Cikkajánló

Gyurcsány Ferenc ma 15 éve mondta el az őszödi beszédként elhíresült szónoklatát, amelyben beismerte, hogy átverésre, hazugságra alapozva nyerte meg a 2006-os országgyűlési választást. A beszéd nyilvánosságra kerülése, illetve a gazdasági megszorítócsomagok hatására a korábban több milliós szavazótáborral rendelkező MSZP támogatottsága süllyedésnek indult, a baloldal pedig szétesett, sok kicsi párt jelent meg. Hiába alakult ki ugyanakkor körülötte a rendszerváltoztatás után látott legnagyobb hitelességi válság, a 2009-ben megbukott kormányfő ma ismét a baloldal vezetője lett. Az őszödi beszédben elmondottak pedig ma is jól jellemzik a baloldalt: Karácsony Gergely sem önazonos kommunikációt folytat, azonban míg Gyurcsány Ferenc csak a választások után, addig Karácsony Gergely már a kampányindítójánál lebukott a valótlan állításaival. (tovább…)

Fekete-Győr András hite szerint neki jár a hatalom: lévén közismert jogászdinasztia sarja, kipróbált kommunista funkcionárius unokája, impexes szülők gyermeke. (tovább…)

Mai korunk egyik fő törésvonala a lokalizmus és a globalizmus szembenállása: hogyan ragadható meg ön szerint e feszültség lényege? Kik között jön létre ez a már-már elemi nézetkülönbség? (tovább…)

Gyakorlatilag sem ideje, sem energiája nem marad Karácsony Gergelynek a főpolgármesteri feladataira, miután már teljes mértékben az országos politikára és a következő választásra összpontosít. (tovább…)

Megjelent FRANK FÜREDI szociológus professzor, a XXI. Század Intézet tudományos főmunkatársa CÉLKERESZTBEN A HATÁROK című kötete. (tovább…)

Az amerikai és a spanyol populista baloldal kampányszlogeneit másolva, a balliberális kulturális elit támogatásával jelentette be Karácsony Gergely a miniszterelnök-jelöltségét. Jól látható módon igyekszik kompetenciaverseny helyett karakterek versenyévé tenni a 2022-es parlamenti választást, ennek érdekében mesterséges imázst építettek fel neki az amerikai demokrata körökből érkező kampánytanácsadók, amelynek fő célja az „őszinte”, „esetlen”, de „emberséges” és így „szerethető” jelölt képének kialakítása. Az elmúlt napok eseményei azonban kártyavárként dönthetik össze ezt a kreált valóságot, hiszen a szülőfalujában zavartan a kezét tördelve magát vidéki srácként jellemző Karácsonyról kiderült: csak kampányidőszakokban jár vidékre, ráadásul valótlanságot állított nyelvtudásával és iskolai végzettségével kapcsolatban is. A Gyurcsány Ferenc vezette baloldali stratégiák célja egy Medgyessy-hasonmás megépítése, azonban a kezdeti baklövések után erősen kérdéses, hogy ez sikerül-e. (tovább…)

Az amerikai–orosz kapcsolatok milyensége már közel száz éve meghatározza a világpolitikai folyamatok alakulását. A két szuperhatalom közti ellentétek a 2010-es éveket követően, 2021-ben újultak ki ismét, aminek köszönhetően jelenleg Washington és Moszkva kapcsolata már-már a hidegháborús időket idézi. A fennálló helyzetből leginkább Kína profitálhat, aki kihasználva a két szuperhatalom civakodását, nevető harmadikként az elmúlt két évtizedben jelentős gazdasági növekedésen ment keresztül, külpolitikai kapcsolatainak köszönhetően pedig az afrikai kontinens és Latin-Amerika után, immár Európában is egyre jelentősebb gazdasági kapcsolatokra tudott szert tenni. Az ázsiai ország felemelkedéséből Magyarország is sokat profitálhat, ahol a kormány felismerve a világpolitikai folyamatok változását, az elmúlt években több fontos partnerséget is kötött a szuperhatalmak között egyre előkelőbb helyet elfoglaló országgal. (tovább…)

A baloldali főpolgármesternek előbb-utóbb választ kell adnia a nyelvvizsgájával kapcsolatban felmerült kérdésekre, különben alaposan ráéghet az ügy. (tovább…)

Az elmúlt napokban szinte az összes magyarországi közvélemény-kutató cég a Fidesz-KDNP erősödését és a baloldal gyengülését mérte annak ellenére, hogy az ország komoly krízisidőszakot élt át az utóbbi hónapokban – hangsúlyozta Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a baloldal most az előválasztástól vár csodát, azt remélik, hogy ezzel a kampánytechnikai eszközzel tudják majd felrázni a szimpatizánsaikat. Megjegyezte: azonban mivel egyre egyértelműbb, hogy az előválasztás csupán egy kampányeszköz és azon a választóknak nincsen valódi döntési lehetősége, ez a mozgósítási próbálkozás is kudarcba fulladhat a baloldal részéről. Tovább rontja a helyzetet, hogy Karácsony Gergely – akiről már eldöntötték, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltje lesz – komoly botrányba keveredett, miután számos kérdés merült fel a hiányzó nyelvvizsgája, így a diplomája és az oktatói tevékenysége kapcsán – jegyezte meg Deák Dániel. (tovább…)

G. Fodor Gábor politológus legújabb könyve Az Orbán-szabály címet viseli, amely egyúttal a XXI. Század Intézet induló, Új Idők című könyvsorozatának nyitódarabja is. Az intézet Mozgásbancímű műsorának vendége ezúttal a szerző mellett Békés Márton történész, a könyvsorozat szerkesztője volt, akik a múltheti könyvbemutatótól eltérően aktuálpolitikaibb szemszögből beszélgettek a miniszterelnök koherens világképéről, amelynek mozgatórugóiba a könyv kellően precíz betekintést enged. A vendégek egyetértettek abban, hogy Orbán Viktor nemcsak elkezdte, de húsz évig tartó (1990–2010) eltérítése után be is fejezte a rendszerváltoztatást, és amellett, hogy korszaképítőnek bizonyul, a folyamatban lévő világrendszerváltásban is számot kell vele vetni. (tovább…)

A klímaváltozás folyamata a migráció mellett kétségtelenül uralta az elmúlt évek közbeszédét. A német Szövetség ’90/Zöldek (Bündnis 90/Die Grünen) párt történelmi lehetősége arra, hogy Németország következő kancellárját adja, kiváló alkalmat biztosít, hogy tüzetesebben megvizsgáljuk a környezetvédő mozgalmakat. A zöldbaloldal látványos, jól kommunikálható látszatcselekvésekkel igyekszik politikai tőkét kovácsolni, amiben fontos szerepet játszik, hogy progresszív társadalompolitikai céljaikat zöld köpenybe bújtatva igyekeznek megvalósítani. A klímaváltozással kapcsolatos cselekvési terv egyik legkevésbé taglalt sarokköve a tömeges migráció legalizálásának kérdése, éppen ezért fontos, hogy a globális klímaváltozás hatásai ellen való küzdelem konzervatív olvasatának kellő figyelmet szenteljünk. (tovább…)

Karácsony Gergely ugyanazt a balliberális politikát képviseli, mint ami a 2010 előtti időszakban lényegében a csőd szélére sodorta a magyar gazdaságot. (tovább…)

G. Fodor Gábor Az Orbán-szabály című kötetének megjelenése kapcsán online könyvbemutatót szervezett a XXI. Század Intézet. A 2010-ben kezdődő Orbán-korszak tudatos és stratégiai építkezésen alapszik, amely teljesítményt az egész világ egyre inkább kénytelen elismerni. A szerző arra keresi a választ könyvében, hogy mitől vált különleges, majd később korszakalkotó politikussá a magyar miniszterelnök. A könyvbemutatót Tallai Gábor nyitotta meg, majd Stumpf István mellett felszólalt Lánczi András, Deutsch Tamás és Bayer Zsolt is, akik mindannyian egyetértettek abban, hogy könyv egyedülálló módon adja vissza a miniszterelnök által képviselt filozófiát és egyszerűen magyarázza el Orbán Viktor sikerességének kulcsát. A rendezvény pódiumbeszélgetése során a szerzővel Schmidt Mária és Barthel-Rúzsa Zsolt beszélgettek Békés Márton moderálása mellett az elmúlt tíz év tudatos, stratégiai alapokon nyugvó építkezéséről, aminek a könyv kötelező irodalom módján ad keretet. (tovább…)

Mennyire önálló politikai szereplő Dobrev Klára, kik az ellenzéki összefogás erős emberei, kitartanak-e az ellenzéki alakulatok egy népszerűtlen jelölt mellett is? (tovább…)

Majd a progresszív tőkések megmondják!

(tovább…)

A baloldali politikusok igyekeznek úgy tenni, mintha az ellenzéki előválasztásnak nevezett folyamat során a választóknak valódi döntési lehetősége lenne. A kiszivárgó információk szerint ugyanakkor valójában már lényegében mindent eldöntött a hat baloldali párt: Karácsony Gergely lesz a közös miniszterelnök-jelöltjük, néhány egyéni körzetet leszámítva pedig nem lesz érdemi verseny, azokról is megállapodtak már. Az előválasztással az egyedüli céljuk a baloldali szavazók aktivizálása, hiszen jelenleg jóval kevesebben vennének részt a választáson közülük, mint a kormánypárti szavazók közül. Gyurcsány Ferenc a 2002 utáni taktikáját frissíti újra: Medgyessy Péterhez hasonlóan Karácsony Gergelytől is át akarja majd venni a kormányfői széket. (tovább…)

A Biden-adminisztráció nemzetközi feszültségkeltése, ennek nyomán a közvetlen lekötelezettjének számító Ukrajna háborús készülődése, valamint az unió föderációpárti erőinek támadásba lendülése fellelkesítették, vagy egyenesen feladattal látták el a hazai ellenzéket. Washington és Brüsszel offenzívájának árnyékában helyi klienseik szintén mozgolódnak, amelyre számos alkalmuk kínálkozik: a keleti vakcinák ellenzésétől kezdve az infrastrukturális, energetikai és felsőoktatási beruházások elutasításáig. Céljuk a geopolitikai konfliktusok Magyarországra importálása, ezzel pedig a zavarkeltés, a destabilizáció és a kormány cselekvőképességének akadályozása. A régi leninista stratégiát alkalmazzák, mely szerint „minél rosszabb, annál jobb”. (tovább…)

A Fidesz intellektuális fölénye ismét sikert hozott: a választók büntetik a pitiáner politikát folytató baloldalt, míg jutalmazzák a hosszú távú célokat és terveket megfogalmazó jobboldalt. (tovább…)

Az Orbán-kormánynak nincs vitája Európával. Vitája van a baloldali csoportokkal, vitája van a föderalista intézményekkel, ami a politikai szembenállás természetéből ered. (tovább…)

A vidéki szavazókra is kivetette hálóját Karácsony Gergely, ami azt jelzi, a főpolgármester lesz a baloldal miniszterelnök-jelöltje. (tovább…)

Az elmúlt évtizedben a hagyományos bal- és jobboldalt részben felülíró új kulturális törésvonal, a globalista–lokalista szembenállás Magyarországon is átrendezte a politikai viszonyokat. A 2022-es választásokon a stabilan kormányzó, szuverenista politikát képviselő jobboldal és az ideológiájában egyre homogénebb, de belső vitákkal terhelt baloldalon egységesülő, globális érdekeket képviselő ellenzék fog szemben állni egymással. Miközben Európa három meghatározó politikusa, Orbán Viktor, Mateusz Morawiecki és Matteo Salvini építi az európai jobboldalt, addig a nemzetközi baloldal Magyarországon is egyre nagyobb erőforrásokkal támogatja az ellenzéket. A következő választások tétje többek között az lesz, hogy megmarad-e Magyarország önrendelkezése és folytatódik a független, érdekalapú külpolitika vagy az ellenzéki összefogás esetleges győzelmével megvalósulnak a progresszív politikai célok és az ország beilleszkedik a nemzetközi baloldali blokkba. (tovább…)

Miközben a legújabb felmérések szerint a Fidesz-KDNP támogatottsága nőtt az utóbbi hónapokban, addig a legtöbb európai országban vagy csökkent, vagy stagnált a koronavírus-járvány harmadik hulláma során a kormányzó erők népszerűsége, de még arra is volt példa, hogy belebukott egy miniszterelnök a válságkezelésbe. A választók vélhetően azt díjazzák, hogy a sikeres vakcinabeszerzésnek köszönhetően Európában az elsők között indulhat újra a magyar gazdaság. A baloldal azonban nem tudott profitálni a harmadik hullám okozta krízishelyzetből, csupán a baloldali pártok között figyelhető meg átrendeződés. Ez azt mutatja, hogy a baloldal oltásokkal szembeni hecckampánya, illetve a járványügyi intézkedések támadása nem tetszett a választóknak, még Karácsony Gergely korábbi munkahelyének, a Mediánnak a felmérése szerint is a magyarok többsége elégedett a kormány járványkezelésével és az oltási programmal. (tovább…)

A nyugati világot átszövi a materiális, hedonista szellemiség, amely nem meglepő módon a progresszív politikai céloknak is megfelelő kulturális táptalajjal szolgál. (tovább…)

Az európai politika a II. világháború óta a versengő szuperhatalmak árnyékában vegetál. Németország (látszólag) lemondott arról, hogy Európa vezető kulturális és katonai hatalma legyen, cserében a II. világháború óta nem látott gazdasági fölényre tett szert. Olykor felbukkantak államférfiak, akik önálló utat kívántak járni Európában (Charles De Gaulle), de az európai politika végül mindig besimult a szuperhatalmak elvárásrendszerébe. (tovább…)

A XXI. Század Intézet könyvsorozata, az Új Idők hazai szerzők gondolataival újítja meg a magyar politikai gondolkodást. A nyitódarab G. Fodor Gábor „Orbán-szabályról” írott könyve. A könyvről Békés Márton történész, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója készített recenziót.

(tovább…)

Fekete-Győr András már sokadszorra bizonyította be, hogy nincsen meg benne az a minimális szellemi muníció, ami szükséges lenne egy egész ország irányításához, sőt a jelek szerint még a saját pártjának irányítása is gondot okoz neki, a pártja legalapvetőbb ügyeivel sincsen tisztában – jelentette ki legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: az, hogy Fekete-Győr András pártelnök, sőt miniszterelnök-jelölt lehet a baloldalon, sok mindent elárul az egész baloldal szellemi állapotáról, amelynek leépülése már hosszú évtizedek óta tart. Hozzátette, ennek meg voltak már a jelei a 2010 előtti időszakban is: sem Medgyessy Péter, sem Gyurcsány Ferenc, sem Bajnai Gordon nem volt képes koherens víziót alkotni arról, hogy milyen Magyarországot szeretne, csupán jóléti ígéretek, kapkodó és folyamatosan változó megszorítócsomagok, illetve kiszolgáltatottság jellemezte a kormányzásukat. Az elemző szerint a bevándorlás, a koronavírus-járvány, illetve a vakcinakérdés kapcsán tanúsított ellenzéki magatartás is a hosszú távú stratégiaalkotás teljes hiányát jelezte. (tovább…)

(tovább…)

A miniszterelnök-jelölt-jelöltek kiválasztása jócskán túlmutat az előválasztások lebonyolításán, hisz rátermett kihívót nehezebb találni, mint papíron megállapodni. (tovább…)

A posztszovjet térség számos országában külföldről támogatott politikai csoportosulások hálózata alakult ki, amelyek az elmúlt hónapokban több helyen is megpróbálták megingatni vagy megdönteni a fennálló kormányokat. Az orosz és belarusz „rendszeren kívüli ellenzék” törekvéseit nyíltan támogatják idegen országok kormányai, Moldovában, Ukrajnában és Grúziában a politikai helyzet destabilizálódásához is hozzájáruló hálózatok mögött elsősorban „civil”, alapítványi struktúrák állnak. (tovább…)

Ha a baloldali politikusok akaratának megfelelően Magyarország kizárólag az akadozó brüsszeli vakcinabeszerzésre támaszkodna, akkor még csak gondolkodni sem lehetne a gazdaság újraindításáról – jelentette ki Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a magyar kormány időben kapcsolt és már az év elején megállapodott az orosz és kínai vakcinák beszerzéséről, aminek köszönhetően közel dupla annyi embert lehetett már beoltani, mintha csak az akadozó uniós beszerzésre támaszkodtunk volna. Az elemző hozzátette: ennek köszönhetően júniusra teljesen újraindulhat a magyar gazdaság, míg a legtöbb európai ország az alacsonyabb átoltottsági szint miatt még sokáig zárva maradhat. A baloldali politikusok éppen ezért támadták a keleti vakcinabeszerzést, hiszen ők politikai okokból a válság elhúzódásában lettek volna érdekeltek – tette hozzá Deák Dániel, majd megjegyezte: szomorú, hogy miközben a baloldal a világ egyik leggyorsabb oltási programját folyamatosan támadja, Karácsony Gergely a teljesen üres német oltási pontokat mutogatja követendő példaként. (tovább…)

A társadalom többsége számára egyáltalán nem szimpatikus, hogy a baloldal még az oltások kapcsán sem tette félre politikai érdekeit. (tovább…)

A nyilvánosság és a politikai közbeszéd jelentős része mára a különböző közösségi oldalakon zajlik, ahol a szólásszabadságot egyre jobban korlátozó techcégek komoly politikai befolyással bírnak. Amerika mellett az Európai Unióban is egyre inkább felmerül a globális techóriások nemzeti szinten való megregulázásnak igénye. A témában a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorának legújabb adásának vendégei Varga Judit igazságügyi miniszter és Pokol Béla alkotmánybíró voltak, akik egyetértettek abban, hogy a demokratikus felhatalmazást nélkülöző techóriások ellen olyan jogszabályokat kell megalkotni, amelyek korlátozzák egyre növekvő hatalmukat. (tovább…)

(tovább…)

A muszlimok sikertelen integrációja kapcsán az északi állam az elmúlt években egyre gyakrabban került a figyelem középpontjába. (tovább…)

Egyre több olyan esetről hallani, hogy baloldali politikusok vagy szimpatizánsok politikai okokból utasítottak el bizonyos vakcinákat, majd később a védettség hiánya miatt tragikus módon elhunytak. Mindez a baloldal politikai haszonszerzésből folytatott, hosszú hónapokon át tartó hangulatkeltésének szomorú következménye – mondta Deák Dániel a legújabb videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: már önmagában az, hogy csak három hónappal az első vakcinaszállítmány megérkezése után készítették el az első közös, oltakozásra bíztató videójukat az ellenzéki politikusok, sok mindent elárul. Ma már ugyan tagadják a korábban sokat hangoztatott álláspontjukat az oltóanyagok kapcsán, ugyanakkor az elmúlt hetekben számtalan olyan nyilatkozatot tettek a baloldali politikusok, amelynek eredményeként a választók az oltásellenes állásponttal azonosíthatják őket – mondta az elemző. Megjegyezte: a baloldal oltások kapcsán kialakított álláspontja jelentősen rontja az ellenzék 2022-es választási esélyét. (tovább…)

Bár már több mint egy éve minden a koronavírus-járványról szól, a politikai csatatéren a bal- és jobboldal továbbra is vívja csatáit. (tovább…)

A nemzetköziség különböző mutációit képviselik a szivárványkoalícióban egybeforrt magyarországi baloldali pártok, amelyek – a régi beidegződéseik szerint – továbbra is külföldről várják a segítséget. (tovább…)

Történelmi találkozó volt múlt héten. Morawiecki, Salvini és Orbán Viktor letette az új jobboldal alapjait Budapesten. (tovább…)

A XX. század a nők százada volt. (tovább…)

A XXI. Század Intézet és Hidvéghi Balázs független európai parlamenti képviselő Európa a 21. században című közös rendezvénysorozatának első konferenciája Európa mi vagyunk címmel vette kezdetét szerdán. A konferencia célja egy közös, európai demokratikus jobboldali, nemzeti-konzervatív politika gondolati megalapozása, valamint a kortárs kihívásokra adandó együttes válaszaink mögötti kulturális erőtér kiszélesítése, megerősítése. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója kiemelte, hogy a közép-európaiak rendelkeznek valamivel, amivel a nyugat-európaiak már nem: van víziójuk és tudják, milyen jövőt akarnak. A főigazgató szerint a térség víziója a kontinensről nem más, mint a szabad nemzetek szabad szövetsége. Ez a közép-európai jövőkép a kissé megfásult nyugat-európaiaknak is útmutatóul szolgálhat, és amennyiben nekik nincs saját víziójuk, akkor a miénket is átvehetik. Hidvéghi Balázs szerint a koronavírus-járvány ismét rámutatott arra, hogy az Európai Unió sem a helyzet előrejelzésében, sem pedig a kezelésében nem tudott eredményeket felmutatni és a kormányok védték meg az embereket. Az EP-képviselő azt hangsúlyozta, hogy a központosítottabb Európa nem megoldás, a Fidesz pedig azért hagyta ott az Európai Néppártot, mert lehangoló az európai jobboldal állapota. (tovább…)

Európa új kulturális törésvonala mentén megerősödött globalista szellemiségű csoportok az elmúlt évtized során megkérdőjelezték a politikai stabilitást, mint értéket. A pandémia elleni védekezés azonban ismét bebizonyította, hogy egy erős, szuverenista kormányzat hatékonyabban képes kezelni a válságot, mint egy sokpárti koalíciós vagy kisebbségi kormány. Magyarország ebből a szempontból versenyelőnyben van, hisz 2010 óta kétharmados többséggel rendelkező demokratikus kormányzat regnál. A keleti vakcinák használatával hazánk – a szintén stabil kormányzatú Málta mögött – a második helyen áll a lakosság átoltottságát tekintve, ami leginkább a határozott kormányzati intézkedéseknek tudható be. Ezzel szemben minden európai régióban találunk példát arra, hogy a koalíciós pártok közötti vita miatt lassú és körülményes a válságkezelés, így többek közt Belgiumban, Németországban, Portugáliában, Romániában és Szlovákiában is a lakosságot veszélyeztető következetlen döntések születtek. Mára Svédország is – miután a sajátos startégiája csődöt mondott – belátta, hogy állami beavatkozás nélkül nincs sikeres védekezés. Az úgynevezett nyugati demokráciák közül kivételt jelent az átoltottságban világelső Izrael, ahol az eltérő geopolitikai helyzet mellett a kormányválság ellenére politikai konszenzus van a szigorú intézkedések tekintetében. (tovább…)

A közeljövőben térségünk és benne Magyarország körül szerveződhet meg az új  európai jobboldal, az önmagához visszataláló Közép-Európa lehet a múlt értékeiből táplálkozó és a jövőt meghatározó új konzervatív gondolat forrása. Az elmúlt hetek eseményei különös aktualitást adnak a Kommentár folyóirat idei első számának, amely az Eljövendő konzervativizmus hívószava köré épül. (tovább…)

Míg pár hónapja még a brüsszeli és nyugat-európai politikusok, illetve az őket szorosan követő magyarországi baloldali politikusok feleslegesnek vagy egyenesen károsnak tartották, hogy Orbán Viktor orosz és kínai oltóanyagot is be akar szerezni az akadozó brüsszeli vakcinabeszerzés mellett, ma már egyre többen követik a magyar mintát – hívta fel a figyelmet a legújabb videóelemzésében Deák Dániel. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: a vakcinakérdéshez hasonlóan Orbán Viktor többször is szembeszállt már a liberális fősodor elvárásaival és szuverén politikát folytatva iránymutató lett Európában. Ebbe a sorba illik bele szerinte, amikor 2010 után az emberek helyett a bankokat és a multinacionális cégeket adóztatta meg, illetve amikor szakított az IMF-fel. De hasonló irányadó szerepre tett szert Európában Orbán Viktor a bevándorlási válság során is. Orbán Viktor egyedülálló módon képes reálisan és hosszútávon gondolkodni, a sikeres stratégiaalkotásának köszönhetően pedig ezekből a vitás helyzetekből a legtöbbször nyertesen kerül ki – fogalmazott Deák Dániel. (tovább…)

A Jobbik elárulta azokat az értékeket, amelyeket az alapításakor megfogalmazott, s ez egyenes út volt ahhoz, hogy akár egy bolond inga, kilengjen először szélsőjobbra, most pedig baloldalra. (tovább…)

A külföldről támogatott médiumok száma az elmúlt években nagymértékben megemelkedett Magyarországon, aminek köszönhetően ezek mára a tömegtájékoztatás jelentős hányadát birtokolják az országban. Az indirekt befolyásszerzés egyik leghatékonyabb eszközeként számontartott, rendszerint a donorszervezetek érdekeit szem előtt tartó, külföldről finanszírozott újságok, rádiók és internetes hírportálok ennek köszönhetően ma már napi több milliós eléréssel rendelkeznek, így komoly befolyásoló erővel bírnak az ország belpolitikai folyamataira. (tovább…)

Hosszú tárgyalási folyamat után a Magyar Közösség Pártja (MKP), a Most-Híd, valamint az Összefogás elnökei közös sajtótájékoztatón jelentették be, hogy egy pártban egyesülve, Szövetség: Magyarok, Nemzetiségek, Régiók (Aliancia) néven folytatják a közös munkát a jövőben. A három párt elnöke még tavaly, augusztus 20-án írt alá közös szándéknyilatkozatot egy egységes képviselet megalkotásáról, az elmúlt hónapokban azonban több alkalommal is megakadtak a hárompárti egyeztetések, egy decemberi botrányos sajtótájékoztatót követően pedig csupán jelentős kompromisszumok árán valósult meg a pártok összefogása. Bár az egységes magyar párt megszületése új lendületet adhat a felvidéki magyar érdekképviseletnek, az elmúlt évek ellentétei nyomán kialakult törésvonalak várhatóan még a következő hónapokban is jelen lesznek a magyar egység létrehozását szkeptikusan fogadó választópolgárok körében. Az új párt vezetése előtt tehát komoly munka áll az emberek bizalmának visszaszerzését illetően, aminek sikerességét a 2022-es önkormányzati és megyei választások eredménye mutatja majd meg. (tovább…)

Napra pontosan már három hónapja érkezett meg az első vakcinaszállítmány az uniós tagállamokba, ugyanakkor az EU lakosságának még a tíz százaléka sem kapta meg legalább az első oltást, ráadásul teljesen érthetetlen módon az itt beadottnál lényegesen több vakcinát exportáltak az EU-n kívülre – mondta Deák Dániel élő videóelemzésében. A XXI. Század Intézet vezető elemzője kiemelte: ezzel szemben a jóval szegényebb, nem EU és nem NATO-tag Szerbiában már 20 százalék a beoltottak aránya, de lényegében az összes versenytársa messze lehagyta már az EU-t. Kiemelte: az unió a sokadik válságot kezeli félre, a vakcinabeszerzések esete pedig az uniós bürokrácia totális inkompetenciájára világít rá. Hozzátette: az emberéleteket követelő késlekedést jól szimbolizálja, hogy az EU még csak most kezdte el a tárgyalásokat a kínai Sinopharm-vakcina engedélyeztetéséről, miközben Magyarországon már hetek óta oltanak vele. Az elemző megjegyezte: hazánk helyesen döntött, hogy önállóan is beszerzett oltóanyagokat, így az EU-n belül Magyarország nyithat az egyik legkorábban. (tovább…)

Kísértetiesen hasonló ostobaságot tesz a baloldal, mint néhány évvel ezelőtt. Akkor a bevándorlással kapcsolatos véleményüket, most az oltásellenes kampányukat tagadják meg. (tovább…)

A lilapárt karaktere meghatározhatatlan, Fekete-Győr András pedig manapság mindent megtesz azért, hogy bizonyítsa alkalmatlanságát. (tovább…)

A Visegrádi Négyek szövetsége továbbra is biztos lábakon áll, aminek oka, hogy a négy ország által vallott közös értékekből következik az azonos érdekvédelem. A lengyel- magyar barátság napján, március 23-án Novák Katalin, a Fidesz nemzetközi kapcsolatokért felelős alelnöke beszélgetett Deák Dániellel a XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorában. A beszélgetés során többek között szó esett az Európai Néppárttal való szakításról, a Visegrádi Együttműködésről és egy új, közép-európai, jobboldali politikai mozgalom létrehozásáról, amely meghatározza a térség politikáját is. (tovább…)