Cikkajánló

A liberalizmus hívői továbbra is utópiakísérleteket terveznek, majd végeznek, ám a valósággal való kapcsolatuk egy cérnaszálnál is vékonyabbá vált. (tovább…)

A jelenlegi folyamatok egy várható ellenzéki előválasztás során egyértelműen a Demokratikus Koalíció miniszterelnök-jelöltjének malmára hajthatják a vizet. (tovább…)

Augusztus 20-án, a révkomáromi Tiszti Pavilon dísztermében a felvidéki magyar pártok aláírták azt az együttműködési szándéknyilatkozatot, amelyben a felek elkötelezték magukat egy egységes magyar képviselet mellett. A Magyar Közösség Pártja (MKP), a Most-Híd, valamint az Összefogás elnökei által aláírt dokumentum egy olyan, több mint tíz éve tartó ellentétnek és széthúzásnak vethet véget a felvidéki magyarság körében, amelynek komoly negatív hatásai voltak az elmúlt évtized magyar politikájára, ami végül a 2020-as parlamenti választási kudarchoz vezetett. A Forró Krisztián (MKP), Solymos László (Most-Híd), és Mózes Szabolcs (Összefogás) által szignózott szándéknyilatkozat egy olyan hosszútávú együttműködés kezdete lehet, amely újra összefoghatja az apátiába süllyedt felvidéki magyarságot. Mindehhez azonban olyan évtizedes ellentétek és problémák végére kell pontot tenniük a feleknek, amelyek megoldása elengedhetetlen a felvidéki magyarság egységes képviseletéhez. (tovább…)

Az ember Isten uralmát gyakorolja a teremtett világban. Ez a ránk ruházott kötelesség a kereszténydemokraták környezetvédelmi programjának filozófiai alapja. (tovább…)

(tovább…)

Hamarosan itt az őszi politikai szezonkezdet, amelynek egyik központi témája minden bizonnyal az ellenzéki pártok közötti küzdelem lesz – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, a vezető ellenzéki erőnek számító DK-n és a Momentumon kívül az összes többi ellenzéki párt támogatottsága a parlamenti bejutási küszöb körül vagy az alatt található, így például az MSZP, a Jobbik vagy az LMP számára létkérdés az ellenzéki együttműködés megvalósulása, míg Gyurcsány Ferenc és Fekete-Győr András pártja között egyre élesebb lehet a dominanciaharc. Az elemző arról is beszélt, a szivárványos zászlók körüli hercehurca azt példázza, hogy az ellenzéki polgármesterek valódi városvezetés helyett csupán virtuális identitáspolitizálást folytatnak, ami tovább ronthat a baloldal 2022-es esélyein. Megjegyezte, az LMBTQ+ mozgalmak valójában nem a homoszexuálisokat képviselik, hanem egy olyan szélsőliberális politikai kört, amely politikai tőkét akar kovácsolni a homoszexuálisok problémáiból. (tovább…)

A Kommentár folyóirat legújabb, 2020. évi 3. számának központi hívószava a „testpolitika”, a szerzők az emberi test és a politika, valamint az ember és technika kapcsolatát vették górcső alá. A tematikus blokk szerzőinek megközelítése ugyan különböző, abban azonban egyetértenek: ma már maga az ember(i) az, ami veszélyben van, a konzervatívok feladata pedig fellépni a normalitás védelmében. (tovább…)

A bennmaradáspárti elit örömmel szemléli a lélekvesztőkön Angliába tartó migránsokat, mert nem tiszteli Nagy-Britannia határait. (tovább…)

A 21. században vagyunk. Tömegpolitizálás van. Aki a tömegeket lenézi, lekezeli, aki felülről lefelé beszél velük, annak nincs esélye. (tovább…)

Soros György nyugat-balkáni terjeszkedése kétségkívül a mai Észak-Macedónia területén mondható a leglátványosabbnak. Azonban amennyiben megvizsgáljuk a térség többi államát, akkor láthatjuk, hogy mind Szerbia, mind Albánia, mind pedig Románia esetében komoly szervezeti hálót tudott kiépíteni a milliárdos az elmúlt harminc évben, melynek segítségével még ma is jelen van az említett országokban. Bár kétségtelen, hogy Soros György ezekben az országokban a szervezetei révén számos hasznos és közérdekű programot is támogat, 1990 óta a „filantróp” spekuláns több olyan eseményhez is köthető, amelyek komoly politikai válságot okoztak az említett országokban és ezáltal elősegítették az egész régió destabilizálását. (tovább…)

Az ellenzéki összefogásra van még idő, az előválasztásokat is le lehet „játszani” fél év alatt, a lényeges kérdésekre azonban még mindig nincsenek válaszok. (tovább…)

Az elmúlt tíz hónap során kiderült, hogy a főpolgármester által vezetett budapesti városháza politikailag instabil összetételéből és működési logikájából fakadóan képtelen arra, hogy sikeresen irányítsa a fővárost. A járványra adott elégtelen válaszok, valamint a sikertelen, lelassult és félbehagyott fejlesztések alapján már most látszik, hogy a szakpolitikai tapasztalatok hiánya miatt a döntéshozók nem lesznek képesek megvalósítani Karácsony Gergely választási ígéreteit, ahogy a szükséges fejlesztések és felújítások is veszélybe kerülnek. A Tarlós-korszak tudatos építkezését felváltotta a virtuális politizálás időszaka,  megelevenedni látszik a Demszky-éra utolsó éveire jellemző pangás kora. Mindez a 2022-es választásra készülő „habarékellenzék” kormányzásra való képességét is előre jelzi. (tovább…)

Ukrajna legutóbb azzal került a magyar közvélemény figyelmének középpontjába, hogy a koronavírust illetően Európa egyik legfertőzöttebb államának számító ország „vörös zónává” nyilvánította Magyarországot, így az onnan érkezőket mostantól két hét karanténra kötelezik – miközben a naponta regisztrált fertőzöttek száma többszöröse a magyarországiaknak. A koronavírus elleni küzdelem furcsasága azonban nem az egyetlen és talán nem is a legsúlyosabb problémája a kelet-európai országnak. Ukrajna elmélyülő válságát a kormányzópárt folyamatos bomlása, az utcákon elharapózó erőszak, a lassan befagyott konfliktusnak tekinthető kelet-ukrajnai háború és a gazdaság egyre kilátástalanabb helyzete jelzi.

(tovább…)

Soros György közép-európai tevékenységének központja kétségkívül Magyarország, ugyanakkor a milliárdos jelenléte az elmúlt harminc évben a környező országokban is folyamatosnak mondható. Bár Csehország, Lengyelország és Szlovákia esetében Soros tevékenysége nem olyan látványos, mint például Ukrajnában és Észak-Macedóniában, a kiépített szervezeti hálóján keresztül a milliárdos rendre beavatkozik az említett országok politikai folyamataiba. Soros a szervezetein keresztül alkalmazott indirekt befolyásszerzési akciónak köszönhetően sikeresen tudta elfoglalni azokat a kulcspozíciókat, amelyek segítségével a mai napig jelentős befolyással bír az említett országokban. Az elmúlt harminc év alatt létrehozott szervezetek, valamint az azok által támogatott politikusok segítségével Soros olyan helyzeteket tudott előidézni, amelyek több esetben is komoly politikai válságot eredményeztek. (tovább…)

Létezik egy olyan, jellemzően nagyvárosi (főként budapesti), középosztálybeli fiatalokból álló társadalmi réteg, amely vevő a mindent lenéző, a múltat félresöprő szabadelvű nagyképűségre. (tovább…)

A baloldalon egy olyan hatalomtechnikai alkukon alapuló ellenzéket akarnak létrehozni, amelynek sem közös ideológiája, sem közös víziója nincsen, így kormányzásképtelen. Ezt mutatják az ellenzéki vezetésű önkormányzatok is, ahol alig fél év után sorra bomlanak fel az együttműködéseik. Míg korábban egységet tudott felmutatni a baloldal, mára ez egyértelműen a jobboldal sajátossága, megszűnt a baloldal váltópárti jellege. Az Orbán Viktor által létrehozott jobboldali szövetség rendkívül sikeres, már a harmadik választást nyerte meg kétharmados parlamenti többséggel, a mostani parlamenti ciklus felénél is a biztos pártválasztók között 50 százalék feletti támogatottsággal bír. Nem ismeretlen a magyar történelemben az a politikai megosztottság, amelytől a mai baloldal már hosszú ideje szenved. A dualizmus idején az egymással össze nem illő politikusokat sorai között tudó „szövetkezett ellenzéket” a kortársak nem éppen dicsérően „habarék pártnak” hívták. A kormányzásképtelen formáció 1906-os hatalomra jutását követően a külső és belső ellentétek hatására csúfos kudarcot vallott, egyetlen célkitűzését sem sikerült elérnie. A térségünkben azonban nem csak magyar sajátosság a habarékellenzék. Szerbiában, Lengyelországban és Szlovéniában is olyan jobboldali kormány van hatalom, amely a belpolitikai viszonyokhoz képest a legstabilabb és legkoncentráltabb politikai táborral rendelkezik, míg megosztott baloldali ellenzékük rendre kormányzásképtelen. (tovább…)

Mind a DK, mind a Momentum – az amerikai balliberálisok politikájához hasonlóan – az utcai zavargások kiprovokálásában láthatja a reményt arra, hogy felrázza az ellenzéki szavazókat. (tovább…)

Mikor a magyar miniszterelnök a történelmi uniós csúcs után itthon megszólalt, egyértelművé tette, hogy fontos csatát nyertünk ugyan, de háborút nem. (tovább…)

Az amerikai és a nyugat-európai zavargások annak az irányvesztésnek a jelei, amely egyre inkább jellemzi a nyugati világot. Azok a szélsőbaloldali csoportok, amelyek szervezik ezeket a megmozdulásokat, kirekesztő álláspontot képviselnek és a klasszikus szabadságelvű liberális értékekkel szállnak szembe, komoly veszélyt jelentve az Egyesült Államok domináns pozíciójára nézve is – hangzott el a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorában. Orbán Balázs, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese, államtitkár elmondta: a kapitalizmus kommunizmus feletti győzelmével sokáig volt egy „univerzális receptje” a sikeres kormányzásnak, ez ugyanakkor egyre inkább eltűnni látszik és sorra jelennek meg azok a nemzeti megoldások, amelyek máshol keresik a választ. Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója, a Kommentár folyóirat főszerkesztője szerint 2010 óta Magyarországon nem „kívülről irányított”, hanem „belülről vezérelt” változásnak vagyunk a tanúi, melynek folytán tíz éve „mi magunk döntünk önmagunkról”, és a szellemi hegemóniaküzdelemben egyre jobban áll a jobboldal. A műsor házigazdája, Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Közép-Európa, benne Magyarországgal, a stabilitás szigete, amely kimarad a nyugaton tapasztalható társadalmi és kulturális válságból. (tovább…)

A liberalizmus véleményterrort hozott létre, ami megszülte hálátlan gyermekét. (tovább…)

Deák Dániel szerint az elmúlt évek eseményei láttán nyugodtan kijelenthető, hogy a Momentum még az SZDSZ-nél is jóval nemzetellenesebb és gátlástalanabb politikai formáció. (tovább…)

Szemmel láthatóan sokként érte a baloldali politikusokat Orbán Viktor sikere a hétvégi uniós csúcson, egymásnak ellentmondó módon nyilatkoztak a történtekről – mondta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője élő videóelemzésében. Mint fogalmazott, a legradikálisabb gyurcsányista politikusokon kívül lényegében a legtöbb baloldali megszólaló elismerte, hogy jóval – egyes becslések szerint nagyjából 35 százalékkal – több forrást kap hazánk a korábbi költségvetési ciklusnál, ráadásul az általuk korábban remélt úgynevezett „jogállamisági” kritériumokat sem sikerült elfogadtatniuk a tárgyalásokon. Jól példázza szerinte a hatalmas magyar sikert, hogy a még a hazánkkal szemben igen kritikus nemzetközi sajtótermékek is Orbán Viktor győzelméről írtak. A vezető elemző kiemelte, a V4 együttműködés most is rendkívül jól működött, amelyhez egyre több ország csatlakozik szövetségesként.

(tovább…)

Hiába ígérte a főpolgármester július elején, hogy rövid időn belül kiírják a közbeszerzést a nemzet jelképének számító híd felújítására, még mindig nem lehet tudni, hogy mikor jelentik be a pályázatot. (tovább…)

A jobboldal érték, érdek és érzelmi közösség. Az értékek állandóak, az érdekek és az érzelmek azonban sohasem, ezért a jobboldal folyamatosan termékeny feszültségek közepette létezik. Ha meg akarjuk érteni működését, és előre szeretnénk jelezni várható politikai szerepét, akkor olyan kifejezést kell találnunk a jellemzésére, amely egyszerre fejezi ki az összetartozást és az ezzel egy időben fennálló természetes széttagoltságot. Ez a kifejezés a törzsszövetség. A Kommentár folyóirat 2020/2. számában a magyar jobboldalt a törzsszövetség metaforájával írtam le. Alábbi elemzésemben az ott elkezdett gondolatmenetet helyezem tágabb összefüggésbe. A „törzsszövetség” kifejezést hasonló értelemben használom, amint Békés Márton Jobbklikken 2014-ben megjelent Moszkva tér konzervatívok című írásában. (tovább…)

2016 óta először tartottak parlamenti választásokat Észak-Macedóniában. A már több éve a Soros György által támogatott baloldali, Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) által irányított országban zajló voksolást végül az eddig is kormányon lévő, Zoran Zaev, korábbi miniszterelnök által vezetett SDSM nyerte meg. A macedón választáson kívül azonban a balkáni régióban az elmúlt időszakban több olyan esemény is történt, amely jelentősen befolyásolhatja az itt található államok jövőjét. A szerb és a bolgár tüntetések, valamint a horvát és szlovén választások mind-mind arra engednek következtetni, hogy a térség országaiban jelentős változásokra lehet számítani. Az önmagában is instabil régió már hosszú idő óta van kitéve a különböző külső hatásoknak, így a mostani események minden bizonnyal újabb alkalommal szolgálnak majd azoknak az erőknek, akik a Balkán instabilitásában érdekeltek. Délkelet-Európa destabilizációja nemcsak a migráció feltartóztatását nehezíti meg, hanem Magyarország és rajta keresztül a visegrádi blokk déli irányból való nyomás alá helyezését is jelenti. (tovább…)

Békés Márton szerint a szerbiai tüntetések annak az indirekt hadviselésnek a részei, amelynek révén a háttérhatalom Lengyelországtól Szlovéniáig megpróbálja meggyengíteni a nemzeti kormányokat. 

(tovább…)

Hosszú ideje a magukat progresszívnek nevező erők szabják meg, hogy mi az, ami elfogadható és mi az, ami nem – mondta Gulyás Gergely a XXI. Század Intézet konferenciáján. (tovább…)

Amit a rombolás vágya szült világra, az szükségszerűen odavész, így hagy maga után káoszt az Orbán-fóbia mentén összefogott ellenzék. (tovább…)

A magyar-német gazdasági kapcsolatok elképesztően erősek, ráadásul az elmúlt időszakban a politikai helyzet is enyhült a két ország között, hiszen Angela Merkel belátta, Orbán Viktor politikai stabilitást jelent Közép-Európa számára, ami a németeknek gazdasági és politikai szempontból egyaránt rendkívül fontos – hangzott el a XXI. Század Intézet Mozgásban című online műsorában. Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a műsorban egyebek mellett arról beszélt, a német soros elnökségnek nagyon sok fajsúlyos kihívással kell megküzdenie, a bevándorlás kapcsán az elosztási mechanizmust leszámítva már lényegében a korábbi magyar javaslatokat látjuk visszaköszönni, hiszen látják már ők is, hogy a 2015-ös német álláspont „totális kudarc”. Galló Béla, politológus, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa szerint a magyar kormány nagyon okos álláspontot képvisel az uniós hitelfelvétel kapcsán, sikeresen képviseli a magyar érdekeket. A műsor házigazdája, Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője pedig kiemelte, a soros elnökség alatt a németeknek kompromisszumra kell törekedniük, ugyanakkor várhatóan a saját érdekeiket akarják majd érvényesíteni minden kérdésben.

(tovább…)

Korunkban kulturális proxyháború zajlik, amelyben az egyik fél a maga nézeteit az egyedül objektív és igazságos álláspontként kezelve leplezi politikai céljait és veszi fel a harcot a valósággal, a józan ésszel, a történelmi múlttal. A faji alapú politika antirasszizmusként jelenik meg, a cenzúratörekvéseket „nyílt társadalomnak” nevezik, az egyeseknek nem tetsző szobrok ledöntése pedig a sokszínűség nevében történik. Ma a BLM-mozgalom jelenti a kultúrharc legújabb állomását, a szimbólumok elleni küzdelem azonban régóta tart. Mi azonban nem akarjuk ezeket a mintákat követni és a saját utunkon akarunk járni – ez hangzott el  XXI. Század Intézet 2020. július 14-én Mozgásban – Kultúrharc a XXI. században címmel rendezett konferenciáján, amelyen az előadók az aktuális eseményeken túl azok történeti hátterére is rávilágítottak. (tovább…)

Július 1-jén véget ért az alkotmánymódosítási népszavazás folyamata Oroszországban, amelynek eredményeképpen közel 68 százalékos részvételi arány mellett a szavazók több mint háromnegyede a javasolt változtatások elfogadása mellett döntött. Bár sokan azt emelték ki a módosítások közül, hogy lehetővé teszik Vlagyimir Putyin számára az elnöki tisztségért való indulást újabb két alkalommal, az alkotmánymódosítási reform valójában a hatalmi átmenet és a Putyin utáni időszakra való felkészülés első lépéseként is értelmezhető. Az orosz lakosság számára azonban az ország politikai struktúrájának átalakulása mellett a reformok szociális irányultsága is kiemelt fontossággal bír. A XXI. Század Intézet elemzése az év elején indított Eurázsiai Figyelő-projekt kiemelt témájaként az orosz alkotmánymódosítási folyamatot vizsgálja. (tovább…)

Az ellenzéki pártok egy évtizede tartó, permanens politikai sikertelensége két okra vezethető vissza: egyfelől szétesett a világképük, ami miatt képtelenek válaszokat adni a Nemzeti Együttműködés Rendszerére és egységes jövőképet kínálni a választóknak, másrészt sem választási, sem kormányzati stratégiájuk nincsen. A két ok szervesen összefügg egymással. Ezt a tíz éve folyamatosan tapasztalható intellektuális-politikai szerkezeti problémát mélyíti el és erősíti meg az önkritika hiánya, a társadalom többségétől elidegenedett problématérkép és nyelvi készlet, valamint az ellenzéki pártokat körbevevő média- és elemzőcég-világ, amely visszhangkamrát képez körülöttük. (tovább…)

A baloldali politikusok először a koronavírus-járvány során meghozott kormányzati intézkedéseket, majd a gazdaságvédelmi akcióterv lépéseit támadták, politikai tőkét akartak kovácsolni a válságból. Ugyanakkor mindkét esetben lyukra futottak, hiszen amellett, hogy Magyarország a világon az egyik legsikeresebben kezelte a járvány első szakaszát, a negatív gazdasági hatásokat is sikeresen kivédte. A segély helyett munkaalapú gazdaságpolitikai felfogásnak köszönhetően sikerült hazánk gazdasági stabilitását megőrizni, korántsem nőtt oly mértékben a munkanélküliek száma, mint ahogyan azt a baloldal korábban vizionálta, jóval az uniós átlag alatt van az álláskeresők száma Magyarországon. A nemzeti kormány intézkedései több százezer munkahely megmaradásához járultak hozzá, míg a baloldal a megszorító politikájával 2010 előtt csak tovább mélyített az akkori gazdasági és társadalmi krízisen. A közvélemény-kutatások azt jelzik, a választók büntetik a baloldal valóságtagadó politikáját, a kormánypártok támogatottsága növekedett.

(tovább…)

Az elmúlt tíz évben a munkanélküliség elleni küzdelem, a foglalkoztatottság növeléséért tett erőfeszítések és a munkaalapú társadalom filozófiájának érvényesülése a rendszerváltoztatás óta tartó girbegurba történelmünk egyik tagadhatatlan sikertörténete.

(tovább…)

Május és június folyamán két alkalommal is olyan hangfelvételeket mutattak be a sajtónyilvánosság előtt Ukrajnában, amelyek Joe Biden egykori amerikai alelnök és jelenlegi elnökjelölt, valamint Petro Porosenko volt ukrán elnök számára is kompromittálóak lehetnek. Az elnöksége idején szélsőségesen nacionalista retorikát alkalmazó és az ország elsőszámú hazafiaként pózoló Porosenko a felvételek alapján egy külföldi hatalom szófogadó bábjának tűnik, míg Biden kapcsán ugyanazokat a vádak vethetők fel, amelyekkel a demokraták illették Donald Trumpot az elmúlt évek során. A XXI. Század Intézet elemzése az ukrán–amerikai kapcsolatokban tavaly kibontakozott kölcsönös beavatkozási botrány hátterét és lehetséges következményeit vizsgálja a legújabb fejlemények tükrében. (tovább…)

A baloldali városvezetők több mint fél éves tevékenysége jó látleletet ad arról, hogy a baloldal 2010 óta nem változott érdemben – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője hozzátette: van ugyan néhány új szereplő, de ennek ellenére ugyanaz a vízióhiány jellemzi a baloldalt, mint a 2002 és 2010 közötti kormányzásuk idején. Kiemelte, a gondolatok hiánya és a kormányzásképtelenség mellett ismét a korrupciós ügyektől, az arroganciától és a botrányos megnyilatkozásoktól hangos a baloldal. Példaként említette László Imre kijelentéseit, amely kísértetiesen hasonlít Zuschlag János 2004-es ügyéhez, hiszen a baloldal ugyanúgy mentegeti most a DK-s politikust, mint ahogy akkor a holokauszton viccelődő ifjú szocialistát. Az elemző megjegyezte, a mostani események felfrissítik a választói emlékezetet és sokakat rádöbbent arra, hogy a baloldal a 2010 előtti világot hozná vissza egy esetleges hatalomátvételt követően. Kiemelte, a baloldali botrányok jól példázzák, hiányzik a sikeres politikához elengedhetetlen szellemi tudásuk, stupiditás jellemzi őket. (tovább…)

A jogállamiságot megkérdőjelező nemzetközi kampány elmúlt tíz évének egyik legvitatottabb eseménye volt, mikor 2018 elején tizennégy, bizonyíthatóan a Soros-hálózat által támogatott nemkormányzati szervezet (NGO) bepanaszolta Magyarországot az Európai Bizottságnál, amely kötelezettségszegési eljárását indított a „külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény” (2017. évi LXXVI.tv.) rendelkezései miatt. Az időközben megszületett feljelentés alapján az Európai Bíróság 2020. június 18-án – vitatható jogi érveléssel, illetve politikai elfogultság gyanújával – hozta meg határozatát (C-78/18). Az uniós intézmény döntésében elfogadta a civil szervezetek gazdálkodásának átláthatóságára vonatkozó jogos társadalmi igényt, illetve azt a törvényben kijelölt célt, miszerint a kormányzat hatékonyabb eszközökkel kíván fellépni a terrorizmus, a pénzmosás és a szervezett bűnözés elleni harcban; ám az ítélet szerint a jogszabály egyes részei nem egyeztethetők össze az uniós joggal. Annak ellenére, hogy a törvény hatálya alá tartozó civil szervezetek, illetve NGO-k ez idáig nem szenvedtek semmiféle érdeksérelmet, illetve a kormány figyelembe vette a Velencei Bizottság véleményét is, az uniós intézmény – a politikai nyomásnak engedve – ismét felülírta egy nemzetállam szuverén jogalkotási gyakorlatát.   (tovább…)

Amióta 2010 májusában Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke lett, a francia média papjai, tudósítói és kommentátorai egyre intenzívebben köszörülik rajta a nyelvüket. (tovább…)

A Soros György körüli hálózatok befolyásának kérdése főleg az elmúlt egy évben került az ukrajnai sajtó figyelmének középpontjába, azonban az amerikai milliárdos immár harminc éve tevékeny szerepet vállal az ukrán közéletben. Az 1990. április 8-án alapított Nemzetközi Újjászületés Alapítvány (International Renessaince Foundation, avagy Mizsnarodnij Fond Vidrodzsennya) eddig több mint 310 millió dollárt költött közel 10 ezer projektre, azzal a céllal, hogy Ukrajnában is felépítse a „nyílt társadalmat”. Az ukrajnai Soros-alapítvány és partnerei időről időre jelentős befolyáshoz jutottak az egymást váltó ukrán elnökök és kormányok mellett. Más országokhoz hasonlóan a Soros-hálózatok ukrajnai tevékenységét is kettősség jellemzi, amelyben a vitathatatlanul hasznos – például egészségügyi vagy kutatási – projektek finanszírozása együtt jár a politikai küzdelmekbe való olykor egészen nyílt beavatkozással és az országon belüli ellentétek kiélezésének szándékával. (tovább…)

Orbán Viktor már a tavaly októberi önkormányzati választás után egyértelművé tette, hogy a kormánynak nem érdeke a konfliktuskeresés a baloldali fővárosi vezetéssel, minden kérdésben együttműködésre törekednek. Karácsony Gergely ezzel szemben a megválasztása óta az „ellenzék vezető arca” szerepben kíván tetszelegni, aminek érdekében konfliktuskereső dacpolitikába kezdett a kormányzattal szemben – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint, ha tovább folytatódik a Karácsony-féle dacpolitika és pártpolitikai érdekekből fakadóan nem hajlandó együttműködni a kormányzattal, akkor annak a legnagyobb vesztesei minden bizonnyal a budapestiek lesznek. Emellett a saját és az ellenzék támogatottságát is kikezdhetik az elmaradó fejlesztések, miközben egyébként rendelkezésre állnak a források, rádásul a kormány is nyitott lenne a párbeszédre. (tovább…)

A 2010 óta tartó Nemzeti Együttműködés Rendszere szervesen illeszkedik a rendszerváltoztatással megkezdődött modern, demokratikus Magyarország történetébe. Egyfelől azért, mert húsz éves késlekedés után befejezi a rendszerváltoztatás folyamatát, amikor véghezviszi annak a nemzeti szuverenitás kibontakoztatásával kapcsolatos misszióját. Másfelől s ezzel szoros összefüggésben pedig azért, mert megszakítja az 1989/90-es fundamentális változások ellenére tovább élő kommunista örökséget, amely ettől kezdve még húsz éven keresztül posztkommunista változatban folytatódott. A 2010 és 2020 közötti időszak ugyanakkor azokkal a világméretű változásokkal is szinkronban van, sőt ezek előőrseként viselkedik, amelyek a hidegháború után kialakuló globális, neoliberális világrend fokozatos széthullását ígérik. A mögöttünk hagyott évtized, amelyet egyértelműen Orbán Viktor stabil kormányzása határozott meg, egyúttal a posztkommunizmusra rákövetkező konzervatív korszak kezdőpontját is jelentheti, de minden bizonnyal már elárul valamit a világnak a posztbipoláris rendszert követő rendjéből is. (tovább…)

A globális kultúra (?) mindent átfonó szövetének köszönhetően megjelent a bűntudatexport, ami az amerikai liberálisok érzületét viszi szerte a világ erre érzékeny lakosságának. Így az elképzelt rendszerszintű rasszizmus rendszerszintű bűntudatot ébreszt. (tovább…)

Morton Abramowitz, a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért elnöke, egy 1994-es interjú során úgy vélekedett Soros Györgyről, hogy ő „az egyetlen ember az Egyesült Államokban, akinek saját külpolitikája van, és érvényre is tudja juttatni azt”. Szavait jól tükrözi, hogy a milliárdos 1993-ra – alig tíz év alatt – 23 országra tudta kiterjeszteni befolyását, amelyekben szervezetei több mint 300 millió dollárt költöttek a „nyílt társadalom” építésére, és amellyel Soros alig pár év alatt megkerülhetetlen személlyé vált a közép- és kelet-európai térségben. A balkáni országok közül a leglátványosabb befolyásszerzés egyértelműen a mai Észak-Macedónia esetében történt, ahol a tőzsdespekuláns a ’90-es évek elején könnyedén tudta elfoglalni azokat a kulcspozíciókat, amelyeket kihasználva még ma is döntően befolyásolni tudja az ország politikai és gazdasági folyamatait. Az „Európa kapujaként” emlegetett országot már hosszú idő óta komoly belső etnikai és politikai feszültségek teszik instabillá, amit rendre kihasznál vagy éppen súlyosbít, sőt elő is idéz az elmúlt harminc évben felépített „Soros-birodalom” élén álló milliárdos. Soros György több olyan konfliktusban is kulcsszerepet játszott, amelyek nagymértékben alakították Macedónia belpolitikai folyamatait.   (tovább…)

Az elmúlt hetek különféle faji zavargásoktól voltak hangosak az Amerikai Egyesült Államokban és több nyugat-európai országban. Számos egyéb társadalmi és gazdasági válsághoz hasonlóan Európa egyik legstabilabb térségének számító Magyarország és közép-európai régió mentes marad a faji alapú, sok nyugati társadalmat szétverő konfliktusoktól – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, a mostani események az egykori gyarmattartó országok problémái mellett arra is rávilágítanak, hogy helyes döntés volt a V4-országok részéről a bevándorlás és a kevert társadalmak elutasítása. Hozzátette, ez az újabb társadalmi krízis a lehető legrosszabb időszakban csúcsosodott ki több nyugati országban, hiszen már a járvány előtt is rossz gazdasági és társadalmi helyzetben voltak. (tovább…)

A rendszerváltoztatás után húsz évig elhúzódó posztkommunizmusról, a baloldali–liberális gondolkodás progresszivitásának folytonosságáról és válságáról, illetve a tíz éve tartó nemzeti kormányzás által véghezvitt fordulatról beszélgetett Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője két meghívott vendéggel: G. Fodor Gábor politológussal és Békés Márton történésszel, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatójával, „Rendszerváltás után korszakváltás” címmel. (tovább…)

Az elmúlt évtizedről történelmi távlatban azt fogják írni, hogy „a 2010-es évek Orbán Viktor évei voltak Magyarországon” (Schmidt Mária). (tovább…)

A trianoni békeszerződés századik évfordulója előtt két nappal Igor Matovič szlovák kormányfő meghívására a pozsonyi várba látogatott a felvidéki magyarság száz jeles képviselője. A történelmi jelentőségű találkozón Matovič a szlovákok és magyarok közti együttműködést és a békés egymás mellett élés fontosságát hangsúlyozta, két nappal később pedig a közösségi oldalán kitett bejegyzésében kért bocsánatot a felvidéki magyarságtól, az őket az elmúlt száz évben ért sérelmekért. A miniszterelnök gesztusa kétségkívül történelmi jelentőségű, amely komoly változást hozhat a felvidéki magyarok számára. A sokáig asszimilációs politikát folytató szlovák kormányok az elmúlt harminc évben több olyan politikai intézkedést hoztak, amelyekkel igyekeztek ellehetetleníteni a felvidéki magyarság megmaradását az országban. (tovább…)

Az interneten a népszerű bejegyzések szerzői egymással versengve tesznek tanúságot arról, mennyire szívükön viselik a BLM ügyét. (tovább…)

Rendre olyan amatőr hibákat vétenek az ellenzéki pártok, amelyek rávilágítanak a professzionális politizálás hiányára ezen a térfélen – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője példaként említette Korózs Lajos videóhamisítási botrányát, de szintén a dilettáns ellenzéki politizálás részeként tekint arra, hogy a párt késlekedése miatt hivatalosan még mindig nem Jakab Péter a Jobbik elnöke. Hozzátette: az MSZP és a Jobbik mellett a Momentum sincsen jó helyzetben, hiszen a tisztújítás eredménye rávilágít a párt identitásválságára, amely könnyen pártszakadáshoz vezethet. Szintén rontja az ellenzék megítélését, hogy Budapesten – ahol kicsiben tudnák megmutatni, miként kormányozna egy balliberális kormánykoalíció – még a Lánchíd felújítása is kifog rajtuk. Az ellenzéki térfélen az egyetlen potens szereplő a Gyurcsány Ferenc vezette Demokratikus Koalíció. (tovább…)