Cikkajánló

Másfél évvel a választások előtt kétfrontos küzdelmet vívnak az ellenzéki politikusok. Annak ellenére, hogy egy hónappal ezelőtt kinyilvánították szándékukat arra vonatkozóan, hogy mind a 106 egyéni választókerületben egy jelöltet állítsanak, továbbra is versenyben vannak saját szervezetük tisztségeiért és a szélsőjobbtól a balliberális oldalig tartó szivárványkoalíción belüli befolyásért. Mindez meghaladja a pártok potenciális erejét, így – a Demokratikus Koalíció kivételével – népszerűségük folyamatosan csökken, valódi politikai alternatíva kidolgozására sem energiájuk, sem intellektuális tőkéjük nem marad. Idén, az összefogásban résztvevő ellenzéki pártok mindegyike tisztújításon esett át, utoljára az MSZP online szavazását előzték meg vitatott eszközökkel lefolytatott pozícióharcok. (tovább…)

Fordulatot az hozott a szlovák-magyar viszonyban, hogy 2010-ban ismét megválasztották Orbán Viktort, aki komoly stratégiai és gazdasági partnerség kiépítésére törekedett Robert Ficóval. (tovább…)

A „kultúrharc” fogalma nem kultúrák közötti háborút, hanem a kultúráért zajló küzdelmet jelenti – nyilatkozta Békés Márton a Mandinernek. (tovább…)

Az általános vélekedéssel szemben egyáltalán nem minden országban megfigyelhető tendencia az, hogy a koronavírus-járvány okozta gazdasági és egészségügyi válság eredményeként nőtt a kormányzó pártok támogatottsága. A 27 uniós tagállam közül több országban csökkent vagy stagnált, illetve a kezdeti erősödést követően újra gyengülésnek indult a kormányerők népszerűsége. Magyarországon a sikeres kormányzati válságkezelést jutalmazták a választók, a Fidesz-KDNP a közvélemény-kutatások szerint a biztos pártválasztók több mint 50 százalékát tudhatja maga mögött. Ez a magas támogatottsági szint nagyon ritka Európában, csak a máltai Munkáspárt büszkélkedhet ilyen magas szintű társadalmi támogatottsággal. (tovább…)

A kormány cselekvési tervei kapcsán rámutatott, már nem az újdonság erejével ér minket a mostani helyzet, így nincs a pánik a társadalomban. (tovább…)

A hazai ellenzék tartós válságának tünetei közül Bíró László személye, mint a krízis legszembetűnőbb jele emelkedik ki. (tovább…)

Míg a nyugat-európai tagállamok csak részben voltak képesek megbirkózni a koronavírussal, addig a V4-országok továbbra is élen járnak a járványkezelésben. Bár a pandémia második hullámának megjelenésével az esetszámok a térség országaiban is emelkednek, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia folyamatos együttműködésének, valamint a határozott és időben meghozott kormányzati intézkedéseknek köszönhetően lényegesen eredményesebben tudtak reagálni a koronavírus okozta egészségügyi és gazdasági válságra. Így a V4-országokban a lakosságszámhoz viszonyítva még mindig jóval alacsonyabb az uniós átlagnál a fertőzettek és az elhunytak száma. (tovább…)

Karol Wojtyła nem csak egyházi személy volt, hanem tudós, művész és világtörténelmet alakító politikus is. (tovább…)

Míg korábban – hosszú évtizedeken keresztül – a jószándékú, titokzatos filantróp szerepében tetszelgett Soros György, a 2015-ös migrációs válság óta ő és a hálózata kijött a fényre, megmutatta valódi énjét – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, az amerikai tőzsdespekuláns 1984 óta építi a birodalmát a közép-európai térségben és ma már kiterjedtebb szervezeti hálóval rendelkezik a világban, mint amekkora külképviseleti intézményrendszert (nagykövetségeket, konzulátusokat) egy közepes méretű európai ország működtet. Ennek megfelelően Soros György saját külpolitikával is rendelkezik, aktívan beavatkozik egyes demokratikusan megválasztott kormányok tevékenységébe, sőt bizonyos országoknak a teljes gazdasági és politikai elitjét behálózta és irányítja. A vezető elemző szerint annak köszönhetően, hogy ma már nem marad fedve a Soros-birodalom működése, sokkal könnyebben meg lehet akadályozni azt az antidemokratikus befolyásszerzést, amely hosszú évtizedeken át jellemezte ezt a hálózatot. (tovább…)

Augusztus 9-én elnökválasztást tartottak Belaruszban, amelyet a hivatalos eredmények szerint Aljakszandr Lukasenka, az ország 1994 óta hivatalban lévő elnöke nyert. Az ellenzék azonban, élén Szvjatlana Cihanovszkaja elnökjelölttel nem ismerte el a választások eredményét, és tiltakozó akciókba kezdett, választási csalással vádolva a kormányzatot. A tüntetések kezdeti hulláma csillapodott ugyan, a megmozdulások azonban közel egy hónappal a választások után is folytatódnak. A kibontakozott politikai küzdelemben Belarusz szomszédai és a világ vezető hatalmai is érdekeltek. (tovább…)

A közép-európai rendszerváltoztatások után általánosan elvárttá és elfogadottá vált a nyugati országok másolása.
(tovább…)

A rendszerváltoztatás óta a magyar baloldal identitása három fogalom köré szerveződött: progresszió, szakértelem, elittudat. Az egykori „demokratikus ellenzék” és a reformkommunista pártvezetés stratégiai szövetségéből megszületett a posztkommunista elit, amely 1990 és 2010 között, szinte megszakítás nélkül dominálta a társadalom legtöbb alrendszerét és immár három évtizede meghatározza az általánosan vett baloldal politikáját. Az uralom gyakorlásának szerves része volt a liberális kulturális hegemónia fenntartása. Az elmúlt közel másfél évtizedben azonban a baloldali szakértelem megkérdőjeleződött, az államvezetési kompetencia kisajátítási kísérlete is kudarcot vallott, és közben az értelmiségi holdudvar megfogyatkozott, intellektuálisan kiüresedett. 2008 és 2010 között a korábban megismert a progresszív politika elveszítette a társadalom többségének támogatását is. 2010-től kezdve lehetőség nyílt a posztkommunista rendszer lezárására és a progresszív korszak folytonosságának megszakítására. Ehhez az is kellett, hogy a haladás filozófiája, a szakértelem mítosza és az elit jelentősége egyaránt és egyszerre kérdőjeleződjön meg. Miután az ellenzék az elmúlt tíz évben továbbra is a megdőlt bálványokat akarja fenntartani, politikai eszmék híján a politikában is sikertelen. (tovább…)

Tavaly nyáron, amikor feleségemmel autóutat tettünk az Egyesült Államokban, szomorúan tapasztaltam, hogy az amerikaiak háborúban állnak egymással. (tovább…)

Orbán Viktor a 15. Bledi Stratégiai Fórumon hétfőn arról beszélt, hogy Európa bajban van, nem tud már olyan kulcsszerepet betölteni, mint az Egyesült Államok, vagy Kína. A XXI. Század Intézet vezető elemzője legújabb videóelemzésében ezzel kapcsolatban kiemelte, Európa bajainak egyik fő forrása az euró bevezetése, amelynek következtében az eurózóna tagállamainak GDP-növekedése az elmúlt húsz évben lényegesen alacsonyabb volt, mint az euró bevezetését megelőző húsz évben, így Európa már gazdasági téren is egyre kevésbé tudja felvenni a versenyt riválisaival. Deák Dániel kiemelte, az euró bevezetése történelmi hiba volt és egyáltalán nem gazdasági, hanem egy politikai projekt, amelynek végső célja a föderalista „európai egyesült államok” létrehozása. Hozzátette: jól jelzi az eurózóna válságát, hogy a tagállami vezetők által júliusban elfogadott mentőcsomag lényegében a monetáris unió életben tartását szolgálja. (tovább…)

A liberalizmus hívői továbbra is utópiakísérleteket terveznek, majd végeznek, ám a valósággal való kapcsolatuk egy cérnaszálnál is vékonyabbá vált. (tovább…)

A jelenlegi folyamatok egy várható ellenzéki előválasztás során egyértelműen a Demokratikus Koalíció miniszterelnök-jelöltjének malmára hajthatják a vizet. (tovább…)

Augusztus 20-án, a révkomáromi Tiszti Pavilon dísztermében a felvidéki magyar pártok aláírták azt az együttműködési szándéknyilatkozatot, amelyben a felek elkötelezték magukat egy egységes magyar képviselet mellett. A Magyar Közösség Pártja (MKP), a Most-Híd, valamint az Összefogás elnökei által aláírt dokumentum egy olyan, több mint tíz éve tartó ellentétnek és széthúzásnak vethet véget a felvidéki magyarság körében, amelynek komoly negatív hatásai voltak az elmúlt évtized magyar politikájára, ami végül a 2020-as parlamenti választási kudarchoz vezetett. A Forró Krisztián (MKP), Solymos László (Most-Híd), és Mózes Szabolcs (Összefogás) által szignózott szándéknyilatkozat egy olyan hosszútávú együttműködés kezdete lehet, amely újra összefoghatja az apátiába süllyedt felvidéki magyarságot. Mindehhez azonban olyan évtizedes ellentétek és problémák végére kell pontot tenniük a feleknek, amelyek megoldása elengedhetetlen a felvidéki magyarság egységes képviseletéhez. (tovább…)

Az ember Isten uralmát gyakorolja a teremtett világban. Ez a ránk ruházott kötelesség a kereszténydemokraták környezetvédelmi programjának filozófiai alapja. (tovább…)

(tovább…)

Hamarosan itt az őszi politikai szezonkezdet, amelynek egyik központi témája minden bizonnyal az ellenzéki pártok közötti küzdelem lesz – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, a vezető ellenzéki erőnek számító DK-n és a Momentumon kívül az összes többi ellenzéki párt támogatottsága a parlamenti bejutási küszöb körül vagy az alatt található, így például az MSZP, a Jobbik vagy az LMP számára létkérdés az ellenzéki együttműködés megvalósulása, míg Gyurcsány Ferenc és Fekete-Győr András pártja között egyre élesebb lehet a dominanciaharc. Az elemző arról is beszélt, a szivárványos zászlók körüli hercehurca azt példázza, hogy az ellenzéki polgármesterek valódi városvezetés helyett csupán virtuális identitáspolitizálást folytatnak, ami tovább ronthat a baloldal 2022-es esélyein. Megjegyezte, az LMBTQ+ mozgalmak valójában nem a homoszexuálisokat képviselik, hanem egy olyan szélsőliberális politikai kört, amely politikai tőkét akar kovácsolni a homoszexuálisok problémáiból. (tovább…)

A Kommentár folyóirat legújabb, 2020. évi 3. számának központi hívószava a „testpolitika”, a szerzők az emberi test és a politika, valamint az ember és technika kapcsolatát vették górcső alá. A tematikus blokk szerzőinek megközelítése ugyan különböző, abban azonban egyetértenek: ma már maga az ember(i) az, ami veszélyben van, a konzervatívok feladata pedig fellépni a normalitás védelmében. (tovább…)

A bennmaradáspárti elit örömmel szemléli a lélekvesztőkön Angliába tartó migránsokat, mert nem tiszteli Nagy-Britannia határait. (tovább…)

A 21. században vagyunk. Tömegpolitizálás van. Aki a tömegeket lenézi, lekezeli, aki felülről lefelé beszél velük, annak nincs esélye. (tovább…)

Soros György nyugat-balkáni terjeszkedése kétségkívül a mai Észak-Macedónia területén mondható a leglátványosabbnak. Azonban amennyiben megvizsgáljuk a térség többi államát, akkor láthatjuk, hogy mind Szerbia, mind Albánia, mind pedig Románia esetében komoly szervezeti hálót tudott kiépíteni a milliárdos az elmúlt harminc évben, melynek segítségével még ma is jelen van az említett országokban. Bár kétségtelen, hogy Soros György ezekben az országokban a szervezetei révén számos hasznos és közérdekű programot is támogat, 1990 óta a „filantróp” spekuláns több olyan eseményhez is köthető, amelyek komoly politikai válságot okoztak az említett országokban és ezáltal elősegítették az egész régió destabilizálását. (tovább…)

Az ellenzéki összefogásra van még idő, az előválasztásokat is le lehet „játszani” fél év alatt, a lényeges kérdésekre azonban még mindig nincsenek válaszok. (tovább…)

Az elmúlt tíz hónap során kiderült, hogy a főpolgármester által vezetett budapesti városháza politikailag instabil összetételéből és működési logikájából fakadóan képtelen arra, hogy sikeresen irányítsa a fővárost. A járványra adott elégtelen válaszok, valamint a sikertelen, lelassult és félbehagyott fejlesztések alapján már most látszik, hogy a szakpolitikai tapasztalatok hiánya miatt a döntéshozók nem lesznek képesek megvalósítani Karácsony Gergely választási ígéreteit, ahogy a szükséges fejlesztések és felújítások is veszélybe kerülnek. A Tarlós-korszak tudatos építkezését felváltotta a virtuális politizálás időszaka,  megelevenedni látszik a Demszky-éra utolsó éveire jellemző pangás kora. Mindez a 2022-es választásra készülő „habarékellenzék” kormányzásra való képességét is előre jelzi. (tovább…)

Ukrajna legutóbb azzal került a magyar közvélemény figyelmének középpontjába, hogy a koronavírust illetően Európa egyik legfertőzöttebb államának számító ország „vörös zónává” nyilvánította Magyarországot, így az onnan érkezőket mostantól két hét karanténra kötelezik – miközben a naponta regisztrált fertőzöttek száma többszöröse a magyarországiaknak. A koronavírus elleni küzdelem furcsasága azonban nem az egyetlen és talán nem is a legsúlyosabb problémája a kelet-európai országnak. Ukrajna elmélyülő válságát a kormányzópárt folyamatos bomlása, az utcákon elharapózó erőszak, a lassan befagyott konfliktusnak tekinthető kelet-ukrajnai háború és a gazdaság egyre kilátástalanabb helyzete jelzi.

(tovább…)

Soros György közép-európai tevékenységének központja kétségkívül Magyarország, ugyanakkor a milliárdos jelenléte az elmúlt harminc évben a környező országokban is folyamatosnak mondható. Bár Csehország, Lengyelország és Szlovákia esetében Soros tevékenysége nem olyan látványos, mint például Ukrajnában és Észak-Macedóniában, a kiépített szervezeti hálóján keresztül a milliárdos rendre beavatkozik az említett országok politikai folyamataiba. Soros a szervezetein keresztül alkalmazott indirekt befolyásszerzési akciónak köszönhetően sikeresen tudta elfoglalni azokat a kulcspozíciókat, amelyek segítségével a mai napig jelentős befolyással bír az említett országokban. Az elmúlt harminc év alatt létrehozott szervezetek, valamint az azok által támogatott politikusok segítségével Soros olyan helyzeteket tudott előidézni, amelyek több esetben is komoly politikai válságot eredményeztek. (tovább…)

Létezik egy olyan, jellemzően nagyvárosi (főként budapesti), középosztálybeli fiatalokból álló társadalmi réteg, amely vevő a mindent lenéző, a múltat félresöprő szabadelvű nagyképűségre. (tovább…)

A baloldalon egy olyan hatalomtechnikai alkukon alapuló ellenzéket akarnak létrehozni, amelynek sem közös ideológiája, sem közös víziója nincsen, így kormányzásképtelen. Ezt mutatják az ellenzéki vezetésű önkormányzatok is, ahol alig fél év után sorra bomlanak fel az együttműködéseik. Míg korábban egységet tudott felmutatni a baloldal, mára ez egyértelműen a jobboldal sajátossága, megszűnt a baloldal váltópárti jellege. Az Orbán Viktor által létrehozott jobboldali szövetség rendkívül sikeres, már a harmadik választást nyerte meg kétharmados parlamenti többséggel, a mostani parlamenti ciklus felénél is a biztos pártválasztók között 50 százalék feletti támogatottsággal bír. Nem ismeretlen a magyar történelemben az a politikai megosztottság, amelytől a mai baloldal már hosszú ideje szenved. A dualizmus idején az egymással össze nem illő politikusokat sorai között tudó „szövetkezett ellenzéket” a kortársak nem éppen dicsérően „habarék pártnak” hívták. A kormányzásképtelen formáció 1906-os hatalomra jutását követően a külső és belső ellentétek hatására csúfos kudarcot vallott, egyetlen célkitűzését sem sikerült elérnie. A térségünkben azonban nem csak magyar sajátosság a habarékellenzék. Szerbiában, Lengyelországban és Szlovéniában is olyan jobboldali kormány van hatalom, amely a belpolitikai viszonyokhoz képest a legstabilabb és legkoncentráltabb politikai táborral rendelkezik, míg megosztott baloldali ellenzékük rendre kormányzásképtelen. (tovább…)

Mind a DK, mind a Momentum – az amerikai balliberálisok politikájához hasonlóan – az utcai zavargások kiprovokálásában láthatja a reményt arra, hogy felrázza az ellenzéki szavazókat. (tovább…)

Mikor a magyar miniszterelnök a történelmi uniós csúcs után itthon megszólalt, egyértelművé tette, hogy fontos csatát nyertünk ugyan, de háborút nem. (tovább…)

Az amerikai és a nyugat-európai zavargások annak az irányvesztésnek a jelei, amely egyre inkább jellemzi a nyugati világot. Azok a szélsőbaloldali csoportok, amelyek szervezik ezeket a megmozdulásokat, kirekesztő álláspontot képviselnek és a klasszikus szabadságelvű liberális értékekkel szállnak szembe, komoly veszélyt jelentve az Egyesült Államok domináns pozíciójára nézve is – hangzott el a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorában. Orbán Balázs, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese, államtitkár elmondta: a kapitalizmus kommunizmus feletti győzelmével sokáig volt egy „univerzális receptje” a sikeres kormányzásnak, ez ugyanakkor egyre inkább eltűnni látszik és sorra jelennek meg azok a nemzeti megoldások, amelyek máshol keresik a választ. Békés Márton, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója, a Kommentár folyóirat főszerkesztője szerint 2010 óta Magyarországon nem „kívülről irányított”, hanem „belülről vezérelt” változásnak vagyunk a tanúi, melynek folytán tíz éve „mi magunk döntünk önmagunkról”, és a szellemi hegemóniaküzdelemben egyre jobban áll a jobboldal. A műsor házigazdája, Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Közép-Európa, benne Magyarországgal, a stabilitás szigete, amely kimarad a nyugaton tapasztalható társadalmi és kulturális válságból. (tovább…)

A liberalizmus véleményterrort hozott létre, ami megszülte hálátlan gyermekét. (tovább…)

Deák Dániel szerint az elmúlt évek eseményei láttán nyugodtan kijelenthető, hogy a Momentum még az SZDSZ-nél is jóval nemzetellenesebb és gátlástalanabb politikai formáció. (tovább…)

Szemmel láthatóan sokként érte a baloldali politikusokat Orbán Viktor sikere a hétvégi uniós csúcson, egymásnak ellentmondó módon nyilatkoztak a történtekről – mondta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője élő videóelemzésében. Mint fogalmazott, a legradikálisabb gyurcsányista politikusokon kívül lényegében a legtöbb baloldali megszólaló elismerte, hogy jóval – egyes becslések szerint nagyjából 35 százalékkal – több forrást kap hazánk a korábbi költségvetési ciklusnál, ráadásul az általuk korábban remélt úgynevezett „jogállamisági” kritériumokat sem sikerült elfogadtatniuk a tárgyalásokon. Jól példázza szerinte a hatalmas magyar sikert, hogy a még a hazánkkal szemben igen kritikus nemzetközi sajtótermékek is Orbán Viktor győzelméről írtak. A vezető elemző kiemelte, a V4 együttműködés most is rendkívül jól működött, amelyhez egyre több ország csatlakozik szövetségesként.

(tovább…)

Hiába ígérte a főpolgármester július elején, hogy rövid időn belül kiírják a közbeszerzést a nemzet jelképének számító híd felújítására, még mindig nem lehet tudni, hogy mikor jelentik be a pályázatot. (tovább…)

A jobboldal érték, érdek és érzelmi közösség. Az értékek állandóak, az érdekek és az érzelmek azonban sohasem, ezért a jobboldal folyamatosan termékeny feszültségek közepette létezik. Ha meg akarjuk érteni működését, és előre szeretnénk jelezni várható politikai szerepét, akkor olyan kifejezést kell találnunk a jellemzésére, amely egyszerre fejezi ki az összetartozást és az ezzel egy időben fennálló természetes széttagoltságot. Ez a kifejezés a törzsszövetség. A Kommentár folyóirat 2020/2. számában a magyar jobboldalt a törzsszövetség metaforájával írtam le. Alábbi elemzésemben az ott elkezdett gondolatmenetet helyezem tágabb összefüggésbe. A „törzsszövetség” kifejezést hasonló értelemben használom, amint Békés Márton Jobbklikken 2014-ben megjelent Moszkva tér konzervatívok című írásában. (tovább…)

2016 óta először tartottak parlamenti választásokat Észak-Macedóniában. A már több éve a Soros György által támogatott baloldali, Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) által irányított országban zajló voksolást végül az eddig is kormányon lévő, Zoran Zaev, korábbi miniszterelnök által vezetett SDSM nyerte meg. A macedón választáson kívül azonban a balkáni régióban az elmúlt időszakban több olyan esemény is történt, amely jelentősen befolyásolhatja az itt található államok jövőjét. A szerb és a bolgár tüntetések, valamint a horvát és szlovén választások mind-mind arra engednek következtetni, hogy a térség országaiban jelentős változásokra lehet számítani. Az önmagában is instabil régió már hosszú idő óta van kitéve a különböző külső hatásoknak, így a mostani események minden bizonnyal újabb alkalommal szolgálnak majd azoknak az erőknek, akik a Balkán instabilitásában érdekeltek. Délkelet-Európa destabilizációja nemcsak a migráció feltartóztatását nehezíti meg, hanem Magyarország és rajta keresztül a visegrádi blokk déli irányból való nyomás alá helyezését is jelenti. (tovább…)

Békés Márton szerint a szerbiai tüntetések annak az indirekt hadviselésnek a részei, amelynek révén a háttérhatalom Lengyelországtól Szlovéniáig megpróbálja meggyengíteni a nemzeti kormányokat. 

(tovább…)

Hosszú ideje a magukat progresszívnek nevező erők szabják meg, hogy mi az, ami elfogadható és mi az, ami nem – mondta Gulyás Gergely a XXI. Század Intézet konferenciáján. (tovább…)

Amit a rombolás vágya szült világra, az szükségszerűen odavész, így hagy maga után káoszt az Orbán-fóbia mentén összefogott ellenzék. (tovább…)

A magyar-német gazdasági kapcsolatok elképesztően erősek, ráadásul az elmúlt időszakban a politikai helyzet is enyhült a két ország között, hiszen Angela Merkel belátta, Orbán Viktor politikai stabilitást jelent Közép-Európa számára, ami a németeknek gazdasági és politikai szempontból egyaránt rendkívül fontos – hangzott el a XXI. Század Intézet Mozgásban című online műsorában. Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a műsorban egyebek mellett arról beszélt, a német soros elnökségnek nagyon sok fajsúlyos kihívással kell megküzdenie, a bevándorlás kapcsán az elosztási mechanizmust leszámítva már lényegében a korábbi magyar javaslatokat látjuk visszaköszönni, hiszen látják már ők is, hogy a 2015-ös német álláspont „totális kudarc”. Galló Béla, politológus, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa szerint a magyar kormány nagyon okos álláspontot képvisel az uniós hitelfelvétel kapcsán, sikeresen képviseli a magyar érdekeket. A műsor házigazdája, Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője pedig kiemelte, a soros elnökség alatt a németeknek kompromisszumra kell törekedniük, ugyanakkor várhatóan a saját érdekeiket akarják majd érvényesíteni minden kérdésben.

(tovább…)

Korunkban kulturális proxyháború zajlik, amelyben az egyik fél a maga nézeteit az egyedül objektív és igazságos álláspontként kezelve leplezi politikai céljait és veszi fel a harcot a valósággal, a józan ésszel, a történelmi múlttal. A faji alapú politika antirasszizmusként jelenik meg, a cenzúratörekvéseket „nyílt társadalomnak” nevezik, az egyeseknek nem tetsző szobrok ledöntése pedig a sokszínűség nevében történik. Ma a BLM-mozgalom jelenti a kultúrharc legújabb állomását, a szimbólumok elleni küzdelem azonban régóta tart. Mi azonban nem akarjuk ezeket a mintákat követni és a saját utunkon akarunk járni – ez hangzott el  XXI. Század Intézet 2020. július 14-én Mozgásban – Kultúrharc a XXI. században címmel rendezett konferenciáján, amelyen az előadók az aktuális eseményeken túl azok történeti hátterére is rávilágítottak. (tovább…)

Július 1-jén véget ért az alkotmánymódosítási népszavazás folyamata Oroszországban, amelynek eredményeképpen közel 68 százalékos részvételi arány mellett a szavazók több mint háromnegyede a javasolt változtatások elfogadása mellett döntött. Bár sokan azt emelték ki a módosítások közül, hogy lehetővé teszik Vlagyimir Putyin számára az elnöki tisztségért való indulást újabb két alkalommal, az alkotmánymódosítási reform valójában a hatalmi átmenet és a Putyin utáni időszakra való felkészülés első lépéseként is értelmezhető. Az orosz lakosság számára azonban az ország politikai struktúrájának átalakulása mellett a reformok szociális irányultsága is kiemelt fontossággal bír. A XXI. Század Intézet elemzése az év elején indított Eurázsiai Figyelő-projekt kiemelt témájaként az orosz alkotmánymódosítási folyamatot vizsgálja. (tovább…)

Az ellenzéki pártok egy évtizede tartó, permanens politikai sikertelensége két okra vezethető vissza: egyfelől szétesett a világképük, ami miatt képtelenek válaszokat adni a Nemzeti Együttműködés Rendszerére és egységes jövőképet kínálni a választóknak, másrészt sem választási, sem kormányzati stratégiájuk nincsen. A két ok szervesen összefügg egymással. Ezt a tíz éve folyamatosan tapasztalható intellektuális-politikai szerkezeti problémát mélyíti el és erősíti meg az önkritika hiánya, a társadalom többségétől elidegenedett problématérkép és nyelvi készlet, valamint az ellenzéki pártokat körbevevő média- és elemzőcég-világ, amely visszhangkamrát képez körülöttük. (tovább…)

A baloldali politikusok először a koronavírus-járvány során meghozott kormányzati intézkedéseket, majd a gazdaságvédelmi akcióterv lépéseit támadták, politikai tőkét akartak kovácsolni a válságból. Ugyanakkor mindkét esetben lyukra futottak, hiszen amellett, hogy Magyarország a világon az egyik legsikeresebben kezelte a járvány első szakaszát, a negatív gazdasági hatásokat is sikeresen kivédte. A segély helyett munkaalapú gazdaságpolitikai felfogásnak köszönhetően sikerült hazánk gazdasági stabilitását megőrizni, korántsem nőtt oly mértékben a munkanélküliek száma, mint ahogyan azt a baloldal korábban vizionálta, jóval az uniós átlag alatt van az álláskeresők száma Magyarországon. A nemzeti kormány intézkedései több százezer munkahely megmaradásához járultak hozzá, míg a baloldal a megszorító politikájával 2010 előtt csak tovább mélyített az akkori gazdasági és társadalmi krízisen. A közvélemény-kutatások azt jelzik, a választók büntetik a baloldal valóságtagadó politikáját, a kormánypártok támogatottsága növekedett.

(tovább…)

Az elmúlt tíz évben a munkanélküliség elleni küzdelem, a foglalkoztatottság növeléséért tett erőfeszítések és a munkaalapú társadalom filozófiájának érvényesülése a rendszerváltoztatás óta tartó girbegurba történelmünk egyik tagadhatatlan sikertörténete.

(tovább…)

Május és június folyamán két alkalommal is olyan hangfelvételeket mutattak be a sajtónyilvánosság előtt Ukrajnában, amelyek Joe Biden egykori amerikai alelnök és jelenlegi elnökjelölt, valamint Petro Porosenko volt ukrán elnök számára is kompromittálóak lehetnek. Az elnöksége idején szélsőségesen nacionalista retorikát alkalmazó és az ország elsőszámú hazafiaként pózoló Porosenko a felvételek alapján egy külföldi hatalom szófogadó bábjának tűnik, míg Biden kapcsán ugyanazokat a vádak vethetők fel, amelyekkel a demokraták illették Donald Trumpot az elmúlt évek során. A XXI. Század Intézet elemzése az ukrán–amerikai kapcsolatokban tavaly kibontakozott kölcsönös beavatkozási botrány hátterét és lehetséges következményeit vizsgálja a legújabb fejlemények tükrében. (tovább…)

A baloldali városvezetők több mint fél éves tevékenysége jó látleletet ad arról, hogy a baloldal 2010 óta nem változott érdemben – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője hozzátette: van ugyan néhány új szereplő, de ennek ellenére ugyanaz a vízióhiány jellemzi a baloldalt, mint a 2002 és 2010 közötti kormányzásuk idején. Kiemelte, a gondolatok hiánya és a kormányzásképtelenség mellett ismét a korrupciós ügyektől, az arroganciától és a botrányos megnyilatkozásoktól hangos a baloldal. Példaként említette László Imre kijelentéseit, amely kísértetiesen hasonlít Zuschlag János 2004-es ügyéhez, hiszen a baloldal ugyanúgy mentegeti most a DK-s politikust, mint ahogy akkor a holokauszton viccelődő ifjú szocialistát. Az elemző megjegyezte, a mostani események felfrissítik a választói emlékezetet és sokakat rádöbbent arra, hogy a baloldal a 2010 előtti világot hozná vissza egy esetleges hatalomátvételt követően. Kiemelte, a baloldali botrányok jól példázzák, hiányzik a sikeres politikához elengedhetetlen szellemi tudásuk, stupiditás jellemzi őket. (tovább…)