Címke: Európai Unió

Az utóbbi hetekben több nyugat-európai országban is drasztikus mértékben emelkedett a villamosenergia és a földgáz ára, ami sok esetben a fosszilis energiahordozók tartalékainak elégtelen mennyiségével párosult. Az ebből fakadó esetleges ellátásbeli problémáknak, különösen a téli hónapokhoz közeledve, lehetnek komoly következményei, amin az Európai Unió által javasolt klímavédelmi csomag is tovább ront. Eközben Magyarországon a több éve folytatott pragmatikus és következetes rezsipolitikának köszönhetően szinte semmit nem érezni az Európát sújtó energiaválságból, ráadásul az ország a klímaváltozás negatív hatásai ellen folytatott küzdelemben is jobban teljesít a legtöbb uniós tagállamnál. (tovább…)

A tálibok hatalomátvétele Afganisztánban újabb szöget ütött a liberális intervencionizmus koporsójába. Az iszlamisták sikerrel foglalták el az országot, és kezdtek hozzá saját államépítésükhöz, aminek a nemzetközi közösség mindössze passzív szemlélőjévé vált.  Az Afganisztáni Iszlám Emirátus a terrorizmus és a migrációs kibocsátás fellegvárává válhat, miután a rezsimváltás következtében többszázezer, ellenőrizhetetlen hátterű ember indult útnak Európa irányába. Az Európai Unió nyugati vezetői szembefordultak a korábbi, emberjogi fundamentalizmustól vezérelt Willkommenskultur ideológiájával és egyre inkább igazodnak a magyar kormány által következetesen képviselt bevándorláspolitikához. (tovább…)

A klímaváltozás kérdése és annak kezelése mára az egyik legaktuálisabb témává vált a világ vezetőinek körében. A problémával kapcsolatban több megoldási javaslat is született, ezek közül a legtöbb azonban a nagyvállalatok helyett a családokkal fizettetné meg a klímaváltozás elleni harc árát. Jó példa erre az Európai Unióban egyre nagyobb hangsúllyal bíró karbonadó bevezetésének kérdése, ami a tagállamokban többmillió háztartás energiaszámláinak megemelkedését eredményezné. Ezzel párhuzamosan tagállami szinten is egyre több zöldbaloldali párt programjában jelenik meg valamilyen formában a leginkább családokat sújtó zöldadó terve, ami az egyes országok eladósítása mellett komoly munkanélküliséget is eredményezne.  (tovább…)

Május 11-én nyílt fegyveres összecsapásokba csapott át az arab–izraeli konfliktus, miután az azt megelőző napokban palesztin tüntetők többször is összecsaptak az izraeli rendfenntartó szervekkel. A konfliktus azután súlyosbodott, hogy a palesztin Hamász terrorszervezet rakétákkal kezdte lőni Izraelt, amire a zsidó állam légi csapásokkal válaszolt, ám végül május 20-án, a késő esti órákban tűzszünetet hirdettek a harcoló felek. A kiújult harcok során Európa több nagyvárosában palesztinbarát tüntetéseket tartottak, ami ismételten felhívta a figyelmet a migrációnak azon aspektusára, hogy a muszlimok tömeges bevándorlásával a kontinens vallási–etnikai problémákat importál. (tovább…)

Az európai politika a II. világháború óta a versengő szuperhatalmak árnyékában vegetál. Németország (látszólag) lemondott arról, hogy Európa vezető kulturális és katonai hatalma legyen, cserében a II. világháború óta nem látott gazdasági fölényre tett szert. Olykor felbukkantak államférfiak, akik önálló utat kívántak járni Európában (Charles De Gaulle), de az európai politika végül mindig besimult a szuperhatalmak elvárásrendszerébe. (tovább…)

A XXI. Század Intézet és Hidvéghi Balázs független európai parlamenti képviselő Európa a 21. században című közös rendezvénysorozatának első konferenciája Európa mi vagyunk címmel vette kezdetét szerdán. A konferencia célja egy közös, európai demokratikus jobboldali, nemzeti-konzervatív politika gondolati megalapozása, valamint a kortárs kihívásokra adandó együttes válaszaink mögötti kulturális erőtér kiszélesítése, megerősítése. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója kiemelte, hogy a közép-európaiak rendelkeznek valamivel, amivel a nyugat-európaiak már nem: van víziójuk és tudják, milyen jövőt akarnak. A főigazgató szerint a térség víziója a kontinensről nem más, mint a szabad nemzetek szabad szövetsége. Ez a közép-európai jövőkép a kissé megfásult nyugat-európaiaknak is útmutatóul szolgálhat, és amennyiben nekik nincs saját víziójuk, akkor a miénket is átvehetik. Hidvéghi Balázs szerint a koronavírus-járvány ismét rámutatott arra, hogy az Európai Unió sem a helyzet előrejelzésében, sem pedig a kezelésében nem tudott eredményeket felmutatni és a kormányok védték meg az embereket. Az EP-képviselő azt hangsúlyozta, hogy a központosítottabb Európa nem megoldás, a Fidesz pedig azért hagyta ott az Európai Néppártot, mert lehangoló az európai jobboldal állapota. (tovább…)

Napra pontosan már három hónapja érkezett meg az első vakcinaszállítmány az uniós tagállamokba, ugyanakkor az EU lakosságának még a tíz százaléka sem kapta meg legalább az első oltást, ráadásul teljesen érthetetlen módon az itt beadottnál lényegesen több vakcinát exportáltak az EU-n kívülre – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ezzel szemben a jóval szegényebb, nem EU és nem NATO-tag Szerbiában már 20 százalék a beoltottak aránya, de lényegében az összes versenytársa messze lehagyta már az EU-t. Kiemelte: az unió a sokadik válságot kezeli félre, a vakcinabeszerzések esete pedig az uniós bürokrácia totális inkompetenciájára világít rá. Hozzátette: az emberéleteket követelő késlekedést jól szimbolizálja, hogy az EU még csak most kezdte el a tárgyalásokat a kínai Sinopharm-vakcina engedélyeztetéséről, miközben Magyarországon már hetek óta oltanak vele. Az elemző megjegyezte: hazánk helyesen döntött, hogy önállóan is beszerzett oltóanyagokat, így az EU-n belül Magyarország nyithat az egyik legkorábban. (tovább…)

A Visegrádi Négyek szövetsége továbbra is biztos lábakon áll, aminek oka, hogy a négy ország által vallott közös értékekből következik az azonos érdekvédelem. A lengyel- magyar barátság napján, március 23-án Novák Katalin, a Fidesz nemzetközi kapcsolatokért felelős alelnöke beszélgetett Deák Dániellel a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorában. A beszélgetés során többek között szó esett az Európai Néppárttal való szakításról, a Visegrádi Együttműködésről és egy új, közép-európai, jobboldali politikai mozgalom létrehozásáról, amely meghatározza a térség politikáját is. (tovább…)

Már több mint egy éve jelent meg a koronavírus Magyarországon, azonban míg egy éve ilyenkor még csak a korlátozásokkal lehetett védekezni, ma már a vakcina is rendelkezésre áll. Bíztató jel, hogy a magyar oltási program rendkívül sikeres: az EU-n belül hazánk éllovas a beoltottak számát illetően, így Magyarországon lehet majd az egyik leghamarabb feloldani a korlátozásokat. Mindeközben az elhibázott uniós vakcinabeszerzésnek következtében több tagállamban akadozva halad az oltási program, ezzel szemben számos EU-n kívüli országban már az újranyitást tervezik a lényegesen sikeresebb vakcinabeszerzésnek köszönhetően. Mára világossá vált: kizárólag az akadozó nyugati vakcinabeszerzésre támaszkodva csak az év végére lehetne beoltani a teljes lakosságot, így a keleti vakcinabeszerzés elengedhetetlen a nyár előtti lazításhoz. Nem meglepő tehát, hogy a baloldali politikusok is változtattak a retorikájukon: a korábbi hecckampányuk után már egyre többen hangoztatják közülük, hogy a kínai vakcinával fogják beoltani magukat. (tovább…)

Mára Európában a legtöbbek számára világos, hogy a központosított brüsszeli vakcinabeszerzés kudarcos, az Európai Bizottság pedig rendkívül lassan reagál az eseményekre, ami a mostani helyzetben sajnos emberéletekbe kerül – jelentette ki Deák Dániel a legújabb videóelemzésében a mai EU-csúcs kapcsán. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: Magyarország helyesen döntött, amikor már januárban nemzetállami hatáskörben döntött egyéb oltóanyagok beszerzéséről, így hazánkban a beoltottak aránya már most meghaladja az uniós átlagot. Igen rossz kilátásnak nevezte az elemző, hogy miután már lassan három hónapja akadozik az uniós vakcinabeszerzés és az EU jelentősen lemaradt versenytársaihoz képest a vakcinaháborúban, még csak mai uniós csúcson téma az uniós szintű engedélyezési eljárásának érdemi felgyorsítása. A magyarországi baloldal mindeközben tovább támadja a járvány elleni védekezést, hiszen a válság elhúzódásától remélnek politikai hasznot – tette hozzá Deák Dániel. (tovább…)

Miután a koronavírus-járvány miatt már közel egy éve különféle korlátozások között éljük a mindennapjainkat, az európai országokban egyre nagyobb a feszültség az emberekben. Hollandiában például rég nem látott méretű erőszakos zavargások törtek ki miután bevezették az éjszakai kijárási tilalmat, de több koalíciós kormány által vezetett, így politikailag instabil országban is voltak tiltakozások az utóbbi napokban, a kiszámíthatatlan, sok esetben hetente változó korlátozások ellen. Bár az európai országok között közmegegyezés van abban, hogy a végső megoldást a vakcina jelenti, az addig vezető út a politikai stabilitással rendelkező országokban lehet zökkenőmentesebb. A politikailag stabil Magyarország így komoly versenyelőnyben van számos nyugat-európai országgal szemben, mivel az egységes kormánynak köszönhetően hazánk mentes az ad hoc intézkedésektől, következetes a járvány elleni védekezés. A stabil járványkezelés miatt így továbbra is sikertelennek mondható a baloldali ellenzéki politikusok aknamunkája, akik az oltásellenesség után immár a korlátozások elleni ellenérzésből akarnak politikai hasznot húzni. (tovább…)

A koronavírus-járvány magyarországi megjelenése óta kizárólag aktuálpolitikai szempontok motiválják az ellenzéki politikusokat, ezért támadják minden fronton a járvány elleni védekezést és ezért keltenek hangulatot bizonyos vakcinákkal szemben, illetve terjesztenek álhíreket – mondta élő videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint a magyarországi baloldal ezzel a magatartással nem csak a magyar kormánnyal szemben foglal állást, hanem lényegében az összes meghatározó európai vezetővel, akik – miután a brüsszeli vakcinabeszerzés kudarcot vallott – mind azt hangsúlyozzák, hogy a lehető legtöbb forrásból kell védőoltásokat beszerezni. Ezzel a magatartással a baloldali politikusok az emberek egészségét is kockáztatják, emiatt a támogatottságuk csökkenése várható – tette hozzá. A beoltottsági adatok kapcsán elmondta, a magyar oltási program rendkívül hatékony, Magyarország továbbra is a gyorsan oltó tagállamok közé tartozik az EU-n belül, az EU azonban jelentősen le van maradva a fejlett világ sok országához képest. (tovább…)

A 2020-as év egyértelműen a koronavírus-járványról szólt, de még a pandémia sem tántorította el a Soros-hálózat által is támogatott globalista balliberális köröket attól, hogy támadják a nemzetállami szuverenitásukért kiálló országokat – mondta Deák Dániel évzáró videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint ennek lehettünk a szemtanúi az úgynevezett „jogállamisági” mechanizmus kapcsán is, ezzel az eszközzel akarták rávenni Magyarországot egyebek mellett a szuverén bevándorláspolitikájának feladására. Kiemelte, ez a törekvése a baloldalnak nem jött össze, az uniós csúcson a magyar-lengyel álláspont győzött, azonban a balliberális politikai körök újabbnál újabb eszközöket fognak keresni a szuverén magyar politika megtörése érdekében. Hozzátette: a küzdelem tehát 2021-ben tovább folytatódik, az Európai Parlament balliberális többsége máris szembeszállt az Európai Tanácsban született megállapodással, az Európai Bizottság pedig újabb bevándorláspárti elképzeléseket akar ráerőltetni az uniós tagállamokra, amellyel állampolgárságot, így szavazati jogot adna több tízmillió bevándorlónak. (tovább…)

Magyarország számos kérdésben irányadóvá vált 2010 óta az Európai Unióban, ráadásul egy olyan közép-európai szövetségépítésbe kezdett, amelynek köszönhetően térségünk mára képes szembeszállni akár Európa legnagyobb hatalmaival is – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, az uniós tárgyalások ugyan még zajlanak, de már most látni, hogy a balliberális többségű Európai Parlament szinte mindent elveszíthet, amit november elején beleírt a „jogállamisági mechanizmusnak” nevezett törvénytervezetbe, Magyarország és Lengyelország pedig elérte a tárgyalásokon azt, amit szeretett volna. Mindez azt mutatja, hogy megéri Magyarországnak kiállnia a nemzeti szuverenitásáért, hiszen így még az ilyen erős politikai nyomásgyakorlásnak is ellen tud állni – tette hozzá. Hangsúlyozta azt is, hiába próbálták a tárgyalások során megosztani a magyar-lengyel együttműködést, ez nem sikerült. (tovább…)

A nemzetközi balliberális körök várakozásaival ellentétben Magyarország álláspontja egyáltalán nem puhult a Szájer-ügy hatására, Orbán Viktor továbbra is elfogadhatatlannak tartja az uniós források hozzákötését politikai feltételekhez – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, a német soros elnökség igyekszik megosztani a magyar-lengyel együttműködést, ezért külön javaslatot tettek a lengyeleknek. Szintén a megosztási kísérlet része szerinte Jaroszlaw Gowin lengyel miniszterelnök-helyettes tegnapi nyilatkozatának felnagyítása is, amelyben a lengyel vétó feladásának lehetőségéről beszélt. Kiemelte: Jaroszlaw Gowin nem a Jaroszlaw Kaczynski vezette PiS tagja, hanem egy kisebb koalíciós párt elnöke, ráadásul ő már korábban is ellenezte a vétót. A lengyel és magyar miniszterelnök megállapodása világos: csak akkor írják alá az uniós megállapodást, ha az mindkét országnak elfogadható, így Brüsszelnek engednie kell, jogi garanciákat kell nyújtania – szögezte le Deák Dániel. A brüsszeli törekvések kapcsán a vezető elemző hangsúlyozta, egyre látványosabb, hogy az úgynevezett „jogállamisági” mechanizmussal akarják rábírni a magyarokat és a lengyeleket a bevándorláspolitikájuk feladására. (tovább…)

Soros György hosszú évtizedeken keresztül a jótékony filantróp szerepében tetszelgett, azonban a 2015-ös migrációs válság óta kijött a fényre és saját maga árulta el, hogy valójában egy olyan milliárdos spekuláns, aki előszeretettel avatkozik be egyes országok belpolitikai folyamataiba, illetve még az Európai Unió döntéseit is képes befolyásolni. Magyarán láthatóvá tette a láthatatlant – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a nyíltan Magyarország és Lengyelország megbüntetését követelő legújabb írásával Soros egyértelművé tette, hogy az ő támogatásával erőltetik Brüsszelben az úgynevezett „jogállamisági” mechanizmust. Hozzátette: ennek fényében egyáltalán nem meglepő, hogy a mechanizmust megalapozó jogállami jelentésben a 12 külső hivatkozásból tizenegy Soros által támogatott szervezethez kötődik. Mindezek ellenére az elemző szerint a december 10-i uniós csúcsra megszülethet egy olyan kompromisszumos megállapodás, amely tartalmazza a magyarok és lengyelek elvárásait. (tovább…)

Az Európai Unióban felrúgták a tagállamok júliusi megállapodását is, amikor mind a huszonhét állam- és kormányfő igent mondott a költségvetésre és a segélyalapra. (tovább…)

A balliberális oldal szerint a magyar és a lengyel kormány vétója az oka annak, hogy még mindig nincsen elfogadva az uniós költségvetés és a helyreállítási alap, de valójában az Európai Parlament miatt tart még mindig a vita, hiszen ők nem voltak hajlandóak elfogadni a tagállami vezetők júliusi megállapodását politikai okokból – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, a bevándorláspárti liberális közvélemény az elmúlt tíz évben saját magát hergelte hazánkkal szemben, aki ki mert állni Magyarország mellett Nyugat-Európában, rögtön megtámadták. Ennek a liberális véleményterrornak – melynek része a Soros-hálózat is – igyekeznek megfelelni a nyugat-európai politikusok és erőltetik az úgynevezett „jogállamisági” feltételeket. A magyar és a lengyel kormány álláspontja világos: a költségvetési források ideológiai és politikai feltételekhez történő kötését elutasítják, csak objektív mércéket és vizsgálatot fogadnak el, amihez először azt kéne tisztázni, mit is értünk „jogállamisági” feltételek alatt – tette hozzá Deák Dániel kiemelve: várhatóan a december 10-i EU-csúcson lesz megállapodás. (tovább…)

Az összes uniós tagállam ki van szolgáltatva a német beruházásoknak, a németek által irányított eurónak, ami nagyon nagy probléma – mondta Schmidt Mária az M5 műsorában. A XXI. Század Intézet és a Terror Háza Múzeum főigazgatója szerint Németország mondvacsinált ügyekkel próbálja a saját dominanciáját Magyarországgal szemben érvényesíteni, aminek az elmúlt négy évben a Trump-adminisztráció valamelyest gátat szabott. Joe Biden győzelmével szerinte nem lesz egy olyan ellenerő, amely kordában tartaná a német nagyhatalmi törekvéseket Európában. (tovább…)

A 2015-ös migrációs válság óta egyre gyakoribbá váltak az iszlamista terrorcselekmények Európában. Míg korábban sokan vitatták, mára egyértelmű, hogy a bevándorlás és terrorizmus között szoros összefüggés van. Az elmúlt hetekben előbb Párizsban, majd Bécsben került sor iszlamista terrorcselekményekre, melyek gyökerei a muszlim világ válságában, pontosabban a nyugat-európai muszlimok identitásválságában keresendőek – hangzott el XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorában, melynek vendégei ezúttal Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő és Sayfo Omar politológus voltak, akik a muszlim fiatalok radikalizációjának okairól és következményeiről beszélgettek Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzőjének műsorvezetésével. (tovább…)

A koronavírus-járvány második hulláma hosszú hónapokig eltarthat még, így a legtöbb ország igyekszik elkerülni a tavaszi teljes leállást annak beláthatatlan gazdasági és társadalmi hatásai miatt. Még a legszigorúbb korlátozó intézkedéseket bevezető EU-tagállamokban sincsen olyan mértékű bezárkózás, mint a járvány első hulláma során. Az amerikai elnök is többször hangoztatta: a kúra nem lehet súlyosabb, mint maga a probléma, és a működőképesség fenntartását támogatja. Egy dolog ugyanakkor változatlan: az ellenzék tavaszhoz hasonlóan továbbra sem segíti a járvány elleni védekezést, a kormányzásképtelenségükről tanúbizonyságot adva, felelőtlen hangulatkeltést folytatnak. Jó példa erre Karácsony Gergely pártjának javaslatcsomagja is, amit rövid időn belül saját maguk vontak vissza. Szintén komoly probléma, hogy az Európai Unió továbbra sem nyújt egységes stratégiát a járvánnyal szemben, a védekezés nemzetállami szinten zajlik. (tovább…)

Érdekes és fontos is azon gondolkozni, hogy milyen lesz, vagy pontosabban milyennek kellene lennie Európának 2030-ra, de ennél még sokkal fontosabb, hogy addig mi lesz velünk?  (tovább…)

Nem meglepő, hogy a Soros-hálózat minden eszközt bevetett a felsőoktatási törvény 2017-es módosításával szemben, hiszen Soros György a közép-európai befolyásszerzésének egyik ékköveként tekintett a Közép-európai Egyetemre – mondta Deák Dániel legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte, a Soros Alapítvány vezetői a 90-es évek elején nyíltan beszéltek arról, hogy egy olyan politikai elitet akarnak létrehozni, amely szembeszáll a nacionalizmussal, a nemzeti alapú felfogással. Soros György egyebek mellett a CEU-nak köszönhetően a politika közvetett vagy akár közvetlen befolyásolására nagyszerűen alkalmas kultúra területén kulcspozíciókat szerzett, illetőleg biztosított a „nyílt társadalom” helyi támogatói számára – tette hozzá Deák Dániel. Elmondta, az Európai Unió Bíróságának döntése ellenére nem várható, hogy a Soros-birodalom befolyása ismét növekedésnek indulna Magyarországon. (tovább…)

Brüsszelben úgy csámcsognak a jogállamiság fogalmán, mint Nemecsek Ernőék Rácz tanár úr óráján, habár utóbbiak a megrovás ellenére senkinek nem ártottak vele. (tovább…)

Az Európai Unió migrációs rendszerét nem a tömeges bevándorlás kezelésére találták ki, a 2015-ös nagy migrációs hullám során az egyik napról a másikra omlott össze a dublini rendszer. Az Európai Bizottság korábbi vezetése egyértelműen beállt a bevándorláspárti tagállamok álláspontja mögé, Ursula von der Leyen részéről azonban már érződik, hogy bizonyos pontokban hajlik egy kompromisszumos álláspont kialakítására. Ennek ellenére a nemrég bemutatott új migrációs paktum még mindig inkább a bevándorláspárti tagállamok törekvéseit tükrözi, nem megállítani, hanem kezelni szeretné a migrációt. Az elkövetkezendő hónapokban éles viták várhatóak, a Magyarországgal szembeni úgynevezett „jogállamisági” támadások is azt a célt szolgálják, hogy gyengüljön hazánk és a V4-ek tárgyalási pozíciója az új migrációs paktumról szóló viták során. (tovább…)

Az Európai Bizottság első éves jogállamisági jelentése a már jól ismert ellenzéki álhíreket tartalmazza, az úgynevezett „jogállamisági” kérdést pedig ismét politikai furkósbotként használják a balliberális politikai körök Magyarországgal szemben – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője elmondta, ezeknek az összehangolt nemzetközi támadásoknak az állhat a hátterében, hogy a liberális körök így igyekeznek csökkenteni Magyarország politikai mozgásterét az uniós egyeztetéseken, amelyek egyebek mellett a következő hétéves uniós költségvetésről, a helyreállítási alapról és az új migrációs paktumról szólnak. Az elemző hozzátette, nem meglepő a jelentés hangneme, hiszen annak az elkészítésében részt vett az a Soros-hálózathoz tartozó Vera Jourová, aki több alkalommal is élesen támadta Magyarországot. (tovább…)

Orbán Viktor a 15. Bledi Stratégiai Fórumon hétfőn arról beszélt, hogy Európa bajban van, nem tud már olyan kulcsszerepet betölteni, mint az Egyesült Államok, vagy Kína. A XXI. Század Intézet vezető elemzője legújabb videóelemzésében ezzel kapcsolatban kiemelte, Európa bajainak egyik fő forrása az euró bevezetése, amelynek következtében az eurózóna tagállamainak GDP-növekedése az elmúlt húsz évben lényegesen alacsonyabb volt, mint az euró bevezetését megelőző húsz évben, így Európa már gazdasági téren is egyre kevésbé tudja felvenni a versenyt riválisaival. Deák Dániel kiemelte, az euró bevezetése történelmi hiba volt és egyáltalán nem gazdasági, hanem egy politikai projekt, amelynek végső célja a föderalista „európai egyesült államok” létrehozása. Hozzátette: jól jelzi az eurózóna válságát, hogy a tagállami vezetők által júliusban elfogadott mentőcsomag lényegében a monetáris unió életben tartását szolgálja. (tovább…)

Szemmel láthatóan sokként érte a baloldali politikusokat Orbán Viktor sikere a hétvégi uniós csúcson, egymásnak ellentmondó módon nyilatkoztak a történtekről – mondta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője élő videóelemzésében. Mint fogalmazott, a legradikálisabb gyurcsányista politikusokon kívül lényegében a legtöbb baloldali megszólaló elismerte, hogy jóval – egyes becslések szerint nagyjából 35 százalékkal – több forrást kap hazánk a korábbi költségvetési ciklusnál, ráadásul az általuk korábban remélt úgynevezett „jogállamisági” kritériumokat sem sikerült elfogadtatniuk a tárgyalásokon. Jól példázza szerinte a hatalmas magyar sikert, hogy a még a hazánkkal szemben igen kritikus nemzetközi sajtótermékek is Orbán Viktor győzelméről írtak. A vezető elemző kiemelte, a V4 együttműködés most is rendkívül jól működött, amelyhez egyre több ország csatlakozik szövetségesként.

(tovább…)

A magyar-német gazdasági kapcsolatok elképesztően erősek, ráadásul az elmúlt időszakban a politikai helyzet is enyhült a két ország között, hiszen Angela Merkel belátta, Orbán Viktor politikai stabilitást jelent Közép-Európa számára, ami a németeknek gazdasági és politikai szempontból egyaránt rendkívül fontos – hangzott el a XXI. Század Intézet Mozgásban című online műsorában. Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője a műsorban egyebek mellett arról beszélt, a német soros elnökségnek nagyon sok fajsúlyos kihívással kell megküzdenie, a bevándorlás kapcsán az elosztási mechanizmust leszámítva már lényegében a korábbi magyar javaslatokat látjuk visszaköszönni, hiszen látják már ők is, hogy a 2015-ös német álláspont „totális kudarc”. Galló Béla, politológus, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa szerint a magyar kormány nagyon okos álláspontot képvisel az uniós hitelfelvétel kapcsán, sikeresen képviseli a magyar érdekeket. A műsor házigazdája, Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője pedig kiemelte, a soros elnökség alatt a németeknek kompromisszumra kell törekedniük, ugyanakkor várhatóan a saját érdekeiket akarják majd érvényesíteni minden kérdésben.

(tovább…)

Korunkban kulturális proxyháború zajlik, amelyben az egyik fél a maga nézeteit az egyedül objektív és igazságos álláspontként kezelve leplezi politikai céljait és veszi fel a harcot a valósággal, a józan ésszel, a történelmi múlttal. A faji alapú politika antirasszizmusként jelenik meg, a cenzúratörekvéseket „nyílt társadalomnak” nevezik, az egyeseknek nem tetsző szobrok ledöntése pedig a sokszínűség nevében történik. Ma a BLM-mozgalom jelenti a kultúrharc legújabb állomását, a szimbólumok elleni küzdelem azonban régóta tart. Mi azonban nem akarjuk ezeket a mintákat követni és a saját utunkon akarunk járni – ez hangzott el  XXI. Század Intézet 2020. július 14-én Mozgásban – Kultúrharc a XXI. században címmel rendezett konferenciáján, amelyen az előadók az aktuális eseményeken túl azok történeti hátterére is rávilágítottak. (tovább…)

Morton Abramowitz, a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért elnöke, egy 1994-es interjú során úgy vélekedett Soros Györgyről, hogy ő „az egyetlen ember az Egyesült Államokban, akinek saját külpolitikája van, és érvényre is tudja juttatni azt”. Szavait jól tükrözi, hogy a milliárdos 1993-ra – alig tíz év alatt – 23 országra tudta kiterjeszteni befolyását, amelyekben szervezetei több mint 300 millió dollárt költöttek a „nyílt társadalom” építésére, és amellyel Soros alig pár év alatt megkerülhetetlen személlyé vált a közép- és kelet-európai térségben. A balkáni országok közül a leglátványosabb befolyásszerzés egyértelműen a mai Észak-Macedónia esetében történt, ahol a tőzsdespekuláns a ’90-es évek elején könnyedén tudta elfoglalni azokat a kulcspozíciókat, amelyeket kihasználva még ma is döntően befolyásolni tudja az ország politikai és gazdasági folyamatait. Az „Európa kapujaként” emlegetett országot már hosszú idő óta komoly belső etnikai és politikai feszültségek teszik instabillá, amit rendre kihasznál vagy éppen súlyosbít, sőt elő is idéz az elmúlt harminc évben felépített „Soros-birodalom” élén álló milliárdos. Soros György több olyan konfliktusban is kulcsszerepet játszott, amelyek nagymértékben alakították Macedónia belpolitikai folyamatait.   (tovább…)

A trianoni békeszerződés századik évfordulója előtt két nappal Igor Matovič szlovák kormányfő meghívására a pozsonyi várba látogatott a felvidéki magyarság száz jeles képviselője. A történelmi jelentőségű találkozón Matovič a szlovákok és magyarok közti együttműködést és a békés egymás mellett élés fontosságát hangsúlyozta, két nappal később pedig a közösségi oldalán kitett bejegyzésében kért bocsánatot a felvidéki magyarságtól, az őket az elmúlt száz évben ért sérelmekért. A miniszterelnök gesztusa kétségkívül történelmi jelentőségű, amely komoly változást hozhat a felvidéki magyarok számára. A sokáig asszimilációs politikát folytató szlovák kormányok az elmúlt harminc évben több olyan politikai intézkedést hoztak, amelyekkel igyekeztek ellehetetleníteni a felvidéki magyarság megmaradását az országban. (tovább…)

Június 5-én a Belarusz Köztársaság fővárosába, Minszkbe látogatott Orbán Viktor miniszterelnök, ahol Aljakszandr Lukasenka elnökkel folytatott tárgyalásokat. A megbeszélések fő témája a két ország közötti gazdasági együttműködés volt, amely kapcsán mindkét vezető a belarusz–magyar kapcsolatokban rejlő lehetőségek kihasználásának fontosságát hangsúlyozta. A XXI. Század Intézet a havonta publikált Eurázsiai Figyelő készítése mellett nagy figyelmet szentel Magyarország kelet-európai, illetve a nyugat-eurázsiai nagytérségbe tartozó államokkal fenntartott és egyre mélyülő kapcsolatainak. A legutóbbi magyar–belarusz találkozó is ebbe a folyamatba illeszkedik. (tovább…)

Az elmúlt egy évtized folyamatai jelentősen átrajzolták Európa erőviszonyait, a korábbi sereghajtók dinamikus erősödésen vannak túl, míg számos meghatározó nyugati tagállam súlyos politikai, gazdasági és társadalmi problémával küzd. A koronavírus-járvány éppen azokat a nyugat-európai és dél-európai országokat érintette a legsúlyosabban, amelyek már eleve rossz gazdasági és politikai állapotban voltak, míg az elmúlt évek sikertörténeteinek számító közép-európai országok lényegesen kevesebb áldozattal vészelték át az elmúlt hónapokat. Ráadásul az előrejelzések szerint a cselekvőképes politikai és stabil gazdasági alapoknak köszönhetően például Magyarország a régió több országához hasonlóan jóval kisebb gazdasági visszaesést fog elszenvedni, mint a járvány által leginkább érintett és már eleve rossz állapotban lévő nyugati és déli tagállamok. Mindennek köszönhetően Magyarország és a V4-ek politikai súlya tovább erősödhet az uniós tárgyalásokon, ez a régió megerősödve kerülhet ki a mostani válságból. (tovább…)

Az uniós bürokrácia elidegenedett az állampolgároktól, belemart az egyes nemzetállamok önállóságába. (tovább…)

Miközben a koronavírus egész Európában komoly erőpróba elé állította a kormányokat, a Visegrádi Együttműködés tagállamai sikeresen vették fel a harcot a járvánnyal. A Csehországból, Lengyelországból, Magyarországból és Szlovákiából álló V4-ek a folyamatos együttműködésnek, valamint az időben meghozott, határozott kormányzati intézkedéseknek köszönhetően sokkal eredményesebben tudtak reagálni a COVID-19 okozta egészségügyi válságra, mint a nyugat-európai országok. Mindemellett az időközben életre hívott gazdasági mentőcsomagok jelentős segítséget nyújtanak számukra a járvány által előidézett gazdasági válság leküzdésében. (tovább…)

A koronavírus-járvány soha nem látott válság elé állította az Európai Uniót. (tovább…)

A 2008-as gazdasági világválság és a 2015-ös migrációs válság után a koronavírus-járvány jelentette kihívásokra és gazdasági problémákra sem ad megfelelő választ az Európai Unió, a tagállamok újra nemzeti keretek között tesznek meg fontos lépéseket. A mostani válság ismét rávilágít a brüsszeli intézményrendszer működésképtelenségére, melynek hatására a föderatív uniót támogató politikai erők tovább gyengülhetnek, míg a „nemzetek Európájában” gondolkodó kormányok újabb lendületet kaphatnak. A járvány kezdeti bagatellizálása mellett az EU a járvány utáni gazdasági válságra sem képes egységes választ adni, továbbra sincs megállapodás például a gazdaság védelmére irányuló közös intézkedési csomagról, miközben a tagállamok többsége nemzeti szinten már rég döntött az ilyen jellegű gazdasági programokról. Az EU rövid időn belül immár a harmadik krízishelyzetre reagál rosszul, amelynek beláthatatlan következményei lehetnek. (tovább…)

A koronavírus-járvány okozta egészségügyi, társadalmi és gazdasági válság eddig soha nem látott kihívás elé állította az Európai Uniót, amely a válságkezelés során nem egy szervezetten működő, erős legitimációjú föderális szervezetként cselekedett, sokkal inkább egy olyan bonyolult működésű, lassan reagáló és a belső politikai feszültségektől döntésképtelen intézményrendszer képét mutatta, amelyet csupán az egyes tagállamok gazdasági érdekei tartanak egyben. Az elmúlt negyedévben jól megfigyelhető volt, hogy a védekezés során a nemzetállamok politikai autonómiája megerősödött. A tagállamok kormányai számos jogosultságot „vettek vissza” az unió közös politikai ügyeiből, részben az EU cselekvésének hiánya, illetve megkésettsége miatt, részben pedig a saját polgáraik elvárásainak engedelmeskedve. A ma rendelkezésre álló tapasztalatok azt mutatják, hogy a nemzetállamok saját hatáskörükben gyorsabb, hatékonyabb és a közösség számára eredményesebb döntéseket tudtak hozni, mint az Európai Unió bürokratikus intézményei. (tovább…)

Éles vita bontakozott ki az elmúlt napokban arról, hogy magas-e Magyarországon a koronavírus miatt elhunyt személyek száma, Szabó Tímea például azt állította, hogy nálunk a világon a legmagasabb a halálozási ráta. A tényadatok ugyanakkor azt mutatják, míg nálunk egymillió lakosra harminc koronavírus miatt elhunyt személy jut, addig például Belgiumban ez a szám hatszáznál is magasabb, illetve az összes nyugat-európai országban megközelíti vagy jóval meghaladja a százat – mondta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője élő Facebook bejelentkezésében. Hozzátette, még az olyan gazdag országokban is jóval többen haltak meg arányaiban a járvány következtében, mint az Egyesült Államok vagy Kanada. Ezzel párhuzamosan a megbetegedések számát illetően is rendkívül jól áll Magyarország, az unióban itt van a negyedik legkevesebb fertőzött. (tovább…)

A járvány kitörése óta az ellenzéki pártok és sajtótermékek rendre kritizálják a kormány járványügyi intézkedéseit, többször azt állították, hogy azok nem elegendőek vagy nem megfelelőek. Van olyan ellenzéki politikus is, aki szerint a halálozások száma arányaiban Magyarországon a legmagasabb az egész világon. A XXI. Század Intézet a tisztánlátás érdekében összesítette a fertőzöttek, az aktív esetek és a halálozások számát az Európai Unió tagállamaiban, amelyből kiderül, hogy az ellenzéki állításokkal szemben hazánk kezelte az egyik leghatékonyabban a járványt, hiszen Magyarországon van a lakosságszám arányában az egyik legkevesebb fertőzött, illetve a halálázások száma is jóval alacsonyabb az uniós átlagnál. Arányaiban a legtöbben Belgiumban, Spanyolországban és Olaszországban hunytak el a koronavírus-járvány következtében. (tovább…)

„Két vírussal küzdünk, az egyik Orbán Viktor politikája” – olvashatjuk a sommás megállítást, abban a 73 európai közszereplő által aláírt felhívásban, amelyet a CIVICO Europa nevű transznacionális civil szervezet közölt a kontinens 19 lapjában, Magyarországon például a Népszavában. A levél mondanivalója jól illeszkedik az elmúlt hetekben tapasztalt összehangolt politikai offenzívák sorába, amelyek egytől-egyig a koronavírus-törvénnyel kapcsolatos kritikákat taglalják, illetve hamis félinformációkra hivatkozva fejezik ki aggodalmukat a magyar jogállamisággal kapcsolatban. A szövegezők önmagukat „független polgári szerveződésként” és a „demokratikus elvek” iránt elkötelezett közszereplők csoportjaként definiálják, miközben az aláírók egytől-egyig egykori vagy ma is aktív politikai szereplők. A kiáltványnak – a CIVICO Europa társelnökei mellett – két kezdeményezője volt: az elmúlt évtized leghangosabb „magyarkritikusa”, a liberális EP-képviselő Guy Verhofstadt; valamint az az Andor László, aki Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki tanácsadója, majd szocialista uniós biztos volt 2010 és 2014 között, és az erősen baloldali értékrendet valló Eszmélet című folyóirat köréhez tartozik. (tovább…)

Nem ülésezik az Országgyűlés, a kormány korlátlan hatalmat kapott, az Európai Unió több milliárd euróval támogatja a „renitens” Magyarországot – ilyen és ehhez hasonló álhírek sorozata jelent meg az elmúlt hetekben, amelyekkel hazánk alkuképességét, politikai mozgásterét igyekeznek szűkíteni a balliberális körök – mondta Deák Dániel élő videós elemzésében. Kiemelte, csütörtökön videókonferenciát tartanak az uniós tagállamok vezetői, ahol többek között a következő uniós költségvetési ciklus forrásairól és a koronavírus gazdasági hatásainak kezeléséről lesz majd szó. Ha Magyarországot ezeken a tárgyalásokon sikerül a „renitens” szerepében feltüntetni, akkor fenn áll a veszélye annak, hogy forrásoktól esik el – mondta. Hozzátette, ezért fontos a tények hangoztatása, hiszen ilyen fontos kérdésekről nem szabad álhírek alapján dönteni. (tovább…)

Az elmúlt hetekben a magyar ellenzék aknamunkájának köszönhetően összehangolt politikai támadás érte Magyarországot a koronavírus-törvény miatt, melynek keretében számos álhír jelent meg a magyar rendkívüli jogrenddel és a kormány mozgásterével kapcsolatosan.Ennek a nemzetközi támadássorozatnak volt a része az is, hogy az Európai Parlament egy olyan csúsztatásokkal teli állásfoglalást szavazott meg, amelyben többek között azt állítják, hogy az „európai értékekkel összeegyeztethetetlen” a magyar kormány felhatalmazása, illetve hogy meggyengítették az „Országgyűlés rendkívüli felügyeleti hatáskörét”.  Mindez csupán egy álhíreken alapuló politikai lejárató kampány a liberális politikai erők részéről, hiszen a valóságban a magyar Országgyűlés bármikor visszavonhatja a felhatalmazást, ráadásul a koronavírus-törvény jól illeszkedik az európai gyakorlatba, vészhelyzet esetén több országban is különleges jogköröket kap a végrehajtó hatalom. Külön érdekesség, hogy a Magyarországot támadó tagállamok egy részében a magyarhoz igen hasonló szabályozás van érvényben. A támadássorozatnak nincsen vége, csütörtökön a LIBE Bizottságban lesz szó Magyarországról és a koronavírus-törvényről. (tovább…)

Sorra jelennek meg a félrevezető álhírek a hazai és a nemzetközi sajtóban Magyarországgal szemben, amelyeknek a célja a kormány cselekvőképességének rombolása – mondta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője élő videós elemzésében. Kiemelte, a CNN után már az Európai Parlament hivatalos álláspont-tervezetében is az az álhír jelent meg, miszerint felfüggesztették a parlament működését Magyarországon. Mindez szerinte az ellenzéki politikusok aknamunkájának az eredménye, akik a belpolitikai kudarcaik után most nemzetközi lejárató kampányt generáltak. Deák Dániel hangsúlyozta, a cselekvőképes és határozott kormányzati döntéseknek köszönhetően az adatok alapján Európában nálunk az egyik legalacsonyabb a koronavírusos megfertőződések aránya, illetve a lakosságszámhoz viszonyítva a halálozások aránya is jóval elmarad a magyar koronavírus-törvényt támadó országok – így például a spanyolok, a belgák, az olaszok, a franciák vagy a hollandok – ugyanezen mutatóitól. Az elemző beszélt Karácsony Gergely hanyagságáról is, amelynek eredményeként kirobbanhatott a járvány a fővárosi fenntartású idősek otthonában. (tovább…)

(tovább…)

Amióta a 2015-ös migrációs válságot követően a Fidesz fellépett az Európai Unió bevándorláspárti politikájával szemben, az Európai Néppárt (EPP) liberális tagjai támadják a magyar kormánypártot. A már közel öt éve tartó támadássorozat jól tükrözi, hogy az egykor konzervatív és kereszténydemokrata értékeket valló pártcsalád hangos kisebbsége miként vált mára a liberális elitnek megfelelni akaró és az egyre inkább baloldali értékeket valló pártok gyűjtőhelyévé. Ugyan közben az EU bevándorláspárti politikája hivatalosan is megbukott, a folyamatosan balra tolódó EPP liberális, többnyire jelentéktelen törpepártjai továbbra is kritizálják a magyar kormányzat döntései miatt a Fideszt. Ennek legszembetűnőbb példája, hogy miután Donald Tusk, az EPP elnöke, a frakcióból történő kizárással fenyegette meg a Fideszt, a pártcsalád tizenhárom tagja 2020-ban immár másodszor kezdeményezte a magyar párt kizárását az Európai Néppártból. (A pártszövetség alapszabálya szerint legalább öt országból hét tagpárt aláírása szükséges a kezdeményezéshez). (tovább…)

Miközben az Európai Unió hosszú ideig tétlenkedett, az unió járványügyi hivatala például a WHO-val ellentétben sokáig mérsékeltnek ítélte a koronavírus jelentette veszélyt, addig a legtöbb tagállam önmaga hozta meg a szigorúbbnál szigorúbb óvintézkedéseket és vette fel a harcot a járvány terjedésével szemben – mondta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője az Intézet élő videóelemzésében. Mint fogalmazott, a világjárvány neheze ugyan még előttünk van, de az már világosan látszik, hogy egy más világban fogjuk majd magunkat találni, ahol a korábbiaknál sokkal fontosabb lehet az állami szerepvállalás, felértékelődnek a nemzetállamok, illetve az országok közötti regionális együttműködések. Ez már a 2015-ös bevándorlási hullám után is megfigyelhető volt, a mostani járvány pedig tovább erősíti az ez iránti társadalmi igényt. (tovább…)

A koronavírus januári megjelenésekor talán még senki sem gondolta, hogy a kínai Vuhanból indult járvány alig két hónap alatt gyökeresen fogja megváltoztatni az egész világot. A COVID-19-nek azonban mára már nem csak egészségügyi, hanem komoly gazdasági és politikai hatásai is vannak. A vírus megfékezésének érdekében a világ országai egymás után zárták le a határaikat és mindenhol újra előtérbe került a nemzetállami kontrol és az állami gondoskodás szerepe a polgárok életében. Minden jel arra mutat, hogy a vírus által okozott gazdasági válság alapjaiban változtatja majd meg a fennálló világrendet. (tovább…)

Miközben Magyarországon az ellenzéki pártok továbbra sem képesek félretenni kicsinyes politikai érdekeiket és még a koronavírus-törvény elfogadását sem támogatják, több, hosszú évek óta politikai patthelyzettel küzdő országban is összefogtak a politikai pártok. Így például a koronavírus megfékezése érdekében az etnikai és pártpolitikai ellentétek miatt régóta kormány nélkül működő Belgiumban válságkezelő kormány alakult, Spanyolországban a nacionalista jobboldal is támogatja a baloldali kormány válságkezelését, Romániában az ellenzék megszavazta az új kormányt, Izraelben pedig a 2018 vége óta tartó, három választással sem megoldott politikai patthelyzetnek vetett véget a pártok összefogása, de még az elnökválasztás előtt álló Egyesült Államokban is együtt szavaztak a republikánusok és a demokraták. Nem meglepő, hogy a magyar ellenzék viselkedését több ellenzéki véleményformáló is elfogadhatatlannak tartja. (tovább…)