Címke: belpolitika

Miközben a baloldal felelőtlen és rendkívül veszélyes javaslatok sorát teszi még a mostani háborús helyzetben is, addig a stratégiai nyugalmat hirdető Orbán-kormány a magyar nemzeti érdekek mentén igyekszik kimaradni a háborúból, Magyarország békéjének és biztonságának megőrzésén dolgozik. Nem meglepő, hogy Orbán Viktor ilyen magabiztosan lép fel a mostani válsághelyzetben is, hiszen számos lokális és globális krízishelyzettel vette már fel sikeresen a küzdelmet az elmúlt években, válságkezelő politikája több esetben is iránymutatóvá vált Európában. A Gyurcsány Ferenc által vezetett baloldal a 2008-as válságot is félrekezelte és a mostani helyzetben szintén elbuktak, sőt maga Márki-Zay és a baloldal idézne elő még nagyobb krízishelyzetet, ha hatalomra kerülve támogatnák azokat a szankciós javaslatokat, amelyek veszélyt jelentenének hazákra nézve, mint például az orosz gáz elzárása. Összefoglalva: a baloldalra válsághelyzetben sem lehet számítani, belesodornák hazánkat a háborúba. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget minden héten, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A legújabb adásban többek között szó esett az életünket felforgató váratlan eseményekről, a politikai professzionizmus művészi jellegéről, az ellenzék rendre rossz pozíciót fogó politikájáról, valamint az „eklektikus kormányzás” szükségességéről. A vendégek egyetértettek abban, hogy az ellenzéki szivárványkoalíció oldalán se politikai innovációt, se egy – széles körben elfogadott – karakteres vezetőt nem lehet találni. (tovább…)

Nagyjából két héttel a parlamenti választás előtt döntő jelentősége van annak, hogy melyik politikai oldal tudja jobban mozgósítani a szavazóit. Ebből a szempontból is jelzésértékű, hogy míg Orbán Viktor félmillió embert tudott utcára hívni március 15-én, addig a hat balliberális párt és Márki-Zay Péter közös „kormányváltó” tiltakozására csupán pár ezren voltak kíváncsiak – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a baloldali szavazók szemmel láthatóan kevésbé lelkesek, ezt már a baloldalhoz köthető közvélemény-kutatók is egyértelműen így látják. Ennek oka Márki-Zay Péter katasztrofális kampánya, illetve az, hogy a baloldal a belesodorná az országot a háborúba, amit a magyarok döntő többsége egyértelműen elutasít – hangsúlyozta az elemző. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget minden héten, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A legújabb adásban Európa és Magyarország lehetséges jövendőbeli problémáiról volt szó, az egész kontinenst veszélyeztető ellátási problémákról, az ígéretekről és a düh szerepéről a politikában, valamint az orosz–ukrán háború belpolitikára és a magyar emberekre gyakorolt hatásairól. (tovább…)

Novák Katalin államfővé jelölése komoly fordulatot hozott a magyar belpolitikában, hiszen ő lesz a mai megválasztása után Magyarország történetének első női és egyben az eddigi legfiatalabb köztársasági elnöke. Társadalmi megítélése rendkívül pozitív, aminek köszönhetően könnyen be tudja tölteni azt a legfontosabb államfői feladatot, hogy megtestesítse a nemzet egységét. Várhatóan a miniszterként is képviselt családpolitikát államfőként is erőteljesen képviseli majd, emellett nemzetközi téren is aktív szereplő lehet a hivatali ideje alatt a több nyelven is beszélő politikus. A baloldal láthatóan nem tudott mit kezdeni Novák Katalin jelölésével, hosszú és meglehetősen kínos casting után végül azt a külföldön élő és belpolitikai beágyazottsággal nem rendelkező Róna Pétert választották saját jelöltnek, aki még a baloldal táborát is erőteljesen megosztja. (tovább…)

A koronavírus-járványhoz hasonlóan az orosz–ukrán háború kapcsán is felelőtlen magatartást folytat a baloldal, ismét kizárólag az aktuálpolitikai szempontokat tartják szem előtt, amivel már a kárpátaljai magyarokat is veszélybe sodorták – hangsúlyozta Deák Dániel legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Márki-Zay Péter oroszpártisággal vádolta meg az orosz tankok elől menekülő kárpátaljai magyarokat, amivel még az ukrán nacionalistáknak is kiszolgáltatta a sanyarú helyzetben lévő nemzettársainkat a baloldal miniszterelnök-jelöltje. Kiemelte: a baloldali politikusok emellett rendre álhíreket terjesztenek, így igyekeznek lejáratni a kormányt ebben a krízishelyzetben is, miközben nemzeti egységre lenne szükség. Ez a próbálkozásuk azonban visszájára sült el, hiszen tovább folytatódik támogatottságuk csökkenése, a választók kiábrándultak a zagyvaságokat beszélő Márki-Zayból – szögezte le az elemző. (tovább…)

Békés Márton történész–politológus, a XXI. Század Intézet igazgatójának Nemzeti blokk – A Nemzeti Együttműködés Rendszere című kötetével folytatódik az intézet 21 című zsebkönyvsorozata. A szerző szerint a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, melynek célja a nemzeti integráció konszenzusának megteremtése, csak belülről lehet megérteni.  (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget minden héten, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A legújabb adás témájául a szex szolgált, amelynek kapcsán egy sor kérdésről (például a magánszféra és közszféra határáról, az őszinteség problémájáról, és a média hatásáról) diskuráltak a vendégek, mindezt kulturális és politikai filózófiai keretbe helyezve. Abban mindketten egyetértettek a magánéleti szexualitás kapcsán, hogy azon kérdéseknek, amelyek kívül esnek a büntetőjog és a nemzetbiztonság területén, azoknak nem szabadna befolyásolniuk a politikai preferenciákat. (tovább…)

A 21. század legégetőbb kérdésének a migráció és a világjárványok maradandósága mellett az energiakérdés fog bizonyulni. A tiszta, megfizethető, fenntartható és tárolható energia beszerzése az előttünk álló évtizedben nemcsak az átgondolatlan, ideologikus környezetvédő mozgalmak és a mögöttük álló globális lobbi miatt kerülhet veszélybe, hanem a geopolitikai játszmáknak is tárgyává válik. Az energiakihívás összefüggésében szemlélve az Északi Áramlat 2 beindítása, a Paks II. beruházás, a rezsicsökkentés fontossága és az amerikai–orosz–kínai kötélhúzás energiapolitikai vetülete egyaránt értelmet nyer. Ennek részeként szintén egy tőről fakad a lakossági energiaköltségek hazai állami szabályozása, az atomenergia „zöldként” való elismertetése és a klímapolitikai szuverenitás. A XXI. Század Intézet rendezvényén a témában Hortay Olivér, Kitta Gergely és Kosztur András beszélgettek Deák Dániel moderálása mellett, akik mindannyian egyetértettek abban, hogy az energiakihívásra adott válaszunk a 2022-es magyarországi választások tétjei között is szerepel. (tovább…)

Immár harmadik éve határozza meg mindennapjainkat a koronavírus, ami amellett, hogy több korábbi törésvonalat is felnagyított, új ellentétek kialakulását is eredményezte. Az ebből fakadó társadalmi elégedetlenségeket több párt is sikerrel tudta meglovagolni Európában, amik komoly támogatottságra tudtak szert tenni több uniós országban is. A jellemzően elitellenes formációk ennek köszönhetően rövid idő alatt, több esetben is politikai tényezővé váltak, amivel jelentősen hozzájárultak az egyes országokban fellépő politikai instabilitáshoz. A pártok jelenlegi támogatottsága azonban a koronavírus megfékezésével újra könnyen visszaeshet, így közel sem biztos, hogy hosszútávon is képesek lesznek fenntartani a vírus okozta ellentétek miatt megnövekedett támogatottságukat. (tovább…)

A 2021-es év a kilábalás éve volt, Magyarország pedig bebizonyította, hogy válságálló – jelentette ki Deák Dániel legújabb, évzáró videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője elmondta: a magyar gazdaság gyorsan kilábalt a koronavírus-járvány jelentette sokkból és míg a baloldal a 2008-as válság során megszorítások tucatjait vezette be, addig a nemzeti kormány ezzel szemben többletforrásokat biztosít az emberek és a vállalkozások számára. A baloldalnak 2021 a nagy remény időszaka volt, hiszen azt várták, hogy az előválasztás majd csodát tesz a támogatottságukban, de ez nem következett be: decemberre teljesen elvesztették a lendületüket, Márki-Zay Péter egyáltalán nem váltotta be a baloldalon hozzá fűzött reményeket. A rezsicsökkentés, a minimálbér, a gyermekvédelem és a bevándorlásellenes intézkedések támadása politikai öngyilkosság, így nem meglepő, hogy már a baloldal belső mérései szerint is elképesztő mértékben vezet a Fidesz. Ennek ellenére a nemzeti oldal nem dőlhet hátra, hiszen a gyenge magyarországi baloldal mögött egy erős globális hálózat áll, ami mindent megtesz a patrióta magyar kormány megdöntése érdekében – értékelte az idei évet Deák Dániel. (tovább…)

A 2003-ban párttá alakult Jobbik idén októberben „nagykorúvá vált”, ám az elmúlt tizennyolc esztendőben számos olyan identitásváltozáson ment keresztül, ami egyedülálló a rendszerváltoztatás óta fennálló többpárti demokráciában. Az egykori nemzeti radikális párt több politikai törésvonalat lépett át, majd megpróbált a politikai centrumban helyezkedni, ám mára egyértelművé vált, hogy a 2022-es választásokon a progresszív ügyeket felvállaló baloldal szerves részeként fog a jobboldallal szemben felállni. A Jakab Péter által fémjelzett irányvonal elvesztette nemzeti jellegét, mind mondanivalójában, mind szövetségi politikájában, sőt a határon túli magyarokhoz és az Európai Unióhoz fűződő viszonyában egyaránt a nemzetközi baloldal magyarországi képviselőit követi. A Gyurcsány Ferenc ellenében született Jobbik 2021-re Gyurcsány Ferenc szövetségese lett, az úgynevezett előválasztások során pedig elvesztette politikai és szervezeti szuverenitását, így jövője bizonytalanná vált. (tovább…)

Márki-Zay Péter baloldali miniszterelnök-jelölt az elmúlt hetekben vállalhatatlan stílusban sértegette azokat a választópolgárokat, akik támogatják a rezsicsökkentést. Hasonlóan nyilatkozott a kanadai állampolgársággal is rendelkező politikus a benzinár-csökkentés, a gyermekvédelem és a bevándorlás ügyében is, mely témákban a rezsicsökkentéshez hasonlóan a magyarok elsöprő többsége a kormány álláspontját osztja. A baloldal nem támogatta a gyermekvédelmi népszavazást sem, a 2015-ös migrációs válsághoz hasonlóan most is álproblémáról beszélnek – hívta fel a figyelmet legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a baloldal és annak miniszterelnök-jelöltje ezzel politikai öngyilkosságot követ el, mivel ismét egy szűk kisebbség, Brüsszel és a nyugati multicégek álláspontját képviselik ezekben a fontos kérdésekben, így nem meglepő, hogy csökkenésnek indult a támogatottságuk. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Ezt tették velünk 2006-ban címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést, melynek résztvevői Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter és Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke voltak. A meghívott vendégek egyetértettek abban, hogy akik napjainkban összefognak a 2006-os rendőrterrorért felelős Gyurcsány Ferenccel, azok is bűnrészessé válnak az általa parancsba adott, tizenöt évvel ezelőtti brutális emberijog-sértések elkövetésében. (tovább…)

A 2022-es választások előtt szűk fél évvel egy olyan politikai verseny tanúi vagyunk, amely egy nagyobb küzdelem része és a társadalom integrációjáért folyik. A napi aktualitások tétjét is jobban meg tudjuk érteni, ha a kampány eseményeit két integrációs modell harcaként fogjuk föl. A jobboldal (az Orbán Viktor vezette magyar kormány, a Fidesz–KDNP és támogatói) nemzeti alapon akarják integrálni a társadalmat, olyannyira, hogy politikai programjuk neve (Nemzeti Együttműködés Rendszere) is erre utal. A nemzeti integrációra irányul minden szociális, gazdasági és kulturális intézkedés, immár több mint tizenegy éve. Az ezzel szemben álló magyarországi ellenzéki pártok és nemzetközi háttértámogatóik viszont globális integrációban gondolkodnak. Ez felerősíti a társadalomban a centrifugális erőket, hogy az egyének közösségeiktől (család, nemzet, haza) elszakadva a globális s ne egy lokális rendbe illeszkedjenek. (tovább…)

Nem először veszi fel az áldozati szerepet Karácsony Gergely, ez botrányai során részéről jól bevett taktika. Még akkor is másokra mutogat, amikor teljesen egyértelműen övé a politikai felelősség – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A főpolgármester ismét hazugságspirálba került, újra saját magának mondott ellent: pár napja még álhírnek nevezte, ma azonban már ő is elismeri, hogy voltak tervek a budapesti Városháza épületének eladására. Egy főpolgármesternek tudnia kell, hogy mit csinál a Vagyonkezelő irányítója, így a politikai felelősség mindenképpen az övé, akkor is, ha nem tudott arról, mi zajlik a háta mögött. De a legújabb felvétel alapján már egyértelmű, hogy a legfelső politikai szinten született döntés az eladásról – tette hozzá. Egy biztos: a baloldaltól nem idegen a privatizáció és a nemzeti vagyon kiárusítása, hiszen csak 2002 és 2010 között közel 190 nemzeti kézben lévő céget adtak el főként külföldieknek – fogalmazott a XXI. Század Intézet vezető elemzője, hozzátéve: több szempontból is a 2010 előtti világ tért vissza Budapesten Karácsony Gergely főpolgármesterségével. (tovább…)

A korrupció a hazai és nemzetközi sajtó egyik kedvelt, rendre visszatérő témája. A mainstream sajtó a megvesztegethetőséget, valamint a politikai és gazdasági érdekek összefonódását sokszor „keleti”, posztkommunista csökevényként tűnteti fel, a valóság azonban időről-időre rácáfol ezekre a sztereotípiákra. A korrupció ugyanis általános  jelenség, az ellene folytatott küzdelem viszont igen gyakran konkrét politikai célokat szolgál. A korrupcióellenesség politikai hívószóként való használata az elmúlt időszakban Magyarországon is megfigyelhető, de korántsem egyedi jelenség. Ez egy politikai stratégia része. (tovább…)

Ugyanott folytatja Márki-Zay Péter, ahol Karácsony Gergely abbahagyta: bevándorláspárti politika, a rezsicsökkentés ellenzése, a jobboldali szavazók sértegetése és a külföldi érdekek kiszolgálása határozza meg a politikáját – jelentette ki legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője felhívta a figyelmet arra, hogy Márki-Zay Péter jövő héten az MSZP-s Ujhelyi István szervezésében három napos brüsszeli látogatást tesz, ahol várhatóan a globális baloldal emberei közlik majd vele, hogy milyen politikát várnak el tőle a támogatásukért cserébe. Az elemző kiemelte: a baloldali miniszterelnök-jelölt az elmúlt három hétben ugyanazokat a stratégiai hibákat követte el, mint Karácsony Gergely az azt megelőző fél évben, így a hódmezővásárhelyi polgármester is a főpolgármester sorsára juthat, még az ellenzéki szavazók megszólítása is nehézzé válhat neki. Ennek az az oka, hogy a társadalomban kétharmados támogatást élvező témákban rendre a kisebbség véleményét képviselik a baloldali miniszterelnök aspiránsok. (tovább…)

A XXI. Század Intézet új, Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A műsor második adásában olyan témákat feszegettek, mint az elköteleződés nehézsége egy elvtelen ellenzéki koalíció irányában, a nemzetközi erők  beavatkozása a magyar választásokba, valamint a magyar nemzeti érdek közép-európai szintű képviselete. (tovább…)

Míg Orbán Viktor az október 23-i ünnepi beszédében egy nyugodt, kormányzóképes politikai erő benyomását keltette, amely mögött stabil politikai közösség áll, addig a balliberális oldal még a nemzeti ünnepünkön is megmutatta, hogy csupán az Orbán-gyűlölet tartja őket össze, nem alkotnak politikai közösséget – emelte ki Deák Dániel legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője felidézte azt is, hogy miközben a miniszterelnök arról beszélt, hogy kormányzásával azok is jól járnak, akik nem rá szavaznak, addig a baloldali miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter a jobboldali szavazók sértegetésével volt elfoglalva. Az elemző szerint érezhető a kontraszt a két oldal között: a baloldal a békétlenségre és a káoszra alapozza a választási kampányát, a Fidesz viszont a stabil, kiszámítható, nyugodt politikai erő benyomását kelti. Nem meglepő mindezek fényében, hogy míg a Fidesz százezreket tudott megmozgatni, addig a baloldali rendezvényre csupán alig kétezer ember volt kíváncsi. (tovább…)

A titokzatos amerikai múlttal rendelkező baloldali miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter kampánya és szlogenjei nemzetközi receptet követ, többek között Ukrajnában, Szlovákiában és Lengyelországban is ezt alkalmazták. A magát az elittel szembeszegülőnek beállító hódmezővásárhelyi polgármester több külföldi nagykövettel is egyeztetett, az addigi esélyes Karácsony Gergely pedig egyik napról a másikra váratlanul visszalépett, ami azt jelzi: a globális balliberális körök vele szemben egy új jelöltet támogatnak Magyarországon. A baloldali politikus „elitellenes” kampánya ugyanakkor hamar félremehet, hiszen Gyurcsány Ferenc az előválasztáson tovább erősödött, így a párttal és frakcióval nem rendelkező Márki-Zay Péter erősen kiszolgáltatott lehet a DK vezetőjének, aki megkerülhetetlen tényezővé vált a baloldalon. (tovább…)

A XXI. Század Intézet új, Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, húsz-huszonöt percben a kampány aktuális kérdéseiről. Az első adás témája mi más lehetett volna, mint a hétvégén végre-valahára révbe ért baloldali előválasztás. A műsorban ennek kapcsán szó esett többek között a „tiszták koalíciójáról”, amelyben továbbra is az ellenzék politikai zombijai játszanak kulcsszerepet, valamint a messziről jött ember, azaz Márki-Zay Péter karakteréről, akit politikai porszívóügynöknek neveztek. (tovább…)

Az elmúlt években egyre élesebbé vált a feltűnően külföldi érdekeket szolgáló ellenzék, valamint a nemzeti kormány közötti konfliktus. A baloldal történelmi okokból kifolyólag immár száz éve képvisel nemzetközi programot, őmellé társultak a nemzeti törekvésüket feladó valamikori rendszerellenes pártok s megerősíti szövetségüket több olyan párt, amelyek nyíltan vállalják, hogy nem többek egy európai/transzatlanti progresszív–kozmopolita misszió hazai képviselőinél. Napirendjük meghatározásában segítségükre van a nemkormányzati szervezetek tucatja, tematikájukat egy egész intézményhálózat dolgozza ki, hangjukat pedig felerősíti a kormánykritikus média. Utóbbi háromban az a közös, hogy egyaránt külföldről finanszírozzák őket. (tovább…)

Az utóbbi hetekben egyre több jel utal arra, hogy az ősz beköszöntével a koronavírus-járvány újabb hulláma söpör végig Európán. Ezzel párhuzamosan, a folyamatosan emelkedő esetszámok miatt a kontinens országai az elmúlt időszakban ismételten sorra hoztak meg több szigorító intézkedést, amitől a járvány terjedésének lassulását várják. A vírus láthatóan azokban az országban terjed leginkább, amelyekben a lassú és akadozó oltási programnak köszönhetően a lakosság döntő többsége csak a nyár elején, vagy épp pár hete kapta meg a koronavírus elleni védőoltást. Magyarországon ezzel szemben annak köszönhetően, hogy az ország vezetése már a kezdetektől fogva nem csinált politikai kérdést a vakcinabeszerzésből, a lakosság nagy része már a tavaszi hónapok végére megkapta a védőoltást, ami miatt sokkal több emberben tudott kialakulni kellő mértékű védettség a vírus különböző variánsaival szemben. Emiatt hazánkban a nyugat-európai országoknál továbbra is enyhébb esetszám emelkedést tapasztalhatunk, ami az esetleges szigorító intézkedések meghozatalát és azok mértékét is pozitívan befolyásolhatja. (tovább…)

A legfrissebb, 2021-es tapasztalatok azt mutatják, hogy a nemzetközi nemkormányzati szervezetek (NGO-k) egymással összefonódó, önálló hatalmi komplexumként lépnek fel Magyarország ellen. A Pegasus-művelet volt az első alkalom, amikor egyértelmű bizonyítékot kaptunk arra, hogy Magyarország megtámadása egy globális hálózat nemállami eszközeivel megy végbe, amelyet vagy saját akaratából alkalmaz, vagy megbízásra dolgozva, kiszervezik neki. De bárhogy is legyen, annyi biztos: a Pegasus-művelet egy olyan titkosszolgálati manőver volt, amelyet nemzetközi nemkormányzati (fedő)szervezetek hajtottak végre. (tovább…)

Az ellenzéki miniszterelnök-jelölt aspiránsok vitájának nevezett kampányeseményen minden aspiráns világossá tette, hogy egy esetleges választási győzelem után semmilyen jogfolytonosság nem lesz akadálya a kormányzásnak. Ha szükséges, akkor egyszerű többséggel vonják vissza a kétharmados törvényeket, illetve – „kreatív módszereket” használva – az alkotmányos rendet megkerülve írják át az Alaptörvényt. Kiderült továbbá az is, hogy a baloldal vezetői előbbre valónak gondolják saját, önkényes politikai céljaikat a jogállamiságnál, hisz egy lehetséges kormányváltás után felfüggeszthetőnek tartják a jog uralmát (rule of law). Mindezek mellett megfigyelhető volt, hogy a miniszterelnök-jelölt-jelöltek az eddigieknél is radikálisabb politikai leszámolással fenyegetőznek és olyan félelemkeltésre alkalmas kijelentéseket tesznek, ami veszélyezteti a jogbiztonságot és a társadalmi békét. A külföldi politikai csoportok támogatásával az elmúlt években megszervezett destabilizációs kísérletek és a bolsevik mozgalmak logikáját követő baloldali ígéretek polgárháborús viszonyokat okozhatnak, amitől a hazai mellett a nemzetközi baloldal is az Orbán-kormány bukását reméli. (tovább…)

Magyarország a 2022-es választások előtt végérvényesen műveleti területté vált. Az immár több mint évtizedes, a nemzeti szuverenitást és a demokratikus önrendelkezést egyszerre védő, sőt bővítő kormányzás ellenében számos alkalommal igyekeztek az ellenérdekelt felek fellépni. Míg a 2010-es évek elején ezek leginkább államok voltak, amelyeknek ellenükre volt magyarországi gazdasági befolyásuk mérséklése, addig az elmúlt évtized második felében többnyire az Európai Unió testületei és a Soros-birodalom felől érkezett fenyegetés. (tovább…)

A XXI. Század Intézet 400 oldalas ténykönyvet adott ki nyár végén Soros György közép- és kelet-európai tevékenységéről, amely a nemzetközi tőzsdespekuláns 1984 és 2020 közötti, nyílt és közvetett regionális befolyásszerzését vizsgálja. A Nagy Terv – A Soros-birodalom Közép- és Kelet-Európában című kötet összesen 18 országra terjed ki, amelyhez szerzői egy éven keresztül 12 nyelven gyűjtötték és elemezték a forrásokat. A közép-ázsiai és amerikai kitekintéssel kiegészített regionális körkép nyilvános adatok alapján bizonyítja, hogy Soros György tevékenysége elsősorban a nemzetállamok destabilizálására irányul. (tovább…)

Karácsony Gergely már kizárólag az országos választási kampánnyal van elfoglalva, még rendkívüli Fővárosi Közgyűlést is csupán azért hívott össze szeptember elsejére, hogy a számára fontos kampánytémákkal elfedje a fővárosban uralkodó közlekedési káoszt – hangsúlyozta Deák Dániel a szezonnyitó videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője hozzátette: emiatt az a fővárosiak érzete, hogy Budapestnek nincsen gazdája, ami meg is látszik a főpolgármester támogatottságán, ami mára már alacsonyabb, mint Dobrev Kláráé, aki az ország egyik legelutasítottabb politikusa. A népszerűségének csökkenését radikális szólamokkal igyekszik megállítani, azonban ezekkel a szemmel láthatóan kétségbeesett próbálkozásokkal rendre mellélő: nem akar esküt tenni az Alaptörvényre, miközben ezt már többször is megtette, vétózni akar az atlétikai vb kapcsán, miközben erre valójában nincsen lehetősége – jegyezte meg Deák Dániel, hozzátéve: a beígért vétó elmaradása újabb komoly arcvesztés a főpolgármesternek. (tovább…)

Karácsony Gergely az LMP-hez, a Jobbikhoz és a Momentumhoz hasonlóan azt ígérte, hogy leszámol a régi baloldali elittel, megújítja a baloldalt és elhatárolódik a Gyurcsány Ferenc fémjelezte MSZP–DK-féle posztkommunista politikai garnitúrától. Ennek azonban éppen az ellenkezője következett be: Karácsony Gergelynek és az újbaloldali pártoknak köszönhetően az egy százalékos MSZP ismét bejuthat a parlamentbe, ahol erején felül képviseltetheti magát, Gyurcsány Ferenc pedig már most is az ellenzéki térfél vezetője. A DK így az előválasztásnak nevezett kampányesemény legnagyobb nyertese: Gyurcsány Ferenc a „nép akaratára” hivatkozva a politikai élet maghatározó szereplője maradhat, pártja pedig a legnagyobb frakcióval rendelkezhet 2022-től a baloldali térfélen. Nem meglepő tehát, ha a jelöltek kiválasztásában is maradéktalanul Gyurcsány Ferenc akarata érvényesült. (tovább…)

A 2015-ös migrációs válság minden korábbinál jobban polarizálta az európai politikai közvéleményt. Amíg kezdetben az Európai Unió nyugati tagállamai a Wilkommenskultur szellemében az ellenőrizetlenül beérkezett, idegen kultúrájú tömegek befogadását propagálták, a közép-európai tagállamok – Magyarország vezetésével – következetes migrációellenes politikát folytattak. Noha a koronavírus-járvány megtörte az Európába vándorolni kívánó tömegek lendületét, az elmúlt év során újra felerősödött a migrációs tendencia. Ez permanens veszélyeket rejt magában, hiszen Európa szomszédságában egyre több olyan válsággóc jelenik meg, amelyek újabb, bármikor bekövetkezhető migrációs krízisbe torkollhatnak. (tovább…)

A jövő évi választások idején már elmondhatjuk, hogy a rendszerváltoztatás óta eltelt időszak fele Orbán Viktor kormányzásával telt. A miniszterelnök a magyar politikatörténet nagy csúcstartói, azaz Bethlen István és Tisza Kálmán kormányon töltött idejét már ma meghaladja, akár ha egybefüggő három ciklusa vagy pedig az ehhez minden joggal hozzászámított első kormányzása felől nézzük. Ezt a rekordot ráadásul demokratikus viszonyok között érte el, sőt éppenséggel a népszuverenitás hatókörének kibővítése révén. A hazai, jobboldali történelmi blokk szilárdságát az fogja bizonyítani, amikor az idehaza köré szőtt hegemónia kulturális természetűvé válik. (tovább…)

A 2019-es önkormányzati választások után a főváros irányítását – a főpolgármester ígéretével szemben – nem egy új politikusi generáció, hanem a Gyurcsány-kormányok meghatározó tagjai és háttéremberei vették át. A többpárti koalíció instabilitása, átláthatatlan működése és a politikai alapon kinevezett tisztségviselők hozzá nem értése mára a hatékony politikai cselekvés akadályává vált. Az elmúlt másfél évben elmaradtak a valós városfejlesztések, ezzel szemben olyan szimbolikus döntések születtek, amelyektől Karácsony stábja országos politikai hasznot, az ellenzéki szavazók körében pedig népszerűség-növekedést remélt. A főpolgármester a parlamenti választásokra eredményeket akar felmutatni, így a főváros hatáskörébe tartozó fejlesztéseket mostanra kapkodás jellemzi. A nagyobb felújítások az eddigi késlekedések miatt időben egybecsúsztak, ami miatt mára összeomlott a főváros autós- és tömegközlekedése. (tovább…)

Az Országgyűlés megszavazta a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépésről szóló törvényt, amelyet a hazai és nemzetközi balliberális erők melegellenesnek titulálnak. Noha az elfogadott szabályozás a gyerekek neveléséről, és nem a homoszexuálisokról szól, a globalista erők újra támadásba lendültek, ismét pellengérre állítva a magyar szuverenitáspárti kormányt. Világossá vált, hogy a migrációs válsághoz hasonlóan szuverenitáskérdésről van szó, és a nemzetközi erők aknamunkája ellenére Magyarország nem enged a progresszív napirend nyomásának. Miután a közép-és kelet-európai régió Magyarország vezetésével 2015 után az önállóság útjára lépett, – ezáltal gyengítve az uniós intézményrendszer további föderalizációjának tervét – az egykori gyarmatosítók a „közös értékek” nevében indítanak újabb támadást Magyarország ellen. (tovább…)

Orbán Viktor számára ellenzékben is fontos volt az egyetértési pontok létrehozása az emberekkel, 2005-ben indította újtának az első nemzeti konzultációt, a 2010-es kormányváltás után pedig immáron tizenegyedik alkalommal él ezzel a sikeres kapcsolatteremtési eszközzel. Ennek a társadalmi támogatásnak köszönhetően jött létre az önálló magyar modell, a konzultációk során ugyanis a választóknak egyebek mellett olyan sorskérdésekben volt döntési lehetősége, mint például a szuverén gazdaságpolitika alapjainak megteremtése, a családtámogatási rendszer bővítése vagy az illegális migráció elleni magyar küzdelem. A most induló, a járvány utáni életünkről szóló nemzeti konzultáció főként gazdasági fókuszú, de ugyancsak kiemelt téma benne a fokozódó migrációs nyomás elleni fellépés. A baloldal kezdetben felesleges pénzkidobásnak tartotta a konzultációt, mostanra azonban már ők is próbálkoznak hasonló indításával, ám az ő témafelvetéseik rendre érdektelenségbe fulladnak. (tovább…)

Míg a Magyar Szocialista Párt tíz év leforgása alatt elvesztette szavazótáborának felét, magyar és uniós parlamenti jelenléte történelmi mélypontra zuhant, addig a Demokratikus Koalíció az ellenzék, sőt az egész baloldal vezető erejévé vált. A történelmi átrendeződés mögött a DK stabilitása, szélsőségesen Orbán-ellenes politikája és Gyurcsány Ferenc tudatos stratégiája áll. Az MSZP válsága és a DK vonzó alternatívája miatt tucatnyi alapszervezet, a tagság jelentős része és számos meghatározó politikus lépett át, vagy egyenesen kényszerült arra, hogy a DK-ban keresse a helyét. Vitatott körülmények között, de ez történt legutóbb a párt egykori elnökével, Molnár Gyulával is, ami jelképesnek mondható, hiszen az MSZP valamikori első emberéről van szó. Az előválasztásokig folytatódni fog az átlépési hullám, az MSZP-árvák a Demokratikus Koalícióban fogják keresni az egzisztenciális túlélés lehetőségét. Gyurcsány Ferenc célja ma már az, hogy függetlenül az esetleges kormányváltástól, a Demokratikus Koalíciónak legyen a legnagyobb frakciója a következő parlamenti ciklusban. (tovább…)

A balliberális politikusok éveken át támadták a sportberuházásokat, kárörvendtek a kudarcoknál, de most, amikor beérett az elmúlt évtized sportfejlesztéseinek eredménye, politikai hasznot akarnak húzni a sportsikerekből és már nem kampányolnak a „stadionstop” szlogennel. Míg Karácsony Gergely tüntetőleg nem vett részt főpolgármesterként a Puskás Aréna avatásán, ma már ugyanabban a teltházas stadionban fotózkodik a magyar–portugál meccsen. Jól rávilágít ez a jelenség a baloldal hitelességi válságára, hiszen „divatpolitizálást” folytatnak: ha éppen a magyar foci szidásával tudnak szavazókat toborozni, akkor azt csinálják, ha viszont a többség a magyar válogatottnak szurkol, akkor már abból igyekszik politikai hasznot húzni. (tovább…)

A Biden-adminisztráció nemzetközi feszültségkeltése, ennek nyomán a közvetlen lekötelezettjének számító Ukrajna háborús készülődése, valamint az unió föderációpárti erőinek támadásba lendülése fellelkesítették, vagy egyenesen feladattal látták el a hazai ellenzéket. Washington és Brüsszel offenzívájának árnyékában helyi klienseik szintén mozgolódnak, amelyre számos alkalmuk kínálkozik: a keleti vakcinák ellenzésétől kezdve az infrastrukturális, energetikai és felsőoktatási beruházások elutasításáig. Céljuk a geopolitikai konfliktusok Magyarországra importálása, ezzel pedig a zavarkeltés, a destabilizáció és a kormány cselekvőképességének akadályozása. A régi leninista stratégiát alkalmazzák, mely szerint „minél rosszabb, annál jobb”. (tovább…)

Ha a baloldali politikusok akaratának megfelelően Magyarország kizárólag az akadozó brüsszeli vakcinabeszerzésre támaszkodna, akkor még csak gondolkodni sem lehetne a gazdaság újraindításáról – jelentette ki Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a magyar kormány időben kapcsolt és már az év elején megállapodott az orosz és kínai vakcinák beszerzéséről, aminek köszönhetően közel dupla annyi embert lehetett már beoltani, mintha csak az akadozó uniós beszerzésre támaszkodtunk volna. Az elemző hozzátette: ennek köszönhetően júniusra teljesen újraindulhat a magyar gazdaság, míg a legtöbb európai ország az alacsonyabb átoltottsági szint miatt még sokáig zárva maradhat. A baloldali politikusok éppen ezért támadták a keleti vakcinabeszerzést, hiszen ők politikai okokból a válság elhúzódásában lettek volna érdekeltek – tette hozzá Deák Dániel, majd megjegyezte: szomorú, hogy miközben a baloldal a világ egyik leggyorsabb oltási programját folyamatosan támadja, Karácsony Gergely a teljesen üres német oltási pontokat mutogatja követendő példaként. (tovább…)

A nyilvánosság és a politikai közbeszéd jelentős része mára a különböző közösségi oldalakon zajlik, ahol a szólásszabadságot egyre jobban korlátozó techcégek komoly politikai befolyással bírnak. Amerika mellett az Európai Unióban is egyre inkább felmerül a globális techóriások nemzeti szinten való megregulázásnak igénye. A témában a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorának legújabb adásának vendégei Varga Judit igazságügyi miniszter és Pokol Béla alkotmánybíró voltak, akik egyetértettek abban, hogy a demokratikus felhatalmazást nélkülöző techóriások ellen olyan jogszabályokat kell megalkotni, amelyek korlátozzák egyre növekvő hatalmukat. (tovább…)

Egyre több olyan esetről hallani, hogy baloldali politikusok vagy szimpatizánsok politikai okokból utasítottak el bizonyos vakcinákat, majd később a védettség hiánya miatt tragikus módon elhunytak. Mindez a baloldal politikai haszonszerzésből folytatott, hosszú hónapokon át tartó hangulatkeltésének szomorú következménye – mondta Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: már önmagában az, hogy csak három hónappal az első vakcinaszállítmány megérkezése után készítették el az első közös, oltakozásra bíztató videójukat az ellenzéki politikusok, sok mindent elárul. Ma már ugyan tagadják a korábban sokat hangoztatott álláspontjukat az oltóanyagok kapcsán, ugyanakkor az elmúlt hetekben számtalan olyan nyilatkozatot tettek a baloldali politikusok, amelynek eredményeként a választók az oltásellenes állásponttal azonosíthatják őket – mondta az elemző. Megjegyezte: a baloldal oltások kapcsán kialakított álláspontja jelentősen rontja az ellenzék 2022-es választási esélyét. (tovább…)

A külföldről támogatott médiumok száma az elmúlt években nagymértékben megemelkedett Magyarországon, aminek köszönhetően ezek mára a tömegtájékoztatás jelentős hányadát birtokolják az országban. Az indirekt befolyásszerzés egyik leghatékonyabb eszközeként számontartott, rendszerint a donorszervezetek érdekeit szem előtt tartó, külföldről finanszírozott újságok, rádiók és internetes hírportálok ennek köszönhetően ma már napi több milliós eléréssel rendelkeznek, így komoly befolyásoló erővel bírnak az ország belpolitikai folyamataira. (tovább…)

Azzal, hogy 2020–21 fordulóján egyetlen nemzetközi párttá állt össze az ellenzék a magyar kormánnyal szemben, a hazai történelemből immár száz éve jól ismert mintázat tért vissza. A magyarországi progresszív erők (radikális liberálisok és velük szövetkező baloldaliak) 1918 óta külföldi érdekeket kiszolgáló, kívülről irányított, egységes csoportot képeznek. A 20. század során több alkalommal is koalícióra léptek egymással, hogy keleti vagy éppen nyugati irányból várva az utasításokat, a nemzeti érdeket alárendeljék a mintául választott égtáj akaratának, amelyet a mindenkori „haladás” aktuális hordozójának véltek. Szövetségük legújabb változata arra készül, hogy 2022-től ezt a hagyományt folytassa.

(tovább…)

1848 öröksége időtállónak bizonyult: a márciusi ifjak szabadságvágya és az áprilisi törvények szilárd erkölcsi iránytűként állnak ma is előttünk. Az azóta eltelt több, mint százhetven év alatt számos dicső, avagy dicstelen fordulópontja volt történelmünknek, amely magán hordozta a nemzeti–nemzetközi törésvonalat, a forradalmiság „morális többletét” azonban mindig a 48-asok szellemisége, azaz a szuverenitásért való küzdelem adta. Így volt ez 1956-ban és ezt vártuk a rendszerváltoztatás alkotmányos forradalmától is. Ezzel szemben a baloldali forradalmak, habár az egyenlőség és a társadalmi igazságosság eszméjét hirdették, rendre nemzetközi érdekeket szolgáltak ki. Ma Európa és Magyarország egy forradalmi lázban égő civilizáció kellős közepén áll: míg a nemzetközi baloldal permanens forradalmat hirdet az egyenlőségért, térségünkben úgynevezett „színes forradalmak” robbannak ki, addig a jobboldal a normalitás nevében lázad a liberális hegemónia ellen. Az Orbán-kormány egy évtized alatt lebontotta a posztkommunizmust, így forradalmi jelentőségű korszakváltást éltünk át, szuverenitásunkért azonban ma is ’48 szellemében kell megküzdenünk. (tovább…)

Agresszív nagyotmondási verseny zajlik a baloldalon, hiszen a közös baloldali lista helyeit az aktuális közvélemény-kutatási adatok alapján fogják majd szétosztani, így a baloldali pártok igyekeznek egymás rovására erősödni – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint ennek tudhatóak be Fekete-Győr András kommunista megtorlások hangulatát idéző kijelentései, illetve a Jakab Péter parizer-kampánya és álhírkeltései is. Kiemelte: Gyurcsány Ferenc pártja sem riad vissza az álhírkeltéstől, Dobrev Klára megfertőződése ugyanakkor hátráltatja a DK kampányát. Az elemző megjegyezte, a nagyotmondási versennyel az előválasztáson résztvevő elkötelezett baloldali szavazókat igyekeznek mozgósítani a pártok, de ezzel a retorikával elriaszthatják a bizonytalanokat és a pártokhoz kevésbé kötődő szavazókat, akikre szükségük lenne 2022-ben. (tovább…)

A kezdetben vitatott, mára azonban valósággá vált ellenzéki összefogás formáját Gyurcsány Ferenc egy évvel ezelőtt fogalmazta meg.  A szivárványkoalícióban részt vevő pártok, különösen a Jobbik, az LMP és a Momentum – fenntartásaikat és identitásukat feladva – fogadták el a volt miniszterelnök által kijelölt politikai játékteret, így ma már egy nemzetközi baloldali párt áll az Orbán-kormánnyal és az egységes jobboldallal szemben.  Gyurcsány látszólag háttérbe vonult, mégis az elmúlt egy évben az ő akarata érvényesült: megírta a „habarékellenzék” együttműködésének szabályait, kiosztotta a szerepeket, illetve ernyőszervezetként pozícionálta a legstabilabb és legnagyobb erőforrásokkal rendelkező, általa vezetett Demokratikus Koalíciót. Jelenleg a mindenkinél radikálisabb és következetesebb Orbán-ellenes politikájával igyekszik elnyerni a protestszavazók szimpátiáját, miközben egy lépéssel mindig a szövetségesei előtt jár. (tovább…)

Mára Európában a legtöbbek számára világos, hogy a központosított brüsszeli vakcinabeszerzés kudarcos, az Európai Bizottság pedig rendkívül lassan reagál az eseményekre, ami a mostani helyzetben sajnos emberéletekbe kerül – jelentette ki Deák Dániel a legújabb videóelemzésében a mai EU-csúcs kapcsán. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Magyarország helyesen döntött, amikor már januárban nemzetállami hatáskörben döntött egyéb oltóanyagok beszerzéséről, így hazánkban a beoltottak aránya már most meghaladja az uniós átlagot. Igen rossz kilátásnak nevezte az elemző, hogy miután már lassan három hónapja akadozik az uniós vakcinabeszerzés és az EU jelentősen lemaradt versenytársaihoz képest a vakcinaháborúban, még csak mai uniós csúcson téma az uniós szintű engedélyezési eljárásának érdemi felgyorsítása. A magyarországi baloldal mindeközben tovább támadja a járvány elleni védekezést, hiszen a válság elhúzódásától remélnek politikai hasznot – tette hozzá Deák Dániel. (tovább…)

Lengyelország és Magyarország ismét a nyugati kritikák célkeresztjébe került a média szabadságára leselkedő, állítólagos veszélyek miatt. Mindeközben Lettországban és Ukrajnában az „információs tér biztonságára hivatkozva” rendeleti úton tiltottak be egy sor televíziós csatornát, ez nemcsak felháborodást nem váltott ki a szólásszabadság iránt máskor elkötelezett körökben, de még a tetszésüket is elnyerte. A XXI. Század Intézet legújabb elemzése a nyugati diplomácia és sajtó által alkalmazott kettős mércét mutatja be. (tovább…)

A különféle válsághelyzetekben nagy szerepe van annak, hogy az egyes politikai erők miként reagálnak az ország előtt álló kihívásokra, hiszen a válságkezelés következményei hosszú éveken, sőt évtizedeken át befolyásolhatják az életünket. Már a 2008-as gazdasági világválságot megelőzően – az európai konjunktúra ellenére – jelentősen romlottak hazánk gazdasági és társadalmi mutatói, Magyarország nem rendelkezett semmilyen tartalékkal a válság negatív hatásainak kivédésére, így a baloldali Gyurcsány-Bajnai-kormányok megszorítócsomagok tucatjait hajtották végre. Miután a 2008-as gazdasági világválságot félrekezelték, a 2015-ös migrációs krízis során a már ellenzékben lévő baloldal politikusokra ugyancsak nem lehetett számítani: az emberek akaratával szemben politizáltak, a Soros-hálózathoz hasonlóan bevándorláspárti álláspontot képviseltek. A 2020-ban megjelenő koronavírus-járvány újabb komoly kihívás elé állította Magyarországot. A hazai baloldal ugyanakkor a koronavírus-járvány magyarországi megjelenése óta megállás nélkül támadja a kormány intézkedéseit, álhíreket terjeszt, sőt nemzetközi médiaháborút is indított Magyarországgal szemben. (tovább…)

A koronavírus-járvány okozta gazdasági válság komoly kihívások elé állította az európai országokat, amelyek egységes stratégia híján eltérő válságkezeléssel igyekeztek csökkenteni a vírus okozta károkat. Azok az országok, amelyeket már a koronavírus előtt is a fegyelmezett gazdaságpolitika és a stabil kormányzás jellemzett, könnyebben tudtak megbirkózni a járvány okozta válsággal. Ezek közé az országok közé tartozik Magyarország, ahol az időben meghozott intézkedéseknek köszönhetően sikeres válságkezelésről beszélhetünk. A többnyire politikailag instabil nyugat-európai országokat jellemző, sokszor kaotikus válságkezeléssel szemben a politikailag stabil magyar kormány a következetes döntéseknek köszönhetően célzott intézkedésekkel tudta mérsékelni járvány egészségügyi és gazdasági hatásait. Ennek köszönhetően 2021-től a védekezés helyett a gazdaság újraindítása került az intézkedések fókuszába, aminek köszönhetően a magyar gazdaság már 2022-ben elérheti a 2019-es GDP szintet, amivel komoly versenyelőnyhöz juthat a többi uniós tagállammal szemben. (tovább…)