Cikkajánló

Az amerikai történész által írt kötet segítségével betekintést nyerhetünk a „két kultúrára” szakadt Egyesült Államok világába. (tovább…)

„Úgyhogy a dolognak az lett a vége, hogy őszintén szólva eléggé szétvertük az országot.” – Kuncze Gábor.

(tovább…)

(tovább…)

Orbán Viktor immáron a magyar történelem leghosszabb ideje hivatalban lévő miniszterelnöke, a héten haladja meg kormányzati összeideje a mindenkori rekordtartóét, Tisza Kálmánét (14 év, 144 nap). Orbán Viktor, aki immár negyedik ciklusa félidejénél is túl jár, 1998 és 2002 között kormányozta először Magyarországot, majd 2010-től kezdve egymás után háromszor nyert kétharmados parlamenti felhatalmazást. Miniszterelnöki teljesítménye abból a szempontból is egyedülálló, hogy egymás után kétszer választották újra. Sőt: kormányfői éveit számolva összesen lassan másfél évtizede Orbán Viktor vezeti Magyarországot, ami egyben azt is jelenti, hogy a rendszerváltoztatás óta eltelt harminc évnek már-már a felét az ő kormányzása határozta meg. A magyar miniszterelnök ezzel a politikai teljesítménnyel olyan nagy történelmi nevekkel állítható párhuzamba, mint Franklin Delano Roosevelt, Helmut Kohl, Charles de Gaulle vagy Margaret Thatcher. A korszaképítéshez ugyanakkor elengedhetetlen a kulturális élet dominálása, ezen a téren további teendők vannak. (tovább…)

A nemzetközi konfliktusok helyben való megismétlődésének mintájára a klónok harca belpolitikai tekintetben is érvényesül. Az egymás hasonmásának tekinthető „színes forradalmakat” kívülről szervezik, az államcsínyek mindenütt puhán mennek végbe és a különböző Majdan-másolatok következményei is azonosak. (tovább…)

A nyílt társadalom hívei számára a nemzeti közösség szétrobbantásra ítéltetett, míg a nemzetállam egy lebontandó akadály.

(tovább…)

Soros György hosszú évtizedeken keresztül a jótékony filantróp szerepében tetszelgett, azonban a 2015-ös migrációs válság óta kijött a fényre és saját maga árulta el, hogy valójában egy olyan milliárdos spekuláns, aki előszeretettel avatkozik be egyes országok belpolitikai folyamataiba, illetve még az Európai Unió döntéseit is képes befolyásolni. Magyarán láthatóvá tette a láthatatlant – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a nyíltan Magyarország és Lengyelország megbüntetését követelő legújabb írásával Soros egyértelművé tette, hogy az ő támogatásával erőltetik Brüsszelben az úgynevezett „jogállamisági” mechanizmust. Hozzátette: ennek fényében egyáltalán nem meglepő, hogy a mechanizmust megalapozó jogállami jelentésben a 12 külső hivatkozásból tizenegy Soros által támogatott szervezethez kötődik. Mindezek ellenére az elemző szerint a december 10-i uniós csúcsra megszülethet egy olyan kompromisszumos megállapodás, amely tartalmazza a magyarok és lengyelek elvárásait. (tovább…)

Legszívesebben azt tanácsolnám George-nak: „menj csak el Amerikába” s nyomban megtudhatsz egyet s mást arról, hogy fest, amikor az embereket elönti a másik iránti gyűlölet. (tovább…)

Az elmúlt időszakban a posztszovjet térség peremvidékein a jelenlévő hatalmak fokozott aktivitása tapasztalható. Az egymással versengő nagy- és középhatalmak, valamint kisebb államok mindegyike igyekszik a koronavírus-járvány következtében lezajló változásokat kihasználva előnyösebb helyzetbe kerülni, míg mások számára a korábban megszerzett pozícióik megtartása a tét. Lengyelország Belaruszban, Törökország a Kaukázusban, a globalista Soros-hálózat pedig a térség egészében igyekeztek kiterjeszteni befolyásukat – általában Oroszország kárára. (tovább…)

Az Európai Unióban felrúgták a tagállamok júliusi megállapodását is, amikor mind a huszonhét állam- és kormányfő igent mondott a költségvetésre és a segélyalapra. (tovább…)

A 2010-es évek közepe óta megfigyelhető, hogy Soros György fokozottan a közép-európai, önrendelkezésüket védő, nemzeti kormányok ellen használja NGO-hálózatát és lobbitevékenységét, vagy ahogy ő nevezi: „politikai filantrópiáját”. A 2010 óta kormányzó Fidesz–KDNP-kormány, a 2015-ben hatalomra került PiS-kabinet, és a kettő tengelyén nyugvó visegrádi együttműködés, valamint a V4-ek felé gravitáló szlovén és szerb jobboldali kormányzatok által formált, markánsan bevándorlás-ellenes közép-európai blokk ellehetetlenítése a nemzetközi tőzsdespekuláns legújabb törekvése. Soros szerint a „nyílt társadalom” kialakulását napjainkban fenyegető legnagyobb veszély az EU-s költségvetés megszavazása ellen emelt magyar–lengyel vétó, amit Budapest és Varsó a „jogállami kritériumokra” hivatkozó brüsszeli nyomásgyakorlás ellenében alkalmazna – feltéve, ha rákényszerítik. (tovább…)

A balliberális oldal szerint a magyar és a lengyel kormány vétója az oka annak, hogy még mindig nincsen elfogadva az uniós költségvetés és a helyreállítási alap, de valójában az Európai Parlament miatt tart még mindig a vita, hiszen ők nem voltak hajlandóak elfogadni a tagállami vezetők júliusi megállapodását politikai okokból – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, a bevándorláspárti liberális közvélemény az elmúlt tíz évben saját magát hergelte hazánkkal szemben, aki ki mert állni Magyarország mellett Nyugat-Európában, rögtön megtámadták. Ennek a liberális véleményterrornak – melynek része a Soros-hálózat is – igyekeznek megfelelni a nyugat-európai politikusok és erőltetik az úgynevezett „jogállamisági” feltételeket. A magyar és a lengyel kormány álláspontja világos: a költségvetési források ideológiai és politikai feltételekhez történő kötését elutasítják, csak objektív mércéket és vizsgálatot fogadnak el, amihez először azt kéne tisztázni, mit is értünk „jogállamisági” feltételek alatt – tette hozzá Deák Dániel kiemelve: várhatóan a december 10-i EU-csúcson lesz megállapodás. (tovább…)

Az Európai Bizottság szemantikai vitát folytat a jogállamiság fogalmáról, ám igen komoly következményekkel kell szembenézniük azoknak, akik nem értenek egyet Brüsszel véleményével. (tovább…)

Az összes uniós tagállam ki van szolgáltatva a német beruházásoknak, a németek által irányított eurónak, ami nagyon nagy probléma – mondta Schmidt Mária az M5 műsorában. A XXI. Század Intézet és a Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint Németország mondvacsinált ügyekkel próbálja a saját dominanciáját Magyarországgal szemben érvényesíteni, aminek az elmúlt négy évben a Trump-adminisztráció valamelyest gátat szabott. Joe Biden győzelmével szerinte nem lesz egy olyan ellenerő, amely kordában tartaná a német nagyhatalmi törekvéseket Európában. (tovább…)

Aki a nyugati médiából tájékozódik, nemigen juthat más következtetésre, minthogy Magyarországon olyasféle helyzet van, mint 1938 Németországában volt, mondjuk néhány héttel a Kristallnacht előtt.

(tovább…)

Az Európai Unión belüli értékviták az elmúlt években látványosan kiéleződtek a brüsszeli bürokraták és a szuverenitásukat őrző tagállamok között. Bár a magyar kormány mindeddig képes volt megvédeni az álláspontját, az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a jövőben tovább folytatódnak majd a brüsszeli jogkörbővítési törekvések a tagállami szuverenitás rovására. A politikai küzdelmekben mérföldkővé válhat az uniós pénzek kifizetésének jogállamisági mechanizmushoz kötése, melynek célja egyértelműen a tagállami érdekérvényesítés csökkentése, és az érintett országok belpolitikai folyamatainak befolyásolása. A 2022-es választásokhoz közeledve – az uniós költségvetéssel kapcsolatos lengyel és magyar vétó után – várhatóan erősödni fog az Orbán-kormányra gyakorolt politikai nyomás, amiben a nemzetközi baloldallal együttműködve, továbbra is részt vesznek majd a hazai ellenzéki pártok és a Soros-féle NGO-hálózat. (tovább…)

Az eredetiség hiánya, sőt az eredetinél is élethűbb másolatok elkészítésének technológiai lehetővé tétele nem hagyja nyom nélkül a világrendet és a hadviselést sem. (tovább…)

Saul Alinsky néhány évtizeddel ezelőtt kidolgozott egy azóta többször is sikerrel kipróbált antidemokratikus, anarchista-akcióstratégiát, amely mára a Soros-hálózat kiskátéja lett. (tovább…)

Jól látszik az USA-ban, hogy a republikánusok őrületes hibát követtek el akkor, amikor csak a gazdaságra és a politikára koncentráltak, és a kultúrát átengedték a másik oldalnak. (tovább…)

A 2018 óta egyre szorosabbá váló összefogás mára teljesen átrendezte az pártok közötti erősorrendet. Míg a két éve még az ellenzék vezetőjeként számon tartott Jobbik, vagy a korábban váltópártként ismert MSZP mára épphogy bejutna a parlamentbe, addig a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció és a parlamenten kívüli Momentum a legerősebb ellenzéki pártokká léptek elő. Az összefogás legnagyobb vesztese a Jobbik, amely Jakab Péter vezetésével elvesztette szavazóinak döntő többségét és végleg feladta arculatát. A szoros együttműködés révén ugyan sikerült részeredményeket elérnie az szivárványkoalíciónak, a 2022-es országgyűlési választásokig komoly belső konfliktusokhoz vezethet az ellenzéki oldalon az összefogás erőltetése, amely nem segít kormányképes alternatívát felmutatni az egységes és cselekvőképes nemzeti kormányzattal szemben. (tovább…)

Nem tudható, és valószínűleg nem is fogjuk megtudni azt, hogy az amerikai elnökválasztás során a csalások tömegesek, netán rendszerszintűek voltak-e. (tovább…)

Tegnap a magyar Országgyűlés megszavazta a különleges jogrend 90 napos meghosszabbítását, amely lehetőséget biztosít a kormány számára a gyors és hatékony fellépésre a koronavírus-járvánnyal szemben. Míg tavasszal az ellenzéki politikusok „diktátor-törvénynek” nevezték a koronavírus-törvényt, most ők is támogatták annak ismételt bevezetését, hiszen belátták, ezekben a válságos időkben a saját választóik is ezt várják el tőlük – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A mostani szavazás ellenére azonban nem várható szerinte gyökeres változás az ellenzék politikájában, a közösségi oldalakon és a nyilvános megszólalásaik során továbbra is rombolják a járvány elleni intézkedésekbe vetett társadalmi bizalmat, tavasz óta megállás nélkül támadják a kormány intézkedéseit. A XXI. Század Intézet vezető elemzője hozzátette, szerte Európában Magyarországhoz hasonlóan szükségállapotot vagy különleges jogrendet vezettek be a járvány elleni védekezés miatt, így ez az eljárás egy általánosan bevett gyakorlat a kontinensen. (tovább…)

Újabb megállapodás született a Hegyi-Karabah térségében zajló harcok beszüntetéséről, ez azonban komolyabb következményekkel járhat, mint a korábbi, kudarcba fulladt tűzszüneti kísérletek. Azerbajdzsán jelentős területek felett szerezheti vissza az ellenőrzést, a térségbe pedig orosz békefenntartók érkeznek. (tovább…)

A 2015-ös migrációs válság óta egyre gyakoribbá váltak az iszlamista terrorcselekmények Európában. Míg korábban sokan vitatták, mára egyértelmű, hogy a bevándorlás és terrorizmus között szoros összefüggés van. Az elmúlt hetekben előbb Párizsban, majd Bécsben került sor iszlamista terrorcselekményekre, melyek gyökerei a muszlim világ válságában, pontosabban a nyugat-európai muszlimok identitásválságában keresendőek – hangzott el XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorában, melynek vendégei ezúttal Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő és Sayfo Omar politológus voltak, akik a muszlim fiatalok radikalizációjának okairól és következményeiről beszélgettek Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzőjének műsorvezetésével. (tovább…)

A hazai nemzeti oldalnak mindez azt üzeni, hogy 2022-ben minden eddiginél keményebb küzdelemre kell felkészülni, minden lehetséges eszközt bevetnek majd ezek a globális körök.
(tovább…)

Mára a baloldali politikusok is belátták, a keddi parlamenti szavazás alkalmával már nem érdemes diktatúrát kiáltani a különleges jogrend ismételt bevezetése miatt. (tovább…)

A skót kormány olyan törvénytervezetet készül beterjeszteni, amely büntethetővé tenné, ha valaki saját otthonában bántónak vagy gyűlölködőnek minősülő hangnemben beszél. (tovább…)

A hosszú ideig elhúzódó jogi csatározások ellenére nagy eséllyel Joe Biden lesz az Amerikai Egyesült Államok következő elnöke. Míg a Trump-adminisztráció partnerként tekintett Közép-Európára és nem úgy, mint egy diákra, akit ki kell oktatni, ez Joe Biden győzelmével negatív irányba változhat. Már csak azért is, mert az egyik legnagyobb támogatója Soros György, így ha elnökként véleményt kell majd alkotnia régióról, akkor várhatóan a Soros-féle NGO-k már jól ismert tanulmányaira fog támaszkodni. Magyarország ugyanakkor az Egyesült Államokkal az elnök pártszínezetétől függetlenül jó kapcsolatra törekszik, annak erőssége tehát sokkal inkább az új demokrata vezetés hozzáállásától függ majd. A nemzeti oldal ennél sokkal kedvezőtlenebb nemzetközi helyzetben is már kétszer tudott kétharmados győzelmet aratni, és a liberálisok nyomása ellenére is szembe tudott szállni az illegális bevándorlással, így jó esélyei vannak 2022-ben is. (tovább…)

Akár Trump, akár Biden lesz az Amerikai Egyesült Államok elnöke, a választás valóban fontos és egyúttal meglepő fejleménye az, hogy az osztályhovatartozás erősebbnek bizonyult az identitásnál. (tovább…)

A választásokról és következményeiről szólt az elmúlt hónap a posztszovjet térségben. Moldovában és Tádzsikisztánban elnök-, Grúziában és Kirgizisztánban parlamenti választást tartottak, míg Ukrajnában az önkormányzati reform utáni első helyhatósági választásokat rendezték meg. Bár az egyes országok helyzete olykor egymástól különböző, összességében elmondható, hogy Tádzsikisztán kivételével a választások következtében mindenütt nőtt a politikai instabilitás, tovább fokozva a feszültséget a belarusz válsággal és az azeri–örmény konfliktussal egyébként is terhelt eurázsiai térségben. (tovább…)

A koronavírus-járvány második hulláma hosszú hónapokig eltarthat még, így a legtöbb ország igyekszik elkerülni a tavaszi teljes leállást annak beláthatatlan gazdasági és társadalmi hatásai miatt. Még a legszigorúbb korlátozó intézkedéseket bevezető EU-tagállamokban sincsen olyan mértékű bezárkózás, mint a járvány első hulláma során. Az amerikai elnök is többször hangoztatta: a kúra nem lehet súlyosabb, mint maga a probléma, és a működőképesség fenntartását támogatja. Egy dolog ugyanakkor változatlan: az ellenzék tavaszhoz hasonlóan továbbra sem segíti a járvány elleni védekezést, a kormányzásképtelenségükről tanúbizonyságot adva, felelőtlen hangulatkeltést folytatnak. Jó példa erre Karácsony Gergely pártjának javaslatcsomagja is, amit rövid időn belül saját maguk vontak vissza. Szintén komoly probléma, hogy az Európai Unió továbbra sem nyújt egységes stratégiát a járvánnyal szemben, a védekezés nemzetállami szinten zajlik. (tovább…)

Érdekes és fontos is azon gondolkozni, hogy milyen lesz, vagy pontosabban milyennek kellene lennie Európának 2030-ra, de ennél még sokkal fontosabb, hogy addig mi lesz velünk?  (tovább…)

Soros György immár közel harminc éve tevékeny szerepet vállal a posztszovjet térség politikai folyamataiban. Bár a milliárdos tevékenysége Ukrajnában a leglátványosabb, a Szovjetunió felbomlása után mind Oroszország, mind Grúzia, mind pedig Kirgizisztán esetében is komoly szervezeti hálót tudott kiépíteni az elmúlt harminc évben, amelynek segítségével a posztszovjet térség „színes forradalmaiban” is fontos szerepet játszott. Ezáltal Soros olyan helyzetek előidézésében vállalt kulcsszerepet a térség országaiban, amelyek több esetben is komoly politikai válságot eredményeztek. Bár a milliárdossal szembeni ellenállás folyamatosan növekszik a térségben, a grúziai, moldovai és kirgizisztáni tevékenységének köszönhetően Soros személye több országban továbbra is felbukkan a politikai fordulatok mögött. (tovább…)

A Cambridge-i Egyetem egyik intézete, amely a Centre for the Future of Democracy nevet viseli, aggasztó jelentést tett közzé arról, mennyire elégedettek az emberek a világon a demokráciával. (tovább…)

A Mérce nevű neokommunista, marxista lap egy olyan leírással örvendeztetett meg minket, ami mindennél jobban eligazít bennünket ennek a bagázsnak a mentális állapotáról. (tovább…)

Az iszlám – ugyanúgy, mint minden más történelmi vallás – nem kompatibilis a liberális demokráciával. (tovább…)

Hatalmas a tétje az amerikai elnökválasztásnak, és mivel egy globális nagyhatalomról van szó, annak eredménye a világ minden tájára hatással lesz – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, a négy évvel ezelőtti demokrata adminisztráció ideológiai megfontoltságból rendszeresen beavatkozott hazánk belpolitikai folyamataiba, geopolitikai szempontból pedig elhanyagolta Közép-Európát, Joe Biden például alelnökként alig járt a térségünkben. Hozzátette, Donald Trump 2016-os hivatalba lépése óta jelentősen javultak a magyar–amerikai kapcsolatok, amely a demokraták győzelmével könnyen véget érhet, Közép-Európa számára egyértelműen hátrányos lenne Biden győzelme. Megjegyezte továbbá, hogy Soros György már több mint hetvenmillió dollárt költött el a demokraták kampányára, ami majdnem háromszorosa a 2016-os költéseinek. A hazánkat rendszeresen támadó tőzsdespekuláns szervezeteinek meghatározó szerepe lehet Joe Biden Magyarország-politikájában, ha megnyeri a választást – tette hozzá. (tovább…)

Magyarország Kormánya a közép- és kelet-európai kommunista uralom bukásának harmincadik évfordulója alkalmából szobrot állított George Herbert Walker Bushnak, az Amerikai Egyesült Államok 41. elnökének a budapesti Szabadság téren. A szobrot Orbán Viktor miniszterelnök avatta fel. A szobor elkészíttetésére és felállítására a Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány – melyhez a XXI. Század Intézet is tartozik – kapott megbízást, mely feladatnak a Közalapítvány eleget tett. (tovább…)

A Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatójának szerkesztésében napvilágot látott kiadvány George Herbert Walker Bush, az Amerikai Egyesült Államok 41. elnökének életútja előtt tiszteleg. A könyv 2012-ben jelent meg magyar és angol változatban. A könyv angol verziójának e-könyv változata, amely a Europe’s Luck – George H. W. Bush címet viseli, megvásárolható a nagyobb könyvesboltok weboldalán. (tovább…)

Nem csak a járvány elleni védekezést hátráltatják az ellenzékiek, hanem az általuk vezetett településeken egy év alatt szinte teljesen visszahozták a 2010 előtti világot. (tovább…)

1989 Közép- és Kelet-Európa győzelme volt, nem a Nyugaté. (tovább…)

Az Orbán Viktor által létrehozott nemzeti koalíció lefedi a hazai jobboldal egészét, így ott a kormánypártok mellett mára nem maradt politikai tér. Az önmagukat „kritikus konzervatívnak” nevező értelmiségi csoportoknak, valamint az úgynevezett centrumpártoknak sincs valódi társadalmi bázisa, ahogy a Jobbik is kudarcot vallott az „Orbán-ellenes jobboldaliak” megszervezésében. Ebből kifolyólag az eddig megalakult párt- és csoportképződések rendre sikertelenek voltak. Az elmúlt évtized tapasztalatai azt mutatják, hogy az úgynevezett „csalódott fideszes” közszereplők rendre a politikai senkiföldjén találják magukat, az általuk alapított pártok pedig a baloldali–liberális dominanciájú szivárványkoalíció „jobboldali” segédcsapatávaivá válnak. (tovább…)

Minden kormányzati ciklusban megjelennek azok a politikusok, akik rendre valamilyen megbotránkoztató akcióval igyekeznek felhívni magukra a figyelmet. Ezek a politikusok olyan lejtmenetben lévő pártokban juthatnak főszerephez, amelyeket a meghatározó, elsővonalbeli politikusok már otthagytak. A botránypolitikusok előtérbe kerülése minden esetben az adott párt szétesését, rövid időn belüli megszűnését jelzi. A XXI. Század Intézet legújabb elemzése a botránypolitizálás jelenségét járja körül. Azt vizsgálja, miként kerülhetnek vezető pozícióba bizonyos pártokon belül azok a botránypolitikusok, akik megbotránkoztató politikai akciókkal igyekeznek felhívni magukra a figyelmet. (tovább…)

A világjárványok gyakran jelentették egy új világrend kezdetét. A spanyolnátha például egy demokratikus és globális világrend fájdalmas nyitányát hozta, kitörése egybeesett az eddig ismert, Amerika által dominált világrend kialakulásával. A koronavírus-járvánnyal azonban vége a liberális korszaknak, a demokrácia ugyanakkor velünk marad, amely már nemzeti alapú lehet – hangzott el a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorában, melynek vendégei ezúttal Békés Márton, Földi László és Frank Füredi voltak, akik a koronavírus-járvány társadalmi és politikai hatásairól beszélgettek Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzőjének vezetésével. (tovább…)

Orbán Viktor egy olyan nemzeti koalíciót hozott létre, mellyel számos korábbi társadalmi törésvonalat elfedett, több millió embert maga mögé tudott állítani. A Fidesszel szemben pedig internacionalista, kozmopolita, illetve a nemzeti kérdések iránt közömbös pártok állnak, amelyek „nemzetközi brigádként” fognak szembeszállni 2022-ben a nemzeti oldallal – hangzott el Békés Márton történész és G. Fodor Gábor politológus beszélgetésén, amelyet Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője, a Mozgásban című műsor műsorvezetője moderált. Békés Márton kiemelte: a magyar politikatörténetben két nagy áruló van: az SZDSZ, amely antikommunista pártként összeállt az egykori állampárttal, illetve a Jobbik, amely ugyan Gyurcsány Ferencék ellenében jött létre, most mégis vele szövetkezik. G. Fodor Gábor szerint a törésvonalak ilyen szintű átlépése hosszútávon semmiképpen sem marad büntetlenül, a Jobbik is az SZDSZ sorsára fog jutni. (tovább…)

Az elmúlt két és fél év alatt az egykori nemzeti párt támogatóinak nyolcvanöt százaléka eltűnt – ez a magyar politikatörténet egyik leggyorsabb összeomlása. (tovább…)

Miután súlyos vereséget szenvedtek el a szerencsi időközi választáson a Gyurcsány Ferenc vezette baloldali összefogás pártjai, egyre inkább a „forró ősz” kiprovokálásában láthatják a kiutat, így akarják az elkeseredett szavazóikat felrázni – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, az elmúlt években a „forradalomcsinálás” nemzetközi receptjeit elsajátították a hazai baloldali csoportok. Erre példa szerinte az SZFE körüli felhajtás, illetve a közmédia épületének október 23-ra tervezett blokádja, amelyet Hadházy Ákos hirdetett meg. Hozzátette, ezeknek az akcióknak a politikai stabilitás rombolása a céljuk. Emlékeztetett, hasonlóra került sor Szerbiában is tavaly decemberben, ahol szintén blokád alá vették a közmédiát az ellenzékiek. Deák Dániel hozzátette, a magyar kormány mindig jól kezelte a Soros-féle szervezetek által is támogatott provokatív akciókat, rövid időn belül kifulladtak ezek az erőszakos próbálkozások. (tovább…)

Puskás páratlan játékához az kellett, hogy furfangos magyar játékot játsszon, amelyben szerencsés arányban keveredett egymással a kispesti vagány látványos taktikája és a nomád hadviselés stratégiája. (tovább…)

A baloldal egyértelműen a 2022-es parlamenti választás főpróbájaként tekintett a borsodi időközire. (tovább…)

Az ellenzékben lévő pártok a 2010-ben elszenvedett történelmi vereség óta a magyar politika partvonalára szorultak. Hiába hozott létre a kormányzás ellen szivárványkoalíciót az ellenzék, kormányzásképtelenségük továbbra is nyilvánvaló. Az ellenzék ezért két évvel ezelőtt startégiát váltott: a 2018 közepén elkezdett felforgató taktika alkalmazása mellett olyan összefogást hirdettek, amely külső, uniós segítségben reménykedik és szervezett tüntetésekkel próbálkozik. A 2022-es választásig elkövetkező időszakban nemcsak további „forró őszök” megrendezésére, hanem a másutt már látott „színes forradalom” kirobbantására vállalkozhatnak majd, amelynek főpróbája jelenleg szó szerint a színházi berkekben zajlik. (tovább…)