Nyitóoldal, bal oldali tartalom

A 2022-es országgyűlési választás tétje minden korábbinál nagyobb, hiszen a nemzeti érdekeket képviselő Fidesz–KDNP-pártszövetség méretteti meg magát a globális érdekeket kiszolgáló ellenzéki szivárványkoalícióval. Nem túlzás azt állítani, hogy a korábbi választásokkal ellentétben április 3-án már nem pártok vagy rendszerek, hanem korszakok között kell döntenie a magyar választóknak. A kormánypártok bel- és külpolitikai döntéseinek köszönhetően 2010-től kezdve önálló magyar modell jött létre, melynek sikereit egyre nehezebb elvitatnia még a legkritikusabb hangoknak is. A témáról a 2011–2018 között államtitkárként és a miniszterelnök belpolitikai főtanácsadójaként tevékenykedő Giró-Szász András és G. Fodor Gábor politikai filozófus, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója beszélgettek a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorának legújabb adásában. (tovább…)

Miközben a Fidesz ellenzéki pártként 2007-ben 48 óra alatt közel 300 ezer aláírást gyűjtött össze népszavazási kezdeményezéséhez, addig a baloldal egy hónap alatt sem tudott 200 ezret, később is csak 235 ezret szedtek össze. Már biztosan nem lesz megtartva április 3-án, hiszen a nagynehezen összegyűjtött aláírásokat csak ma adják le, kifutottak az időből. Ez történelmi kudarcot jelent az egyesült baloldal számára, amely pár héttel a parlamenti választás előtt még azokat a választókat sem képes mozgósítani, akik októberben részt vettek a baloldali előválasztáson – emelte ki Deák Dániel legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője hangsúlyozta: mindez Márki-Zay Péter kudarcos kampányának tudható be, aki hónapok alatt ugyanarra az alacsony támogatottsági szintre süllyedt, mint ahol Karácsony Gergely volt, amikor megbukott miniszterelnök-jelöltként. Az elemző szerint ezek után nem meglepő, hogy Márki-Zay azzal igyekszik feljebb tornászni támogatottságát, hogy vitára hívta Orbán Viktort, így akar ugyanis egyenrangú félként feltűnni, miközben még saját frakciója sem lesz a parlamentben. (tovább…)

Az elmúlt hónapokban egyre több országban okoz komoly gondot a különböző áruk és szolgáltatások árának folyamatos emelkedése, aminek leküzdése mára az Európai Unió tagállamainak egyik legfontosabb feladatává vált. A koronavírus okozta gazdasági válság miatt elszabadult infláció megállítására több ország is vezetett be különböző intézkedéseket az utóbbi időben, ezek nagy része azonban várhatóan nem tudja érdemben csökkenteni a már decemberben is rekordszinteket döntő inflációs rátákat. A globális szinten is komoly gondokat okozó árdrágulás így várhatóan a következő hónapokban is velünk marad, aminek jelentős mérséklődésére csupán 2022 utolsó negyedévében számítanak a szakemberek. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A vendégek az idei év első adása során a Márki-Zay jelenségről beszélgettek, aminek meglátásuk szerint többféle magyarázata is akad, ám az bizonyos, hogy a baloldali miniszterelnök-jelölt a politika alapfundamentumaival nincs tisztában, és így a választók is nehezen tudnak azonosulni vele. Márki-Zay Péter elfogadhatatlan kiszólásaival nem csak a jobboldaliak nem tudnak mit kezdeni, hanem a baloldal sem, akik így végső soron a fogságába kerültek.

(tovább…)

Stabilizálódni látszik a helyzet Kazahsztánban a múlt heti zavargásokat követően, az események háttere azonban továbbra sem tisztázott. Több értelmezési is született a történtek kapcsán, amelyek egyikében sem lehetünk azonban jelen tudásunk alapján biztosak. Ami világos, hogy az eddig az egyik legstabilabbnak tekintett közép-ázsiai ország a polgárháború szélére sodródott. Ezt jelen állás szerint – az orosz vezetésű szövetségi erőknek is köszönhetően – sikerült elkerülni, a múlt heti események viszont így is a több mint három évtizedes Nazarbajev-korszak lezárását jelenthetik.

(tovább…)

Míg a jobboldalon büszkén vállalják az újságírók és elemzők, hogy a nemzeti oldal értékrendjét támogatják, addig a balliberális oldal véleményformálói rendre a függetlenség és az objektivitás hamis fátyla mögé bújva tagadják a politikai elköteleződésüket. Az utóbbi időszakban azonban egyre kevésbé hihető ez az állítás, hiszen egyre több, magát pártatlannak valló baloldali újságíró és elemző tűnik fel a szivárványkoalíció politikusainak tanácsadó csapatában, sőt közülük többen már egy-egy műsorban is elszólták magukat politikai hovatartozásuk és szimpátiájukat illetően. A baloldali véleményvezérek elköteleződését bizonyítja továbbá, hogy az elmúlt hetekben két korábbi újságíró is csatlakozott Márki-Zay Péter kampánycsapatához, míg az elemzők közül szinte mindenkit köt valamilyen szerződés egy-egy baloldali párthoz, vagy politikushoz. (tovább…)

A Magyarország szuverenitása ellen folyó összehangolt támadások újabb csatatere nyílt meg a legutóbbi időben, amikor a megszokott európai uniós jogi eljárások, politikai elmarasztalások és forrásvisszatartások mellett kialakult egy kulturális frontvonal is. Szivárványos karszalaggal focipályára lépő ellenfelekkel, a gyermekvédelmi törvény elleni lobbizással, a külföldi médiabefolyás növelésével és „oknyomozásnak” álcázott hírszerzéssel. A hagyományos értékeket, a nemzeti identitást, a család értelmét és a közbizalmat azért támadják, hogy rajtuk keresztül ássák alá az államot. Magyarország kulturális szuverenitásának támadása egy olyan stratégia mentén zajlik, ami a hibrid háború elméleti keretében helyezkedik el, gyakorlata pedig kulturális és kommunikációs eszközökkel történik. (tovább…)

Márki-Zay Péter ugyanott folytatta a 2022-es évet, ahol az előzőt abbahagyta: sértegeti a választókat, sorozatosan botrányos megnyilvánulásai vannak. A helyzet annyira súlyos, hogy a baloldal szerdai sajtótájékoztatóján már kérdezni sem engedték az újságírókat, a kevés feltehető kérdést pedig nem válaszolták meg érdemben. Így igyekeztek elkerülni, hogy a baloldal miniszterelnökjelöltje ismét valami zavarosat mondjon – hívta fel a figyelmet Deák Dániel legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Márki-Zay olyan fundamentumoknak ment neki az utóbbi hetekben, amelyeknek a társadalomban nagyon komoly támogatottsága van, így nem meglepő, hogy személyes népszerűsége mellett a baloldal támogatottsága is zuhanásnak indult. Gyurcsány Ferenc már igyekszik bebiztosítani magát a vereségre: minden felelősséget Márki-Zayra tolt, akinek még a saját frakció létrehozását is megtiltotta. Gyurcsány ezzel végérvényesen a baloldal vezetője lett, míg Márki-Zay súlytalan kirakatpolitikussá vált. (tovább…)

A 2021-es év során Ukrajna többször is a nemzetközi figyelem középpontjába került, miután a határai közelében zajló vélt vagy valós orosz csapatösszevonások miatt felmerült a kelet-ukrajnai konfliktus eszkalációjának veszélye. Ezzel párhuzamosan a Nyugat, valamint az Oroszország és Kína között formálódó szövetség közötti hidegháborús feszültség is növelte az ukrán–orosz ellentétek jelentőségét. Olyannyira, hogy Ukrajna az amerikai–orosz tárgyalások központi témájává vált év végére. (tovább…)

A baloldal és annak kormányfőjelöltje, Márki-Zay Péter folyamatos bukdácsolása ellenére a 2022-es országgyűlési választás korántsem lefutott – figyelmeztet a Magyar Nemzetben megjelent negyedéves elemzésében a XXI. Század Intézet. A kormánypártok versenyelőnyét a kiszámíthatóság, a stabil gazdasági-politikai helyzet adja, míg a baloldal biztosan számíthat a globalista erők korlátlan támogatására. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában idén utoljára beszélgetett egymással G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor. A vendégek az utolsó adás során a szeretet és a politika kapcsolatáról diskuráltak, amivel összefüggésben megállapították, hogy Márki-Zay Péter hiába akar „a szeretet erejével” politikát folytatni, ha közben többmillió embert sérteget hétről hétre. (tovább…)

A 2021-es év a kilábalás éve volt, Magyarország pedig bebizonyította, hogy válságálló – jelentette ki Deák Dániel legújabb, évzáró videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője elmondta: a magyar gazdaság gyorsan kilábalt a koronavírus-járvány jelentette sokkból és míg a baloldal a 2008-as válság során megszorítások tucatjait vezette be, addig a nemzeti kormány ezzel szemben többletforrásokat biztosít az emberek és a vállalkozások számára. A baloldalnak 2021 a nagy remény időszaka volt, hiszen azt várták, hogy az előválasztás majd csodát tesz a támogatottságukban, de ez nem következett be: decemberre teljesen elvesztették a lendületüket, Márki-Zay Péter egyáltalán nem váltotta be a baloldalon hozzá fűzött reményeket. A rezsicsökkentés, a minimálbér, a gyermekvédelem és a bevándorlásellenes intézkedések támadása politikai öngyilkosság, így nem meglepő, hogy már a baloldal belső mérései szerint is elképesztő mértékben vezet a Fidesz. Ennek ellenére a nemzeti oldal nem dőlhet hátra, hiszen a gyenge magyarországi baloldal mögött egy erős globális hálózat áll, ami mindent megtesz a patrióta magyar kormány megdöntése érdekében – értékelte az idei évet Deák Dániel. (tovább…)

Miközben a legtöbb európai ország az oltásoknak köszönhetően sikerrel vette fel a harcot a koronavírus-járvány sokadik hullámával szemben, addig Románia képtelen kilábalni a válságból. Az átoltottság mértéke továbbra sem éri el a 40 százalékot, és noha ez a szám a székelyföldi megyékben a legalacsonyabb, a románok sem hajlandóak oltakozni. Ennek hátterében azonban elsősorban nem az oltásszkepticizmus áll, hanem az állam cselekvőképességébe vetett hit megrendülése. Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy Románia egy évtizede húzódó politikai válság közepén van, egyre inkább elmélyülnek vagy gyarapodnak azok a törésvonalak, amelyek már magát a román államiságot is megkérdőjelezik. 2008 óta 16 különböző kormány állt az ország élén, melynek következtében annyira lerombolódott az állam tekintélye, hogy már saját állampolgárai sem bíznak benne. (tovább…)

Galló Béla politológus, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa új könyvében a szociáldemokrácia történetét, illetve hanyatlásának lehetséges okait járja körül. Mint írja: „A Szovjetunió megszűnése igen erőteljes következményeket okozott a porondon maradó nyugat-európai szociáldemokráciában, hozzájárult ahhoz, hogy a kilencvenes évek átmeneti – még sikeresnek tűnő – időszaka után a harmadik évezred első évtizedeire az európai balközép tartósan lejtőre kerüljön. Hanyatlását persze nem csak ez a bukás, hanem alapvetően a rövid 20. század végén felgyorsuló világméretű társadalmi-gazdasági-technológiai folyamatok magyarázzák, de ezek hatásait a szovjet összeomlás tovább erősítette.” (tovább…)

A direkt és az indirekt hatalom alkalmazása más és más eszközöket, sebességet és tudást igényel. A modern európai politikában használata együtt született a vele szembeni ellenállással, így mindkettő gyakorlata hosszú évszázadokra nyúlik vissza. A konzervatívok rendre ellenezték az indirekt hatalom „csápjait”, míg a progresszív oldal feltűnően sikeresen alkalmazta. Napjainkban a „globális civil társadalom” és a nemkormányzati szervezetek hálózata már a demokratikus nemzetállamok létét fenyegeti. A Kommentár folyóirat 2021. évi utolsó száma „Közvetett hatalom” című blokkösszeállításával bevezetőt nyújt az indirekt hatalomgyakorlás elméletébe. Czopf Áron történetpolitikai tanulmánya pedig ennek horizontját világítja meg. (tovább…)

Budapestre látogat Emmanuel Macron francia elnök jövő hétfőn, aki a V4 miniszterelnökei mellett kétoldalú megbeszélést is folytat Áder János köztársasági elnökkel, majd Orbán Viktor miniszterelnökkel. A liberális francia államfő közismerten jó kapcsolatot ápol a jelenlegi uniós vezetők közül a legtapasztaltabbnak számító Orbán Viktorral, miközben az európai jobboldali politikusok egyenesen zarándokolni utaznak Budapestre. Az elmúlt egy évtized eseményei is azt jelzik: a magyar miniszterelnöknek hazánk geopolitikai súlyánál lényegesen nagyobb hatása van az európai politikára, még ellenfelei is viszonyítási pontként tekintenek rá – összegezte legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Orbán kiemelkedő politikai teljesítménye sokakat zavar a nyugati világban, ezért is támogatják külföldről a baloldalt soha nem látott erővel. (tovább…)

Horia-Roman Patapievici fizikus, író, esszéista vehette át csütörtökön a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, valamint a Mol Nyrt. által közösen alapította Petőfi-díjat a Terror Háza Múzeumban. (tovább…)

2021. december 9-én újra átadták a Petőfi-díjat a Terror Háza Múzeumban. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, valamint a MOL Nyrt. által közösen alapított kitüntetést olyan jeles személyek kapják, akik az elmúlt évtizedekben kiemelkedően sokat tettek a közép-európai népek szabadságáért. (tovább…)

Az elmúlt évtizedek tapasztalatai rávilágítanak arra, hogy az állami stabilitás megingatása, a nemzeti szuverenitás és a hagyományos társadalmi rend lebontása az ezek talapzatául szolgáló kultúra befolyásolásán keresztül érhető el. A kultúra alapját jelentő bizonyosságok tudatos lebontása mögött a progresszív napirend nyomása áll, amely azonban nem áll meg Washington és Brüsszel küszöbén. A „kulturális szuverenitás” védelméről dr. Rétvári Bence az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) parlamenti államtitkára és Békés Márton történész, a XXI. Század Intézet igazgatója beszélgettek az intézet Mozgásban című műsorának legújabb adásában. (tovább…)

A 2003-ban párttá alakult Jobbik idén októberben „nagykorúvá vált”, ám az elmúlt tizennyolc esztendőben számos olyan identitásváltozáson ment keresztül, ami egyedülálló a rendszerváltoztatás óta fennálló többpárti demokráciában. Az egykori nemzeti radikális párt több politikai törésvonalat lépett át, majd megpróbált a politikai centrumban helyezkedni, ám mára egyértelművé vált, hogy a 2022-es választásokon a progresszív ügyeket felvállaló baloldal szerves részeként fog a jobboldallal szemben felállni. A Jakab Péter által fémjelzett irányvonal elvesztette nemzeti jellegét, mind mondanivalójában, mind szövetségi politikájában, sőt a határon túli magyarokhoz és az Európai Unióhoz fűződő viszonyában egyaránt a nemzetközi baloldal magyarországi képviselőit követi. A Gyurcsány Ferenc ellenében született Jobbik 2021-re Gyurcsány Ferenc szövetségese lett, az úgynevezett előválasztások során pedig elvesztette politikai és szervezeti szuverenitását, így jövője bizonytalanná vált. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A legújabb adásban többek között szó esett a kereszténydemokrata alapú politizálásról, az új német kormányról, a baloldal identitásvesztéséről, valamint mindezekkel összefüggésben az ellenzék ötlettelen politikájáról. (tovább…)

G. Fodor Gábor politikai filozófus, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatójának Politikai virológia – Kormányozni a vírust című művével indul az Intézet 21 című zsebkönyvsorozata. A kötet a koronavírus-járvány következtében kialakult helyzetet és annak kormányzati kihívásait tárgyalja, kiegészítve táblázatokkal, grafikonokkal, statisztikákkal és a pandémia kronológiájával.  (tovább…)

Az állam stabilitása nagyban függ a kulturális egyediség maradandóságától és a kulturális egység fennállásától, ezek ugyanis a nemzeti szuverenitás és a népszuverenitás talaján álló, külső-belső demokratikus önrendelkezés alapjaihoz tartoznak. Annál is inkább így van ez, mert korunkban egyre inkább államfölötti és nemállami szereplők támadják a nemzetállamokat. Ez a küzdelem a szokványos gazdasági és jogi területek mellett pedig egyre inkább a „puha hatalom” terrénumán zajlik, ahol kevésbé észrevehető és nehezebben megállítható, de éppen ezért veszélyesebb tevékenység folyik az állam alapjainak aláásása, vagyis a destabilizálás érdekében. Manapság a nemzeti határokért vívott küzdelem a kulturális határokért folytatott küzdelemmel esik egybe. (tovább…)

Márki-Zay Péter baloldali miniszterelnök-jelölt az elmúlt hetekben vállalhatatlan stílusban sértegette azokat a választópolgárokat, akik támogatják a rezsicsökkentést. Hasonlóan nyilatkozott a kanadai állampolgársággal is rendelkező politikus a benzinár-csökkentés, a gyermekvédelem és a bevándorlás ügyében is, mely témákban a rezsicsökkentéshez hasonlóan a magyarok elsöprő többsége a kormány álláspontját osztja. A baloldal nem támogatta a gyermekvédelmi népszavazást sem, a 2015-ös migrációs válsághoz hasonlóan most is álproblémáról beszélnek – hívta fel a figyelmet legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a baloldal és annak miniszterelnök-jelöltje ezzel politikai öngyilkosságot követ el, mivel ismét egy szűk kisebbség, Brüsszel és a nyugati multicégek álláspontját képviselik ezekben a fontos kérdésekben, így nem meglepő, hogy csökkenésnek indult a támogatottságuk. (tovább…)

A 21. század harmadik évtizedének eleje a hidegháborúra emlékeztet: az Amerikai Egyesült Államok katonai, gazdasági és ideológiai tekintetben szemben áll egy keleti, kommunista birodalommal. A 20. század második felében zajló nemzetközi versengéssel szemben azonban ez az ellenfél, vagyis Kína, a világgazdaság motorja. A témában a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorának vendége David P. Goldman közgazdász, elemző, az Asia Times újságírója volt, aki hangsúlyozta, hogy Kína befolyása egyre csak nő a világban s mára megkerülhetetlen szereplőjévé vált a világfolyamatoknak. (tovább…)

Miután három hétig semmi kézzelfogható magyarázatot nem tudott adni Karácsony Gergely és a baloldal a Városháza épületének eladása körül, a korábbi kommunikációs technikák egybegyúrásával újabb próbálkozást tett Márki-Zay Péter és a főpolgármester. Ezúttal azt állítják, hogy valójában a Fidesz akarta megvenni a Városháza épületét, az orosz elnök segítségével. Ez azonban már egyre inkább parodisztikus magyarázkodásnak számít, ráadásul az így is egyre rosszabb népszerűségi mutatókat produkáló Márki-Zay Péter is magára húzta ezt az igen negatív ügyet – hangsúlyozta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője arról is beszélt, hogy a főpolgármester igyekszik a szőnyeg alá söpörni a fővárosi korrupciós ügyet, de ez nehezen fog menni neki, hiszen a rendőrség is nyomozást indított, ráadásul újabb hangfelvétel látott napvilágot, ami egyértelművé teszi a „jutalékos” rendszer működését. (tovább…)

Az utóbbi hetekben több nyugat-európai országban is drasztikus mértékben emelkedett a villamosenergia és a földgáz ára, ami sok esetben a fosszilis energiahordozók tartalékainak elégtelen mennyiségével párosult. Az ebből fakadó esetleges ellátásbeli problémáknak, különösen a téli hónapokhoz közeledve, lehetnek komoly következményei, amin az Európai Unió által javasolt klímavédelmi csomag is tovább ront. Eközben Magyarországon a több éve folytatott pragmatikus és következetes rezsipolitikának köszönhetően szinte semmit nem érezni az Európát sújtó energiaválságból, ráadásul az ország a klímaváltozás negatív hatásai ellen folytatott küzdelemben is jobban teljesít a legtöbb uniós tagállamnál. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A legújabb adásban Karácsony Gergely politikai impotenciáját feszegették a vendégek, amely véleményük szerint a fogolyhelyzet, a hazugságspirál és a hűtlenség egyvelegéből áll össze. Ezzel összefüggésben szó esett az érzelmek helyéről és szerepéről a politikában, ami a jó és rossz kormányzás kapcsán merült fel. (tovább…)

A hétvégi Fidesz-kongresszuson elhangzott beszédek, Orbán Viktor megnyilvánulásai és az elmúlt évek szakpolitikai lépési mind azt mutatják, hogy a nemzeti oldal a baloldallal szemben képes távlati célokat megfogalmazni, azaz képes a stratégiai gondolkodásra. Ilyen emlékezetes célkitűzés volt például az egymillió új munkahely megteremtése vagy a stratégiai nemzetgazdasági ágazatok ismételt magyar kézbe vétele. Az Orbán-kormányok hosszútávú stratégiaalkotása független a választási ciklusoktól, így az elmúlt egy évtizedben volt lehetőség arra, hogy stabilizálódjon az ország gazdasági és társadalmi helyzete. A baloldal mindezt veszélyezteti, hiszen egyik vezető politikusuknak sincsen koherens elgondolása az ország és a világ ügyeiről, szinte szóról szóra külföldi üzeneteket mondják föl és a jelek szerint kiszolgáltatnák az országot Brüsszelnek. Ez mutatkozik meg többek között Márki-Zay Péter (egykori energetikai lobbista, jelenleg polgármester és baloldali miniszterelnökjelölt) kommunikációjában is, aki a brüsszeli iránymutatásnak megfelelően eltörölné például a rezsicsökkentést. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Ezt tették velünk 2006-ban címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést, melynek résztvevői Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter és Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke voltak. A meghívott vendégek egyetértettek abban, hogy akik napjainkban összefognak a 2006-os rendőrterrorért felelős Gyurcsány Ferenccel, azok is bűnrészessé válnak az általa parancsba adott, tizenöt évvel ezelőtti brutális emberijog-sértések elkövetésében. (tovább…)

A 2022-es választások előtt szűk fél évvel egy olyan politikai verseny tanúi vagyunk, amely egy nagyobb küzdelem része és a társadalom integrációjáért folyik. A napi aktualitások tétjét is jobban meg tudjuk érteni, ha a kampány eseményeit két integrációs modell harcaként fogjuk föl. A jobboldal (az Orbán Viktor vezette magyar kormány, a Fidesz–KDNP és támogatói) nemzeti alapon akarják integrálni a társadalmat, olyannyira, hogy politikai programjuk neve (Nemzeti Együttműködés Rendszere) is erre utal. A nemzeti integrációra irányul minden szociális, gazdasági és kulturális intézkedés, immár több mint tizenegy éve. Az ezzel szemben álló magyarországi ellenzéki pártok és nemzetközi háttértámogatóik viszont globális integrációban gondolkodnak. Ez felerősíti a társadalomban a centrifugális erőket, hogy az egyének közösségeiktől (család, nemzet, haza) elszakadva a globális s ne egy lokális rendbe illeszkedjenek. (tovább…)

Nem először veszi fel az áldozati szerepet Karácsony Gergely, ez botrányai során részéről jól bevett taktika. Még akkor is másokra mutogat, amikor teljesen egyértelműen övé a politikai felelősség – mondta legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A főpolgármester ismét hazugságspirálba került, újra saját magának mondott ellent: pár napja még álhírnek nevezte, ma azonban már ő is elismeri, hogy voltak tervek a budapesti Városháza épületének eladására. Egy főpolgármesternek tudnia kell, hogy mit csinál a Vagyonkezelő irányítója, így a politikai felelősség mindenképpen az övé, akkor is, ha nem tudott arról, mi zajlik a háta mögött. De a legújabb felvétel alapján már egyértelmű, hogy a legfelső politikai szinten született döntés az eladásról – tette hozzá. Egy biztos: a baloldaltól nem idegen a privatizáció és a nemzeti vagyon kiárusítása, hiszen csak 2002 és 2010 között közel 190 nemzeti kézben lévő céget adtak el főként külföldieknek – fogalmazott a XXI. Század Intézet vezető elemzője, hozzátéve: több szempontból is a 2010 előtti világ tért vissza Budapesten Karácsony Gergely főpolgármesterségével. (tovább…)

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A legújabb adásban szó esett az Európát érintő energiaválságról, valamint az Orbán-kabinet kormányzóképességről, miközben az ellenzék vízió és mondanivaló nélkül maradt, annyira elfáradt saját belső versengésében. (tovább…)

A korrupció a hazai és nemzetközi sajtó egyik kedvelt, rendre visszatérő témája. A mainstream sajtó a megvesztegethetőséget, valamint a politikai és gazdasági érdekek összefonódását sokszor „keleti”, posztkommunista csökevényként tűnteti fel, a valóság azonban időről-időre rácáfol ezekre a sztereotípiákra. A korrupció ugyanis általános  jelenség, az ellene folytatott küzdelem viszont igen gyakran konkrét politikai célokat szolgál. A korrupcióellenesség politikai hívószóként való használata az elmúlt időszakban Magyarországon is megfigyelhető, de korántsem egyedi jelenség. Ez egy politikai stratégia része. (tovább…)

Ugyanott folytatja Márki-Zay Péter, ahol Karácsony Gergely abbahagyta: bevándorláspárti politika, a rezsicsökkentés ellenzése, a jobboldali szavazók sértegetése és a külföldi érdekek kiszolgálása határozza meg a politikáját – jelentette ki legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője felhívta a figyelmet arra, hogy Márki-Zay Péter jövő héten az MSZP-s Ujhelyi István szervezésében három napos brüsszeli látogatást tesz, ahol várhatóan a globális baloldal emberei közlik majd vele, hogy milyen politikát várnak el tőle a támogatásukért cserébe. Az elemző kiemelte: a baloldali miniszterelnök-jelölt az elmúlt három hétben ugyanazokat a stratégiai hibákat követte el, mint Karácsony Gergely az azt megelőző fél évben, így a hódmezővásárhelyi polgármester is a főpolgármester sorsára juthat, még az ellenzéki szavazók megszólítása is nehézzé válhat neki. Ennek az az oka, hogy a társadalomban kétharmados támogatást élvező témákban rendre a kisebbség véleményét képviselik a baloldali miniszterelnök aspiránsok. (tovább…)

A balliberális médiumok és pártok az elmúlt tíz év során rendre kárörvendő módon azt állították, hogy az Orbán Viktor vezette kormányzat külpolitikája „teljesen elszigetelte Magyarországot”. Narratívaépítésük azonban kudarcba fulladt, hiszen nemcsak, hogy nyoma sincs az elszigeteltségnek, hanem egyenesen Magyarország vált példamutatóvá egy sor kérdésben, például az unortodox gazdaságpolitika, a migráció vagy a családtámogatások terén. Emellett az is egyre gyakoribbá vált, hogy a nyugati világ meghatározó konzervatív és klasszikus liberális gondolkodói  a „magyar modellt” dicsérték. (tovább…)

Soros György nem népben, nemzetben, közösségben és hazában gondolkodik, hanem ezeken kívül helyezi el önmagát és azt a globális „nyílt társadalmat”, amit meg akar valósítani. Ez határozza meg a zsidósághoz, mint valláshoz és politikai közösséghez való hozzáállását is, nemkülönben azt az ellenséges érzületet, amelyet a zsidó állammal szemben táplál. Soros Györgynek útban van Izrael, mivel mint bármelyik más nemzetállam, vallási-etnikai-kulturális kötöttséget képvisel, és ezen alapuló államként, saját határai között működik. Soros ugyanis mindent, ami rögzített, fel szeretne oldani, mégpedig egy globális nyitott társadalomban. (tovább…)

A XXI. Század Intézet új, Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, félórában a kampány aktuális kérdéseiről. A műsor második adásában olyan témákat feszegettek, mint az elköteleződés nehézsége egy elvtelen ellenzéki koalíció irányában, a nemzetközi erők  beavatkozása a magyar választásokba, valamint a magyar nemzeti érdek közép-európai szintű képviselete. (tovább…)

Míg Orbán Viktor az október 23-i ünnepi beszédében egy nyugodt, kormányzóképes politikai erő benyomását keltette, amely mögött stabil politikai közösség áll, addig a balliberális oldal még a nemzeti ünnepünkön is megmutatta, hogy csupán az Orbán-gyűlölet tartja őket össze, nem alkotnak politikai közösséget – emelte ki Deák Dániel legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője felidézte azt is, hogy miközben a miniszterelnök arról beszélt, hogy kormányzásával azok is jól járnak, akik nem rá szavaznak, addig a baloldali miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter a jobboldali szavazók sértegetésével volt elfoglalva. Az elemző szerint érezhető a kontraszt a két oldal között: a baloldal a békétlenségre és a káoszra alapozza a választási kampányát, a Fidesz viszont a stabil, kiszámítható, nyugodt politikai erő benyomását kelti. Nem meglepő mindezek fényében, hogy míg a Fidesz százezreket tudott megmozgatni, addig a baloldali rendezvényre csupán alig kétezer ember volt kíváncsi. (tovább…)

Az elmúlt években több olyan nemzetközi esemény is történt, amelyek a 2006-os hazai rendőrattakkal párhuzamba állíthatók, ám a 15 évvel ezelőtti eseménysorozat különleges abban a tekintetben, hogy a hatósági erőszak mértéke máig példátlan, az események politikai háttere pedig tisztázatlan. A XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorának vendégei László András, nemzetközi kapcsolatok szakértő és Kosztur András, az intézet vezető kutatója a 2006-os eseményeket helyezték mai kontextusba. A vendégek egyetértettek abban, hogy a rendőri erőszak kérdésében a balliberális többségű nyugati média rendre kettős mércét alkalmaz és csak azon ellenfeleit marasztalja el, akik geopolitikai vagy ideológiai szempontból eltérnek az általuk megszabott véleménysodortól. (tovább…)

Október 22-én lesz tízéves a Demokratikus Koalíció, amely következetes Orbán-ellenes politikával lépésről-lépésre építkezve győzte le versenytársait, így mára az ellenzék legstabilabb és legerősebb politikai közössége lett. A kezdetben csupán Gyurcsány Ferenc politikai túlélését biztosító párt egy évtized leforgása alatt először megszilárdította helyzetét, majd kolonizálta az MSZP-t, megszállta a budapesti városházát, végül az összefogás keretei között maga alá gyűrte a Momentumot és a Jobbikot. Mára létrejött egy olyan ellenzéki konstelláció, amelyben – függetlenül attól, hogy lesz-e kormányváltás – a Demokratikus Koalíciónak lehet a legnagyobb baloldali frakciója a következő parlamenti ciklusban. Gyurcsány Ferenc stratégiája, azaz egy új, sikeres politikai–szervezeti keret megteremtése pontosan egy évtizedig tartó projektben valósult meg, ennek köszönhetően az egykori bukott miniszterelnökből mára a szivárványkoalíció vezetőjévé vált. (tovább…)

A titokzatos amerikai múlttal rendelkező baloldali miniszterelnök-jelölt, Márki-Zay Péter kampánya és szlogenjei nemzetközi receptet követ, többek között Ukrajnában, Szlovákiában és Lengyelországban is ezt alkalmazták. A magát az elittel szembeszegülőnek beállító hódmezővásárhelyi polgármester több külföldi nagykövettel is egyeztetett, az addigi esélyes Karácsony Gergely pedig egyik napról a másikra váratlanul visszalépett, ami azt jelzi: a globális balliberális körök vele szemben egy új jelöltet támogatnak Magyarországon. A baloldali politikus „elitellenes” kampánya ugyanakkor hamar félremehet, hiszen Gyurcsány Ferenc az előválasztáson tovább erősödött, így a párttal és frakcióval nem rendelkező Márki-Zay Péter erősen kiszolgáltatott lehet a DK vezetőjének, aki megkerülhetetlen tényezővé vált a baloldalon. (tovább…)

A XXI. Század Intézet új, Kaktusz című műsorában G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történészprofesszor beszélget havonta kétszer, húsz-huszonöt percben a kampány aktuális kérdéseiről. Az első adás témája mi más lehetett volna, mint a hétvégén végre-valahára révbe ért baloldali előválasztás. A műsorban ennek kapcsán szó esett többek között a „tiszták koalíciójáról”, amelyben továbbra is az ellenzék politikai zombijai játszanak kulcsszerepet, valamint a messziről jött ember, azaz Márki-Zay Péter karakteréről, akit politikai porszívóügynöknek neveztek. (tovább…)

A XXI. Század Intézet kilenc munkatársa által írt, A Nagy Terv – A Soros-birodalom Közép- és Kelet-Európában címet viselő könyv megjelenése kapcsán szervezett online könyvbemutatót az Intézet. Az augusztus végén megjelent tényfeltáró kötet Soros Györgynek a közép- és kelet-európai térségben 1984 és 2020 között folytatott befolyásszerzési tevékenységét mutatja be, mintegy 400 oldalon. A kötet megírását egyévnyi kutatómunka előzte meg, szerzői 12 nyelv forrásai alapján állították össze. Laudációt Bayer Zsolt tartotta, aki hangsúlyozta, hogy a könyv kiválóan dokumentálja Soros szerteágazó tevékenységét, aminek következtében innentől nem lehet azt mondani, hogy a Soros-terv nem létezik. A rendezvény pódiumbeszélgetése során Schmidt Mária, G. Fodor Gábor és Kocsis Máté beszélgettek a szerkesztő, Békés Márton moderálása mellett, akik mindannyian egyetértettek abban, hogy Soros Györgyöt továbbra sem szabad lebecsülni, mivel az általa kiépített struktúrák beágyazottsága miatt bármikor képes ellentámadásba lendülni az érdekei ellen fellépő erőkkel szemben. (tovább…)

A baloldalon egy olyan hatalomtechnikai alkukon alapuló ellenzék jött létre, amelynek sem közös ideológiája, sem közös víziója nincsen, így kormányzásképtelen. Az egymással marakodó baloldali politikusok, ha még kormányt is tudnának alakítani, egy esetleges parlamenti többség megszerzése után, olyan instabil politikai helyzetet váltanának ki Magyarországon, mint amit több környező országban is láthatunk. Románia példája jól mutatja: beláthatatlan következményei lehetnek egy sokpárti koalíciós kormány jelentette instabil helyzetnek. Keleti szomszédunknál összeomlott a koalíció, elszabadultak a rezsiárak, sorra gyulladnak ki a kórházak, sikertelen az oltási program, már a betegeket sem tudják ellátni. Az Orbán Viktor mögött álló jobboldal ezzel szemben egységes és politikai stabilitást biztosít az országnak, amelynek köszönhetően Magyarország gazdasági és társadalmi erősödése is dinamikussá vált az elmúlt évtizedben. Mindezt bizonyítja, hogy idén például a régióban nálunk lesz a legmagasabb a gazdasági növekedés. 2022 tétje tehát az lesz: a gyarapodást vagy a marakodást választja-e a többség. (tovább…)

Az újbaloldali és liberális politikai elit tagjai már egy évtizede azon dolgoznak, hogy megszabaduljanak az úgynevezett „Gyurcsány-problémától” a baloldalon, az előválasztást is ezért találták ki. Ez azonban nem sikerül nekik, sőt: Gyurcsány Ferenc pozíciói minden eddiginél erősebbek lettek, az újbaloldal sokáig sztárolt politikusa, Karácsony Gergely pedig elbukott. Márki-Zay Péter előtérbe kerülése is Gyurcsánynak kedvez, hiszen ha nem a felesége lesz végül a közös miniszterelnök-jelölt, akkor egy olyan személy kerül az élre, akinek nincsen pártja, de még frakciója sem lesz a parlamentben, így könnyen irányítható, súlytalan politikusnak számít. Hiába nincsen vége tehát még a baloldali előválasztási kampánynak, már most kijelenthető, hogy annak a legnagyobb nyertese Gyurcsány Ferenc és a DK, az újbaloldali politikai erők pedig eljelentéktelenedtek, Karácsony Gergely szintén egy gyenge, bukott poltikus lett, míg pár hete még az újbaloldal nagy reménységének számított. (tovább…)

Miközben a baloldali politikusok egymással marakodnak és alkotmánypuccsa készülnek, amivel káoszba taszítanák az országot, addig a jobboldal gyarapodást, távlatos jövőképet, és egy stabil és működőképes országot tud felmutatni. A gazdasági adatok önmagukért beszélnek: jelentősen csökkent a szegénység, az elmúlt egy évtizedben közel egymillióval több munkahely jött létre Magyarországon, a koronavírus-járvány jelentette válságból az elsők között lábaltunk ki Európában Magyarország, ami az szja-visszatérítésnek, a fiatalok szja-mentességének, a béremeléseknek és a nyugdíjasoknak adott többletforrásoknak köszönhetően a lakosság számára a hétköznapok szintjén is érezhetővé válik.  A baloldal ezzel szemben a 2008-as válság során kudarcot vallott: az ország már legyengült állapotban sodródott bele, majd utána évekbe és súlyos megszorításokba került a kilábalás. (tovább…)

Az utóbbi években a baloldali politikusok részéről egyre többször hangzik el olyan kijelentés, amely valamilyen népcsoport vagy kultúra ellen irányul. Az egyre gyakoribb antiszemita és (kultúr)rasszizmusba hajló megnyilvánulások hosszú ideje képezik a baloldali politika részét, amelyek a korábbi évek megszólalásaiban is rendre megmutatkoztak. A külföldi munkavállalók, a határon túli magyarok, valamint a hazai etnikai és vallási kisebbségek elleni lázítás mellett a kínai- és oroszellenes kijelentések is egyre elterjedtebbek a szivárványkoalíció politikusai között, ami a 2022-es választásokhoz közeledve komoly aggályokat vet fel a baloldali jelöltek alkalmasságát illetően. (tovább…)

Az elmúlt években egyre élesebbé vált a feltűnően külföldi érdekeket szolgáló ellenzék, valamint a nemzeti kormány közötti konfliktus. A baloldal történelmi okokból kifolyólag immár száz éve képvisel nemzetközi programot, őmellé társultak a nemzeti törekvésüket feladó valamikori rendszerellenes pártok s megerősíti szövetségüket több olyan párt, amelyek nyíltan vállalják, hogy nem többek egy európai/transzatlanti progresszív–kozmopolita misszió hazai képviselőinél. Napirendjük meghatározásában segítségükre van a nemkormányzati szervezetek tucatja, tematikájukat egy egész intézményhálózat dolgozza ki, hangjukat pedig felerősíti a kormánykritikus média. Utóbbi háromban az a közös, hogy egyaránt külföldről finanszírozzák őket. (tovább…)

Már a látszatra sem ügyelnek Brüsszelben, az Európai Parlament LIBE-bizottsága például egy olyan delegációt küldött Magyarországra vizsgálódni, amelyiknek az egyetlen magyarországi tagja Donáth Anna, momentumos politikus – jelentette ki Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője legújabb videóelemzésében. Kiemelte: az ellenzéki politikus mellett LMBTQ-aktivisták és migránspárti, brüsszeli politikusok érkeztek még Magyarországra a jogállamiságot vizsgálni, akiknek a legfőbb céljuk egy olyan Magyarországot támadó jelentés elkészítése, amely várakozásaik szerint felszámolja a nemrég elfogadott gyermekvédelmi törvényt.  Világossá vált, hogy a migrációs válsághoz hasonlóan ebben az ügyben is szuverenitáskérdésről van szó, és a nemzetközi erők aknamunkája ellenére Magyarország azonban nem enged a nyomásnak, a gazdaság stabilitásának köszönhetően már pénzügyi eszközökkel sem tudják zsarolni hazánkat – tette hozzá Deák Dániel kiemelve: a kiszivárgott hírek szerint például már a helyreállítási alap forrásainak visszatartásával sem próbálkozik Brüsszel, hiszen belátták, hatástalan a zsarolás. (tovább…)