekedés mellett elvesztett volna egy választást. Deák Dániel interjúja a Mandinerben. (tovább…)

(tovább…)

Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója és a Kommentár folyóirat főszerkesztője interjút adott a Mandinernek. A beszélgetés a folyóirat és az M5 csatorna koprodukciójában készülő Kommentár Klub című kulturális magazinműsor évadzáró részének témáihoz kapcsolódott. A beszélgetésben szó volt a nyugat-európai új antiszemitizmusról, a Magyarország elleni uniós eljárásokról és arról, hogy az elmúlt több mint egy évtized tanúsága szerint a magyar jobboldal társadalmi konszenzusképző erővel rendelkezik. Az erre vonatkozó kijelentések rövidített és szerkesztett változatát közöljük. (tovább…)

A nyugati világban minden a szexről szól. Talán azért, hogy másra ne maradjon idő. (tovább…)

A járványkezelés sikeressége nyomán Magyarország válságállóvá vált, így már a harmadik hullám során elkezdett erősödni a kormánypártok támogatottsága. A XXI. Század Intézet negyedéves nagyelemzése. (tovább…)

A totalitárius diktatúrák a huszadik században a kollektív jogokat helyezték az egyén fölé, melynek címén rengeteg borzalmat követtek el. A mai, új ideológiai áramlat megfordítja ezt és az elvont egyén fogalmát helyezi a közösség fölé. Frank Füredi, Célkeresztben a határok című, új könyvével az ellen a nyugati propaganda ellen emel szót   – magyarázatul szolgálva egyúttal a nyugati emberek számára – amellyel hosszú évek óta fordulnak Magyarország felé. A mérföldkőnek számító könyv bemutatóján olyan izgalmas összefüggésekről beszéltek a résztvevők, minthogy az új ideológiák képviselői hogyan emelnek új határokat úgy, hogy közben az alapvető társadalmi normák határait próbálják meg átalakítani, eltörölni. (tovább…)

A kimondott szónak ereje van. Orbán Viktor felszólítását nem hagyhatták figyelmen kívül sem Budapesten, sem a térség többi fővárosában, de még Moszkvában sem. (tovább…)

Mióta az eszemet tudom, mindig is futballmeccsre járó ember voltam, de olyan lelkesítő élményben, mint most, még soha nem volt részem. (tovább…)

Az Európai Unió nem fog magától megjavulni, nekünk kell visszavezetni a helyes ösvényre – mondta Orbán Viktor a Magyar Függetlenség Napján. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány konferenciáján a miniszterelnök megfogalmazta azokat a téziseket, melyekkel a magyar kormány hozzájárul az összeurópai vitához, ami az unió jövőjéről szól. „Mi, nemzeti alapon álló demokraták állunk szembe a birodalom építőivel” – fogalmazott a kormányfő. A Pesti Vigadóban tartott eseményen Orbán Viktor miniszterelnök mellett Schmidt Mária, a „30 éve szabadon emlékév” kormánybiztosa, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és Varga Judit igazságügyi miniszter is beszédet mondott a magyar függetlenség napja alkalmából. (tovább…)

Korunkban a hagyományos háborúk ugyan háttérbe szorultak, ez azonban korántsem jelenti a hadviselés alkonyát. Éppen ellenkezőleg: az államok közötti szabályos háborúk számának csökkenésével egyre inkább mindenki egy totális háború résztvevőjévé válik – akár akaratán kívül is. Gerillaharcok, hibrid és proxy-háborúk, kiberhadviselés, „színes forradalmak”: ezek váltak a 21. század „szép új világháborújának” alapfogalmaivá. Ezt a tematikát járja körül a Kommentár folyóirat 2021/2-es száma, melynek hívószava: „szabálytalan háború”. (tovább…)

Egy kormány teljesítményét szellemi és anyagi építkezésén, a közösséghez hozzáadott értéken, illetve a válságok kezelésének, nem pedig menedzselésének sikerén lehet megmérni. (tovább…)

Ne hallgassunk a kultúrharc-tagadókra. Mindent eldöntő küzdelem zajlik: a társadalom jövője a tét. (tovább…)

A rendszerváltoztatás után az állam egyik napról a másikra kilépett a sport mögül úgy, hogy nem volt magántőke, ami biztosította volna a továbbiakban a finanszírozást. Ezt a hátrányt hozta be az Orbán-kormány 2010 után az állami szerepvállalással, amelyet azonban sok támadás ér az ellenzéki oldalról. A XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorában ezúttal Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője és Murányi András, Karácsony Gergely főpolgármester sporttanácsadója vitázott Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság és a Magyar Sakkszövetség elnökének moderálásában. A vitapartnerek egyetértettek abban, hogy a sportnak erős identitásteremtő szerepe van, hiszen politikai oldaltól függetlenül mindenki örül a nemzeti sportsikereknek. (tovább…)

2004-ben lelkesen, tele reménnyel, és de azért szorongva váltunk az Európai Unió tagjaivá. Eddigi tapasztalataink alapján azért egyfajta számvetést készíthetünk. (tovább…)

Aki azt hiszi, hogy csak a régi típusú gyarmattartók voltak képesek fennhéjázón tekinteni azokra, akik „mások, mint mi,” hát nagy tévedésben van. (tovább…)

A XXI. Század Intézet és Hidvéghi Balázs független európai parlamenti képviselő Európa a 21. században című közös rendezvénysorozatának második konferenciája Jobb/Közép címmel folytatódott. Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója szerint a 21. század Közép- és Kelet Európa évszázada lesz, mert a régió népei innovatívabbak, szorgalmasabbak és elszántabbak. Mint mondta, az elmúlt évtizedekben válságok sora bizonyította, hogy a föderalizációs álmokat dédelgető unió képtelen a válságkezelésre, és a nemzetállamok hatékonyabbak voltak e téren. Hidvéghi Balázs szerint nem szabad hagyni, hogy a balliberálisok uralják a nyelvet, mivel ezáltal képesek a közbeszédet oly módon befolyásolni, hogy a korábban mérsékeltnek számító erőket szélsőségesnek állítsák be. Ezért erőteljesebb fellépésre bíztatja az európai jobboldali erőket. (tovább…)

Fekete-Győr András hite szerint neki jár a hatalom: lévén közismert jogászdinasztia sarja, kipróbált kommunista funkcionárius unokája, impexes szülők gyermeke. (tovább…)

Mai korunk egyik fő törésvonala a lokalizmus és a globalizmus szembenállása: hogyan ragadható meg ön szerint e feszültség lényege? Kik között jön létre ez a már-már elemi nézetkülönbség? (tovább…)

Gyakorlatilag sem ideje, sem energiája nem marad Karácsony Gergelynek a főpolgármesteri feladataira, miután már teljes mértékben az országos politikára és a következő választásra összpontosít. (tovább…)

Megjelent FRANK FÜREDI szociológus professzor, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa CÉLKERESZTBEN A HATÁROK című kötete. (tovább…)

G. Fodor Gábor politológus legújabb könyve Az Orbán-szabály címet viseli, amely egyúttal a XXI. Század Intézet induló, Új Idők című könyvsorozatának nyitódarabja is. Az intézet Mozgásbancímű műsorának vendége ezúttal a szerző mellett Békés Márton történész, a könyvsorozat szerkesztője volt, akik a múltheti könyvbemutatótól eltérően aktuálpolitikaibb szemszögből beszélgettek a miniszterelnök koherens világképéről, amelynek mozgatórugóiba a könyv kellően precíz betekintést enged. A vendégek egyetértettek abban, hogy Orbán Viktor nemcsak elkezdte, de húsz évig tartó (1990–2010) eltérítése után be is fejezte a rendszerváltoztatást, és amellett, hogy korszaképítőnek bizonyul, a folyamatban lévő világrendszerváltásban is számot kell vele vetni. (tovább…)

Karácsony Gergely ugyanazt a balliberális politikát képviseli, mint ami a 2010 előtti időszakban lényegében a csőd szélére sodorta a magyar gazdaságot. (tovább…)

G. Fodor Gábor Az Orbán-szabály című kötetének megjelenése kapcsán online könyvbemutatót szervezett a XXI. Század Intézet. A 2010-ben kezdődő Orbán-korszak tudatos és stratégiai építkezésen alapszik, amely teljesítményt az egész világ egyre inkább kénytelen elismerni. A szerző arra keresi a választ könyvében, hogy mitől vált különleges, majd később korszakalkotó politikussá a magyar miniszterelnök. A könyvbemutatót Tallai Gábor nyitotta meg, majd Stumpf István mellett felszólalt Lánczi András, Deutsch Tamás és Bayer Zsolt is, akik mindannyian egyetértettek abban, hogy könyv egyedülálló módon adja vissza a miniszterelnök által képviselt filozófiát és egyszerűen magyarázza el Orbán Viktor sikerességének kulcsát. A rendezvény pódiumbeszélgetése során a szerzővel Schmidt Mária és Barthel-Rúzsa Zsolt beszélgettek Békés Márton moderálása mellett az elmúlt tíz év tudatos, stratégiai alapokon nyugvó építkezéséről, aminek a könyv kötelező irodalom módján ad keretet. (tovább…)

Mennyire önálló politikai szereplő Dobrev Klára, kik az ellenzéki összefogás erős emberei, kitartanak-e az ellenzéki alakulatok egy népszerűtlen jelölt mellett is? (tovább…)

Majd a progresszív tőkések megmondják!

(tovább…)

A Fidesz intellektuális fölénye ismét sikert hozott: a választók büntetik a pitiáner politikát folytató baloldalt, míg jutalmazzák a hosszú távú célokat és terveket megfogalmazó jobboldalt. (tovább…)

Az Orbán-kormánynak nincs vitája Európával. Vitája van a baloldali csoportokkal, vitája van a föderalista intézményekkel, ami a politikai szembenállás természetéből ered. (tovább…)

A vidéki szavazókra is kivetette hálóját Karácsony Gergely, ami azt jelzi, a főpolgármester lesz a baloldal miniszterelnök-jelöltje. (tovább…)

A nyugati világot átszövi a materiális, hedonista szellemiség, amely nem meglepő módon a progresszív politikai céloknak is megfelelő kulturális táptalajjal szolgál. (tovább…)

A XXI. Század Intézet könyvsorozata, az Új Idők hazai szerzők gondolataival újítja meg a magyar politikai gondolkodást. A nyitódarab G. Fodor Gábor „Orbán-szabályról” írott könyve. A könyvről Békés Márton történész, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója készített recenziót.

(tovább…)